Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-11 / 81. szám

19391. április 11. JNÍYÍRYIDÉK. — A közintézmények csak dorongfát vehetnek. Belföldi termelési tűzifa értékesítésének megkönnyítése már hosszú hónapok óta foglalkoztatja az illetékes köröket. A minisztertanács most olvan intézkedést bocsátott ki. amely jelentékeny mértékben hozzá fogja segíteni az itthon termelt és minőségileg teljesen kifogástalan tűzifa értékesítését. Minthogy a magánfogyasztás főleg bükkfát és elsősorbari hasá.bfát keres, a cser és tölgy tűzifa könnyebb elhelyezését bizto-itandó, a minisztertanács ki

J mondotta, hogy az összes állami intézmények hazai cser- és tölgy. dorongfában tartoznak tűzifa szükségletűket fedezni. Ezzel az intézkedéssel nagyobb mennyiségű bükk és egyéb belföldi liasábfa szabadul te' a magánfogyasztás részére. — Motorbenzin vasárnapi árusítása tárgyában a pécsi kereskedelmi & iparkamara arra kérte a kereskedelmi minisztert, hogy az -autógarázsokban olaj vasárnapokon is egész napon át árusítható Tegyen, úgyszintén benzinkutaknál is engedjék meg olajnak vasárnapi kiszolgálását. Keresztyén Ifjúsági Egyesölet megalakulása Nyíregyházán ALFA ii tejgazdasági gépek. Separátorok, Vajkészitő gépek, Tejvizsgáló készülékek, Szállító kannák, Takarmány fiillesztök. Gyári áron Gyári lerakat Marton és Társa Nyíregyháza, Zrinyi Ilona u. 8. Telefon 230. 22i4-2 A világháború után fellendülő és és évek során elmélyülő vallásos élet az utóbbi évtized alatt egész seregét hozta létre a különböző vallásos egyesületeknek, amelyek között az ifjúsági egyesületek mondhatók legfontosabbaknak. A világháború az egész kulturviiág s'.eltemi csődje volt; a nagy kijózanodással együtt ébredt fel a tömegek lelkében az az érzés, hogy az ifjúságnak nem szabad tovább haladni abban az irányban, amelyben apái mentek. Az uj világot formálni akaró törekvéseknek egyik impozáns megnyilatkozása a K. I. E. világmozga'om, amely Amerikából kiindulva Anglián keresztül néhány évvel ezelőtt érkezett meg Magyarországba. A világszövetség a pesti magyar központ székházának megépítése után Debrecenben épit a Déry-muzeum mellett, a város egyik legszebb pontján pompás palotát, mintegy 500.000 pengő költségelőirányzattal. Egyidejűleg az ország minden jelentős pontján meg kezdődött a szervezkedés. Nyiregyházán dr. Bartók Jenő lelkész és neje, úgyszintén dr. Dezső László lelkész kezdték meg a szervezkedés lelkes munkáját. amelynek eredményekép ma már kb. 70 tag jár a heti összejövetelekre- Az összejöveteleken a biblia együttes olvasásán és magyarázatán kívül a kari aiiv munka is megindut. Az egyesület keretén belő* a tagok számára német, francia és angol nyelvi kurzusok is tartatnakAz előleges megalakulás a mutt év októberében történt meg, ahol a megvá'asztott tisztikar megindította a fogadalomtétel előmunkálatait. A tulajdonképeni megalakulás f- hó 19-én (vasárnap d. e. ;o óra) történik meg, az ünnepélyes fogada- j lomtétel alkalmából. Ez d. e. 10 órakor istenisztelettel kezdődik a , ref. templomban, ahol Dobos Károly főtitkár tartja az egyházi beszédet. Az istentisztelet után a közönség a ref. elemi iskola dísztermébe vonul, ahol a tagok ünnepélyes fogadalomtétele megtörténik. A fogadalomtétel be végeztével a K. I- E. védőszövetség tartja meg ugyanazon teremben a'akuló gyűlését. Ajánljuk a református hittestvérek figyelmébe ezt az uj alakulást, amely egy ma már egész világon elterjedt egyesülés és a református öntudatnak a jövőbeb biztositéka. Ugyanazokkal az eszközökkel, az apai szeretetnek megrázó romantikájával hat Al Jolson u\fúmje, a »Sirni és dalolni: is. Mégis mintha emberibb, a szi /ekben még közelebb fekvő tönénet lenne ez. — Van a filmben egy dal. Ez a dal a »Litee Pal« amit ma már Nyiregyházán is dúdolni és fütyülni fognak. A filmnek egyébként is a tegnapi premieren óriási sikere volt az Apollóban és a siker csak fokozódni fog. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. Doktor úr, mentse meg a gyermekemet... Al lolson uj filmsikere az ápolióban A könnyesen keserű akkord, amely Al Jolson hangján befészkelte magát a világ szivébe, csodálatos karriert indított el. Az egyszerű kántor fiából a sztárok sztárját kreálta, a tehetséges, de küzködő Ai Jolsonból, a beszélőfilm koronázat. lan uralkodóját. Szinte hihetetlen, I milyen fantasztikus gázsit fizetnek. ; Al Jolsonnak egy-egy szerepért, j Gondos és aprólékos kutatás után találtak egy »storyt;<, amely módot nyújtott Al Jolsonnak a »Singing Fool«-ban, hogy sikerét elérhesseÚJRA ÁLL A BAL Vége van a hosszú böjtnek, Újra áll a tánc s a imóka; Hívja fel "hát Csépány Jenőt, Ott terem az első szóra. Bármilyen alkalmi képet Olcsón készít csodaszépet. 518 — 1931. vsz. Árverési hirdetmény kivonata. A nyírbátori kir. járásbíróságnak 3141—930/2. sz. alatt kelt kielégítési végrehajtást rendelő végzése folytán Teremi Sándor javára 2100 P tőke s jár. erejéig 1929. évi január hó 25. napján végrehajtás utján lefoglalt és 1385 P-re becsült ingóságok, u. m.: bútor, ló, stb. s nyírbátori kir. járásbíróságnak Pk. sz. alatt kelt árverést rendelő végzése következtében Nyírbátorban 1931. éri április hó 24. napján d. e. 10 órakor nyilvános bírói árverésen ellognak adatni Nyirbátor, 1931. március 28. VASS BÉLA 3265 kir. jbirósági végrehajtó. A harminckettes ház REGÉNY. Irta: Tartallyné Stima Ilona. 11 — Higyje el, az sem lenne megalázó. Mi szeretjük anyámmal ezeket az ócska holmi kat. Szegénységünkben ezek vannak velünk s nélkülük nem tudnánk boldogulni. — Ez mind szép. Még végül elhiszem, hogy velem is úgy vannak, mint az ócska bútorokkal. Hanem most arra kérném kedves Boriska, hogy Lórincz úr jó hirének örömére sétáljunk egyet a tavaszban. Jöjjön velem, hogy együtt lássuk az egész szépséges pompát. Boriska már vette is a kabátját, kalapját. — Mehetünk. S már mentek is. Vajdáné a konyhában volt. — Hová mentek? — kérdezte. — A tavaszt meglátni. — Felelte nevetve Boriska s megcsókolta anyját. — Kicsit sétálunk, nem leszünk sokáig. A Kotsisné menye az ajtó előtt a vasalót lóbálta. Lent valami házaló kiabált. A lépcsőn a Gombosék fiával találkoztak. Nehéz parfómjének illata összevegyült a harminckettős ház szagával. Rumpákné kiszaladt a zöldséges bolt elé, hogy Boriskáék után nézzen. Még soha sem sétáltak együtt. Hallgattak. Megfogta őket a tavasz és meghatotta a tudat, hogy ketten mennek valahova. A céltalanság bűvös érzése. Bolyongani dolog és cél nélkül, a tavaszszal ölelkezni és ifjúságot hordozni benne. A saját édes ifjuságukat. Drága zászlóit meglengetni a szívükben. A Ludovikához értek. Összemosolyogtak. — Miért nem beszélünk? — kérdezte a leány. — Azért, mert úgy érzem, hogy maga most ugyanazt gondolja, amit én. Valami nagyon szépet az életről. — Valóban. Arra gondoltam, hogy most érzem a maga igazát: a jelent szeretni és j egészen benne lenni. Hagyni a multat, mint | elfutott tájat, melyet a vonat ablakából lát! tunk; nem törődni a jövővel, mely valami | óriásnak játéka, aki fordit egyet rajta s új 1 változata támad a roppant kaliedoszkopnak. ! Jó, hogy ránk szitálja a nap rózsaszínjét s j vele talán ugyanazt, mint a fákra, virágokra ! és madarakra. — Valami mégis hiányzik innen kettőnk szavából és szeméből, ami a legszebb volna... — Ne gondoljon most semmire. Maga tanított: elfogadni a jelent úgy, ahogy van. Egy csokor ibolyát szeretnék. Otthon, régen., a temetőbe jártunk érte. Ámbár mindég zavart a körülmény, hogy az enyészet porából nőttek a kis kék virágok. Föltámadtak a napfény és harmat csókjára s mi letéptük őket. Vájjon emberi lélek lélekzett bennük? Mit gondol? — A virágok lelke. Pici lélek. Mirriádnyi része van benne a pornak, melyből fogant. De lélek mégis. Kifejezi önmagát színben és illatban. A virág beszédje és költészete, melyet mi úgy értünk meg, hogy: szép! Hogy fájnak-e a kis viráglábak, ha letépik őket? Ki tudná? Tragikuma sorsának, mégis van: hervadás és halál. Enyészet. Illata és színe más lesz akkor. Rajta érzik a halál újja. — A halál. A tavaszból és az örömből mégis hozzá értünk? — kérdezte Boriska, de mosolygott hozzá. — Én ilyenkor nem rette gek tőle. Nappal oly egyszerű és távoli a halál,, mint valamely rokon, akiről tudjuk, hogy egyszer váratlanul beköszönt. De éjjel! Éjjel, ha fölébredek s hirtelen belém retten ez a gondolat, akkor borzasztó! Látom magamat, a gyertyákat, a ravatalt s az arcokat körülöttem, amint iszonyodva s áhítattal néznek reám. Egyszerre idegen és más valaki, aki ott fekszik, a szenvedésekkel együtt el veszti társait, s egyedül és idegenül van köztük, akik eddig szerették. — Látja, ne is beszéljünk erről — morid ta a fiú gyöngédséggel — én egészen másról szeretnék beszélni magával. De nem me rek. Azaz: nem akarok. Minek? Hinné-e, hogy én szeretem magát? Nem erősködöm, mert azt gondolná, hogy a tavasz mondatja velem. Szeretnék a kis meleg kezére ráhajolni Boriska, csak úgy, a homlokommal. És érezni annak lágyságát, fehér illatát. Tudja-e, hogy nekem nincs anyám, régen meghalt, még kis diák voltam. Azért van talán a da rabosságom, mely miatt nem érhetek föl magához. Ha anyai szív beszédje hullott volna belém, másképen tudnám magam megértetni. De így hasztalan. Nem tudom. Akármit érezzek, cseréppé törik, mire kiér a számon. Eddig nem is akartam tudni. Most magáért szeretném a szép szavakat és kifejezéseket. Eddig csak asszonyokkal beszéltem. Azok közül sem a mimóza fajtával. Nagy darab, egészséges, kevés lelkű asszonyokkal, akik oly annyira szeretik villogtatni fehér fogaikat. — De furcsa most maga! — Na lám, mit is beszélek! Nézze, már ide értünk. Itt a liget! Még kopaszak a fák, de itt amott ébredeznek- Megfürdenek a tavaszi napban. Aztán szépen kimosdva veszik föl az új tavaszi köntöst. — Ne fordítsunk a beszéden. Csak maradjunk az előbbinél. Nem a darabossága az oka... Hiszen most is milyen jó és kedves maga. Talán más. Azt hiszem, még egész friss és el nem múlhatott, ami bennem egyszer gyökeret vert. Még mindég azt gfondőlom, hogy talán örökkétartó. Nem lehetek más, hiába akarom. (Folyt, köv.) . J V