Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-17 / 86. szám

JrtíftYID&G. 1931. április J7. • A PERZSA HÁREM 2 attrakció A fátyolost asszony AZ APOLLOBAN Holnap, pénteken előszOr VÉRDÍJ riiiirfÉfflÜlffll .-..-v- . —- >. - • Európa, — forduiatok előtt Európa utolsó tiz esztendeje alatt sok fontos esemény játszódott íe. Sokszor hittük azt, hogy most már uj útra tér Európa, de mindannyiszor meg kell elégednünk azzaf, — hogy az eseményeket feljegyezték s mind, a bizonytalanság útvesztőin bukdácsolunk. Emlékezzünk csak Locarnóra, amelytől hangos volt egész Európa; nézzük csak a Kelíog-paktum aktáit, rögtön tatjuk azt, hogy Locarno és a Keflogpaktum után már nagy csendesség és nagy kiábrándulás következett és minden jel azt mutatja, hogy Locarno és a Kelfog paktum csa.k üvegházi növények voltak, gyümölcs nélkül. A népszövetségi kölcsönök után azt látjuk, hogy a kölcsönök injekciót jelentettek, amelyek ideig óráig segítettek egvík-imásik állam helyzetén, azonban a gazdasági viszonyok felemésztették a népszövetségi kölcsönöket és az országok uj nehézségek és problémák elé kerültek. A Briand féle konföderációs terv ugyancsak felrázta Európát, de aterv kipattanása után lassanként lehiggadtak a kedéllyek s ha általánosságban helyesléssel is találkoztak a konföderációs alapgondolatok, a részleteknél már egy-egy világ választotta el a feléket s érdekelteket egymástól. Az utolsó tiz év legnagyobb európai eseménye és fordulata az osztrák-német vámunióban csúcsosodott ki. A német-osztrák kezdeményezés nyüzsgővé tette az európai 'hangyabolyt. Valaminek történnie keli. Nem a bátor elv eltaposásának, — ez ugylátszik aligha lehetséges — hanem következményei levonásának. A két német állam vámegyezségeket hoz létre: a gazdasági kisantantot, dunai konföderációt, északi vámuniót, esetleg hirtelen lendületet aa a Briand-féle gazdasági Európa tervezetének, mely az orosz gazdasági háborúval szembeforduló gazdasági szövetkezés alapját is felöltheti. De mindezek a kombinációk még ködbe vesznek és messze vannak a realitást formáló kezdettől. Lehetőségüket konkrét események mégis bizonyítják és éppen ezek az események jelentik az európai fordulatot, amely a gondolkozó és figyelő embert s'zinte megszédítik. Ilyen fordulat, — bár kisebb jelentőségű a magyar-román viszony hirtelen megjavulása és a MironeScu kormánynak a vártnál sokkaf gyorsabban bekövetkezett bukása. Magyarország — természetesen — az összes fennt vázolt eseményekkel kapcsolatban a legszilárdabb várakozás álláspontján álf. Magyarország, bármennyire benne van abban a gazdasági válságban, amelynek hullámai egy államot sem kíméltek, a magyar nemzet még ezen nehéz helyzetében sem adhatja fel azt az álláspontját, hogy elhamarkodott lépést sem pro sem kontra nem kockáztathat. Bár jelentőségében távol áll a Miklós román királyi herceg budapesti látogatása attól, hogy ezt az eseményt, mint Európát érintő eseményt bíráljuk el, azért reánknézve nem minden érdekességnélküli a román királyi herceg látogatása. Érdekessé teszi a látogatást az a körülmény, hogy a romániai lapok bőséges kommentárt fűznek a látogatáshoz, nem titkolják abbeli örömüket, hogy a király öccsét Magyarországon rokonszenvesen fogadták. Ezeket az eseményeket messze túlszárnyalják az orosz Szovjettel és Németországgal kapcsolatban számyrakeít hirek, amelyek az orosz-német közeledés, sőt kapcsolatlehetőségét tárgyalják, de természetesen ugy a hirek színezése, mtnt bersö tartaíma, a realitástól imég messze távol'áü . Hogy azonban Európa fordulatok előtt áll, azt sem elhalványítani, sem letagadni nem lehet. — Ugy a gazdasági, mint a politikai heiyzít fordulatot követel. Mi, kis egy

ség vagyunk az európai "konflagrációban, de helyzeti energiánkat, anélkül, hogy tulértékefnők és tuünéreteznők, lebecsülni %nem szambád s a magyar közvélemény teljes nyugalommal nézhet az események elé, mert a kormánykerék mellett álló Bethlen István egy lépést, egy imozdulatot nem tesz anélkül, "hogy a nemzet egyetemes érdekét szem élői tévesztené . Bethlen István gróf belpolitikájának tizesztendeje á szanálás stabilizálja a pénzi — A második választás nagy sikere Az 1923-ik év végén fordultunk beie tulajdonképpen a pénzügyi szanálás csillagképébe, amely a háború utáni magyar életnek gyökeres átalakulását, meghiggadásáv és megizmosodását jelentette végső eredményben. A szanálás alapgondolata három pilléren indult el: tisztázni keli a jóvátételt, stabilizálni a magyar pénzt és meg kelt teremteni a jegykibocsátó bankot. Amikor ideig eljutottunk, már teljes káosz uralkodott pénzügyi térén, lehetetlenné vált a termelésnek, az áruforgalomnak minden kalkulációja, a középosztály anyagi leromlása menthetetlenül folytatódott tovább, de ugyattat "teljesen irreálissá vált az állam pénzügyi gazdálkodása is. A feladat azonban egy egész világ ellenséges légkörében nem volt könny ti. A külföldi tárgyalásoknak és egyéb akcióknak eredménye végül is az fett, hogy a jóvátétel kérdését elviselhető módon rendezték. — Megengedték, hogy Magyarország 250 millió aranykorona u. n. népszövetségi kölcsönt vegyen fel és ennek "fedezetéül "a legkötött záíog'jogok egy részét fefoldották. A szanálási javaslatok elintézése •után a hatás nagyon gyorsan mutatkozott. A pénz egyszerre stabilizálódott, az addig levegőben lógó kalkulációk szilárd alaphoz jui tottak, az egész vonalon uj élet indult, uj berendezkedéssel", a közönségbe visszatért a bizalom, az államháztartás egyensúlya helyreállt, volt szilárd költségvetés és Magyarország gazdasági életének uj periódusa megkezdődött. Nemcsak fejlődés, de ofyan fokú megerősödés következett be, amit a Népszövetség szervei maguk is ismételten meglepetéssel konstatáltak és ismertek el. Az állam pénzügyei oly mértékben javultak, hogy az államháztartás rendezésére a népszövetségi kölcsönt igénybe sem kellett venni, sőt éveken át ofy feleslegek jelentkeztek, amelyeket azután a kormány az emiitett kölcsönnel' együtt a termelő munka megindítására és produktív beruházásokra fordíthatott. Miután az az ország az összes vállalt kötetelezettségeknek "kifogástalanul megfelelt, 1926 nyarán a népszövetségi ellenőrzést megszüntették. Magyarország túljutván a háború után éleiének ezen a viharos korszakán, most már hozzáláthatott ahhoz, hogy mind állami) mind gazdasági berendezkedését tovább kiépítse. A második nemzetgyűlés 1926 november 16-án oszlott fel és a kormányzó most már — teljessé válván az ehhez szükséges alkotmányjogi feltételek — országgyűlést hívott egybe 1927 január 25-ére. A választások döntő győzelmet hoztak Bethlennek és a nemzeti irányú politikának. Kétségtelen. hogy ebben az eredményben nagy része volt azoknak az igaztalan támadásoknak és vádaknak, amelyekkel a frankügyből kifolyóan a miniszterelnököt és a kormányt illették és amelyek a nemzet legszélesebb rétegeiben határtalan megbotránkozást váltottak ki. Végső eredményképpen a kormánytámogató pártok megkapták az összes mandátumoknak csaknem nyolcvan százalékát . Közben a fefsőházi választások is megtörténtek. Történelmi mozzanata volt a magyar kormányosságnak, az 1927 január 29-iki országgyűlés megnyitása, amely nagy pompával", a külföld eleven érdeklődése mellett fofyt le az Országház kupolacsarnokában. Mély hatást tett nemcsak a jelenvoltakra, de az ország egész közönségére Horthy Miklós kormányzó megnyitó beszéde, ameiy mérlegelte a mult eredményeit, megjelölte a jövő feladatait, miközben elismeréssel'méltatta a két nemzetygyülés munkásságát . Megalakult Szabolcsvármegyében az Országos Frontharcos Ssovelség első járási csoportja Húsvét másodnapján lélekemelő és megható ünnepély keretében alakult meg Gáván a dadai felső járásban az első Frontharcos Csoport és annak vezetősége. Délután 3 órakor gyülekeztek a járás községeinek frontharcos csoportjai katonás rendben' a községháza előtt lévő téren Gyarmathy Béla a járási frontharcos szervező tiszt vezetésével. Mintegy 400 frontharcos gyűlt egybe, hogy vitéz Elekes Gábor ny. ezredest, az Országos Központ kiküldött szervező tisztjét és helyettesét, Horváth Lajos szk. századost fogadják. A nagyszámú küldöttség kiséretében vitéz Elekes Gábor megszemlélte a katonás rendben felállított frontharcosokat, majd a frontharcosokat, majd a frontharcosok bevonultak a községháza nagytermébe. Gyarmathy Bé'a járási szervező a Hiszekegy imával nyitotta meg az alakuló gyűlést. Üdvözölte a megjelenteket, elsősorban a központi kiküldötteket, az előkelőségeket és a frontharcos bajtársakat. Ezután vi.éz Elekes Gábor emelkedett szólásra. Lelkes, szuggesfetiv beszéd keretében a Frontharcosok szervezkedésének szükségességét hangoztatta, mert a háború minden dicsősége és gyásza mintegy vaskapoccsal köti a frontharcosokat össze. Becsületbeli kötelessége a nemzetnek — úgymond ---, hogy azokat, akik a hazáért életüket és vérüket áldozták, tisztelettel vegyék körül és gondoskodjanak kellőleg róluk. Ezzel szemben azt látjuk, hogy elfelejtettek minket. Elfelejtett a hivatalos hely, és elfelejtett a társadalom. Mi azonban követeljük jogainkat a haza ja

vára 1 Ennek a szükségességét ismerte fel vitéz Borbély-Maczkv Emil országos elnökünk, aki a piros-fehéiVzöld frontharcos zászlót kibontotta és csatlakozásra hivta az összes bajtársakat. Hivó szavára immár 50.000 frontharcos áll mögötte. Mi politikával nem foglalkozunk. Mi nem engedjük meg, hogy a szövetség keretein belül a királykérdést felvessék, vagy felekezeti kérdésben megkülönböztetést tegyenek. Semmiféle politikai párthoz nem tartozunk és nem is akarunk tartozni. Mi nem akarunk diktálni ebben az országban, de ott leszünk akkor, ha látjuk, hogy erre a hazának szüksége van. Az illusztris szónok hazaszeretettől izzó beszédét egetverő éljennel fogadták a frontharcosok, majd Horváth Lajos ismertette a Frontharcos Szövetség célkitűzéseit, a hazaszeretet ébrentartását és különösen a rokkantak, a hadiözvegyek és árvák segítését, amely legelső kötelessége a nemzetnek.' A továbbiakban kitért a frontharcosok mai igazságtalan helyzetére és arra a propaganda munkára, amelyet a szövetség ezirányban kifejtett, aminek az .lett az eredménye, hogy ma már mindSzéiesebb körben érvényesül az a gondolat, hogy elsősorban rokkantakat és frontharcosokat alkalmaznak. Beszéde végén lelkes szavakkal szervezkedésre buzdítja a frontharcosokat, majd Némethy ibrányi frontharcos kérte bajtársait, hogy tartózkodjanak a politikától. Végül is a gyűlés egyhangú felkiáltással kimondotta a dadai felső járás frontharcos csoportjának megalakulását, majd a tisztikar megválasztására került a sor. Egyhangúlag a csoport elnökévé vitéz Mikó Bertalan főszolgabírót, alelnökké : Scsavniczky István r. kath. plébánost és Báthy Kálmán földbirtokost (Buj). Titkárrá: dr. vitéz Tuhász István orvost (Ibrány) és vitéz Vásáry Mihályt (Gáva). Pénztárossá : Laska y Sándor főjegyzőt (Viss). Ellenőrré: Szakács Bélát (Ibrány) és Kovács Ferencet (Vencsellő). Választmányi tagokul : Vattay Sándor főjegyzőt (Gáva), Horváth Ferenc földbirtokost (Buj), Horváth József főszolgabírót (Gáva), Halász Ferencet (Tiszabercel) és Fekete Andrást (Ibrány) választották meg. A Himnusz eléneklése után a gyűlés véget ért, majd a frontharcosok zárt sorokban a Hősök emlékmüve elé vonultak, ahol vitéz Elekes Gábor megható szavakkal, koszorút helyezett el.