Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-05-08 / 103. szám
4 m 1931. május 8. m HASZNOS ISMERETEK ^IHllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliillllllllllllllllllllIllllUUlllllflllH IlillllillllIlllllinillllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllillllllH Az írás évezredes útja Évezredes az irás utja, fejlődése, története, amíg eljutott odáig, hogy tui a közlés a gondolat, beszéd megörökítésén és irodalmi jelentőségen, már tudományos grafológiáról beszélhetünk. A primitív embernek az a felfedezése. hogy a hangtól, a taglejtéstől, a szótót függetlenül egy uj kifejező eszközhöz jutott, forradalmi értékében páratlanul á ló. A gondolat itt olyan lehetőséget kapott, hogy átalakította az egész emberi életet, mégis, vagy éppen ezért az irás tudománya hosszú évszázadokon át kiváltságot biztosított. olyannyira, hogy íegtöbbnyí^és legtöbb helyen a tömeg a nép részérői való elsajátítása lehetetlenné volt téve. Tehát forradalmi hatóerejében eleinte nem széles rétegekre terjedő, csak egyes csoportokra. osztályokra. Igy az irás, az uralkodó hatalom támaszként, féltve őrzött kincs maradt. A tárgyat, a gondolatot megrögzítő jel, képírás, szimbolikus irás, idők folyamán rengeteg változáson ment át és uj meg uj kulturák megindítója volt. A kutatások megállapítása szerint legrégibb a Kr. e. 3000 évvei már ismert kínai képírás. A legrégibb, letgmaradibb és legnehezebben elsajátítható- Fejlődése a szóirássá alakult rendszer, amely abból áll, hogy minden szónak külön jele van és azonkívül egyes jeleket a rokonhangzásu szavak megkülönböztetésére használnak. Minthogy a kinai nyelv főleg egytagú szavakból áll, ezért különösen írásban való kifejezése nehéz. A rengeteg jeí, ábra a felkészültségnek, az értelemnek, az emlékezésnek^ a gondolkozásnak igen magas fokát követeli meg. És bár a régi időkben a mi civilizációnkban is elismerést, emelkedettséget. tekintélyt biztosított az írni-olvasni tudás, Kínában az irniotvaSni tudók: a mandarinok az uralkodó kasztot jelentették. De hiába van ötezer éves múltja a kínai írásnak, a nép nagy tömegében ma is analfabéta. És ennek az írásnak bonyolult rendszerében kell keresni a kinai kultura régi magasabbrendűségét és később az európai kultura mögött való teljes elmaradásának magyarázatát. Itt elfogadhatjuk többek között H. G. Welisnek is a megállapítását. hpgy Európával szemben Kínát. nagy elindulási előnye dacára, a legutóbbi 4—5 évszázadban a rendkívül nehéz írásrendszere, az ebből s arjadt tanítási stílusa vetette vissza. Mert ez a rendszer a teremtő és eredeti tipuít úgyszólván teljesen elzárta az érvényesülés elől. Az egyiptomi ékírás, a hieroglifák a papok tudománya volt, eleinte titokzatosságában vallási kultuszt szolgált^ agyagba, kőbe vésve a fáraók dicsőséges uralmát, istenoiedetét hirdette. Az emberi értelem fejlődése, a kereskedelem, messze idegen népeknek egymással 'való gyakoribb összeköttetése, a szükség, megteremtették az egyszerűbb írást, s igy az qgypto.mi ékírás későbbi fejlődésében sokat köszönhet a Földközi tenger partvidékén lakó népeknek, elsősorban á föníciaiaknak. A föníciaiak élénk kereskedelmi életében már kenyérkérdés problémájába. kapcsolódott a számadá sok vezetése v az irás könnyebb kezelése. Ok hozták használatba legnálatba legelőször a hangirást és már 22 jegyük volt. De a föníciai ábécé még csak mássalhangzókat ismert. Ez az írásmód az alapja: az arámi szir, héber, arab, török, hindosztán írásnak. Az írásjelek eleinte jobbról balra haladók voltak, csak később tértek át a balról jobbra folyó Írásmódhoz. Például a héber irás még ma is megőrizte ebben ősi formáját és jobbról balra iródik. A görög ábécé már óriási előrehaladást jelent az irás történetében. A görögök az elsők, akik rövid és hoszszu magánhangzókat használtak. A rómaiak a görög ábécét átvették és kibővítették. Az ősi latin ábécé 20 jegybőt állt a »h, k, q« betűk föníciai eredetűek. A római "ábécé későbbi fejlődési fokán kiszorította az európai népeknél a germánok rúnáit. Az angolok és németek a szimpla mellett már megteremtették a w-t. Az irás története Gutenberg találmányával uj forradalmi stációhoz ért. A gondolatközlésnek ez az uj formája uj kultura kezdetének hajnalát, és az emberi kéz alkotta könyv alkonyát jelentette. Gutenberg találmányával a gondolatközlés eddig nagyon szűkre szabott határa kiszélesedett. Már nem szorgalmas^ ügyes, jó kézirás.u másolók munkája volt az írott gondolat sokszorosítása. A régi kinai kultura későt ajándéka, a papír is eljutott Európábaj mert a papír gyártását a jénaiak már a Kr. előtti században ismerték, de mi csak a XIV. században tudtuk meg előállítási módját. S ha a könyv még nem is lehetett közkinccsé, de elindulhatott azon az uton, hogy azzá legyen. A betű kezdte éreztetni hatalmát. Az iró a nyomtatott könyvön át egyszerre sok-sok emberhez szólhatott. Uj eszmék, uj érzések világát varázsolta elő a betű, a gondolatközlés uj eszközében erős iendületet kapott a tudomány. A gondolat nyomtatott formában örökkévalóságot nyert. Az ember a gondolat, az írás, a könyv révén érte el, hogy valóban emberré lett. £s jöttek az újságok, napilapok, amelyek ma a rotációsgépek segítségévei órák alatt sok-sok Százezer példányban kerülhetnek az olvasók betüszomjas tömegéhez. A ma emberét a régi világ em~ beretől az a íelki és érdekközösség érzet különbözteti meg. hogy a régi világ emberét alig érdekelték idegen események, mig a ma embere ideges, türelmetlen, ha nem kapja idejében kézhez aznapi 'újságját. Tudni akarja, érdekli, mi tortént a világban!! Az irás, a betű varázs'atos erejének köszönhető, hogy felébredt az ember lelkiismerete idegen emberek, népek, a világ problémáival szemben. De a gyors tempóban fejlődő gazdasági elet : ipar, kereskedelem, a munkaidő gazdaságos kihasználása kiváltotta a kézírás gyorsaságanak fokozását. Igy az irodákban elengedhetetlenül szükségessé vált a gyorsírás. A haladás ugyanúgy megteremtette a kézírást lassan teljesen háttérbe szorító gépírást. S amidőn az ember megismerésének tudománya, a pszichoanalízis annyira uj megvilágításba helyezi az egyén belső életét, a tudomány figyelme ráirányul az egyéni irás betűinek formájára, a vonalak különleges, minden más ember írásától eltérő egyéni vezetésére az ékek elhelyezésére, a betűírás legapróbb részletére, hogy mindebből kihámozza,, felszínre hozza az egyén jellemvonásait. A grafológia tudománya a kézírásban felfedezte, megtalálta az egyén jellemének tiszta tükrét. S ennek a modem tudománynek már jeles művelő^ vannak. Ibsen azt mondja: »Irni annyi, minti itélőszéket tartani önmagunk fölött.« Itt ugy variálhatjuk ezt a mondást. c hogy ez nemcsak az írásban kifejezésre jutó gondolat értékére vonatkozik^ de magára az írásra is. ' ; Az irás tehát ötezer éves múltja utján elérkezett tudományához és ez 'a tudomány még sok ígéretet tartogat a jövendő számára. Szombaton nyílik meg a Laczkovszky étterem kerthelyisége ünnepélyes keretek között. Meleg ts hideg ételek, kitűnő magyar konyha. — Figyelmes kiszolgálás. — Mocsár Qéza kitűnő zenekera muzsikál. Szives pártfogást kér Laczkovszky, vendéglős 3021-3 XPOM Frontharcos aiakulógyűlés május 17-én Országos frontharcos-seregszemle városunkban Többször hírt adtunk már az Országos Frontharcos Szövetség nyiregyházi zászlóbontásáról. A frontharcos szervező bizottság vezetőségétől nyert értesüléseink szerint az alakuló gyűlés időpontjában változás HUott be, amennyiben országos frontharcos érdekekre való tekintettel nem május io-én, hanem május 17-én lesz az alakuló gyűlés. A frontharcosok nyiregyházi meg alakítása nem a mai egyesület alakitáási mániának egyik tipusa, nem arra a célra s: olgál, hogy ugródeszkája legyen néhány embernek, mert a legigazságosabb eszme, a világháború bajtársainak érdekét szolgálja. Nem emberek, hanem egy ideális eszme diadala ez az alakulás. — Az alakuló gyűlés már külsőségeiben is városunk egyik legemlékezetesebb összejövetele lesz. Országos sseregszemle ez, melyen a központi vezetőség képviseletén kivül megjelennek a közeli és távoli vidékek frontharcos beszervezett szövetségei is. Minden frontharcos önmaga ellen vét, ha nemtörődömségből nem vesz részt e nemzetmentő munkában. Megható ünnepség keretében szentelte fel Énekes János prelátus kanonok az Angolkisasszonyok nyíregyházi nevelőintézetének Széchenyi úti uj hajlékát Ünnepi ruhába öltözött tanulóleányok virágos, vidám serege gyülekezett kedden reggel 9 órakor a Széchenyi-ut 30. számú régi Gencsy-ház elé, amely fáradhatatlan, lelkes szivek buzgósága és áldozatkészségébői máróí-holnapra a tudomány és tiszta erkölcs templomává emelkedett. Megrázkódott a régi ház s mintegy varázsütésre uj külsőt, uj diszt és uj bebő tartalmat kapott. A magyar leánynrevelés szolgálatában kiváló eredménnyel Serénykedő Angol "kisasszonyok apáca rendje előbb a Báthori-uttca 28. számi alatt rendezte be tisztes hajlékát és kezdte meg leánynevelői mun; kásságát, majd a csakhamar szükI nek bizonyult első keretek meg* tartása mellett, yj és tágasabb i terrénumot szerzett nemes hivatása méltó kifejtéséhez. A Gencsy-házra esett a választás és a megfelelő átalakítási munkálatok elvégzése után most kedden adták át az épületet uj rendeltetésének. A hatalmas, u^ágos és szellős tantermekben, amelyeket Szakáll Zsigmond dr a felsőkereskedelmi iskolák főigazgatója is megtekintett és ugy közegészségügyi, mint tanítási szempontból kiválóan megfelölőeknek talált, — az Angolkiasszonyok nevelőintézetének négy évfolyamú női felsőkereskedelmi t'sko'ája, valamint a lyceum és az elemi iskolák nyernek elhelyezést, mig az internátusok céljait a Báthory-utcai rendház fogja Szolgálni. Az uj iskolaépületnek egyházi megáldását és ünnepélyes felszentelését a növendékek és a : tanári testület jelenlétében Énekes János prelátus kanonok végezte. Schernhardt Kornél főgimnáziumi 'hittanár segédlete mellett ! az iskolák együttes énekkarának megindító alkalmi énekszámai kíséretében. Avató beszédében Énekes János a testi épség ápolása mellett, amej lyet az uj iskola egészséges elhelyezése biztosit, a íélki épség, a tiszta erkölcsök ápolását hangsúlyozta, amely a tudományos tanítás és műveltségre neveléssel párhuzamosan fő gondja ennek a nevelőintézetnek. f Könnyes s; emmel, boldogan jár| ták be a jelenlevők a feldíszített pompás tantermeket féltve őrzöttt kincsük, gyermekük Uj tanulóhelyét és megható szeretettel vették körül a gyengélkedése dacára ezen felejthetetlenül szép napon megjelent jóságos főnöknő anyát és a tanitó mátereket mind, akiknek szelíd arcán a kedves, uj otthon feletti "öröm mosolya sugárzott. Sok-sok hála és áldás hangzott ei Énekes János és Komjáthy Kázmér dr nevét emlegetve, mint akiknek buzgólkodása és fáradhatatlan munkálkodása s 0k tekintetben hozzájárult a tudomány és erkölcs uj templomának megteremtéséhez.
