Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-12 / 82. szám

Szombat, vasárnap utoljára •NVíryidék. AlJolson: Sírni és dalolni AZ APOLLOBAN H Hétfőn, kedden olcs& helyáru előadások 1931. arcTíi ÍZ.. Tűzmadár lett belőle. Pedig Pozsonyt drága történeti emlékek fűzik a magyar nemzethez. A karok és rendek táblája ott alkotta meg a negyvennyol cas törvényeket. A nemzeti életet ott kezdették magyar lelkiismeretre formálni. V. Ferdinánd király ott szentesitette a Batthyány, Széchenyi, Kossuth alkotta törvényeket. Pozsony az élő tanú arra nézve, mi történt ott ezelőtt 83 esztendővel... A magyar történet napsugaras napját nem Xehet kifefeiteni emlékeink közül. A hatalom szava elnémította Trianon óta a lelkiismeret szavát. Azonban a sajtó munkása szabadon szemlélhet, láthat, nézhet és idézhet. Mikor a

z első angol napilapot 1738-ban megindították, a parlamentben egyik képviselő ugy üdvözölte, mint nagyhatalmat. •— Nagykésőre egyik magyar iró másként' ítélte meg a sajtót: a sajtó — úgymond se nem nagyhatalom. se nem kishataiom, se semmiféle hatalom. A sajtó csak fegyver. Oiyan fegyver, mint az ágyú, vagy a gyalogság, vagy a csatahajó. Akinek rendelkezésére áll, azt hatalmassá teszi, — de ő maga semmiképen se hatalom. A sajtó munkása az ő feíesre leegyszerűsített munkaasztalánál nem hunyhat szemet a Történelmi Csarnok szellemi alkotásai " előtt. Minél fájóbban esik a jelen zilált viszonyainak látása, annál örvendetesebb a múltba nézés. Látunk ott szép dolgokat, miknek látása hatóerőt kölcsönöz számunkra. Az ezelőtt 83 esztendővei íörtent pozsonvi esemónv egy és v^yanaz a magyar nemzet újjászületésével. Az osztrák kamarilla e napért üldözte ei császárját, mert azt állította, hogy a magyar nép az -újonnan nyert alkotmánnyal Ausztria elnyomójává fog erősödni. E napért indították me^ az aknamunkát. Császárjukat hűjének, agyalágyultnak nevezték. A kamariílának követelőző szembehelyezkedése két ország fejedelmével: szülőjévé lett a magyar nemzet önvédelmi harcának. V. Ferdinánd volt Az otthon dicsérete Ezerszer szent és áldott vagy nekem otthonom édes, tiszta kis világa, hot hit, szeretet és a türelem összeolvadnak Szent harmó niába., Terajtad tul nincs igazi gyönyör, sem szó, sem dal, mely' föl ragad az égig,, — benned nem ejt meg bus éle t-csömör,. a sziv öledben mindig terve 1, épit. Szent vágyak, álmok, csókok tüze ég, s áldott az asztag bár kenyere szűkös — az Ég biztató nagy üzenetét mindennap küldi aggódó szí vünkhöz. S várni tudunk, reményünk zöld marad bár tépi, dúlja szilaj sors viharja; — gyermekszemekből rám a menny kaca.g és átölel egy hü nő drága karja... ... Hadd csengjen messze a gyönyör-pohár, kínált üdvében, óh, mi nem hiszünk, köztünk az isten áldó lelke jár, mikor egymáshoz hajtjuk a szívünk. Fiák András. az első Habsburg, aki jogokat nem vett el, hanem adott a magyar nemzetnek. Sem hogy az esküjével ' biztosított uj alkotmányt rontsa, kész volt a trónról lemondani. A kamarilla foglya lett. Hiszen ha Bécsből Budára menekült volna a király, a magyar nemzet meg tudta volna védelmezni koronás főjét. Metternich rendelkezett a császárral. Fölburjánoztak a vad szenvedélyek. Megszületett a magyar vörössapkás honvéd. A muszka cár bírt csak vele, ki előtt lerakta fegyverét. Tizennyolc esztendei osztrák elnyomatás vette át szerepét. A pesti márciusi ifjak Jókaija áll résen és ébresztgeti, élesztgeti a nemzetet. Fegyvere a tolt. harctere a sajtó és az 1865-ben összeült csonka parlament, — Erdély nélkül. Csodával határos az, amit a negyvennyolcas pesti ifjak életben maradt tagja művelt a 65-i parlamentben. Felfüggesztett alkotmány, háttérbe szorított negyvennyolcas törvények. Deák Ferenc bölcsessége, Tiszá Kálmán nyiladozó politikai'efmélete, Jókai Mór sajtószintje fölé nőtt zsenije viaskodott a fiatat fejedelem osztrákías elgonőofásávaí szemben. Deákválaszfelirati javaslatának 31. és 32. porit pTt pörös tárgynak Tátja Jókai*. Hogy ez a nemzet, nemzet akar maradni, ez mindennapi prózai kenyérKérdés. Itt tartunk ma is. Kenyérkérdés a Kárpátoktól övezett földrajzi egységnek birtoklása. A magyar király ne akarja alkatrészévé tenni más nemzetnek ami" hazánk földjét. Jókai gondos fejtegetést ad az orszííg összes gazdasági 'kérdéséről. Ipar, kereskedelem, földmivelés, visszaélések mozgósítják a gondolkozni és szem lélni "tudókat, hogy mentsék ami • menthető. j Az olasz háború (1859) alatt volt l tanítások, magyarországi'utcsmálások sok gazdasági züllöttségnek Hallgatott a saját véleménye félőt s azokról a tanácsokról, amelyeket ő adott. Hagyta, hogy feltételezzék róla, hogy ő volt a taná-! osolója annak, a mitől éppen 6 a legjobban tartott. Még elfogadta a népszerűséget is, azt a rövid ideig tartó népszerűséget, amefyben egy . olyan hibáért részesült, amelyet jóvá nem tehetett. Hozzálátott ahhoz a feladathoz, hogy Magyarország összes erőit összpontosítsa a háború megnyerése érdekében . í Nem fogjuk sohasem megtudni, hogy milyenek voltak a Tisza érzékei, naikor előre látta a legrosszabImt. Anglia is beleelegyedett a Háborúba a központi hatalmak ellen, "Tis-/? nagyon szerette Angliát, s sohasem engedte meg, hogy Magyarországon Angliával szemben el lenséges érzés gyökeret verjen. Budapesten soha nem énekelték a »GyüIölet himnuszát.« Azokkal az angolokkal, akik itt maradtak, megkülönböztetett figyelemmel és kimélettei bántak. Beszéltem többekkel, akik a háború egész ideje alatt Magyarországon voltak, s ezt mindnyájan egyhangúlag bizonyítják. A magyarok, és főként Tisza, határozottan visszautasították még a gondolatát ís annak, hogy ők Angliával háborúban vofnának. — VVy igen érdekes kis eset jutott értésemre, amely a Tisza érzéseit megvilágítja: A háború előtt volt Budapesten egy otthon az angol nők számára, s ennek lakói közt sok fiatalabb nő is volt, akik itten nyelvtanításból éltek. A magyar fel sőbb körökben mindég taníttatták, s taníttatják ma is a ^gyermekeket, az angol nyelvre. Nagyon sok angol nő élt és él még ma is Budapesten ebből a keresetből. Kevéssel a háború kitörése után Tisza magához hivatta ennek az otthonnak a vezetőjét és közölte vele, hogy ő azt szeretné, hogy egy angoi nőt se érjen semmi bántódás Magyarországon, és hogyha inégis bármi ilyen előfordulna, az, erre vonatkozó panaszokat azonnal közöljék vele. Azon volt, hogy az angol nők, kivált a fiatalabbak, mennél eföbb hazakerüljenek Angliá-, ba. Megígérte, hogy uejukat a Svájci határig mmden rendelkezésére álló eszközzel megkönnyíti. Ezt az igéretét meg is tartotta. Egy olyan okos és előrelátó ember, mint Tisza, mindjárt tisztában lehetett azzal, hogy Angliának a háborúba való közbelépése a mérleget eiőbb, vagy utóbb a német hatalmak kárára' fogja billenteni. De azért egy pillanatra sem csüggedt abban az erőfeszítésben, — hogy a győzelmet biztosítsa. Minden erejével és hatalmával azon igyekezett, hogy Magyarország, — amennyire csak lehetett, szövetségesei számára segítséget nyújtson. De sohasem szűnt meg elsősorban is magyarnak fenni! Egy válságos idején a háborúnak, amikor Románia nagy követelésekkel féoett f§i, "Németország Erdély felálcíózását kívánta cserébe azért a segítségért, amit nyújtott. Tisza, bár ezért a német C?ászár szemrehányásaival 'találkozott, kereken kijelentette, hogy ő Magyarország területi integritásának; az alapján (Hl, s ha arról van szó, hogy áldozatokat keirhozni, hozzon Németország. Későbben, bár akkor sikertelenül, ellenezte azt a német politikát, amilyen módon az a "hadviselést a tengeralattjárókra is kifér jesztette. 0 előre látta, hogy ennek a politikának az elfogadása esetén Amerika ís bele fog avatkozni a háborúba. Öt nem lehetett megtéveszteni, mint sokakat azzal, hogy Angliát ki lehet éheztetni. mielőtt az amerikai közbelépés segíthetne. Egy ilyen éleslátású és határozott embert nem nagyon szerethettek sem Bécsben, sem Berlinben. Az öreg király halálával aztán vége lett a Tisza hatalmának is. (Folytatjuk.) voltak előidézői, Magyar államférfiakat követelt az ügyek élére.. A negyvennvoícadiki »önvédeimi tusá»-rői mondotta parlamenti beszédében Jókai: 0, akt együtt élte át ama nehéz napokat, meri állítani, hogy ugyanazon magyar nem zetnek ugyanazon magyar katonái a magyar hadügyminisztérium mellett is tűzön és poklon keresztül követték volna á fejedelem zászlóit, ha a trón szerencsétlen tanácsadói, egy puszta pénzkérdés miatt egy külső ellenség he'yett egy belsőt nem kerestek Volna. Fölpanaszolja Jókai, hogy 85 ezer főnyi' újonccsapathoz Magyarország és Erdély — a határőrséget nem számítva — 32 ezer (^háromnyolcad) főnyivei járul, azonban ezernégyszáz harmincegy törzstiszt köziii i.-sak kilencvennégy magyarországi, tehát az összes hadseregnek háromnyofeadát képező ország fiai csak egytizenötödéi képezi a katonai pálya magasabb részeseinek. Jókai az 1848-as törvények életbeléptetését akarja, szemben a fejedelem leiratában hangoztatott hatálytalanítással. »VaIóban — úgymond —, ha az 1848-ik törvények meghozva nem volnának, most kelfene azokat meghoznunk, mert .a végszükség diktálja azokat tollúnk alá«. — »Ha fegyver a magyar alkotmány, — szói tovább Jókai — ne törje azt ketté a fejedelem, hanem fogja markolatát a kezébe s tegye meg vele a négy vágást a világ négy része felé, mint ősei tették. Mi keressük a fejedelemnél nemzeti önállóságunk biztosítását s az uralkodó feltalálandja nálunk nagyhatalmi' állásának biztosítékait^ Jme a pesti ifjúság vezéralakjának parlamenti küzdefme. Sajnos, a negyvennyolcas törvények muzeális tárgyként kezeltettek, csak az ötvenedik évforduló kormánya követelte ki a napfényre. A király az ötvenedik évfordulón szentesitette és vált belőle alkotmánybástya, mint a minek Szánták létrehozói. 1898-ig a parlamentben so. h» nem mertek hivatkozni a negyvennyolcas törvényekre, nehogy megsértsék az uralkodó személyét. Bánffy Dezső megérttette az uralkodóval, hogy a negyvennyolcas tör vények helyesek, jók és igazak. És a király Bánffy szavának behódolt, az ötvenedik évfordulón elismerte azok jogosságát, sőt születésök évforduló napját történelmi jelentőségűvé emelte. A millenáris évforduló, a negyvennyolcas nagy vívmány megbecsültetése, a tíz szobor adománya, II. Vilmos német császár porosz király hódolati látogatása a magyar nemzet előtt, a millenáris ezer népiskola, a Duna deltáján lakónak nem nagyon tetszett. Titkos forradalmasításba lépett 'át. Eltépte a nemzetünkhöz csatolt érzelmi köteléket. Durva, önző célokért romlásba sodorta nemzetünket, egész Európát, de ameiy romlásnak a főbujtogatók is szenvedő alanyaivá lettek. Meg keli még említenünk, azt, hogy Jókai Mór "volt az első iró és országgyűlési képviselő, aki Bánffy Dezsőt magasztalta a 48-as törvények királyt elismertetéséért. Könnyű megérteni. Érdekelt fél volt. Egy azonban sajnos. A »Nemzet« c. napilap Jókaitól Származott magasztaló vezércikkeinek finom muzsikáját az obstrukció elnyomta. A közvélemény sem tudott révpartra jutni. Bajokkal éltük nem zeti életünket.