Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-05-03 / 99. szám
10 j^ámwiK. 1931. május 3. GAZDAMELLÉKLET ÍJditő, virágzó tavasz adj reményt, bátorságot s csepegtess életkedvet! Gondolatok májasban, gazdai megvilágításban Irta: Klár Dezső. Hála a Mindenható bölcs rendelkezéseinek, a természet rendjén, a világ folyásán, emberi hatalom nem változtathat. Elmúlik az ibolya nyílásának hónapja, a csalfa április is s méltósággal beköszönt a május, a természet pazar gyönyörűségében pompázik, csalogatja a szabadba a háborgó, anyagi gondokkal küzködő s hitetlen, bizalmatlan embereket, kiknek zakatoló, háborgó, töprengő agya mindig veszedelmet sejt, s nem bizik az ős| magyar föld erejében, mely erőt ad, minden küzdelem legyőzésére, vezért teremt, megélhetést is nyújt csak a kényszerítő körülmények hatása alatt türelmet, kitartást, élet kedvet kér,- követel.. Meddig ? Ez a nagy kérdés, mely lángbetükkel van felírva minden magyar gazda kétségbeesett arcára, mikor ide s tova itt az aratás ideje, s nem tudja, mi lesz az élettel, mi lesz a lennel, fogja-e tudni értékesíteni állatjait, bírja-e a kamatterhet, nem kell-e majd elkótyavetyélni tejét, lesz-e ára a zöldségnek, dinnyének, meg a többi sok-sok terménynek. Ifjúi lelkem azt sugallja szent, fanatikus hittel: nincs ok kétségbeesésre. Nehéz időket élünk, de ki tartással átvegetálunk. A magyar földön megterem olyan buza, mint a kanadai, a príma magyar gyümölcs elhelyezhető, csak nagyobb propagandát kell termékeinknek esi nálni, a jó magyar vágómarha, a zárkázott tojás, vaj, dinnye, befőtt, egészséges étkezési burgonya, kitűnő majoránna talál piacot. Minden erőnkkel azon legyünk, hogy a magyar energiák összefogásával ki-ki saját munkakörében, hivatásár ban mozdítsa elő a másik, embertársa javát. Fiatalok vagyunk s azoknak is kell lennünk muidnyájunknak, mert a haza érdeke kívánja. A közelgő aratáskor adjunk munkát embertársainknak s manapság önérdeket félretéve, gazdaságainkban kultiváljuk a részes munkát. Pártoljuk szakmánkban a tudományos kutatásokat s kísérletekkel iparkodjunk előmozdítani azok sikereit. Publikáljuk megfigyeléseinket, tapasztalatainkat s a jövő reménységét, a kisgazdát tekintsük testvérünknek. A háziipar felkarolása, a nyultenyésztés fellendítése, a valóban racionális törpe baromfitenyészetek megalapozása, a szövetkezeti eszme lelkes s önzetlen propa gá'.ása s kis birtokokon az átlagtermések felemelése mind megoldandó feladat. Hiszem, hogy testvér-testvérre találva, mindannyiunkat áthat a nagy eszme s kéz-kezet fogva haladunk tovább a rögös uta kon. — Fiatalságom felbuzduló hevével, parányi ismereteim, olvasottságom, tanulmányaim s az általam látottakat, hallottakat ezéit, csak ezért rögzítem papírra s ma, midőn a szak.apok olvasására nem minden gazda fordít időt — nem vélek hiábavaló munkát teljesíteni. Dohánypermetezési szakelőadás Oroson A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület vasárnap délelőtt tartotta meg dohánypermetezési tanulmányútját az orosi Igazságügyi Kincstár gazdaságában. A tanulmányi ütőn résztvevőket Salzmann Ottó kir. ügyészségi elnök fogadta és az igazságügyi kincstár nevében üdvözölte. Dr Jármy Menyhért m. kir. gazdasági főtanácsos, a gazdasági egyesület ügyvezető alelnöke méltatta a tanulmányut jelentőségét és köszönetét nyilvánította ugy az egyesület mint a gazdatársadalom nevében Juhász Árpád m. kir. gazdasági főtanácsos, a kir. dohánykisérleti állomás vezetőjének és Puskás Antal m. kir. gazdasági főfelügyelő, a nyiregyházi dohánybeváltó állomás vezetőjének, hogy a jelen alkalommal is nagy tudásukkal, fáradtságot sem ismerve, a dohántyermelő gazdaközönség fei világositására megjelentek és kéri, hogy előadásukat tartsák megA tanulmányúton közei ioo földbirtokos és gazdatiszt és mintegy 300 dohányos kertész és dohányos munkás jelent meg. A megjelentek sorában láttuk, nevezetteken kivül, dr. Mezőssy Béla ny. földmüvelésügyi minisztert, gróf Dessewfíy Aurél gazdasági egyesületi alelnököt, Kausay Tibor m. kir. gazdasági főfelügyelőt, Liptay Jenő és Szalánczy Ferenc m. kir. gazdasági főtanácsos, Klár Gusztáv, Hartstein Sándor, Hartstein Ernő, Klár Sándor, Bleuer Jenő, ifj. Zoltán István, Bertalan Kálmán, Goldstein László, Papp Lajos, Gyulaházi Miklós és Imre, Klár Gyula, Pelsőczy Bé'a, Hartstein Endre, Lichtraann Miklós, Fried Miklós, Bodor Pál, Erényi István, Liszkay Dezső földbirtokosokat, az igazságügyi "kincstár, a nyiregyházi dohánybeváltó hivatal tisztikarát, Kálmán Géza gazdaköri elnököt, Mikecz János gazdaköri titkárt, Balogh Gyula m. kir. gazd. tanácsost, a herceg Odeschalchi-féle rétközi, a gróf Dessewfíy, gróf Lónyay Menyhért pátrohai uradalmak tisztikarát, Mudri János uradalmi intézőt, Racsek Józsefet, stb. Puskás Antal, a dohánybeváltó hivatal vezetője rámutatott a dohánytermelés nagy veszélyére, melyet a trypsz rovar (dohánytetü) már évek óta okoz és feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a trypsz kártételei ellen a termelők a védekezési küzdelmet felvegyék, mert ezen kártevő további elszaporodása katasztrofális következménnyel járhat és elvesztheti a gazda jelenleg úgyszólván egyedüli biztos jövedelmi forrását, amely a súlyos gazdasági viszonyok mellett életbevágó fontossággal bir. Röviden ismer teti a kártevőt és annak szaporodási módját és lelkes szavakkal buzdítja jelenlevőket a védekezési eljárás megindítására. luhász Árpád gazdasági akadémiai tanár, a pallagi m. kir. dokisérleti állomás vezetője, közei 2 óráig tartó, igen érdekes és szakszerű előadásában ismertette a trypsz rovar szaporodásának és kártételeinek körülményeit és az ellene való védekezési eljárásokat. A trypsz atka egy igen kicsiny, szabad szemmel aüg látható rovar, amely a dohánylevél sejtjeiből a tápláló nedveket kiszívja és> ezáltal fehér, vagy sárgás foltokat idéz elő a dohányleveleken. Mivel ezen rovar igen szapora és évente 4—5 generáción át szaporodik, azért, ha meglepi a dohányleveleket, azt teljesen értéktelenné teszi. Védekezni ellene közvetett és közvetlen uton kell és azt csak a dohánypalántáknál melegágyakon lehetséges, mert a szántóföldre való kiültetés után az ellenük való védekezés lehetetlenné válik. A melegágyakon, a mesgyéken, árkokban és utakon, úgyszintén a dohánypajták körül minden gyom növényt teljesen ki kell gyomlálni és állandóan irtani, mert a trypsz azokon kitelel és a jövő évben újra megkezdi kártételeit. Ezen eljárást a szántóföldön is követni kell és emellett is teljes, eredmény csak ugy remélhető, ha a szomszédos dohánytermelők maguk is elvégezik a védekező eljárásokat, mivei a trypsz rovart a szél elsodorja a szomszédos földekre is és igy az, a védekezés után is, újra, meg újra jelentkezik, ami ellen ismételt védekezés szükséges. Semmi esetre sem szabad a melegágyak körül a gyomokat megtűrni, azokat, a megmaradt dohánypalántákkal együtt, el kell éget ni és a szántóföldön a dohánykórót teljesen alá kell szántani. Gondoskodni kell arról, hogy a dohánypalánták gyorsan és erőteljesen fejlődjenek, amelyet azonban nem trágya felülszórással, hanem komposzt és hamu rászórással, valamint oldott trágyákkal való öntözéssel mozdíthatunk el. Ilyen oldat készülhet szuperfoszfáttal, melyet kezdetben fél százalékos, később 1 százalékos oldatban öntözünk a melegágyakra, csilisalétromból ilyen öntözéshez fél százalékos oldatot adunk. Ilyen öntöző oldatot készíthetünk istállótrágyából is ugy, hogy 2—3 kgr. istállótrágyát tüŰzacskóban 4 4 óráig áztatunk egy hordó vizben és csak az igy kioldott trágyaoldatot öntözzük a dohánypalántákra. Akár műtrágyával, akár istállótrágyával öntözzük a dohánypalántákat, minden esetben tiszta vizzel öntözve, lemossuk a dohánypalántákra tapadó és az oldatban úszkált szilárd részecskéket, mert azok a dohánylevelek assimilá-lását helyenként megakadályozzák, azokat foltossá teszik és fejlődésükben akadályozzák. A trypsz elleni közvetlen védekezést permetezéssel érjük ef és erre petróleum emuisiót és nikotin oldatot használhatunk. Petroleum emulsióval Romániában jó eredményeket értek el, azonban ez a permetezőié árt a dohány zamatjának és ezért alkalmasabb permetezésre a kir. dohányjövedék által elmúlt évben forgalomba hozott tömény nikotin megfelelő oldata. A nikotin régóta használt rovarirtó anyag és ölő hatását tekintve, a legjobb és leggazdaságosabb szer. Az eddig "forgalomba hozott Thanaton (dohánylug kivonat) permetezési célra nem megfelelő, mert sok benne a mellékes, nem rovarölő alkotó rész és gyakori volt benne a növényre ártalmas és a növényt perzselő idegen anyag. A tömény nikotinban a növényre ártalmas mellékhatásu alkotó részek nincsenek, mert az közel 95 százalék tiszta nikotint tartalmaz és kellő hígításban mindig egyforma jó eredménnyel használható. A nikotin oldat, mint bőrméreg, másodsorban mint légzőszervi méreg hat. A dohánypalántákra permetezve és igy a trypsz bőrére juttatva, a rovar vékony bőrrészein es lélegző nyílásain át bejut szervezetébe és azt megöli. A nikotin a levegővel érintkezve könnyen bomlik, miáltal az oldat mérgező hatását hamar elveszti. A trypsz fejlődése is egyen letlen és azok megjelenése és szaporodása hetekig eltarthat, azért ha a rovar kártétele mutatkozik, a permetezést meg kell ismételni. A rovarok a levél mindkét oldalán előfordulnak, azért nemcsak a levél felületét, hanem alsó részét is bőségeesn meg kell permetezni, hogy a permetté a rovarokat tényleg érje is. A permetező lének a rovar bőrére tapadni kell, azért a permetléhez 1 százalék sárga kenőszappant (káli szappant) is kell adni és esős időben ne permetez- . zünk, mert akkor n em fog az oldat tapadni és célt nem érünk el vele. A permetező levet ugy készítjük ei, hogy először néhány liter vizben melegítéssel, forralással teljesen feloldjuk a lemért káli szappant, azután hozzáöntjük a lemért egész vízmennyiséghez és azzal jól összekeverjük. Ezután kellő óvatossággal, nem fröcskölve, de folytonos keverés közben bele öntjük a tömény nikotint és ha teljesen elkevertük, az oldatot permetezésre azonnal használhatjuk. Soha sem szabad több oldatot készíteni, mint amennyit aznap eltudunk használni, mert az oldat rovarölő hatását egy napi állás után is elveszítheti és annak mérgező hatása higitott állapotban is veszélyes. A tryps? elleni védekezésre kezdetben fél ezrelékes oldatot, később i ezrelékes oldatot használunk, de 2 ezrelékesnél erősebb oldatot semmi esetre sem szabad használni. A dohánypalántáknak trypsz elleni permetezését a következőképen eszközöljük: ha a dohánypalánták még gyengék, akkor a permetező levet ugy készítjük el, hogy 100 liter vizhez 1 kgr. szikkadt káli szappant és 50 gram tömény nikotint adunk, amely fél ezrelékes oldatnak felel meg. Erősebben fejMegérkejtek a világhírű IláPfilf Strapa és ballon kivitelben 12 havi részletre a legolcsóbb arban. | Solingeni duplavastagküllős %SJt& jaPC&J. UX* Kerékpár alkatrészek. Rádiók és alkatrészek. Villamossági anyagok Ee^si h tLe Rádió-kerékpár Kereskedelmi Vállalatnál, Nyiregyháza, !l '?'" Jókai-utca 4, szám. Telefon 5—61. (Bessenyei-tér sarok.) - 5 Kiégett vi lanjkörtét és rddióldmpát legmagasabb árban veszek vissza uj lámpák vétele esetén. Accumulator töltő és javítóműhely. 5 f