Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-14 / 83. szám

193!. április 14. Könyvismertetés { Megjelenik a Magyar Front I harcosok Könyve Az Országos Frontharcos Szövetség a közel jövőben rendezi sajtó alá a szerkesztésében megjelenő »Frontharco=ok Köny,é:«, amely hivatva lesz a magyar frontharcosok háborús teljesítményének emléket állítani és egyben bemutatni a frontharcosok háború utáni helyzetét. A níü három főrészre oszlik: Első része a magyar frontharcosok világháborús szereplését és az általuk átélt rendkívüli harctéri élményeket fogja ismertetni. Második része a frontharcosok háború utáni politikai,, társadalmi, gazdasági szereplésével és helyzetévei fog részletesen foglalkozni. A harmadik része a külföldi és hazai frontharcos viszonyokkal, szervezetekkel, megmozdulásokkal fogja az olvasót megismertetni, különös tekintettel a hazai viszonyokra. A MOVE Országos Frontharcos Szövbtség elnöksége ezúton is felkéri a frontharcosokat, hogy az általuk álélt rendkívüli harctériéimenyek, epizódok rövid hiteles leírását mielőbb bocsássák a szövetség elnökségének rendelkezésére. Részletesebb felvilágosítást nyújt -a Frontharcos Szövetség központja Budapest, VI. Podmaniczky utca 45 II. emelet. Telefon: aut. 185—18. A t 'ágyasz. r k jövedelmező érvényesülésének jeltéte'ei cim alatt Kreybig Lajos dr-tól egy különös gyakorlati mezőgazdasági fontosságú uj könyv jelent meg a könyvpiacon. E munka német nyelven az elmúlt évben a ber.ini Paul Parey cég kiadásában már megjelent Németországban, Dániában, Svájcban, Angliában, Amerikában stb. J^VíRYIDálL —UMlitM ÍM 'Wm'iPílUWIi! éiliriiHfrr,. e munka ugy a szakkörök, mint a gyakorlat figyelmét nagymértékben felkeltette és számos világhírű szakember által irt kritikákban a gyakorlati gazdáknak a legmelegebben figyelmükbe ajánltatott. Legújabban egyik legkomolyobb szaklap, a Centralblatt für Bakteriologie, Parasitenkunde und Infektionskranheiten e munkáról a következőket irja: A mai súlyos gazdasági helyzet a gyakorlati gazdát arra kényszeríti, hogy termelésének racionalizálására a legnagyobb gon dot fordítsa. Ez a könyv ennek a célnak az érdekében íródott és a kitűzött célnak teljes mértékben meg is felel. Megjelenése a legmelegebben üdvözölhető, mert igen gazdag exakt tudományos és gyakorlati tapasztalatokon felépült helytálló tanácsokat ad. Fejtegetései és magyarázatai ugy a tudomány, minr gyakorlat nagy hasznára S'igoruan exakt tudományos alapokon, de a gyakorlati gazda részére könnyen érthetően épü'nek fel. Különösen a^támasztja a könyv nagy értékét, hogy annak előszavát e tárgykörnek az egész vi ágon egyik legismertebb és leg" Szakavatottabb szakembere, Löhnis F. dr., a üpcsci egyetem tanára irta. Fontosnak tartjuk még megemlíteni, hogy a könyvet arra érdemesnek tartották, hogy dán nyelvre fordítsák és ezen a nyelven is. kiadják. A 178 oldalra terjedő, sok táblázattal kiegészített szakkönyv ára 12 pengő és kapható ugy a »Pátria« írod. váll. és nyomdai r.-t.-nál (Budapest, IX. ker., Üílői-ut 25), mint minden hazai könyvkereskedésben. — Dr Tóth Tihamér két uj könyve: »Kriiztus király«, Szentbeszédek Krisztus királyságáról és »Hiszek egy Istenben« most jelentek meg, kaphatók az Ujságboltban. A mátészalkai kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 346—1931. tk. sz. Árverést hirdetmény kivonat Dr. Szabó Zoltán ügyvéd által képviselt Magyar István végrehajtatónak Major József végrehajtási szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 363 P 63 fillér tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a mátészalkai kir. járásbiróság területén lévő Kántorjánosi községben fekvő s a kántorjánosi 72 sz. tkvi betétben A. -f1. sor- s 256 hrsz. alatt foglalt Major József nevén álló ingatlanra 1038 P, a kántorjánosi 73 sz. tkvi betétben A. -f- 1 sor- s 258 hrsz. alat; foglalt s Major József nevén álló ingatlanra 230 P, a kántorjánosi 747 sz. tkvi betétben A. I. 1 — 2 sorv- s 255, 256 hrsz. alatt foglalt s Major József nevén álló ingat.anra 492 P és a kántorjánosi 298 sz. tkvi betétben A. I. 1 — 5 sor- s 774/2b, 982/2, 983/*, vn 19/1 és 1336/ia hrsz. alatt foglalt ingatlanból a Major József nevén álló 1/6 részére 545 P kikiáltási árban elrendelte, — az özv. Major Jánosné sz. Parag Eszter javára a 3 59—1923 és 1438—1922 tksz- végzéssel bekebelezett holtigtartó haszonélvezeti jogok épségben tartása mellett- Amennyiben azonban az ingatlanok egyenként oly árban adatnának el, hogy az egyes ingatlanok vételára a fenti haszonélvezeti jogot tk\i rangsorban megelőző és a 927—1930. tksz. végzéssel Mátészalkai Közgazdasági 'Bank r. t. javára bekebelezett 500 P tőke, ennek 80/0 kamata az 1923. XXXIX. tc.-ben meghatározott kártérítés 1 50 P kö'.tségbiztositék erejéig bekebelezett jelzálogjog fedezete szempontjából szükséges 800 P-t meg nem üti, ugy az árverés hatálytalanná válik és az izgatlanok a haszonélvezeti jog fenntartása nélkül a kitűzött határnapon újból el fognak árvereztetni. Az árverést 19 í. május hó J, azaz egy napján á. c. 10 órakor Kántorjánosi községházánál fogják megtartani. Az árverés alá cső ingatlanokat a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 100/0-át készpénzben vagy az 1881. LX. tc. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, lia többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. — Mátészalka, 1931. február 11. Dr. Jóna sk., kir. jbiró. A kiadmány hiteléül : 2378-1 Aláírás, tkvi kiadóNyomtatványok készítését, könyvek w bekötését jutányos áron, gummi bélyegzők készítését eredeti gyári áron vállalja a JÓBA-nyomda Nyiregyházsn Széchenyi-ut 9. sz A harminckettes ház REGÉNY. 13 Irta: Tartallyné Stima Ilona. '— A háború, a nyomor... — súgta és sovány keze ökölbe görbült. — Az apja éjjeli munkás volt a gyárban, én meg a kenyérszerzés robotjában senyvedtem, álltam az üzletek előtt, hogy legyen betevő falatunk. ő is katona volt, ott kapta a betegséget ott kapta az örök kárhozatot, mely elégedetlenségre készteti s ami miatt kifakad Isten és ember ellen. Micsoda vérző szív ez az ép szivem!... Az én egyetlen fiam... reménységem... kárhozatom. Megcsúfolt a Teremtő, vagy a poklok esküdtek ellenem? Milyep okos, szép gyermek volt ő... s mi lett... A könnyek aláfutottak arcán. Csak úgy, puszta kézzel törölte le onnan. — Én Imrével akarok beszélni, Kotsis néni. — Ne is próbálja, az Égre kérem! Istep tudja, mi történhetik, — Benn van? — Benn. En sem merek bemenni. — "En bemegyek, — s már nyitotta is az ajtót. Kotsisné megfogta a "kezét, hogy visszatartsa, de a leány belépett. "Mintha senki sem lett vöína a szöMban. A leány tétován megállt egy pillanatra a nagy "hangtalanságban. A szobában majdnem sötét volt és kellemetlen dohos szag. Az ágyak vetetlenül, lom össze vissza. — Kotsis úr! — szólt Boriska. Senki sem felelt. Beljebb ment. Kotsis Imre ott feküdt, arcát a diványtámlájába rejtve, rendetlen öltözékben, ujjait dús. hullámos hajába mélyesztve. — Kotsis úr! — szólt újra a leány vállát megérintve. Felnézett. Dúlt arcában révült kifejezés, szemében valami kimondhatatlan gondolattalanság. — Mit akar?! Én vagyok az Isten, Ítélek elevenek és holtak fölött! — Nagyon érdekes, Kotsis úr, hogy ilyen hatalmasságot tisztelhetek magában. — Persze, most maga, nagysám, azt hiszi, hogy én bolond vagyok, rohamom van s azért mondom, hogy én vagyok az Isten. Itt ebben a rongy testben lélek van, vihar van, kisasszony! Ennek a léleknek felderíthetetlen mélységei vannak s a mélységek titkaiból zuhog elő az a sok furcsaság, ami történik velünk. Itt, ebben a mélységes-mélységben lakik az Isten! Az Isten, aki minket halálra itélt! Bujkált és játszott velem, el akarta hitetni, hogy élet az életem s hogy velük együtt lennünk kell! Hohó! Nem sikerült! Kiűzöm magamból az Istent és a sátánt s lenni akarok, mint tudattalan anyag s őket is magammal viszem. Ott feküdni... ha ha-ha kisasszony! És ölel a föld és lassan magába emészt! És nem látom majd, hogy az a szegény asszony-állat hogyan neveli emberré nyomorúságosan szerzett kenyéren az én szerelmem véletlenjét! Szerelmem egyetlen boldog pillanatáért néki kell róni az életet, verejtékezni, törtetni és arcra bukni. Mert ez az élhetetlen, gyáva vér kering benne, ami én bennem. Abban a kis leányban! — Lihegett és hátra hanyatlott a dívány karjára. Arca:.halott arc volt, újjai még mindég a haját markolták. — Kotsis úr! Talán újra nem sikerült valami? — Nem! Nem vettek be a zenekarba! Pedig tudok úgy, ahogy ők! De rongyos vagyok és éhes arcú! És nincs, aki emberré emeljen! Hazudnak, hogy nem tudok! Inkább hazudnak, semhogy valahonnan egy ruhát adnának. Ők benn vannak, finomak, illatosak s nem tűrhetik a proletár-szagot. Arra nem gondolnak, hogy én is gyűlölöm ezt a szagot s mégis benne vagyok, vele élek és hordozom magammal, mint életem átkát. Ha felgyújthatnám agyamban a tudást s az isteni szomjúságot s nem maradna más, mint az öklöm és az életösztön... mennék és beálla nék a gyárba munkásnak. De én, az intel lektüell, ott érezzem magam megcsúfolva, agy velőm roskadó teltsége hiábavaló? A muzsika forrón ömlik át idegeimen, érzem, ahogy megzendül s a kipattanásig feszül lelkemben! És ezt kenyérré lehetne váltani, más kenyérré váltja s nekem nem lehet! Megfognak és kitaszítanak. —Kotsis úr! Az élet mégis szép! Meglássa, hogy tartogat még a maga számára is valamit. Jönnek a pillanatok, amelyeket át kell érezni, mint a jelen valóságát... Itt megakadt egy kicsit. Most ő beszélne úgy, mint Vidovich orvostanhallgató? De lám, erre nem illik rá a szépen szabott ruha. Itt a »Jövőről« kell beszélni! Itt ellenkezőjét kell mondani annak, amit Vidovich beszélt. Itt a várást kell hitté erősiteni. — Tudja-e, — folytatta most már halkabban és bizonytalanabbul — hogy soha sem tudhatjuk, mit, miért rendez a Teremtő! Az óriási színpadon mozgunk, sokszor egészen magunkra hagyatva, partner és súgó nélkül. Azután jön a partner, de a súgó sehol sincs s mi nem tudjuk a szerepet. Tétován állunk a nagy színpadon, a többiek mozognak, úgy látszik, biztosabban, mint mi, de egyszer csak mi is teszünk, mint ők: jö vünk-megyünk s azon vesszük észre, hogy a körülöttünk folyó játékban nekünk is részünk van, sőt, nélkülünk mintha nem is lenne egész. Felfigyelünk önmagunkra és a partnerünkre: Mégis csak kellettünk a játékhoz! (Folyt, köv.) i