Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-26 / 94. szám

26 1931. április 28. JNCYÍRYIDÉK. KM&m GAZDAMELLÉKLET ^IfHIUlllllllllllllllllll!lllllllll!ll!IIIIIIIIIIIIIIIHIllllllllllllllllllllllllll!llllllll!ll!ll!!!!iill!lllllll^ Gazdasági szakoktatásunk érdekében 1926. év január 6-án a Nagym. földmivelésügyi miniszter úrhoz felterjesztést intéztem. Most ez ügy ben megmozdult Debrecen városa is és ugy tudom, hogy a kormány a közgazdasági fakultást Debre­cenbe akarja tenni, a másik két gazdasági akadémiát pedig meg­szüntetni. Örömmel üdvözölhetjük e terveket. Az én felterjesztésemnek a gaz­dasági akadémiákra vonatkozó rc­sze igy szólt: Az integráns Magyarországon volt öt gazdasági akadémia, most az egynegyedrészre zsugorodott or szágban van három, de még felállí­tották a közgazdasági egyetemet, amelynek egy fakultása Szintén gazdatiszteket képesít. A logika azt kívánta volna, hogy a terület­nek megfelelőleg az egynegyed or­szágban legfeljebb két gazdasági akadémia legyen, e helyett azok számát még felemelték. Behozták a numerus cfausust, ugy az egyetemeken, mint a gim­náziumokban is, a gazdasági aka­démiákon pedig nem. "Ezen t'ettei csak az elégedetlenek számát sza­porítják, mert a gazd. akadémiát végzettek legnagyobb része nem kap állást. Hiszen megengedem, hogy sok jeles közgazdászunk és gazdasági szakemberünk várt egye­temi tanári állásra és ezeket elhe­lyezni szociális kötelesség volt, különösen ha ez által uj kultur intézmények keletkeznek, amelyek az ország jövőjére csak jótékonyan hatnak. De sokszorosan fonto­sabb szociális kötelesség, az ezer­nyi, munkás, gazdatiszt és más intelligens egyének megélhetéséről is gondoskodni. Már a háború előtt is tufpro­dukció volt a gazdatisztekben, a háború után pedig még rosszab­bodott a helyzet, mert a megszál­lott területekről is sok gazdatiszt özönlött ide, ugy hogy a Gazda­tisztek Országos Egyesülete sze­rint 1200 gazdatiszt van állás nél­kül. Azok száma pedig, akik nem hivatásuknak megfelelő alkalmazás bari vannak, még sokkal 'több. — Hogy beszelhetünk mi akkor több­termelésről ? Ilyen körülmények között csodál kőznünk kell, hogy most ismét négy gazdasági középiskola fel­állítása van tervbevéve. Mi ennek a célja ? Innen megint évenként 80—100 gazdatiszt kerül ki, akik legnagyobb részt nem' tudnak elhelyezkedni, vagy az idő­sebb és tapasztalatuknál fogva ér­tékesebb egyéneket szorítják ki, ami ismét nincs a többtermelés előnyére. Igy készakarva neveljük és szaporítjuk az elégedetlen ele­met, pedig inkább arról kellene gondoskodni, hogy mindenkinek fe gyen kenyere Magyarországon st munkaalkalmak szaporítása által. Az erdőket, magánbirtokokon is, áhami felügyelet alá helyezték, pe­dig egy ember, vagy egy család megélhetése is van olyan fontos, mint egy bizonyos erdőterület fenn állása, a pusztulástól való meg­védése. És ha az erdők kezelésére, gaz­dasági rendbentartására, törvényt kellett hozni, mert volt egy olyan erélyes és lankadatlan buzgaímu szakértő erdészcsoport, melynek a tagjai idejekorán belátták, hogy 4 az erdők elpusztulásával, a magyar nemzet is elpusztul, — mennyivel inkább szükséges volna, gazdasági üzemvitelünket is egy országos köz jjontból kezelni. Minden birtokra megfelelő üzemtervet kidolgozni és erre törvényt hozni, hogy keresztül vihető legyen. A háború alatt meglátszott, hogy az országnak nem egysége­sen vezetett,, nem egy célt szolgáló gazdálkodása, rövidesen fel­mondja a szolgálatot és az ország termelése a hadsereget és az or­szág népét nem tudja élelmezni. A rosszul élelmezett hadsereg pe­dig csata nélkül "is meg Van ver­ve. • Az ország egész területén, te­hát a gazdasági termelést épen ugy meg kell szervezni, mint a had sereget. Ez esetben elkerülhető a túltermelés. Katasztrófák lehető­sége sokkai kisebb. Ezen szerve­zés 'fokozatosan viendő keresztül és először a városok, községek és más jogiszemélyek birtokainál kez­dendő. Egy a kor színvonalán álló gyakorlati és elméleti tudásu gaz­dákból álló központi gazdasági bi­zottság felülbírálja a járási gazda­sági bizottságok áltai az egyes bir­tokokon kidolgozott üzemtervet. Természetesen a tulajdonos vagy szakértője meghallgatásával. Min­den községben a lakosság helyes gazdálkodását irányító és ellen­őrző intéző alkalmazandó, aki a helyes vetés forgó és az egész üzem: terv betartásáról gondoskodik. Igy berendezkedve, nemcsak a többter­melés volna megoldható, de a ki­vándorlás is megszűnnék, vagy lé­nyegesen csökkenne és a most évenkint feleslegesen s 0k kiképzett gazdatiszt és lézengő, állásnélküli gazdatisztek is mind elhelyezhetők volnának. Háború esetén pedig a termelés nem mondaná fei a szol­gálatot. Békében túltermelés nem tördulna élő. Szükséges ez az in­tézkedés azért is, mert a földbír­tokrendezés következtében terme­lésünk csökkent, mivei a kis­gazdáknak a szükséges tőkén ki­vüi megfelelő szaktudásuk sin­csen. Ezek után a következőket ja­vasolom : 1. A gazdatiszti törvény végre­hajtására gazdatisztekből" álló járási bizottságokat felállítani és megbízni. 2. Minden községben minta pa­rasztgazdaságot berendezni, mely­nek vezetője oklevefes gazdatiszt legyen és ő tanítsa is a gazdasági ismétlő iskolásokat. 3. 'A községekben a kisgazdák gazdálkodását az előbbi pontban említett okleveles gazdatiszt ve­zesse és ügyeljen fef, a megállapí­tott üzemterv szerint. 4. A borértékesítést Olasz- és Franciaországban tanuimányoztat­ni és a megfelelő eljárásokat ná­lunk is bevezetni. A borkivitelt a borkereskedőkkei karöltve meg­szervezni. 1 5. Ha mind ez nem lehetséges, • akkor minden gazdasági ' akadé­miát öt évre bezárni a tufproduk­ció megszüntetése végett. Örömmel 'üdvözlöm tehát Deb-/ recen város törekvését, ebbői~ is. azt látom, hogy annak idején he-, lyé^en Ítéltem. Csókaji Fényes Károly \ Szilágy megyei völt virilis. Az uzsora megfékezése és az adózás revíziója Zsitvay Tibor igazságügyminisz­ter legutóbb beszédet mondott egy beszámolón a kormány pro­grammjáról. — A hitei drágaságán segíteni akarunk, mondotta. Az első lé­pés megtörtént a földtehermente­sitési törvénnyel, de ha ez nem lész elég, törvényjavaslat készül az igazságügyminisztériumban, amely a kamatkérdést reálisan és ember­ségesen szabályozni fogja és szük­ség esetén megfékezi a hitel- és áruuzsorát. Ha azt akarjuk, hogy ne kelljen külföldi hitelt igénybe vennünk, a fokozottabb belső tő­keképződés érdekében olyan rész­vényjogot kell teremtenünk, hogy a kisembernek érdemes legyen tő­kéjét részvényekbe fektetni. Meg keli oldani végre a közsé­gi háztartások helyzetét is és a törvénnyel kapcsolatban meg­nyugtató módon keh" rendezni a borfogyasztási adó kérdését. A közterheket nem jószántunkból fo­koztuk fef, de most,"hogy vissza­nyertük pénzügyi függetlenségün­ket, sor kerül arra, hogy az adó­zási rendszert revízió alá vegyük. á méhész tavaszi munkája V. Ha a kas hegyes tetejű, felső ki­járót vágni nem tanácsos. Afíó ki­járó mellett a iádát a kas fölé helyezem s érős kapcsokkai jól odaerősítem. Ha a kas közepén lenne a ki­járó, felül, vagy tetszés Szerint alui is helyezhetjük el a gyámolt (iádikát), sőt ha jó a hordás s nincs időnk a iádikóban begyűj­tött mézet kipergetni, a másik tar­tajék vagy egész miüéppel ellá­tott keretes ládát is helyezhetjük el a kas alá s igy a . költőfészek két mézkamara közzé kerül. Ha a kas alsó kíjáratu, nem cé­lom a mézgyüjtés, kifejlesztem a méhcsaládot temrészetes rajzásra vagy mürajt készítésre. Gyengébb családok föfsegitésére, tartaléklép építésére egész mülépfapok be­beadásávai'óhajtok súlyt helyezni, lássuk el az átmeneti ládát világos dolgozó sejtes keretekkel'(lépher­dést kerüljük, mert az anyacsalád heresejtekkei folytatja az épiétst), s tegyük kas atlá Hannemann rács nélkül, hogy szükség esetén az anya is bejöhessen, mért tapasz­talásom szerint, az épités munkája gyorsabban fog haladni. Ősszel, ha van hordás* ezek is megtelnek virágporral és mézzex, minek nagy hasznát vesszük. Ha fiasitás mentes mézet óhaj­tok nyerni, a Iádikán vágott szög­lel es nyílást Hannemann racc.Sji válasszuk el, más esetben szaba­don közlekedjenek. Gyakori látvány, hogy egyik­másik kas igen meg van rongál-, va, szinte kalap módjára kikari­második, további tenyésztésre ká­ros, mert évről-évre több az elfér dűlt sejtek (összenyomás által) száma, kevesebb fiasitás férbefe. Ily esetben, mivei inkább a he­gyes tetejű s alsó kíjáratu (röp­nyilásu) kasókat éri a katasztrófa, mert a méz, mint a méh féltett kincse a kijárótói távolabb, tehát messzebb az alátámasztott pont­tól esik a teher, hamar elferdülnek s ebbeli irányuk évről-évre aszerint áltozik, milyen a mézgyüjtés és mefy irányú nyomást gyakorol á kas falaira. A felső kijáratuaknái nem for­dul elő, mert itt a suly, a méz­lent van, közel fenékhez, vagyis/ az alátámasztási ponthoz. A meg­rongált kast helyezzük tehát az át-, meneti ládára, a kijárónái tapasz-i szuk be, mig a ládán az Slsót nyissuk meg s várunk figyelem­mel addig, mig az anya fejőn a Iádikóba s hogy vissza ne menjen,­azonnal Tekesszük a kas felől a. /ácikon tevő' átmeneti "nyílást Il.in­nemann ráccsal. Ebben az eset­ben a kijárótói a 'távolabbi, va­gyis a kas fes z a méztér s a i£da a köftőtér. Minthogy az anya nem tud visszamenni a kasba, a ládi-" kóba fogja folytatni a peterakást, s hogy célunkat elérhessük és Hasí­tástól mentes mézet kapjunk, vár­junk 22—25 napot, hogy az utol­só fiasitás is kibújhasson. A roskadt kast emeljük le, he­lyét hasonló alakú üressel pótol­juk s a mézzel és méhhei telt kasból a méheket kidoboljuk s a kdebott méhet kasostó^a íiaára borítjuk. Rövid idő múlva, a ki­dobolt méhek az anyjukhoz hú­zódnak. Aki még nem tudja, fontos meg­jegyezni, hogy a méhek ösztönsze­rű örök törvénye szerint mindig a kijárótói legtávolabbi helyre rakják a féltett mézkincsüket, el­lenben a fészket a kijáró körül alkotják meg. Ha ezeket tudjuk, szükségszerűen irányithatjuk a Iá­dikát és a kijáró váltást. Még praktikusabb és kevésbé fárasztó a következő eljárás, amit a kezdő is elkészíthet és pedig: A kilakolandó kast a méhestől távo­labbi bokros helyre visszük, s a kas tetején 6 cm. átméretü nyílást vágunk s ugy állítsuk a földbe csúcsává/ *"!felé 4 db félí-g''^, hogy alatta gödör legyen s vul­kán vagy más füstölőt alá tehes­sük s működésbe hozzuk. A füst a méheket felfelé hajtja s mene­külnek az üres kasba. A kifüstölt kasban kevés méh maradt ugyan, de azért a mézet kivághatjuk s ha a kas rossz, ketté vágva a szabad­épitményü lépeket kicseréljük, — vagy esetleg keretekbe szabdalva, a családnak egy másik láda rá­helyezése által visszaadjuk. A be­szabott lépeket megerősítik, meg­ragasztják. (Folyt, köv.) TÖKÉLETES AZ ÚJ ANGOL DUNLOP PNEUMATIK. • Körzeti képviselet: JÁRAY ERVIN Ny iregyh áza.Vay Ádám-u. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom