Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-18 / 87. szám

JNfVfRY IDBK. ttmmámmmm 1931. április 16. 698 Péntektől Nyíregyházán először az Apolloban Tom Mix: A vérdíj < A S!t v aIE ó± űne ) A legfelsőbb elismerés A tiz éves korimányeínökségét ju­biláló miniszterelnök elhárított ma­gától minden ünnepeltetést. De ez­zel a szerény gesztusával csupán a hivatalos ünnepeltetés elől térhe­tett ki Bethlen István, mert gátját lehet-e vetni a nemzet telkéből ösztönösen felfakadó hálának, elis­merésnek, bizalomnak? Igy, hogy senkisem rendezte, még megka­póbb, még impozánsabb /ett ez az ünnepségek nélküli ünnep; hangos pohárköszöntők helyett, maga a nemzet köszöntötte a szeretet és hódolat ezer megnyilvánulásával azt a kivételes képességű férfiút, aki lángoló hazafiassággal, páratlan bölcseséggef, kitartással és m&ga­bizássai 'kiemelte gonoszul szétda­rabolt országunk a reménytelen­ség és lelketlenség sivárságából, hogy biztos kézzef elvezesse a fejlő­dés," az újjáéledés, a teljes felépülés reményteljes útjára. Amikor a Kormányzó, mint ma­gyar államfő, meleghangú kéziratá­ban elismerését fejezte ki a minisz­terelnöknek és szavakban is leszö­gezte rendkívüli érdemeit, nem • tett egyebet, mint csokorba kötöt­te a népléiekből kivirágzó érzése­ket. Horthy Miklós megérezte, hogy Bethlen István nemes s ze" rénységü gesztusa ellenére sem' ha­ladhat ei a nemzet szó nélkül emellett a történelmi nevezetessé­gű jubileum mellett, amefy határ­köve egy páratlanul küzdelmes, vi­szontagságos, de eredményekben gazdag évtizednek, amelynek min­den sikere miniszterelnökünk ne­véhez fűződik. Senkt sem lehetett hivatottabb Bethlen. István, erdemeinek a meg­állapítására, mint Horthy Miklós, aki Bethlennel vállvetve küzdött egy évtizeden kereszi-üt pusztulásba döntött hazánk megmentésén, meg­erősítésén. A Kormányzó elismeré­sében nincsenek szóvirágok: az egyszerű keresetlen Szavakkai fel­sorakoztatott tények beszédeseb­bek minden dicsérő jefzőnéi. Két kép egymás mellett: tíz évvei ez­előtt, amikor a nemzet teljesen magára hagyatva, ellenséges indu­lattól vagy közönytől körülvéve, a kiállott válságok lázától gyötörtén vergődött a maga halálosnak látszó iniegcsonkitottságában és most, amikor barátoktól körülvéve, visz. szanyerve suíyát a nemzetközi életben és pénzügyi szuverenitá­sának birtokában évrőí-évre bizto­sabban halad a teljes felépülés fe'fé. Szilárd belső rend, szilár­dabb, mint a »győztes« országok bármelyikében, nyugalom és al­kotó munka; pénzügyi egyensúly, olyan eredmények ezek, amelyek­hez nem keh semmiféle kommen­tár. Átéreztük a kormányzói szavak mélységes igazságát: »Utunkat is­mét nehéz küzdefmek kereszte­zik, amelyekben a kipróbált kezek vezetésére van szükség«. Ugyan kire bizhatná magát nyugodtabb lélekkel a nemzet, mint arra a férfiura, aki páratlan önzetlenség­gel és szinte emberfeletti munkával a romokon meg tudta vetni, egy jobb jövővel" kecsegtetni az uj kor­szak alakjait, aki' megrázkódtatá­sok nélkül keresztül tudta vezetni a nemzetet a megpróbáltatások leg­szörnyűbb évtizedén, aki példát­lan nyugatommal és ügyességgel ki tudott parírozni minden furfan­gos gáncsvetést és aki magyar hi­tének fascináló erejével ki tudta ragadni a Telkeket a kishitűség , kint Bethlen István további munká­posványából. > ja elé és kívánja bizakodó lélekkel: A Kormányzóval együtt a nem- 1 kisérje Isten áldása a haza javára zet is rendületlen bizalommal te- j folytatott fáradozásait. Bernien István gróf miniszterelnök belpolitikájának fizesztendeje á munkásbiztosiíási reform. — A debreceni beszéd á kormányzó jubileuma. — Optánsper Az első költségvetési vita, ame­lyet az országgyűlés pénzügyi bi­zottságban a miniszterelnök nagy beszéde vezetett be a magyar kül­politika egyre javuló helyzetéről, több oly nyilatkozatot hozott, a­mefyeket a képviselőház elismerés­sel vett tudomásuk Különösen he. lyesléssel találkozott az a gazda­sági programúi, amefy a rendelke­zésre álló 165 millió pengőnek a mezőgazdaság, ipar, kuftura és szociálpolitika céljaira való fel­használását részletezte. Májusban Valkó miniszter az Olaszországgal kötött szerződést terjesztette be, amefynek alkalmá­ból a Bizottságban Bethfen István gróf miniszterelnök ismertette a (magyar külpolitika célkitűzéseit. Az országgyűlés áltaí elintézett javaslatok közül megemlítjük a külföldi kulturális intézményekről és a falusi kislakásépitő akcióról szóló törvényjavaslatokat. Nagyobb jelentőségű mozzanata volt a tör­vényhozásnak az, amikor május vé­gén a képviselőház megkezdte a imunkásbiztositási reform tárgyalá­sát. A magyar törvényhozás tulaj­donképpen Vass Józsefnek ezzel a javaslatával- lépett a modem mun­kásvédelem és Szociálpolitika út­jára. Az uj magyar politikának egyik elinduló pontja az a beszéd, ame­lyei Bethten István gróf választó' kerületében, Debrecenben 1928. Imárcius 4-én mondott ef. Ez a be­széd elsősorban a magyar külpoli­tika céljainak és útjainak határo­zott megjelölésével keltett feltűnést az ország határain tuf ís, annáj is inkább ,mert ez volt az első kor­mánynyilatkozat, amelyben a reví­ziós törekvések "világos és vitatha. tatlan megfogalmazásban jelen­tek meg .De nagyjelentőségű volt a debreceni beszéd befpolitikai tartalma is. A miniszterelnök, mi­után beszámolt az efmult esztendők munkájáról, a közrend és biztonság [megszilárdulásáról, a külpolitikai efz'ártság megszüntetéséről, a sza­nálás müvéről, a gazdasági, szociá­lis és kulturális alkotások nagy so­ráról ujabb munkaprogrammot adott . A debreceni beszéddel" szinte egy­idejűleg es azt megelőzően ís ál* lanélóan folytak külföldi, főképen népszövetségi tárgyalásaink, ame­lyéken a magyar szempontok nyil­vánvalóan kezdtek előtérbe tolulni és méltánylásra taláínf. Szorgos munka közben érkezett ei "az országgyűlés ahhoz, hogy 1930. február 12-én megemlékez­zék nagybányai vitéz Horthy Mik­lós tízesztendős kormányzói jubi­leumáról és hogy azt az alkotások egész sorozatával örökítse meg. — Ugy a képviselőház, mint a felső­ház ebből az alkalomból ünnepi ülést tartott és mindkét hefyen hódolattal, a "kormányzó alkotmá­nyos érzésének és államfői köteles­ségteljesitésének járó lelkesedéssel szavazták meg az idevágó törvény­javaslatot. Közben a földreform pénzügyi részének rendezésévei' az állam lik­vidálta a maga kötelezettségeit a volt földtulajdonosokkal szemben, amivei jelentékeny gazdasági réte­geket erősített meg és nagy tő­két bocsájtott közforgalomba. A nemzet életében igen nagyje­lentőségű törvény az, amely a há­gai illetve párisi nemzetközi egyez­ményeket szentesitette. Ezek az egyezmények tudvalevően az éve­kig elhúzódó u. n. optánspernek a folyományai és ez a per végül is szerencsés kimenetelű volt Ma­gyarországra nézve. Ennek az első­sorbam külpolitikai jelentőségű kormányakciónak a fontossága már csak abbó'. *t szempontból sem fehet yitás, hogy éveken át ez tartotta ébren a külföld figyelmét irántunk. A magyarság létezésé­nek és jogaiért való önérzetes je­fentkezésének ennél erőteljesebb és meggyőzőbb, sőt hozzátehetjük, si­keresebb propagandája eddig nem merült fei. "Bethlen István gróf ide­vágó beszámolója meggyőz arról, hogy vafójában nemcsak külpoliti­kai szempontból, nemcsak az igaz­ság és a nemzeti egyenjogúság, de a nemzeti vagyonmérleg nézőszö­gébői is mit jelentett az optánspör. A politikai kérdésekben való ilyenirányú eltökélt állásfoglalás azonban nem egyedül" csak az op­tánsper fofyamán domborodott ki, hanem úgyszólván mindannyiszor amikor a törvényhozásnak módja volt, hogy külpolitikai kérdések­kel foglalkozzék. Ezjjedig a kisebb jelentőségű külföldi szerződések és egyezmények becikkelyezésén ki­vüi elégszer adódott Bethlen István gróf miniszterelnök ama külföldi utjai során, amelyek — ez ma már kétségbevonhatatlan — az egész világpolitikának figyelemreméltó eseményei voltak. Az optánsper tehát ofyan befeje­zést nyert, amefy teljességgel iga­zolta a magyar álláspontot és ha eltekintünk is a per kimenetelének anyagi eredményétől", a magyar ál­lam presztízsének azelőtt Szinte va­lószínűtlen megnövekedésével vég­ződött. A hágai, iftetve párisi megegye­zés jelenti egyúttal Magyarország pénzügyi szuverénitásának vissza­nyerését is. Az optánsper természetesen nem az egyetlen külpolitikai kérdés voft, amefy a magyar törvényho­zást behatóan foglalkoztatta. Min­denkor akadtak férfiak az ország­gyűlésnek mindkét házában, akik legégetőbb külpolitikai problé­máink iránt a figyelmet napiren­den tartották. Különösen az elsza­kított részéken élő magyarság sor­sa volt az, amelynek igazságtalan­sága orvoslást követelve, mind a két hefyen több izben szóhoz ju­tott. Ugy a képviselőházban, mint a felsőházban mindannyiszor lel­kes helyeslés kisérte.a miniszterel­nöknek, vagy a külügyminiszternek önérzetes kijelentéseit és beszámo­lóit a nemzeti 'kisebbségek kérdé­sének rendezése végett megindí­tott akciókróf. Hogyan lehet megoldani a borravaiorenűszer eltörlését ? A borravalórendszer eltörlése ügyében a kereskedelmi minisz­térium véleményadásra kérte fel az összes kereskedelmi és ipar­kamarákat. A legpregnánsabban logiai állást a borravalórendszer ellen a pécsi kereskedelmi és ipar­kamara, mely a kereskedelmi mi­nisztériumhoz intézett válaszában megáftapitja, hogy Pécs város jóformán egyedül áh az országban a^on a téren, hogy eltörölte a borravalórend­szert és az alkalmazottak a nagyközön­séget károsító borravaló helyett a bruttóbevétel bizonyos százalékát kapják. Pécsett ugyanis már körül­belül tiz éve nmes a vendéglőkben és kávéházakban borravaló, I I 1 hanem az éttermi kiszolgáló sze­mélyzet a mindenkori bruttóbevé­tel 8 százalékát és élelmezést kap. A kávéházi kiszolgáló személyzet a bruttóforgalom 12 százalékát és ezenfelül kávét és süteményt kap. Szállodáknál a 10 százalékos ki­szolgálási dijak számlázása szokás. Ennek a rendszernek a bevezetését ideálisnak tartja a pécsi kamara, mert egyrészt megszünteti a súr­lódást a munkaadó és az alkalma­zott, valamint külön az alkalma­zottak között is, azonkívül a kö­zönség is jól jár, végül pedig leg­jobban jár a kincstár, amely ma­radéktalanul és hiány nélkül meg­kapja az alkalmazottak kereseti adóját a borravaló után is. Mindezeken tul a borravalórendszer eltörlésé­nek legnagyobb érv* a közön­ség kényelme. A nyugati államokban is min­denütt hozzá Vannak szokva a szá­zalékos rendszerhez és kellemet­lennek és terhesnek találják orszá­gunkat látogató külföldiek a borra­való osztogatását. — LEVÉLPAPÍR újdonságok nagy választékban a JÖBA-nyom­dában. HÖLGYEIM mielőtt tavaszi kalapot vásá­lolnának. saját érdekükben vételkéuyszer nélkül tekintsek meg WALTERNÉ és HORVÁTHNE kaifpGzletének legújabb bécsi kollekcióját. Alakitast, vasa­lást, festést olcsón vállal, (Róm. kath. bérpalota. Bethlen u. 2.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom