Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-10 / 105. szám

Ma: 6aiáamelléhl@f Ára 16 ffilléi?* Nyiregyháza 1931 . tus 10. * Vasárnap SI évfolyam, 105. 8 POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : K*y hóra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. Kdctinztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény P.trvra szám Ara: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. II IIIIIIIIIBI'IIIII' IIIIIIBIMHiliMi IIHMIilHWlllll lllll lllllli > llllllll Alapította: JOBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1-39. Postacheque 29556 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. Bethlen-u. 2. assai miniszteriális vizsgálat a városházán Ismeretes, hogy a Kormány behatóbb helyszíni vizsgálat alá vette a városokat. Nyiregyháza város súlyos helyzete is arra késztette a kormányt, hogy a város ügyeit a helyszínén alaposan megvizsgáltassa. A belügyminisztérium és a pénzügyminisztérium kiküldöttei már két hét óta részletes vizsgálat alá vették a város és a Közüzemi Rt. gazdálkodását, ezt a vizsgálatot most fejezték be. Ennek a vizsgálatnak eredményét tárgyalták meg tegnap részletesen a városházán Erdőhegyi Lajos dr főispán vezetése alatt Tuüts György pénzügyminisztériumi "tanácsos, Janda Károly belügyminisztériumi ö. tanácsos és az alispán távollétében Virányi "Sándor vm. főjegyző részvételével. A bizottság megállapította, hogy a város súlyos helyzetben van é* megállapította, hogy a város pénzügyeinek rendezését miképen kellene keresztül vinni. Sorra került egyúttal a Közüzemi Rt. vagyoni helyzetének a rendezése is. Itt a bizottság megállapítása szerint elsőstorban az adminisztracionáüs kiadásokat 'kell csökkenteni. Be kell szüntetni azoBodin Irta: Gáspár Ma git dr. — A »Nyínidék« eredeti tárcája. — II. A másik szárny főcSoportozata a pokol £ét hires szerelmesét ábrázolja. A renaisance Tristan és Izoldája ők, a szerelem vétkesei, akik nem tudnak többé elválni egymástói és bünük égető tudata és a büntetés örökkévalósága teszi Jyen ünnepélyessé, szomorúvá és fáradttá szerelmes csókjukat. Ez a csodás alabástromba faragott hitvallás tehát eredetileg a pokol egyik epizódját akarta illusztrálni Francesca és Paulo históriáját és eredeti cime sem az volt, ami a mostani: "Baisser a csók... hanem »La Foi«, két kitaszított, egymásnak élő embernek egymásba vetett mélységes hite. Soha nagyobb csöndben nem láttam muzeum látogatókat művészeti produkciókat csodálni és élvezni, mint ezt. A Rodin muzeum nagy termében elhallgat minden cicerone. Itt nem kell magyarázni és nem szabad beszélni. A terem közepén álfa híres Baisser és az emberek százai becézik körül meleg tekintetükkel a csillogó márványcsodát. Olyan vér beh XX. század^ olyan fáradt és olyan kergetett. Csak á férfi jobbkat az üzemeket, amelyek n«m rentábilisak és a megmaradó üzemeket egészséges alapokra kell fektetni. A bizottság véleménye szerint a i város adminisztracionális kiadáslai- ! nak apasztása is elkerülhetetlen, de ebben az irányban a kormánynak' külön rendelete fog intézkedni, mely az összes városokra ki "fog terjedni. Az önkormányzati testületek háztartásáról Irta: Olchváry Pál m. kir. kormányfőtanácsos, nyug. főszolgabíró. , A vármegye községei'kiadásaikat eddig túlnyomó részben pótadókból fedezték. A pótadó 50—200 Százalék között mozgott. Amíg az ország pénzügyi önállóságát vissza nem nyerte^ éveken át csak 50 százalékos pótadót lehetett kivetni, aminek a községi háztartás teljes felborulása lett az eredménye. A Icözség elemi szükségletét sem tudta kiegyenlíteni, drága függő kölcsönökhöz fordult, fejlődése teljesen megakadt. Az utóbbi időben nem volt pénz furott kutakra, utakra, az épületek javítására. .közvilágításra," tüzoltószerekrc. faiskolák, vásárterek, dögterek bekerítésére stb. stb. De nem volt pénz az alkalmazottak fizetésére. Különösen súlyosbodott a helyzet, mióta a vármegyei hozzájárulást is kellett fizetni. Ezen a lehetetlen állapotokon akar a törvényjavaslat-tervezet segíteni. Az elgondolás a községi kiadásokat^ illetve szükségleteket két csoportba osztja (24. szakasz), elemi szükségletekre és közigazgatási szükségletekre. Az elemi szükségleteket a javaslat 24. szakasza nagy általánosságban sorolja fel. hiányát az országos közigazgatási alap fedezi. A bevételi forrásokat a 27. szakasz állapítja meg. Főbb bevételi forrásai a kereseti adók jövedelme, a bor- és húsfogyasztást adók, szesz- és söradó pótlék^ az állami segéiyöszszeg, a nyugdíjjárulékok, a ,30 százalékos községi pótadó. Az elemi kiadások az általános igazgatás^ az adókezelés, a tüzrendészet^ a közegészség, az állategészségügy^ az iskolánkivüü népnevelési, testnevelési, a szegényügy és a népjóléti Igazgatás körében felmerült kiadások. Vagyis az országos közigazgatási alap fedezi az alkalmazott tisztviselők és személyzet járandó-* ságát és a felsorolt ügykörben előállott kiadásokat. Kérdéses, vájjon ezeket a kiadásokat elbirja-e az országos közigazgatási alap. ha a városok kereseti adóját fei ném használhatja, hiszen a községi háztartásban eddig is az volt a baj, hogy az átengedett kereseti adó oly csekély volt hogy alig jöhetett számításba. A község elemi bevételeiről és kiadásairól öt évenként normáCköIt s ég vetést kelt készíteni, módozakarjának lecsukló vonalaira gondolok és a balkéz szenvtelen lehanyatlására. Érezni, hogy Baudelaire már kész volt a »Rossz virágaiéval. Tudjuk, hogy ezt a verseskötetet Rodin illusztrálta is eg)$ könyvgyűjtő számára. Daudet mondta, hogy az első férfi és az első nő szenvedése vonaglik bennük, azoké, akik a jövő lehetetlenségét tudják és nyugtalanságukban mégis mindig egym,ást keresik. — Mennyi mozgás van ebben a r^ugalomban! Nehéz feladat a fényképész számára Rodin minden szobrának visszaadása, és nehéz kéc okból. O annyira nem síkban dolgozik, mint még soha senki és alakjainak frisseségét és plasztikumát olyan mértékben dédelgeti a legszebb alabástrom ragyogása, hogy két ilyen határozó faktor elesése föltétlen mutatkozik a felvételekben. Főleg a vonal az, ami megmarad. És milyen szép a sziklára borult (Janaidának finoman hullámzó hát" vonala. Kétségbeesve dobta le magát a kősziklára. Kezét beletemette. belevájta a sziklahasadékba, leomló haja" ugy csülog az aiabástromban^ mintha elektromos szikrák életesitenék. Milyen finom, ideges hullámokban vibrál ez az epidermia. Rodinnek igazán szabad elmondani magáról: az én szobrom azért jó, mert geometrikus. mozgás van benne, mert a ter-« mészetben is van. És ez a mozgás élő fludiumként árad az alabástrom tömbből. "Nem szeszély a szobrásztól, hogy alakját az alaktalan tömbbei mintegy szerves egybetartozással ábrázolja, hanem öntu^ datos művészi tett. Ezáltal az alak viziószerüen nő ki a halott tömbből és élet lesz belője, varázsvés (>> vei kiküzdött valóság. Ugyanez a melegen áradó élet jellemzi minden nőalakját ^ és valami kedves felszabadult mojgás. A' legbájosabb közöttük a »Tavasz«, le Printemps, amely a budapesti Nemzeti Muzeum tulajdona. Bensőd séges ritmus hullámzik kissé finom kodó bárok felépítésében, de nemes vonalvezetése nyílttá teszi, mint amilyennek Michel Angelo alkothatta volna. [ i [ I 1 Most pedig nézzünk szembe ezzei a vizsgáztató, nyugtalanító, bizarr szoborral: a hírhedt BalzaccaL. Művészi alkotás ritkán keltett életre annyi dühös lármát, elragadtatást. elvakult ellenvetést és extravagáns dicséretet mint ez a Sza-< Ionban 1898-ban kiállított Szobor. Már a vernisságe meghozta Jánus arcú ítéletét: Rodin müvéről min-* denki első percben sietett ítéletet) mondani: vagy egyedülálló remekmű voltj vagy szörnyszülemény. 1 Maga a »Societé des pfus de lettres« pedig, a megrendelő nem fo- ' gadta el a szobrot: mert indokolása szerint abban sem ismer Balzacra. Milyen is hát ez a szobor, amely rői annyi pamfletet, essayt, volummozus könyveket írtak össze pro és kontra?! A Szajna-part bukinistái is ugy árulják ezeket a hangos kis könyveket^ hogy a j)ár centimeo't előkereső diáknák eyorsan bejelentik különvéleményüket. — Mert a Balzacrói is igaz az, amit Rodinról mondtak kortársai: il s impose Rodin itt van és ezzel számolni kell^ £s ez áh a Balzacjára is. A művész beható tanulmány után fogott müvéhez. Kedvenc öltözékében ábrázolta, hatalmas, darabos alakját csuhába takarta — igy szokott otthon dolgozni az iró —, fejét hátraszegi, felsőajkán er.ő-> sen szatirikus kifejezés van, sürü bozontos haja dacos csomókba csapzódott. Karjait keresztbe fonta a csuha alatt. Mindezt a legnagyobb egyszerűséggel és azzal az intencióval, hogy a leghanyajgabb kidolgozást adja meg ennek az alaknak, még a csuha redőzésének sem szabad" zavartii. Igy érezte Rodin Balzacot, ez az ő enigmatikus koncepciója a »Komedie humame« írójának. Rodin kimerített minden Bafzacra vonatkozó forrást^, főképp Lamartine leírását tartotta irányadónak. Müvének őszinteségéit el kell Frontharcosok napja május 17-én