Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-25 / 93. szám

Játomé*. 1931. április 25. mmwüiiMáMm KOZGAZDASAG ^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiii^ iiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiH Olaszországi kivitelüak megnégyszereződött | Irta: Havas Jenő Magyarország fizetési mérlege 1930-ban ioomiítió pengő deficitet mutat. Ha ezt a 100 milliót szembe állítjuk az 1929-es év 200 milliójá,­val és az 1928-as év 500 milliós deficitjével, akkor fogalmat alkot­hatunk, hogy Magyarország az utolsó két esztendőben milyen je­lentékeny mértékben függetlenítette magát a külföldtől. A fizetési mér­leg passzívuma az ország külföldi eladósodásának a mértéke. Ma­gyarország anyagilag szegény or­szág lévén, nagymértékben rá van utalva a külföldi tőkére, azonban 1930-ban a világgazdasági helyzet olyan rossz volt, hogy Londonban és Newyorkban külföldi kölcsönö­ket úgyszólván egyáltalában nem lehetett kapni. Itt volt tehát az alkalom, hogy Magyarország megmutassa a kül­földnek. hogy meg tud a saját lá­bán is állni. Mig 1927-ben és 19281­ban jelentékeny külkereskedelmi deficitünk volt, — átlag napi egy millió pengő — két év alatt több, mint 700 millió, — addig 1930-ban már 77 millió pengő aktívumot pro­dukáltunk. Ez volt az első aktiv mérlege Magyarországnak a háoo­ru óta. Kívánatos, hogy ez a folya­mat a következő években is ebben a jó irányban fejlődjék, csakis áru­exportunk f okozásával remélhet­jük, hogy fizetési mérlegünk defi­citje megszüntethető lesz. A magyar fizetési mérlegnek két visszatérő fő tétele a külkereske­delmi forgalom és a külföldi adós­ságok kamatszolgáltatása. Miután Magyarország a külföldről az el­múlt évek folyamán jelentékeny összegű kölcsönöket kapott és a közeljövőben is fel fogja keresni igényeivel a külföldi piacokat, nem számithatunk arra, hogy kamat­szolgáhatási kötelezettségeink a kö­zeljövőben csökkenienek. Az elmúlt esztendőkben külföldi kötelezett­ségeink kamatterhe 175 millió pen­gőt tett ki. Miután külkereskedel­mi mérlegünk 77 millió pengő­vel aktiv volt, a fizetési mérleg de­ficitje 100 millió pengőre csökkent. A fizetési mérleg egyéb kompo­nensei körülbelül kiegyenlítik egy­mást. Az idegen forgalom mintegy '25 millió pengővel passzív, ezt az összeget azonban fedezik a kiván­dorolt, vagy külföldön élő magya­roknak hazaküldött, itthon élő ro­konaik részére küldött pénzei, to­'vábbá a vasúti és hajózási tranzitó­forgalomból eredő bevételek. Az, hogy idegenforgalmunk 25 milliós passzívummal zárult, bizony na­gyon sajnálatos körülmény és fö­lötte kívánatos, hogy ez a passzí­vum a jövőben eltűnjék. Meg kell találni a módját, hogy a külföldiek gyakrabban és hosszabb időre ke­ressék fel Magyarországot, mert ez Magyarország részére nemcsak pénzügyi, hanem kulturális és egyéb előnyöket is jelent- Csak Ausztria és Svájc példájára kell rá­mutatni, amely országok többszáz milliós jövedelmei: húznak az ide­genforgalomból. A legsürgősebb és a leghatáso­sabb teendő azonban az export mindenáron va'.ó fokozása. Ha meg vizsgáljuk külkereskedelmi forgal­munk uto'só három évben követett irányát, örömmel állapithatjuk meg, hogy Olaszország felé való exportunk két év alatt megnégy­szereződött. Az o'asz forgalomban 1928-ban alig 28 millió pengős magyar exporttal szerepeltünk, 1930-ban pedig több, mint 100 millió pengő értékű magyar áru, főleg mezőgazdasági termék talált elhelyezést olasz barátainknál. Ha két év alatt ilyen jelentős ered­ményt értünk el, bizton remélhet­jük, hogy ez a fejlődés a következő esztendőkben folytatódni fog. De nemcsak Olaszországgal szemben mutatkozik ilyen örven­detes fejlődés, hanem a távolab­bi szigetországgal, Nagybritánniá­val szemben is, ahová szintén meg­dupláztuk kivitelünket az utolsó két évben. Ha a magyar export 1931-ben képes lesz folytatni az 1930-as temí­pót, akkor teljes mértékben bizha­tunk abban, hogy a külkereskedel­mi mérleg a fizetési mérleg is további javulást mutat és meg fog­ja győzni külföldi hitelezőinket ar­ról, hogy Magyarország rászolgált a belé helyezett bizalomra. Soha annyi hitelező nem volt még, mint ma Soha annyi hitelező nem volt, mint manapság. A gazda a ter­mését nem tudja elhelyezni saját tönkretétele nélkül, mert nincs ára­Ruha és másegyéb keli neki is, családjának is. Megveszi tehát hi­teibe. Adót is fizetni kell: el­megy a bankba, ahol a mult évi kölcsön kamatjára és az adóra ujabb hitelt vesz igénybe. — A kereskedőtől tehát pénz nélkül megkapja az árut, mert annak forgalmat keli csinálni, még a jobb jövő reményében is. A bank hasonlókép megadja a hitelt, mert ha megtagadja legtöbb eset­ben elveszti a régebben adott pénzt és a kamatot is, hiszen a behajtás, árverés ugyan csekély százalékos eredménnyel^ jár. Azonban a kereskedőnek is ki­fogy az áruja, tehát a gyárostót vesz hitelt, az pedig a nyersanyag beszerzésére kér a banktól köl­csönt. Igy megy a hitelláncolat felfeléf. És még panaszkodunk, hogy nincs hitelélet ? Iliit tartalmaz a most tárgyalás alatt levő iparfejlesztési törvényjavaslat az Ipartestületek Országos Központjáról ? A Kézműves Kamara felállítása érdekében indított országos moz­galom tudvalevőleg azzal az ered­ménnyel járt, hogy a kormány vég­re benyújtotta az iparfejlesztésről s ezzel kapcsolatban az ipartestü­letek országos központi szervéről — az IPOK-ról — alkotott tör­vényjavaslatát, amely most van tárgyalás alatt a képviselőházban. Az IPOK feladatkörét a javaslat a következőkben határozza meg : a kézműves iparosok érdekeit érintő törvények és rendé'etek vég­rehaj fásának figyelemmel' kisérése, javas'atokat tenni a módosításokra, uj törvények és rendeletek elő­készítésének javasolása, törvény- és rendelettervezetek taf nulmányozása és véleményezése, az ipart érintő kérdésekben a miniszternek felhívására véleményt adni, a kézművesség gazdasági hely­zetét tanulmányozni, kézműves in­tézmények létesítését kezdeményez­ni, kézműves és kisipari statiszti­kai felvételek előkészítésében köz­reműködni, ipartestületeket szakszerű tanács­osai ellátni önkormányzatuk sérel­me nélkü, ipartestületek és a szakirodaom támogatása. Tagja icsak ipartestületek lehet­nek. Az IPOK (Ipartestületek Or­szágos Központja) közgyűlésén ha­tározza meg, hogy mennyi tagdijat vet ki az egyes ipartestületekre tag­díjbevételeik százaékába. Az állam 50.000 pengővel, az or­szág valamennyi kereskedelmi és iparkamarája együttvéve 25.000 P­vei járulnak az IPOK fenntartá­sához .Az ipartestületek hozzájáru­lása a javaslat Szerint kell, hogy legalább évi 75.000 pengőt tegyen ki. Bizonyos, hogy ezt nem lehet lényeges megterhelésnek tekinteni, de bizonyos az is ,hogy a központi szerv ilyen szükreszabott költség­vetéssel nem dolgozhatik, hacsak nem akar egy felesleges iroda len­ni és megkísérli legalább megköze­líteni a fentebb jelzett feladatokat. Az IPOK összetételére nézve a javaslat érdekes dolgokat tartal­maz. Közgyűlése 80 tagból állana, akiket 8 körzet választana, még pedig a budapesti iparosok külde­nek 10 tagot és 70 tagot a hét ke­reskedelmi és iparkamara körzete, Ugyanennyi póttagot is kell válasz­tani. A vá'asztás 6 évre szól. A választás maga ipartestületenként történne. Mindegyik kereskedelmi és iparkamarának joga van a köz­gyűlésbe 1—t tagot vagy tisztvise­lőt kiküldeni. Ezeknek azonban csak tanácskozási joguk van. Az IPOK állandó szerve a vá­lasztmány. Ez 16 tagból áll és pe­dig 1 elnökből 2 alelnökből és 13 vá'asztmányi tagból. A választmá­nyi tagokból azonban csak 6-ot vá­laszt az IPOK közgyűlése, hét ta­got a kereskedelmi és iparkamarák neveznek be ipari osztályaik tag­jaiból. Mindegyik kereskedelmi és iparkamarának egy választmányi hely jut. Az IPOK által választ­ható 6 vá asztmányi tagból 2 fő­városi, 2 törvényhatósági és me­gyei városok ipartestületeiből és 2 a községek ipartestü. étéiből kell, hogy kikerüljön. Elnök és alelnök csakis aktiv kézmüvesiparos lehet» Az IPOK irodája é'.én áll a tit­kár, akinek havi fizetése havonkint nem lehet nagyobb, mint kb. 650 pengő. Az IPOK a kereskedelmi és iparkamarákkal együttműködik. E végből kötelezve vannak a kama­rák arra, hogy minden egyes, a körzetükbe tartozó ipartestülettel évenkínt legalább egyszer gyűlést tartsanak. Az IPOK álami felügyelet alatt áll. A felügyeleti jog a kereske­delmi minisztert illeti meg, aki azt kiküldendő miniszteri biztos ut­ján gyakorolhatja. A kereskedelmi miniszternek jogában áll az IPOK határazatait megsemmisíteni s azt utasítani, hcfgy uj határozatot hoz­zon. Az IPOK politikai működést nem fejthet ki. Közgazdasági hirek — Kállay Miklós államtitkár Milánóban, a nemzetközi vásár al­kalmával a tiszteletére rendezett" banketten kijelentette, hogy uj alapokra akarja fektetni a m a­gyar kiállításokat, hogy azok a legfontosabb magyar ipari termé­kek mintakiállitását alkossák. — A nagycenk icukorgyár négy évre beszüntette az üzemét. — A Bettelheim Miksa és Társa cég a gazdasági válság folyomá­nyaként közel' két millió pengőt vesztett eddig. > — Az idén a hazai bányák szén­termelése eadig 16 százalékkal csökkent. Egyes cégek nagymeny­nyiségü kokszot hoznak be. — Magyarországon a sörfo­gyasztás rohamosan csökken. Az évi átlagos fejkvóta 16 literről 5 literre csökkent. — A Hungária Guttaperchaés Gumiárugyár mult évi nyeresége az előző évinek kétszeresére emelke­dett. — A Kereskedelmi Bank és a Pesti Hazat tranzakciója követ­keztében nagy javulás mutatkozik a záloglevélpiacon. Magyarország számára ezzel a tranzakcióval hosz-, szuiejáratu uj hitelforrások nyílnak meg. — Az infláció óta most érte el a vas- és gépipari munkások lét­száma a mélypontot. A munkások száma ma már 30.000 sincs. A helyzet folytonosan rosszabbodik^ — Jugoszlávia nagyarányú ki­kötő munkálatokat akar végeztetni a Felső Adrián. Susakon" nagy közraktárakat építenek. A pályá­zatot rövidesen kiírják az építke­zésekre, — A magyar-osztxák kereske­delmi tárgyalások során sikerült az osztrák kívánságokat redukálni­A kéc állam gyáripara közötti tár­gyalások is befejezéshez közeled­nek, — A Kéve Ruházati RT. 300 ezer pengős állami támogatást kért, de nem kapott. — Nagy izgalmat keltett a textilpiacon az a hír, hogy két posztógyár cikkeit a kartelláraknál olcsóbban dobja piacra. — A Soproni Selyemipari RT-t egy külföldi csoport bevonásával reorganizálni 'fogják. A gyár üze­mét lényegesen kibővítik. — A magyar nagymalmok egy­séges liszttipust akarnak őrölni­— Az 1931. év első negyedében egyharmaddal csökkent az ame­rikai automobilprodukció.

Next

/
Oldalképek
Tartalom