Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-16 / 109. szám

JbftÍRYIBJte. 1931. május 16. Nyíregyháza közönsége impozáns erővel tiltakozott áldozócsütörtökön a trianoni békediktátum ellen Megmozdult Nyíregyháza társa­dalma politikai, osztály és feleke­zeti "kiilömbség nélkül, hogy a gondolat erejével, a szó szuggesz­tív varázsával vétót emeljen a történelem legszégyenletesebb igaz­ságtalansága ellen, hogy egység­be tömörülve döbbenetes erővel demonstráljon a trianoni gyászos békediktátummal szemben és har­sány hangbn követelje minden ma­gyarok legforróbb vágyát, milliói* óhaját, a revíziót!! Áldozócsiitörtökön délelőtt tö­mött sorokban vonultak a Koss­suth szobor elé a különböző egye­sületek, hivatalok tagjai. A város­háza kapuja előtt a tűzoltók disz­őrsége helyezkedett el. Felsorakoz-< tak az ipartestület tagjai élükön ifj. Tóth Pái elnökkel, a Kiosz kül­döttsége, a pénzügyigazgatóság hi­vatalnok" kara és a vasutasok cso­portja. A városháza erkélyén az egyház, a vármegye "és a város reprezenta­tív egyéniségei között ott láttuk Paulik János m. kir. kormányfő­tanácsos, ev. lelkészt, Virányi Sán­dor vm. főjegyzőt, vitéz Putnoky István ny. ezredest, a Munkavédel­mi Hivatal vezetőjét, dr Sarvay Elek vm .főügyészt, Polinszky Pál dr kulturtanácsnokotj majtényi Kiss Sándor m. kir. rendőrfőtanácsost, dr Szentpétery Endre tanácsnokot, Tőrös Pál főszámvevőt, dr Vietó­risz István városi főügyészt és még számos értékes tagját váro­sunknak. A Kossuth Szobor előtt felállított pódiumon a Városi Dalegylet tag­jai helyezkedtek el. Pontosan 11 órakor Jakab József karnagy ve­zetésévei gyönyörű összhangban felzengett á magyar »Hiszekegy« fenséges imája, majd dr Mikecz Ödön ügyvéd a következő felkes szavakkai nyitotta meg, élénk él­jenzés közben a, tiltakozó gyűlést: A magyar élet napjai közé Trianon emléke keserű napot ikta­tott. Az égő gyásznak, mult nagy­ságunk emlékének, nemzetünk mél­tatlan megaláztatásának napját. — Ennek a napnak jegyében" gyűlt össze ma a Magyar Nemzeti 'Szö­vetség hívására Nyíregyháza város polgársága. Eljöttünk a minden­napi élet gondjai közül, mindnyá­junk egyéni és kemény problémái­tól fáradtan, hogy emlékezzünk kö­zös anyánk, magyar fajtánk, ma­gyar nemzetünk 12 év óta vérző sebérői. Arról" a veszteségről, a­melynek egymagában testvérré kel­lene tenni minden magyart. összejöttünk legnagyobb közös gondunk nyomasztó firmamentuma alatt, hogy ha rövid időre is, kö­zösen néhessünk a közös cél felé. Szükséges, hogy a mindennapi élet gondjai' felé fordult tekintetünket néha távolabbi horizontok felé irányítsuk. Szükséges, mert ezen a távoli horizonton, mint messzi­ről "kéklő hegycsúcs, ott ragyog mind határozottabbá váló körvona­lakban a magyar élet gondjai felé fordult tekintetünket néha távo­labbi horizontok felé irányítsuk. Szükséges, mert ezen a távoli ho­rizonton, mint messzTrőI "kéklő •-A hegycsúcs, ott ragyog mind ha­tározottabbá váló körvonalakban a magyar élet teljességének reménye,' kz a remény, amely egyedül adhat hitet. Hitet, amely akaratot szül. Akaratot, amely feltámadáshoz ve­zet. Nem szavak és szónoklatok nap­ja a mai. Ha beszélünk is, be­szédünk keret csupán s egy a célja csak, hogy utat nyisson a lel­kiismeret számonkérő munkájának. Számonkérjük magunktól s szá­mon kell k érni mindenkitől, akinek kenyeret ad ez a magyar föld mit tett ez elmúlt évben a közös cél eléréséért, hány követ vett cl a nemzeti feltámadás útjából. Szá­mon keli hogy kérje ez a nemzet Európa a világ lelkiismeretétől, vagy ha ilyen nincs, józan belátá­sától, hova vezet, ha évtizedeken keresztül engé&ik tiporni egy nem­zet iirök igazságát. Egy nemzfet fájdalmának láthatatlan kezével oda kell rajzofni évről-évre a bol­dogabb s ma még gondtalan nem­zetek egére annak az összeomlás­nak a képét, amelyről mi már tud­juk, hogy bekövetkezik. Bekövet­kezik, ha nem orvosolják idejében a világtörténelem íegkiáltóbb igaz­talanságát, — Trianont. Ezért jöttünk ma össze s ezért jön össze Magyarország minden városának, Ausztria, Olaszország s Bulgária minden nagyobb váro­sának népe, hogy igazságot köve­teljen. Igazságot, amelynek egy utja van csupán, a revízió. Mikecz Ödön dr. megnyitó be­szédét tomboló lelkesedéssel fo­gadta a közönség, majd a tiltakozó gyűlés ünnepi szónoka, Péter Ká* roly reálgimnáziumi tanár emelke­dett szólásra. — Sötét ború borítja nemzetünk egét u év óta — úgymond. Sza­badságért, életért küzdő nemzetünk hiába rázza rabbilincseit, hogy Európa figyelmét felhívja a pél­dátlan igazságtalanságra, valóságos gazságra, amelyet 'Magyarországgal szemben végrehajtottak. A trianoni békediktátumot erő­szakosan, bosszúból ellenségeink hazug adatai alapján alkották meg a győzők vérlázító igazságtalanság­gal. El kell ismernünk, mi is hi­básak voltunk, de nem oTyan bűnö­sök, hogy ilyen súlyosan bűnhőd­jünk érte. Hazug volt az a vád, hogy mi indítottuk meg a világ­háborút. Mindenki tudja, hogy Né­metország és Franciaország állandó ellentéte robbantotta ki a népek borzalmas csatáját. Ezután visszapillantott a hábo­rú rémségeire. Mosolygó tavasz volt — úgymond és nem sejtette a magyarság, hqgy a tavaszi mező­kön vérrózsa terem. Majd gróf Ti­sza István háborúellenes működé­sét ismertette és a Széthúzó magyar­ság belső politikai küzdelmeire és annak következményeire világított. Megrázó színekkel ecsetelte a for­radalmak, a megszállás gyászoi emlékű korszakát, amelynek követ­keztében a gálád békét ránk kény­szeritették, ele amelyet a magyar nemzet nem fogadott el soha. (Ugy van ! Zúgott a lelkesü't tömeg.) Nem békeszerződés volt ez, ha­nem diktátum, parancs, amelyet erőszakkal írattak velünk alá. Ez darabolta szét 5 felé ezeréves ha­zánkat és ez juttatott koldusbotra " milliókat. De itt vagyunk ezen a darab földön mi maroknyi magyarok. Ha nem hallják meg jajszavunkat, szolgaságba Sínylődő testvéreink h4| lálhörgését, akkor követéljük, ha kell fegyverrel is a revíziót I Ma már virrad a magyar horizont. Ma már a nagy kultumépek is ráesz­méltek, hogy a trianoni béke tart­hatatlan és minden bajok kutfor- ' rása. Nekünk padig hirdetni kell iga­zunkat és követelnünk kell bátran és soha meg nem szűnő akarattal ; a revíziót I Frenetikus lelkesedés, percekig , tartó éljen zúgott fel, majd az ün Értesítés! Értesítjük a nagyközönséget, hogy az eredeti Gailspach Zeiieis intézet eredeti gépekkel felszerelve a Széchenyi-út 29 számú házban van dr- Fehér Hermann volt szanatóriumi főorvos vezetése alatt. 59S6-3 nep szónoka a következő határozati javaslatot terjesztette elő : A Népszövetségi Tanácsnak Genf A »Trianoni béke« Magyarorszá­got öt részre darabolta. A nemzetek önrendelkezési'jogá­nak megcsúfolásával, a lakosság megkérdezése nélkül elvette terü­letünk kétharmadrészét, elszakított tőlünk 13 millió magyar állam­polgárt, közöttük három és fél­miilió magyar testvérünket. A Szövetséges és Társult Ha­talmak maguk is érezték ennek igazságtalanságát s azért a ki­sebbségek védelméről is gondos­kodni 'kívántak s a Párisban és Saint Germaín en Layeban kötött szerződésekkel biztosították azok vallás, gazaasági, nyelvi és poli­tikai szabadságát. E szerződéseket azonban az utódállamok sohasem tartották meg. Kiforgatták vagyonukból eU szakított testvéreinket, elvették templomaikat, iskoláikat s bárki előtt, aki a viszonyokat ismeri, s kinek lelkében az igazságnak csak egy szikrája ís él, világos, hogy az utódállamok a kisebbségek teljes kiirtására törekszenek. Az öntudatos kisebbségek az élet hez való joguknál fogva természe­tesen tiltakoznak az elnyomás el­ten s ezért soha megnyugvás az utódállamokban nem fehet. Az élet-halálharc megbénítja a gaz­dasági életet s egész Európa gaz­dasági válsága részben ezekre az okokra vezethető vissza. A Népszövetség Tanácsához tö­megesen benyújtott kisebbségi pa­naszok 11 éven keresztül teljesen eredménytelenek maradtak. A íeg­kiáltóbb igazságtalanságok nem or­vosoitattak, úgyhogy azt kell hin­nünk. hogy a Népek Szövetsége a kisébbség elnyomásával szemben teljesen tehetetlen. Mintahogy a trianoni békeszer­ződés, fennállása óta, olyan 'álla­potokat teremtett, melyek ellentét­ben állanak a vallás, emberiesség és kultura követelményeivel s mint­hogy ez idő alatt nyilvánvalóvá lett, hogy a trianoni u.-n. békeszerző­dés csak a békét veszélyezteti s uj háború csíráit rejti" magában, megállapíthatjuk, hogy az előadot­tak a békeszerződés 19. szakaszá­nak előfeltételeit teljesen kimen­tik. Ugyanezért Nyíregyháza város­ban mai napon tartott rendkívüli gyűlés egyhangúlag hozott határo­zat alapján azzal a kérelemmel for­dul a Népszövetség Tekintetes Ta­nácsához, hogy Magyarország régi és uj határai "között élő népek mai helyzetét, azoknak a világháború előtti sokkal kedvezőbb politikai, kulturális és gazdasági helyzetével összehasonlítva, ennek eredményé­hez képest a trianoni békeszerző­dés revízióját, már Európa tartós békéjének és gazdasági "helyzeté­nek biztosítása érdekéből is mi­előbb napirendre tűzni méltóztas­sék . j A közönség a határozati javasla­tot óriási lelkesedéssel vette tudo­másul, rnlajd a Himnusz bor us ak­kordjaival az impozáns gyűlés be­fejeződött. — Hivatalok részére mindenféle könyvkötéseket vállai és készit a Jóba-nyomda könyvkötészete Nyír­egyházán. Széchenyi-ut 9. Telefon 139­Sít Ghorito strandfürdő vasárnap, 17-én

Next

/
Oldalképek
Tartalom