Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-30 / 97. szám

Mmoéx. 1931. április 30. GAZDAMELLÉKLET A trágyázás tízparancsolata i 1. Trágyázd, szántóföldjeidet és rétjeidet, mert minden termés apasztja a talaj tápanyagait, holott azok nincsenek kimeríthetetlen mennyiségben a talajban. 2. Gondoz a istállótrágyádat, készits jó trágyatelepet, a trágyát öntözd és tiportasd, hogy minél tartalmasabb és hatékonyabb trágyát vihess ki földjeidre. 3. Ne folyasd ki a trágyalevet udvarodról az utcára, készits tr — gyalégödröt és abból öntözd a trágyatelepet. Ne engedd, hogy az istálló padlója igya be a 'trágyalevet és mérgezze kutaid vizét. Ha próbát tettél a trágyáié öntözéssel és láttad annak kitűnő hatását, be fogod látni, hogy milyen nagy pazarlás az, ha a trágyalevet nem fogod fel. 4. Készits komposzttelepet udvarodban és hord bele a falevelet, a konyhai hulladékokat, utcasöpredéket. Meg fogod látni, hogy a jó komposzttelep a gazda takarékperselye. 5. Egészítsd ki természetes trágyáidat műtrágyákkal, mert az eladott gabonával,"hússal, tejjei földednek sok táplálóanyagát viszed , ki a gazdaságból .amelyeket egye- I dűl istállótrágyával nem tudsz pó- s tolni. Ezek teljes pótlását csak is- 1 tállótrágya és műtrágyákkal eszközölheted. 6. Műtrágyával se trágyázd földjeidet egyoldalúan, kivéve a homoki szőlőket, mert ezek nem pótolják teljesen az istállótrágyát. 7. Szántsd le az istállótrágyát azonnjal, különben legértékesebb tápanyaga, a nitrogén elillan és kárbavész. A műtrágyát azonban csak csekélyen szántsd le, vagy fogasold be, mert a mélyre leszán tott műtrágyának kisebb a hatása'. 8. Trágyázd meg rétjeidet és legelőidet is, mert a fű sem nő levegőből és ne felejtsd el, hogy »a rét a szántóföld anyja.« 9. Szerezd be a műtrágyát idejében, mert ha azokat később alkalmazod, nem várhatsz tőlük olyan hatást, mint akkor, ha ősszel, vagy kora tavasszal alkalmazod. 1 o. Tégy a műtrágyákkal először kicsinyben próbát, ne ítélj 1 év után elsietve, a műtrágya esetleges eredménytelenségéről, mert lehet, hogy azt helytelenül alkalmaztad, és ez az oka hatástalanságának. — Mielőtt műtrágyát alkalmaznál, olvasd el Gyárfás József »A műtrágyázás gyakorlata« cimü könyvét, mert abból minden erre vonatkozó dolgot könnyen megtanulhatsz. A földművelésügyi minisztérium hivatalos jelentése a mezőgazdasági helyzetről A Földmivelésügyi Minisztérium hivatalos jelentése szerint az elmúlt hetek hideg száraz időjárása és a gyakori fagy a természet fejlődését visszavetették, csak a legutóbbi napok kiadós esőzése vitte előbbre a növényzetet. A későn beállott kitavaszodás miatt több vidéken takarmányhiány állott be. A tavaszi gazdasági munkálatokat a kedvezőtlen időjárás miatt csak megkésve tudták megkezdeni, de a legutóbb beállott kedvező idő lehetővé tette, hogy a munkálatok teljes erővel megindulhassanak. A repce fejlődését a kedvezőtlen időjárás késleltette, a vetések általában alacsonyak és csak a

z eső: után kezdenek jobban fejlődni. A mélyebben fekvő helyeken foltosak lés a viz által kárt szenvedtek. Fagy kár is volt: Heves, Sopron, Szatmár, Bereg, Ugocsa és BorSodvármegyékben, ahol kisebb mérvű kiszántások is történtek. — Az őszi buza fejlődését a hideg száraz, kedvezőtlen időjárás általában visszatartotta, a kiadós meleg eső után azonban a buzavetések felüdültek, szemlátomást erősbödtek és bokrosodásnak indultak. Egyes vármegyék mélyebben fekvő vidékein a viz által is sokat szenvedtek. Abauj, Borsod, Gömör, Kishont, Zemplén Heves, Szatmár, Bereg és UgocSa vármegyék egyes részein fagykárok voltak. Helyenként egér- és drótféregkár is észlelhető. A károkat részben a kiszántásokkal, részben felülvetéssel pótolták, a felfagyás okozta kárt pedig hengereléssel csökkentették. A tavaszi búzát elvetették és most van kelőfélben. További fejlődéséhez meleg idő kívánatos. Az őszi rozs a hideg idő miatt fejlődésében visszamaradt és a legtöbb helyen alacsony és ritka. A téli egérkár és a tavaszi fagyok különösen a lazább talajokon kisebb-nagyobb károkat okoztak. Helyenként, különösen a Dunántul egyes vidékein vízkár is mutatkozik, egyes vidékeken pedig a drótféreg okoz kisebb károkat. A mostani meleg esőre azonban a szemmellátható javulás mutatkozik. — Tavaszi rozsot keveset termelnek, az elvetett most kel. Az őszi árpa jól telelt, de a tavaszi hideg időjárás miatt gyengén fejlődik. A fagy és egérkár miatt kisebbmérvü kiszántások is voltak. JK tavaszi árpa vetése a legtöbb vidéken befejezést nyert és az utóbbi meleg esőre szépen, egyenletesen kel. — A zabot nagyrészt elvetették, a tengeri vetése megkezdődött, a burgonya korai fajtáinak kiültetése pe dig befejeződött. A cukor- és takarmányrépát legtöbb vidéken most vetik. A kerti vetemények közül a bab, lencse és borsó vetése legtöbb helyen megtörtént, fejlődésüket a hideg idő visszatartotta a palánták is megsínylették a melegágyakban a hideg időjárást. A komló metszését elvégezték, hajtásai azonban a hideg idő miatt gyengék. A kender FISIC-BUOGED MINDEN KÖVET E^LMÉNYT KIELÉGÍTŐ ^^ ^^ —Mull Ut, ^^ PÜElliUftTi Képviselet és lerakat: JÁRAY ERVIN, Nyiregyháza, Vay Ádám utca 7. számi. 2685-20 len vetése folyamatban van, a korán vetett szépen kel. A rétek fünövése igen lassan indul legeltetésre még nem használható. A mesterséges takarmányok közül a lóhere és lucerna egyes helyeken a téli egérkár és tavaszi fagyok miatt sokat szenvedett ugy, nogy több helyen kiszántások is történtek. A gyümölcsfák virágzását a hideg idő késleltette. A mandula, som és mogyoró, a védettebb helyeken a kajszin és őszibarack is virágzik. A szőlők az enyhe tél folytán igen jól teleltek, a nyitás és metszési munkálatok a hideg idő miatt lassan indultak meg, ugy hogy az idei késői tavasz visszavetette a szőlőmunkálatokat, az ujbor ára literenként és fajtáriként 12—x 4 f. az óbor 50—60 fillér. A borkereslet lanyha, a borkinálat ellenben élénk. Mikor hordjnk M az istállótrágyát ? Különösen a kisgazda rendszerint télen hordja ki az istállótrágyát és tavasszal szántja alá, pedig évtizedes tapasztalat, hogy az istállótrágya alászántásának legmegfelelőbb ideje az ősz. Hazánk jól kezelt gazdaságaiban igyekeznek az istállótrágyát aratás után, tehát a nyár végén, az ősz folyamán, — amennyiben az időjárás kedvező, ugy a tél elején, — elteregetve alászántani. Tavaszi istállótrágyázás ezekben a gazdaságokban a legnagyobb ritkaságok, kivételek közé tartozik. Akkora trágyatelepe azonban egy gazdaságnak sincs, hogy 8—10 hónap alatt összegyűlt istállótrágyát rajta megtartani és kezelni lehetne. Ezért a tavaszi sürgős vetési munkák után a trágyázandó tábla szélére hordják ki a felgyülemlett istállótrágyát és ott gondosan szarvasba rakják, s ugy az oldalát, mint a tetejét leföldelik, hogy veszteségektől lehetőleg megóvják, ősszel azután elteregetik és az őszi mélyszántás alkalmával alászántják, hogy tavaszig jól elkorhadjon, feloldódjon, s az elvetendő növényeknek azonnal táplálékul szolgáljon. Csak igy lehet betartani azon szabályt, hogy tavasszal nem szabad szántani. A helyesen kezelt és részben szarvasban eltartott, részben pedig a trágyázás idején a trágyázandó földre kihordott istállótrágyával, ha elegendő van belőle, a talajba visszapótlandó tápláló anyagoknak nagy részét meg tudjuk adni A káliszükségletet — a homoktala jok kivételével — rendszerint teljesen fedezzük. Nitrogénnel is csaknem teljesen ellátjuk talajainkat, foszforsavat azonban a legintenzizebb istáílótrágyázás mellett sem vagyunk képesek elegendőt adni. A talajok foszforsavszükségletét kielégítendő, foszforsavra éhes talajokon, még az istállótrágyázás évében is célszerű lesz foszforsavat tartalmazó műtrágyát elszórni, amely ok közül a szuperfoszfát jön elsősorban számításba. Belőle tavasziak alá, leghelyesebben még a tét folyamán, vagy nagyon kora tavasz szal, elfogasolatlan szántásra 150 —180 kg-ot szórunk ki, ha pedig mütrágyaszóróval kombinált vetőgép áU rendelkezésünkre, ugy a vetés alkalmával 80—120 kg-ot kell belőle adnunk. Minden mezőgazdasági termény- 3j nek az ára óriásit zuhant, csak | alig néhányé tartotta meg a régi szinvonalat. Ezek közt van a lucerna és a lóhere magja. Ezek termesztésénél egyelőre tulprodukciótól sem kell tartanunk, mert hiszen a magyar származású áru a külföldi piacokon páratlan különlegesség gyanánt Szerepel. De például az idén még a hazai szükségletet sem fedezi az országban maradt hazai termésű mag. A világszerte irigyelt magyar lucerna és lóheretermesztők külföldi mag behozatalára szorulnak ! Magkereskedőink árjegyzékeiben a fehér bárcával ólomzárolt magyar vörös heremag és lucernamag ára nagyban is 250 pengő körül jegyzett métermázsánkénti árral szerepel nem is említve a fehérhere magjának 400—450 pengős árát. Ennek a szinte hihetetlen ténynek magyarázatát abban kell keresnünk, hogy a magyar gazdák legtöbbje tartózkodik a heremagtermesztéssel járó gondoktól és sajnos, sokszor ma sem hajlandó elismerni azt, hogy beállításkor nem a védőnövénynek a mai viszonyok közt bizony szinte elenyésző értékű termése a fontos, hanem a közéje vagy reá vetett heréé, lucernáé. Még mindig sűrűn vetik a védőnövényt és ha az kedvező tavaszi időjárás hatására bujára fejlődik, nem hajlandók azt zölden letakarítani, ami pedig a herés megmentésével a "legtöbb esetben egyértelmű volna. A lucernát pedig sajnálják még a neki való viszonyok közt is egymagában, védőnövény nélkül vetni. Igy járva el, takarmánynyerésre még jól-rosszul bevághat a herés, a lucernás, rendesen sok gyommal, foltosán, de már jövedelmező magtermesztésre alig. E mellett azután elfeledik gazdáink, hogy az emiitett növények sok fehérjét gyűjtenek, amelyhez bár a nitrogént legnagyobbrészt a levegőből kapják, a foszforsavat azonban a talajból merítik. A talaj foszforsavkészlete rendesen még a takarmányterméshez sem elegendő, szuperfoszfát használatával még a takarmánytermést is lényegesen fokozhatjuk, hát még a magtermést ! Hazánk legtöbb gazdaságában csak ugy számithatunk biztos, nagy és igazán jövedelmező heremagtermésekre, ha a heréseket bőven megtrágyázzuk szuperfoszfáttal, sőt az évelő lucernát esetleg fejtrágyázzuk is vele. I&&HHSBOIIIIRII TÖKÉLETES AZ ÚJ ANGOL DUNLOP PNEUMATIK. • Körzeti képviselet: JÁRAY ERVIN Nyíregyháza,Vay Ádám-u. 7.