Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-01 / 98. szám

JNYÍKYIDÍK. 1931. május 1. HASZNOS ISMERETEK A vörös fény biológiai csodái Két berni biológus kísérleteket végzett a vörös fénynek a növést előmozdító hatásával és sikerült a vörös fény hatása alatt valósá­gos óriás patkányokat tenyészte­niük. Külön. ^íjgen kísérletek cél­jaira készített "kalickába zártak patkányokat. El^bc a kalickába^ meíyne'k tetejét optikailag felül­vizsgált vörös és kék üvegfilterrel látták el, egyetfen napsugár be hatolhatott. Az ellenőrzött kísér­leti "állatokat rendes ablaküveg alatt helyezték el. A nőstény pat­kányok ebben a speciális kahcká­ban szülték meg' a kicsinyeiket, amelyek tehát születésük pillana­tától kezdve állandóan monochron egyszinii fénynek voltak kitéve. A hatás teljesen egységesnek mu­tatkozott. A vörös üveg alatt az állatok jelentékenyen erősebben fej­lődtek és átlagosan 80 grammal voltak súlyosabbak^ mint azok az állatok, amelyek közönséges ab­laküveg mögött éltek. Voltakezek közt a vörös fény alatt tenyésztett patkányok között valóságos pat­kányóriísok, amelyek valamennyi­en a legkedvezőbben fejlődtek!­Kék üveggel is kísérletezett a két berlini tudós és azt tapasztalták, hogy kék üveg alatt valamivel erő­telesebben növekedtek az állatok mint az ablaküveg alatt, de nagy ságban és fejlődésben messzire el­maradtak azok mögött a kísérleti állatok mögött, amelyeket vörös fény mellett tenyésztettek. Igen kedvező eredméqyei mu­tatkoztak azoknak a kísérletek­nek, amelyéket gabona-, saláta-, és egyéb növényfélékkel végeztek­Nemcsak nagyobbak lettek ezek a növények, mint a természetben, hanem igen szép zöld színezést is kaptak. 1 Érdekes megfigyelést tett a két berni természettudós mikroszko­pikus vizsgálatai Során. Észrevet­ték. hogy mikroszkóp alatt vörös fény mellett vizsgált élő anyagok sokkal tovább megőrizték életké­pességüket. ^miat a zöld, vagy kék violaszín mellett. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy vö­rös üveg afatt a növekedési vita­minok nagyobb tömegben mutat­koznak. A két tudós végül annak a meggyőződésének adott kife­jezést. hogy talán megvan a lehe­tősége annak is, hogy vörös féqy besugárzással a gyermekek növe­kedését és fejlődését is fokozni tehet. Milyen magasra lebet repülői ? Azt a problémát, hogy milyen magasra repülhet az ember, illetve milyen magasságot bir el az em­beri szervezet, érdekesen vitatja meg a ^TermészettudományiKöz­löny«-ben Keszi János. Ezt a kérdést — ina Keszi — lényegében igy is feltehetjük: Mek­kora az oxigénnek az a legki­sebb jnennyisége, amellyel az em­ber beérheti. Először Paul 'Bert f rancia fiziológus akart erre a kér­désre felelni." Abbói a felfogásból indult ki, hogy a többi gázmeny­nyisége ebből a szempontból lé­nyegtelen. csak az oxigén abszo­lút mennyisége döntő. Madarakat és nyulakat bura alá zárt és, a nyo­mást csökkentette. Azt találta, — hogy magának az oxigénnek 30 mm. (parciális) nyomása a íeg­fcisebb. , amelyet élő lények kibír­nak. Ilyenkor a levegő belélegzés­re még alkalmas. Szerinte a tiszta oxigén ís megfelel, ha nyomása legalább 30 mm. Ez a kritikus oxigén-nyomás. ( Nagyobbméretü kísérleteket vég zett Garsaux Le Bourgetben, a Páris melletti repülőtéren. A kí­sérleti állat vagy egyén légmen­tesen elzárt helyiségben volt, a kívül levőkkél telefonon tudott érintkezni. Kis légnyomásnál ez már nehéz, éjekor színes lámpákkal adta megállapodás szerint a jele­ket. Metilklorid elpárologtatósá­val a hőmérsékletet —50 -ig lehe­tett csökkenteni. A kísérleti "helyi­sészbe 11 lévő manometer mellé ma­gassági léptéket helyeztek v amefy az uralkodó légnyomásnak meg­telelő magasságot mutatja. Ezek a kísérletek egészen más eredményre* vezettek, mint az előzők. A 42 m 3í térben a kilélegzett szénoxid nem voit ofyan fontos, mint a bura alatt. Itt a széndioxid siettette az állatok elpusztulását. Le Bour­get-ban egy nyui még 20 mm oxi­-nyomást is kitartott, mikor éhhez 88 mm nitrogén-nyomás já­rult, A kísérletek azt mutatták^ bo^y nemcsak az oxidén nyomása irányadó, hanem az egész gázke­verék nyomása is. 60 százalék oxi­gén és 40 százalék nitrogén keve­rékében a kritikus oxigénnyomás 50 mm, mikor a teljes nyomás 83 mm. Itt tehát a tiszta oxigén 30 mm-es nyomása kevés^ mig az előbbi esetben még kisebb nyomás (20 mm.J is elég volt. A kísérle­tek azt 'is mutatják v hogy ha a ke­verék oxigén clus. akkor a kriti­kus oxigén-nyomás magas. Tehát az a magasság, amelyet a repülő elérhet nem olyan nagpy, mint Bert szabálya megadja. Garsaux a következő eredmény­re jutott: ha a belélegzett oxigén a keverék [go százaléka^ akkor a repülő 17 km-nyire szállhat fel. De ez csak elméleti érték, mert a testi és szellemi kimerülés már jóvai előbb beáll. A legnagyobb elérhető magasság 15 km. Gyakor­lott repülő Le Bourget-ban a kam­rában falóban kitartotta azt a nyomást, amely 13 km-nek megfe­lél. Ekkor szédülni kezdett és ezért a nyomás további csökken­tését abba kellett hagyni. Ha a repülő magasabbra akarna jutni, akkor légmentesen elzárt fülke kellene és ebben a kívánt nyo­mást mesterségesen kell fenntar­tani ,Előbb azpnban az exglóziós mótorok működését keh ilyen nyo­máson kitanulmányozni. Ezeket ^.z elméleti eredményeket Picard a gyakorlatban akarta ki­?-éháiiii. Léggömbje 14 ezer köb­méter térfogatú, legnagyobb átmé­rője 30 m, magassága 42 m'­A léggömbön eddig elért legna­gyobb magasság 10800 m. Ezt Sü­ring és Berson érték el ^28-ban Németországban 8400 köbméter köbtartalmu gömbjükön. -Repülő­gépen 12000 m- magasságot ér­tek ei. Picard léggömbjén kosár helyett aiuminiumgömb van, fele feketére van festve, fele pedig tisz­ta alumínium. Mótorraí az afu­íniniumgömböt forgatni fehet, — hogy fekete oldala a nap felé for­; dúljon és ugy felmelegedjék. A 1 gömb alján pneumatikus' gyürü van. hogy á leszálláskor az ütést telíogja. Biztonság végett a gömb ejtőernyőn lóg. Belsejében van­nak a tudományos eszközök. A ba­rométer gummicsövön át a külső levegővel érintkezik. A felhajtó erő 2300 kg. A hidrogén az emelkedés­kor kitáguL azért kezdetben csák részben "tölti meg a gömböt. Pi­card 1 és fél óra alatt id ezer öl­nyire akar jutni, itt 500 kg ólom­srétet szándékozik kiszórni, hogy még 2000 m-ei magasabbra jus­son. A leszállás szelepek segítsé­gévei miegy. Az egész útra az elő­zetes terv szerint 5—6 óra kell. NAPI HIREK KISNAPTAR Május 1• Péntek. Róm. kath. Fü­löp és Jakab. Gör. kath. Jere­miás Prot. Fülöp. Izr. Ijar 14­VÁROSI SZÍNHÁZ,: Az első tavasz. (8 órakor.) APOLLÓ MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ Vabatique (5> 7 és ,9 órakor.) Gazdag Cirkusz előadása (8i/ 2 óra­kor.) Városi gőz- és kádfürdő: nyitva. Kedden és pénteken a gőzfürdő csak nők részére van nyitva. Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeum: Iskoláknak nyitva 9—13 óráig. Egész héten át a dr. Szopkó és Haissinger-gyógyszertárak tar­tanak ügyeleti szolgáLatot. Rádió-miisor. Budapest. Péntek. 7.00: Májusi köszöntő. 9.15: A Budapesti Kon ert Sza­lonzenekar hangversenye. 9.30: Hírek. 9.45: A hangverseny folytatása. 11.1 o: Nemzetközi vizj elzőszol­gálat. Vizállásjelentés magyarul és németül. 12.00: Déli harangszó az Egye­temi templomból, idő járásjelen­tés. 12.05: Kurina Sírni és cigány­zenekarának hangversenye. 12.05: Hangverseny. 12.25: Hirek. 12.35: A hangverseny folytatása. 1.00: Pontos időjelzés, időjárás­és vizállásjelentés. 2.45: Hirek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhiiek. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás­jeleintés. 5.00: Novellák. 5.30: Dupla férfikvartett-hang!­verseny. 7.10: Kiss Feren előadói estje. 7.55: Lóversenyeredmények. 8.00: Orgonahangverseny a sze­gedi fogadalmi templomból. 9.30: Pontos időjelzés, hírek. Utáina: A m. kjjs- Hunyadi János 9. honvédgyalogezred zenekará­nak hangversenye. Utána: Körülbelül 10.15: Időjá­rásjelentés. Majd: Gramofonhangverseny. Május 2. Szombat. Róm. kath. Atanáz. Prot. Zsigmond. Izr. Ijar 15. VÁROSI SZÍNHÁZ : Az első tavasz­(8 órakor.) APOLLÓ MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ Vaba'tque. (5, 7 és 9 órakor.) Gazdag Cirkusz: (Fél 9 órakor.) | Műjágtömbök házhoz­szállítására május 1-tő! kezdve előfizetéseket elfogad a Városi Üzemi r. t. (Városháza emelet 17.) ffc. ÉSs<lB<j "Mf" v ••„, ( Városi gőz- és kádfürdő nyitva. Kedden és pénteken a gőzfürdő csak nők részére van nyitva. Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeum : Iskoláknak nyitva 9—13 óráig. Rádió-müsor. Budapest. Szombat. 9.15: Hangverseny. 9.30: Hirek. 9-45 : A hangverseny folytatása. 11.10: Nemzetközi vizjeizőszolgá­lat. Vízállásjelentés magyarul "és németül. 12.00: Déli harangszó az Egye­temi templomból, időjárásjelentés 12.05: Eugen Stepat orosz ba­laLajka zenekarának hangversenye 12.25: Hirek. 12.35: A hangverseny folytatása. 1.00: Pontos időjelzés, időjárás­és vizállásjelentés. 2.45: Hirek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhirek. 4.00: Felolvasás. 4.45: Pontos időjelzés, időjárás­és vizállásjelentés, hirek. 5.00: A Szodális Missziótársulat előadása. 5.30: Hangverseny. 6.45: Szalay Gábor báró elő­adása. 7.10: Berkes Róbert előadása. 7.40: A Mándits-szalonzenekar hangversenye. 8.30: Az Egyetemi Közgazdaság­tudománykari Ifjúsági Egyesü­let díszhangversenye. E hangverseny szünetében: A ro­veretoi »EIesettek harangja« megszólal a magyar hősi halot­tak emlékére. A hangverseny után : Pontos idő­jelzés, időjárásjelentés, hirek. Majd : Bura Sándor és cigány­zenekarának hangversenye. ISTEN HOZOTT! Hozott Isten Gulyás Menyhért, Tárt karokkal várunk!! Nyisd 'meg azt a mesék mennyét: Kisded "Mesevárunk! 1 ! 1 ! ! ! : 1 i í Rázd fel* ezt a csüggedt várost Szóvat s — zeneszóval Hogy a lelkekben is májust Ébressz toborzóddal. Derítsd fel a buba borult Nyíri horizontot j S elismerjük Iobogóuf Ezüstös bozontodü Vezess lelked mámorával' Kedvesebb világba S hulljon Rátok záporával Dicsőség virága, I. I Hogy amikor búcsúzásra Kerül a sor, zengjed: »Isten veled Nyíregyháza,­Nom csalódtam Benned!« Deésf Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom