Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-09 / 79. szám

6 J^VílYZDÉ2L 1931. április 9. GAZDAMELLÉKLET ^iiHHitftitiiiiiiittitüiiiiuiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiftiiiiii ftiiirtmiiHiiitiiiinniTiimfífiifiiuitULUiiiiiiiniiiiiiiiiiiHjmuttnRtfnK iifif!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifuiiiiiiTiiiiiiiiiiiiiiiiiiEiiiiitfiiiiiiiiiitiiifiiiiiifiiEitiiiiiifiiiMNiifiiiiiiíiiiiiiiHiUfití:i> ~ Két alma Egyik előkelő üzletben, ahova szegény ember be sem mer lép­ni, mert minden drágább mint másutt, ki volt téve két tálca al­ma, az egyik külföldi Jonathán, gyönyörűség imég rá is nézni oly szép, kilója i.8o P. A másik hazai termés, szintén Jonathán, tele fe­kete foltokkal, (fusticladiuítímal) rá nézni is szánalom, mert Ceri róla a gondatlanság, az elhanyagoltság, a nemtörődömség. Kilója 2 P. Mintha mondaná a kereskedő: íme közönség, ezért kell nekünk kül­földi almát rendelni, mert sokkal olcsóbb és Sokkal szebb. Persze ha a birtokosok az öreg megfásodott vincelléreknek tanácsa után men­nek, akik esküdt ellenségei a per­metezéseknek, a műtrágyázásnak és mindennek, ami áz ő tudásuk körét meghaladja és ezek a nagy kémikusok, ugy értenek a kémiá­hoz, mint tyúk az ábécéhez, ezek a vincellér bácsi tanácsa után indu­lók, aztán csak akkor számithatnak sok és szép gyümölcstermésre, ha majd védekezés nélkül is az lesz, szóval, ha különös jó idők járnak a gyümölcstermésre.. Ez az egy példa is azt mutatja, hogy mennyire indokolt fett volna itt egy gyiimölcsértékesitő Szövet­kezet lábraáilitása. Szerencsére az eszme életképes és ennek nyomán megindult egy egészséges mozgalom. Megalakult a "homoki kisérteti gazdaság, élén egy elsőrangú szakférfiúval. — A chinoin, pár előkelő egyénnek gyümölcsösét vállalta el szakszerű kezelésre.. Demeter Béla gyü­mördsvédelmi vállalatot nyitott, nagy előnyére a gyümölcsterme­lőknek és el fog jönni az az idő, almikor a szövetkezetet a szükséget érzők fogják megalakítani. Végűi még nehogy önzőnek láttassam, adok egy jó eszmét.. Csináljanak egy csikólegelőt. Ezt két évvei ezelőtt már megpendí­tettem a gazdakörben, tavaly Mejs­nér is melegen ajánlotta, mint a sikeres lótenyésztés első feltéte­liét. Fogjanak hozzá az illetéke­sek, — nekem már ebben is van ugyan tapasztalatom 1, — de én anár nem teszek semmit, nehogy azt mondják mint a gyümöicsér­cékesitő szövetkezet alakításánál, hogy én akarok elhelyezkedni, ami ugyan szintén nemi erkölcstelen tö­rekvés, ha menekült létemre élni akarok, tisztességes munkám után­Hiszen a társadalomnak kötelessé­ge lenne a menekülteket elhelyezni, de ugy latszik, a jól lakott gyom­ruak nem; érzik az éhséget. Én tehát nem akarok a csikó­legelőnél elhelyezkedni- de ajánlom a vezető köröknek a csikólegelő i felállítását, inert a kisgazdák el- j puhult Ioállominyát, csakis ezúton ; fejleszthetik edzett, kitartó anyaggá- , | Különös, de igy lett a két atmá- t feói csikólegelő. Csokaji Fényes Károly. 1 ELADÓ' KÖNYVEK: Vereckétől napjainkig — Pintér : Irodalomtörténet. Pilch I.: A világháború története, Karinthy összes müvei. Heltaí Jenő összes müvei. Verne Gyula 30 kötetes kiadás-. Révai nagy lexikon. Vadonatúj:, jél&ron! Cim a szerkesztőségbe®.. A káliműtrágya hatása a cukorrépa és takar­mányrépa termelésénéi Irta: Westsik Vilmos mezőgazdasági kamarai szaktanár. A répát a kötöttebb, agyagos földeken termesztjük, amelyek zsí­rosabbak, tehát káliban gazdagab­bak, mint a homoktalajok. Ennek alapján sokan abban a vélemény­ben vannak, hogy répa alá a káli műtrágyázás nem feltétlenül szük­séges. Azonban dr. Szmiazsenka Herbert, a lébényi uradalom kísér­leti telepének vezetője, bebizonyí­totta számos kísérletével, hogy cu­korrépa alá a káümütrágyázás igen jövedelmezőnek bizonyult. Ugyanis fent nevezett kísérletező a moson­megyei 'lébényi uradalomban há­romszori megismétlés mellett ál­lított be káli mütrágyázási kísérle­tet cukorrépa alá. A végeredmény abban fogfalható össze, hogy a k/t­U műtrágya kat. holdankint 18 mé­termázsa terméstöbbletet idézett elő a cukorrépánál'és amellett 1.1 Százalékkal emelte a répa cukor­tartalmát. A szolnakmegyei Sarkadi-urada­lomban végzett kísérletek szrennt a foszformütrágya egymagában ada goiva 14 métermázsa termés­többietet adott. Az egymagában adott kálimütrágya ugyancsak 14 métermázsa termestöbbletet ered­ményezett a cukorrépánál. A har­madik beállításnál azonban fosz­for és kálimütrágyát együttesen al­kalmazták, s itt a két műtrágya együttesen igen szép eredményt adott, amennyiben a cukorrépákat, holdankinti terméstöbblete 37 mé­teiimázsának bizonyult. Ily termés­többlet mellett a műtrágyázás igen szép jövedelmet biztosit akkor is, ha a cukorrépa métermázsáját csak 2.50 pengőbe számítjuk. Meg keli említenem azt a tényt, hogy a foszfor és kálimiitrágya csak az esetben fejthet ki jövedel­mező hatást, ha a harmadik fon­tos tápanyag, nevezetesen a nitro­gén nem hiányzik. Mivei azonban a répát rendszerint istállótrágyáz­111 szoktuk, ez okból a nitrogén ez esetben nem. hiányzik- A kis­gazdák érdekében keh felemlíte­nem azt is, hogy közöttük sokan vannak, akik ugy gondolkodnak, minek a répa alá műtrágya, mi­kor úgyis istállótrágyát adunk. So­kan megfeledkeznek arról, hogy a foszforsav tápanyag legnagyobb ré­sze a kenyénmagvakba vándorol, tehát a buza és rozsszembe. Eze­ket a terményeket pedig a piacra visszük, s igy a foszfortápanyag nem jön vissza a gazdaságba trá­gya alakjában. A káli legnagyobb része pedig a trágyalévef elfolyik, s másrészt a burgonya eladásával a piacra kerül. Ezenkívül a répa egy igényes és gyámoltalan nö­vény az első fejlődési időszakban, s ez okból a sok kész növényi táp­anyagot igényel. Ez az oka annak, hogy a répa nagyon meghálálja a műtrágyázást akkor is, ha istálló trágyát aaunk alája. Az istállótrágyázás nem teszi fe­leslegessé a foszfor és káümütrá­gyázás alkalmazását répa alá, sőt a jövedelem fokozása érdekében helyesnek bizonyult, ha az istálló­trágyázott répát ellátjuk foszfor és kálimütrágyávai. A »Mezőgazdasági Kutatások« c. folyóirat 1930. évi 12-ik számában olvasható egy tanulmány Doby, Gsikyé s Snassel közgazdasági egyetemi tanárok tollából, mély szerint a cukor és takarmányrépa alá a kilimütrágyázás alkalmazása jövedelmezőnek bizonyult. — Az előbbi sorokban megnevezett egye­temi tanárok az ország minden ré­szébői szánmazó talajokat vették vegyi és élettani' vizsgálat alá, s a vizsgálatokhoz mérten beállítottak gyakorlati kísérleteket is. A vizs­gálat végeredménye az, hogy az országban az összes talajok csudán egyötöd része ofyan, amelyen a kálimütrágyázás nem kifizető, el­lenben a talajok négyötöd része olyan, mely a káli műtrágyázást jövedelmezően hálálja meg. Szórva adott műtrágyázás esetén kat. hol­dankint 150 kg. szuperfoszfát és 80 kg. kálisó lesz a megfelelő ada­golás, cukor- és takarmányrépa ai-í Séta a nyíregyházi piacon A szokatlanul hosszú tél talán mégis csak elmúlik. Ma már derűs, napsugaras reggelre ébredt Nyír­egyháza. Szekerek hosszú Sora ont­ja a város központja felé az élelmi­szereket, bátyus asszonyok, kezük­ben hatalmas tejeskupákkai bak­tatnak a piacra. A kora reggeli órákban imiég csípős az idő s talán ez, vagy pedig a rossz ^gazdasági viszonyok, a vásárloképesség csök­kenése miatt elég lanyha a szerdai hetipiac. De gyenge a kereslet" is. Vagy nincsen pénz, vagy pedig már bevásároltak. Rendes hétköznapi piac képét nyújtja a mai hetivásár. Csak itt­ott verődik össze nagyobb tömeg, a vevők csak ímmel-ámmal alkud­nak, pedig ma'lehet. Mindenki sze­retne szabadulni "az árutól és egy kis pénzzel hazaindulni, üres kosa­rakkal A legélénkebb a forgalom a Vay Ádám-utcán, a tejtermé­kek piacán.. Mint kiderült, itt sem a nagy vásárló készség okozta a csődületet, hanem két asszony haj­ba kapott, mert egyik elfoglalta a másik helyét.. A szomszédok hama­rosan kibékítették a perlekedőket és a tenyérnyi helyen végül béké­sen megfér a két asszony, de egy tapodtat sem mozdult egyik sem. A irtai hetipiac árai gyenge kí­nálat és ugyancsak gyenge kereslet mellett a következőképen alakul­tak: Zöldségpiac Nyári rózsaburgonya 18—20 Kifliburgonya 16—18 Öszi rózsaburgonya 14 EHa ' 8—10 Woltmann 5—6, Krüger 6—8 Vöröshagyma kg. 16 Fokhagyma (füzérenként) 40—70 Dughagytma literje , 20 Kelkáposzta — Fejeskáposzta — Zeller db 4—8 Sárgarépa kg. 40 Gyökér db 5—10 Kalarábé db 20 Cékla _ Paraj Torma dh -• 10—30 Saláta _ Hónapos retek, csomója 10. Zöldhagyma, csomója 6—8 Sóska' Kelbimbó db So Húspiac < Marhahús eleje 160­Marhahús hátulja 180 Borjúhús, comb 200—220 Borjuvesés 200 220 Sertéshús 180—200 Zsírnak való szalonna i'8o Zsír 200­Háj 180 Paprikás szalonna 260—2S0 Füstölt szalonna 280 Sonka 320, főtt sonka 700 Köröm 120 Élelmiszerpiac Csirke párja Liba párja Kacsa párja Pulyka Tej Tejfel Juró Vaj­Tojás Kc-nvér: barna Zsemlye Harcsa Ponty­Kárász jCsuka Fogas süHŐ félbarna fehér 400— -600 12 —14. 9­— 12 20­-24 60 60 160— -240 J4­-16 T ^ 1 O 26 40 ,5 Hűlcsarnok 240—480­160—220 iőo­200—220 360—480 240—360 Gyenge felhajtás, lanyha eladás jellemezte a szombati heti állatvásárt Az április 4-1 nyíregyházi " heti állatvásárt a gyenge felhajtás és lanyha eladás jellemezték. Felhajtottak 91 szarvasmarhát, amelyből 18 darabot adtak el. 187 lovat, amelyből eladatott 26 darab és 667 sertést, amelyből 133 darab cserélt gazdát. Az eladásra került állatok ára a következő volt: Szarvasmarha, vágó: 130—300 P. Fejős: 280—400 P. Suiyszerinti ára 0.60—0.70 P Igásló: 180—280 P. Kocsiló 2S0— 500 P. Suiyszerínti "ár 0.26 P. Ser­tés: 50—180 P. Sulyszerint 0.90 -1.15 P. A felhajtott állatok mintegy 20 százaléka cserélt gazdát. A Vásár lahyhaságát nem annyira a ked­vezőtlen időjárás, mint inkább a húsvéti ünnepek idézték elő. TÖKÉLETES AZ ÚJ ANGOL DUNLOP PNEUMATIK. • Körzeti képviselet: JÁRAY ERVIN Nyfregyháza.VayÁdám-u. 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom