Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-04-23 / 91. szám
mi jrtflnriDlie. 1931. április 23. GAZDAMELLÉKLET Kfilön fogják végrehajtani a 150 holdon aluli és felüli birtokok feherrendezését mikről nincs intézkedés a végrehajtási utasitás tervezetében Azon a tanácskozáson, amelyet Wekerle Sándor elnöklésével tartottak a föfdteherrendezésrői szóló' törvény végrehajtási utasítása ügyé ben, véglegesen kialakult azoknak a teendőknek a sorozata, amelyeket most gyors egymásutánban keh az illetékes fórumoknak elvégezni. A teherrendezés alapja az a megállapodás lesz, amelyet a pénzügyminiszter a Pénzügyi Szindikátussal, illetve a Szindikátus azokkal az altruista intézetekkel köt, amelyek a febonyolitást a hitelezőkkel ' fczövetlenül intézni fogják. Külön tárgyalják a 150 holdnál kisebb birtokok ügyét Az ügyeket két főcsoportba osztják; 1. A 150 holdig terjedő birtokok, 2. A 150 holdnál nagyobb birtokok ügyeire. | Az efső csoportba tartozók ügyeit a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézet, a második csoportbelieket pedig az Altruista Bank és a Magyar Földhitei Intézet fogja végezni. Mindegyik altruista intézet bekapcsolhatja munkájába a hazai pénzintézetek bármelyikét és ezekkei együttesen végzi a rendezés munkáját. A rendezés maga többféle lehet. Először tárgyalni fognak azokkal a hitelezőkkel, akik mint pénzintézetek, imár eddig is hajlandóknak nyilatkoztak arra, hogy meghagyják a birtokon betáblázott követeléseket. Ezek a hitelezők túlnyomórészt pénzintézetek, amelyek ilyen módon állami garancia mellett most már :s,záz percent biztonsággal megkapják egész követelésüket. Ök járnak a legjobban és legfeljebb csak a hitelfeltételekben fésznek kénytelenek engedni, mert ha a bizottság ifyen engedményt szükségesnek tart, ugy vagy kiegyezik a pénzintézettel, vagy pedig kifizeti kötvényekkel. A második csoportba tartoznak azok a hitelezők, akik megelégszenek azzal, ha a rendezést végző altruista intézet folyószámlán elismeri "őket a követelés erejéig, esetleg az egyezségi összegig. A harmadik csoportba tartoznak túlnyomórészt az áruhitelezok, gyárak, kereskedők, iparosok, akik különböző cikkeket, traktorokat, vetőgépeket, műtrágyát, vetőmagot stb. szállítottak. Ezekkei kivétel nélkül egyezkedési tárgyalások induina'k meg arra való hivatkozással, hogy e követeléseket tulsok időközi kamat növelte nagyra és mert ezek a hitelezők jórésze nincs is betáblázva, tehát még jói is járnak — a tervezők szerint —, mert sokkai többet kapnak, mint árverés esetében kaptak volna. Az egyezkedési tárgyalásokat egyes vidékeken azok a vidéki pénzintézetek 'fogják végezni, amelyéket a PK erre a célra ki fog jelölni. Akiket árverezni fognak Külön csoportba tartoznak azok az esetek, amelyekben már árverés van kitűzve. Ha a bizottság ugy találja, hogy az adóson rendezés nem segíthet, vagy hogy nincs kilátás arra, hogy az adós rendezés esetén is fenntarthassa magát, ugy a bizottság a dolgoknak szabad folyást enged és nem lép közbe. Ha azonban a bizottság az adóst szanálásra érdemesnek tartja, ugy az előbb emiitett módon lefolytatja az egyez kedési tárgyalásokat. Az altruista intézetek minden adósról külön-külön élőadmányt készítenek, amelyben megállapítják a tényállást, a státust és ezt az élőadmányt az összes iratokkai együtt az illetékes bizottság elé terjesztik, amely aztan véglegesen határoz, hogy engedélyezi-e a repdezést és ha igen, milyen módon és milyen határig. C , I " 6000 kisebb birtokos kérvénye Eddig több mint hatezer olyan kérvény érkezett, amely 150 holdnál kisebb birtok rendezésére vonatkozik. Ezek legnagyobb részét a Kisbirtokosok Földhitelintézete intézi el, amelyre ilyenformán a munka legnagyobb része hárul. A rendelet a legnagyobb meglepetés les2 az áruhité'lezőkre, mert semmilyen intézkedést sem tartalmaz a kötvények íombardirozására és azokra az Iruváftókrá vonatkozólag, ameiy'k a kereskedők és gyárosok birtokában vannak, de amelyeket nemfizetés esetén maguk a hitelezők kényteífenek a bankoktól visszaváltam. Annakidején ugy a GyOSz, mint az OMKE erre vonatkozólag intézkedést kért a minisztertől azonban a miniszter a rendeletben errevonatkozóiag nem intézkedik. A méhész tavaszi munkája IV. Ha a szabolcsi kasos méhtartó gazdákat vesszük figyelembe, talán még kritikusabb hel) zetet találunk, Jobb flóráju vidékeken lévő kasos méhcsaládok és első rajai még megmaradtak, elegendő vagy szűkös élelem mellett, egész nyáron át, de évről-évre váltakozóan jött a hosszantartó esőzés, majd a szárazság és gyakori szél, a nektárt osztó hüvelyesek, takarmány növények, napraforgó, tarlóvirág stbegyetlen méhnek nem állott rendelkezésére. A tavasz s nyár elején begyűjtött mézkészlet fogyott, vefe együtt az öreg méhek is, de pótlás egyikből sem jött. Igy tehát nemcsak az eiső, de az anyacsaládok is pusztultak, s amelyik meg is maradt, aüjg volt bogara, mert gazdájuk nem szokott adni — ha rászorultak, csupán csak 'elvenni. Ilyenkor a méhtartó tele van panasszal s a méhet és az időt okolják. Pedig nem igy van ám, mert ha kora ősszel jó tiszta mézzel feletetjük, az anyát a petézésre serkentettük volna, fenne elég élelme és elegendő őszi kelésti méhe, mely ei is érte volna a tavaszt. Annak dacára, hogy itt-ott meg is maradtak egész családok eiegenaő mézkészlettel, ma néptelenek, mert gazdájuk sorra kénezte le a fél 'és egyharmadáig leépített kasos méhcsaládokat ; holott könnyű szerrel ki lehetett volna lakolni kénezés nélkül s megerősíteni az elegendő élelemmel, de kevés telelő néppel biró méhcsaládokat. , > Szomorú tény a méhészet törté- 1 ne'tére, hogy mégis létezik a ké- I nézés. Barbárság! Őseink törvénynyel védték, sőt halálfal büntették azt, ki a méhészetben kárt tett. A méhcsalád szorgalmasan, roskadásig fáradt, dolgozik % jutalma: a kénfüst, tehát a kamat jövedelem kedvéért meg kell magát a tőkét semmisíteni s a méhek által nagy fáradsággal s nagy idő- és méz>veszteséggel felépített lépkészletet el kell pusztítania. Éppen oly barbár eljárás, mintha Valaki a gazdagon gyümölccsel megrakott gyümölcsfát, hogy fájáról kevés fáradsággal a gyümölcsöt leszedhesse, kivágatja. E témával majd ősszel bővebben óhajtok foglalkozni, addig is áttanulmányozás végett szíves figyelmükbe ajánlom az 1895. évi XLVI. t. c. 5. §-t; a mi. kir. földmivelésügyi minisztérium 1899. évi ápr. hó 12-én 26.980 sz. rendeleteit. Meggyőződtem róla, hogy a kasok nagyságával, a méhtartók nem sokat törődnek, pedig igen fontos s nem mindegy, hogy a kisrajt kicsi, vagy hegyes kasba helyezzük el. — Alakja olyan, amilyen a falusi kaskötő cigánynak sikerül, pedig sokszor drága pénzért rossz kast veszünk. A jó kas legalább is 3—4 cm. vastag, alul 35 cm. széles, fölfelé kissé szélesedő, 40—50 cm. magas, legalább 38—40 liter űrtartalmú. Teteje félkör, domborodó, felső kijárattal, mely a kas 3-ik egyharmad részének alján legalább 2 cm magas és 12 cm. hosszban vágandó ki. Jók a henger, kishordó a'aku, lapos tetejű kasok is. Mindegyik tetején legyen 6—7 cm. átmérőjű lyuk, levehető fadugóval pótolva. Ezen lyukon át igen jól, zavarás nélkül etethető, itatható a család, befőttes üvegbe vászonnal lekötött mézesviz ráboritása által közzétéve rosta szövetet, hogy ki ne rágják. Dugóra ragasztott lépkezdéssel irányithatjuk a hideg, vagy meleg építést, mi által már előre beszúrhatjuk egymás fölé a dugón lévő lépkezdéssel keresztben a két db. léptartó pálcákat. Több szükségtelen. Az ily irányitásnak előnye az, hogy idővel sima, egyenes lépeket nyerünk s könnyen beszabhatjuk keretekbe. A nyári hőségben a szellőztetés is tökéletesebb, mint a többi zugépitményes kasoknál. Tapasztalásom szerint, a 'felső kijáróval tagadhatatlanul, jobban telel a méhcsalád. Hulla a'ig van, lépek nem penészednek, nyáron a rettentő hőség n em gyötri a méheket, nem kell szellőztetés robot munkájával a méheket foglalkoztatni. A nektár képzés hirtelen megszűnése által előállott kutatást, rablást, itt soha sem vettem észre. Ha valaki kijárót akar változtatni, azt csakis tavasszal lehet ésj csakis olyan kasokon, melyek a fenti követelménynek megfelelnek vagyis ha felső része lapos vagy domború. A hegyes, felül szük kasokat ne türjük meg s ha mégis megvannak, vágjuk le legalább egyharmad részét s pótoljuk domború, vagy lyukkal ellátott colos vastagságú, köra'aku deszkalapppal. Erősítsük rá dróttal s tapasszuk körül friss tehéntrágya, agyag és Szitált fahamu keverékből készített habarccsal. A kast fehér vagy feketére meszelni nem szabad. A kaptár, még ha házilag is állítjuk elő, még mindig drága s inkább a termelés előmozdítására; szolgál, mig a kas a termelést és a szaporodást is szolgálja. A kas, kellő használat mellett mindkét célnak meg fog felelni, tehát a termelésnek és szaporításnak is. Ne gondolja senki, hogy a mostani modern kaptáras méhészettel szemben a kast ki kell selejtezni méhészetünkből. Nem ! Sőt 1 Apánk örökségét meg kell tartanunk, mert kellő beosztással és tudással, tapasztalásom szerint csaknem azt az eredményt kapjuk, mint a drága kap tárakkal. Lássuk hát, hogyan ? Ha több kasunk van, készítsük elő az egész évi tervezetet, mit akarunk méheink tői ? Szaporítani, vagyis rajoztatni, vagy mézel tetni ? Azokat a kasokat, melyeknek feljegyzéseink szerint fiatal anyjuk van, emeljük azonnal átmeneti ládikára, vagy a kas "fölé aszerint, hogy hol a kijáró, s kas, vagy láda lesz a méztér. Ha kason felül van a kijáró, hogy mézet gyűjtsenek, a ládika a kas alá teendő. Ha valamely kas felül öblös, nem hegyes, azonnal vághatunk (tavasszal) rá felső kijárót s hasonlóképpen alkalmazzuk a ládikát. (Folyt, köv.) Papp László „Hattyú" gözmosó vállalata. Nyíregyháza, Yay Ádám-u. 63. Ruhafestő, vegytisztitó, plissérozó és gouvlirozó üzem. Főüzlet: Széchenyi-út 2. (Telefon : 5-09.) Fióküzletek: Kiss-tér 2. és Véső-utca 3.