Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-09 / 79. szám

JWVfRYIDÉK. 1931. április 9. Ma, szerdán utoljára az Apolloban 5, 7 és 9 órakor ZORO HURI és Liace Hai' T 1 Holnap, ~ 8 csütörtökön CÉL premier SÜFüi JOLSON öss dL&lolni sz évad legnagyobb és legmegrázóbb hangos csodafilmje az Apolloban » • * * -,.*-• - * • - i] r? • • * | á német-osztrák vámunió magyarországi kilátásai II. Vülágos, hogy két olyan tisztán ipari állam szorosabb vámegyüttese, imint Németország és Ausztri^ imagában véve még nem öncél, önként merül f

ei 'tehát a kérdés: mi a legközelebbi célja a két állaimnak? Tisztán csak gazdasági szempontból bírálva a kérdést, magától adódik a felelet, hogy t. 1. iparcikkei exportjának uj területeket és kedvezőbb kiviteli lehetőségeket biztositam. Másrészt pedig kedvezőbb feltételeket biztosítani azokra a tuinyomólag mezőgazdasági cikkekre vonatkozólag, ímeíyékre ezek az álamok importra szorulnak. A tervezett vámközösség tehát úgyis tekinthető, mint egy preventív védelmi intézkedés a konkrét formában felmerült középeurópai agrárunióvai szemben. Minthogy azonban az agrárunió számtalan nemzetközi politikai és egyéb akadályok miatt a legjobb esetben is csak a nagyon távoli jövő zenéje .— mert hiszen egy szoros együttműködés Románia, Jugoszlávia és Magyarország között jelenleg kizártnak tekinthető, — a német —osztrák egyesülés csak két irányban terjeszkedheíik: az egyik irány Kelet felé vezet. Ipari államok, mint Csehszlovákia, Lengyelország és a balti tartományok jelenleg nam jöhetnek számba. Annál inkább az agrárállamok, mert hiszen iparcikkek számára ezek az elsőrendű felvevők, viszont ézek az állalmok szolgálhatnak á vámközösségben álló államok részére szükséges agrártermékekkel. A másik irány az orosz birodaloim. Orosz ország éppen a megforditottja Ausztriának és Németországnak. —• Óriási agrárfeleslegekkel rendelkezik, másrészt végtelen és beláthatatlan mennyiségű ipari termék felvételére képes. Tekintve azonban, hogy egy ilyen szoros együttműködés Oroszország és Németország, illetve Ausztria között az orosz kommunista államrendszer miatt nem lett volna lehetséges, továbbá, hogy ilyen szoros együttműködés esetén a kommunista agitáció tárt kapukra találna, nem vaiószinü, legalább is egyelőre nem

1 vaiószinü, hogy Oroszország volna az a terület, mely a vámegyességhez való csatlakozásra ki volna szemelve. Habár mennyiségileg kisebb, de mégis hasonló előnyöket nyújthatna a német—osztrák uniónak: Jugoszlávia, Magyarország, Bulgária, Törökország es ezeken keresztül a távolabbi Kelet. Hogy Jugoszlávia mennyiben jöhet számitásba akkor, amikor tudvalevőleg a francia érdekszférába esik, az köny nyen kiszámitható. Annái inkább nyom a latban Magyarország, Bulgária és Törökország. Magyarország mint közvetlen szomszéd, — mint par ecxellence, agrárállam elengedhetetlen kiegészítője minden gazdasági igyekezetnek. — A Duna pedig, mint a békeszerződések által biztosított szabad és semleges közlekedési vonal, ofcsó utat biztosit Bulgária, Törökország és a Fekete-tenger felé. Külpolitikai és subjektiv Szempontokból is ezek az államok esnek legközelebb ugy Ausztriához, Imint Németországhoz. Ezt az együttest jól egészíthetné ki Görögország, esetleg Olaszország is. Mondanunk sem kell, hogy egy ilyen nagy régiókra kiterjedő regionális vámegyezmény Magyarországra nézve az agrárproblémák azonnali és nagyon előnyös megoldását jelentené. Szerény iparunk megvédésére is adódnék talán vaiaimi mód és alkalom, habár bizonyos, hogy némely irányban súlyos áldozatokra fesz szükség. 3 Nagy körvonalakban tehát ezek ^ kérdések és 'lehetőségek rejtőznek a német—osztrákvámegyesülés mögött. Ezért a negy nemzetközi érdeklődés, mely nyomában keletkezett. Jóleső érzéssel "tudjuk és érezzük, hogy az események: nem képeznek meglepetést a mi kormányunk számára és hogy gróf Bethlen István miniszterelnök a nemzet szerencséjére rendületlenül áh őrhelyén. (—néliusj (Vége.) • I Nyíregyháza is félti az autonomiát a községek háztartását rendező torvényjavaslattél Megírta a Nyirvidék, hogy a községek háztartásának rendezésérői szóló törvényjavaslatot megküldte a Városok Kongresszusa valamennyi törvényhatósággal felruházott és megyei városnak. Nyíregyháza is megkapta a törvénytervezetet, amelyre vonatkozólag értesülésünk a Város vezetősége összefoglalta a törvénytervezetre vonatkozó észrevételeit és több alapvető fontosságú kérdésben fogjj Iáit állást. Igy legfőbb aggodalma Nyíregyházának is az, hogy a törvényjavaslat a városok és községek autonómiáját nagy mértékben szükiti. Nyíregyháza állásfoglalását a Városok Kongresszusának küldi ímeg, ahová valamennyi város véleménye befut. A különböző véleményaaásbói szűri le a Kongreszszus a városok egyetemének álláspontját, amelyet aztán a kormányhoz juttat. Véres verekedés történt húsvét hétfőn Nyíregyházán Véres verekedés volt hétfőn délután 4—5 óra között a Tompa Mihály utca és a Salétromköz sarkán. Ilcsik János huszárt és Orincsai László szakaszvezetőt egy elejtett megjegyzés miatt megtámadta Ösz József nyiregyházi fiatalember, aki egy Henzset nevű barátjával volt együtt. A veszekedés hevében Ösz hoszszu kést rántott elő és vadul káromkodva rontott a két katonának, licsik huszár, hogy a késsel vadul hadonászó ember veszélyes támadását elkerülje, kirántotta kardját és azt védekezésül maga elé tartotta. Ösz erre Orincsai szakaszvezető ellen fordult és dulakodás közben az éles késsei ugy homlokon szúrta, hogy az vérbeborult arccal támolyogva dőlt a ház falához. Ilcsik azonnal megsérült barátjához sietett, miig Ösz József barátjával együtt eltávozott. A súlyosan sérült szakaszvezetőt a mentők részesítették első segélyben és az Erzsébet-kórházba szállították. < > A rendőrségen Henzsei kihallgatása során azt vallotta, hogy a verekedés után Ösz dicsekedve mondotta neki: » Látod, igy bánik el egy civil a katonákkal!! Ösz ellen megindult az eljárás, a sérült szakaszvezető állapota súlyos, de nem életveszélyes. Megnyitották a Sóstó uj mederrészét A Sóstón folyó földmunkálatok szorgalmasan folynak. Pénteken nevezetes mozzanatához érkezett el a strandépítés munkája. Az uj tólrneder és a régi vízfelület eddig egy keskeny földsávval volt elválasztva, hogy az uj rész földmunkálatait zavartalanul végezhessék. Most a vizet átengedték az uj tórészbe. A viz igy is 1 méter 20 cm. méiy és a lényeges nagyobb mederbe való szétosztódás alig okozott lényeges csökkenést. A megnagyobbított meder közelében tovább fofyik a földmunka, a tulajdonképpeni strandfürdő nagyobbszabásu medrének elkészítése. Ezt a második tómedret is össze fogják kapcsolni a most megnagyobbított tórésszei, de csak egy keskeny átvezető csatorna segítségévei. A nyíregyházi törvényszék 6 hónapig börtönre itélt egy gyermekgyilkos anyát Uagosi Klára nyirtassi leányasszony '1930. december 29-én uiszülött gyermekét a méhesben arccal egy ruhadarabra tette, ugy hogy a gyermek megfulladt. Az elvetemült nő a csecsemő holttestét aztán a kútba dobta. Névtelen feljelentés alapján a csendőrök megindították a nyomozást és hetek múlva véletlenül rátaláltak az oszlásnak indult hullára. Bagosi Klárát tegnap délelőtt vonta felelősségre a nyiregyházi kir. törvényszék. KosinSzky-tanácsa. A vádlott, aki ellen a kir. ügyész gyermekölés büntette cinén emelt vádat, töredelmesen beismerte szörnyű tettét. Azzal védekezett, hogy három törvénytelen gyermeke volt már, mikor a negyediket várta. Oly nagy nyomorban volt, hogy végső elkeseredésében végzett a szerencsétlen újszülöttei. A kir. törvényszék a Btk. 284. szakasza alapján mondotta ki bűnösnek a vádlottat és a 91. Szakasz alkalmazásával 6 hónapi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. Egyetértés, szeretet a régi magyar úr és munkásai közölt Húsvéti számunkban rövid köszönetnyiivánitás jelent meg. Tiszabercelrői'küldték be a hálás sorokat, amelyek hírül adták, hogy ott a község áldott jóságú földbirtokos lakósa a húsvéti ünnepek alkalmával husz mázsa búzát osztott ki a szegény lakosság között. A búzát a helybeli malom ellenszolgáltatás nélkül őrölte lisztté és igy a berceh szegény munkás nép uía jóvoltából élvezhette a húsvéti kenyeret és kalácsot. Mi kezdettől fogva hirdetjük, hogy az ilyen áldozatkészségben rejlik az a hazafiság, amelyre ebben a dikciózni jói tudó, de nagy férfitettekre alig képes korbán szükség van. És ebben az áldozatkész gesztusban rejük az a Szer, amellyel meg lehet gyógyítani ennek a beteg, ennek a rétegekre tagolt társadalomnak a baját, a kiegyensúlyozatlanságot, az örökösen lappangó ellentéteket. Nem hatalom nem erő óvja meg polgári rendünk békéjét és nyugalmát, gyermekeink jövendőjét, hanem az őszinte szociális szellemmer

1 áthatott jótékony ság. És pedig nem' csak a tesséklássék adakozás apró tételekben, amelyek inkább ingerlik a megajándékozottat, semhogy komolyan meggyőznék az adományban rejlő sziv igaz érzésérői, ' hanem oiyan adakozásra van szüksége, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy »a szegény asszony két fillérje« mértéke Szerint ete

venbevágóan nagy áldozatot hoztunk. Tiszabercelen husz mázsa búzát osztották szét a Szegény munkanélküliek között, akiknek a tavalyi aratás nem biztosította a kenyeret. És ezek a megajándékozott aratók megbízták irásos emberüket, egyik társukat, Tóth Istvánt, aki szép fehér árkuspapirosra rótta betűit és bennök meghatóan juttatta kifejezésre a hálát és szeretetet a földes ur és neje iránt. »Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus Szent neve«. Ezzel a húsvéti köszöntéssel kezdődik a levél, mely aztán szinte rigmusos sorokban áldja az adakozó kezét, szivét és kiván családjának bő aratást ,jó egészséget. És van az érzéssel áthatott sorokban a hála és az adakozáson érzet őszinte öröm' hangja mellett mélyen a szivbői, a magyar földmunkás Szivéből kicsiholódott hazafiság is. »Még egyszer kiváltunk mindany nyian szerencsét, jó egészséget, és erőt, hogy vigan, örömmel tölthessék a Nagyságos Urék ezt a szép húsvéti ünnepet. Hogy még egy Szebb jövőben, egy vigabb, nagy haza. régi nagy magyar hazánk virulásánái legyen a rengő kalász telt szemmeLí.'Ezeket írja a köszönő levélíró s sorai végén a Magyar Hiszekegy és húsvéti üdvözlővers van. Melegség és vigaszos öröm hatotta át szivünket a szép berceh levél olvasásakor. íme a régi magyar ur éS munkás egyetértésének, szeretetének szép dokumentuma, íme, hogy tőlünk függ ennek az egyetértésnek, szeretetének kiváltása. A levelet Íróján kivül aláírták mind az aratók, akik részesültek a húsvéti ajándékban: Nagy Mihály, i'fj. Nagy Mihály, Nagy József, id. Tóth' Itván, Bíró Balázs, Kövér László, Nagy Mátyás, Nagy