Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-01-01 / 1. szám
1931. január /. 3 JNftÍRYIDÉie. 7 Tisztelt vevőimnek boldog újévet kívánok Sípos Géza cukrász. Boldog újévet kiván vevőinek és ismerőseinek LÉNÁRT IMRE angol uri divatszabi\ hogy az uj esztendőben több pénzzel és megrendeléssel keressék fel cégemet. Közgazdaság Gazda, lásd be saját hibáidat is és cselekedj! Irta: Klár Dezső. Közismert, de sajnos szomorú tény, hogy a napi sajtóban, parlamentben, gyűléseken, társaságokban és mindenütt, ahol csak emberek megfordulnak, mondhatni az egész világon, ma csak egyről beszélgetnek, csak egyről tanácskoznak: ez pedig nem egyéb, mint a gazdasági válság, helyesebben a gazdasági világválság. Ma ez a téma járja mindenütt a kunyhókban és a felsőbb körök palotáiban egyaránt. Mindenki szól valamit erről a hagy katasztrófáról, mindenkit érint ez a nagy csapás, egyiket jobban, másikat ma talán még kevésbé. Ki ki azt panaszolja el, ami neki legjobban fáj, amit legjobban megérez. Egyik ember már könynyen szerzett, vagy esetleg nehéz verejtékes munka árán, becsületes uton jutott vagyonát vesztette el> a másik pedig, ha valahogy élni akar, ha foglalkozását folytatni akarja s ha általában még ugyahogy fenn akarja magát tartani, napról-napra jobban és jobban adósságba veri magát s lassan> de biztosan közeleg a vég felé. Mi lesz ebből? Van-e kiüti' Van-e mentség, van-e egyáltalában reménység is arra, hogy a viszonyok jobbra fordulhatnak, vagy pedig menthetetlenül éi kell vesznünk mindnyájunknak e fegyvertelen harcban. Kétségbeejtő látvány> hogy napról-napra erősebb csüggedés vesz erőt az emberek lelkén és még a szívósságáról", akarat erejéről, iemondóképe3ségérőI mun kabirásáróí, alkotó képességéről isimert és mindent kibiró kisgazdán és valóságos kétségbeesés vesz im. már erőt. A legutóbbi napok eseményei tudniilliK a szerződésen kívüli állapot Csehszlovákiával és az ebbői következő s a gazdákat közelebbről érdeklő értékesítési nehézségek 'is súlyos csapásként hatnak az ezer gonddal és bajjal vergődő mezőgazdaságra. Legutóbb városunkban tartott gazdagyülésen számos életrevalói indítvány hangzott el, melyek megvalósítása kétségtelen üdvös hatással volna s jelentékenyen segítene a s.ulyosan beteg mezőgazdaságon (talpra állítani csak a megváltozott, józan, az igazságtalanságokat belátó s azok javítását haladéktalanul elősegítő s a népek békéjét hathatósan előmozdító s az egész világot uj vágányokba .terelő gazdasági politika tudná). A gazdagyülésen elhangzott felszólalásoknak, indítványoknak szerény véleményem szerint az volt a nagy hibájuk, hogy legnagyobbrészt a helyzet javulását a kormánytól vár-, ják s elfelejtkeznek arról, hogy a gazdáknak is van még bőven tennivalójuk a helyzet /avulása érdekében. A bölcs és céltudatos ember min den tettében, minden gondolatában helyesen mérlegeli az eseményeket és önnön magát szigorú birálat alá véve, hibáit^ félrelépéseit beismerve mond csak véleményt, bírálatot másokról, s saját hibáit tőié telhetőleg már a köz érdekében is jóvátéve, csak végső esetben fordul segítségért másokhoz. Ez a kissé elméletinek látszó elmefuttatás, valljuk be v nagy általánosságban a gazdákra is vonatkoztatható. Elkövetett-e minden lehetőt a gazda, felvértezte-e magát eléggé ahoz, hggy-e roppant súlyos időkben valahogy élni tudjon. Keresztül vítie-e a gazdaságában a százszázalékos racioanlitást, értvén alatta az ésszerű takarékosságot, a minden kritikát kibiró önellátást^ a termelés technikájában a lehető legnagyobb tökélyt és mindennél legfontosabb helyes üzemvezetést? Állattenyésztésébén, ipari üzem ágaiban szakszerűen, a követelményeknek megfelelően jár-e el> képes-e a külföldi piacon olyan áruval megjelenni, amely minden tekintetben elsőrendű s versenyképes. Ezek s számos más ilyen természetű kérdés, keli hogy minden gazda előtt élesen vi'.ágitó transparensként lebegjesn, akkor, amikor mindent a kormánytól várunk ' s helyzetünket folytonos sopándokásainkkal még súlyosabbá tesszükElsőrendű hazafias kötelessége s egyéni érdeke is minden gazdának is (akár törpe birtokos a bérlő, vagy nagybirtokos), hogy minden tekintetben helyt álljon azon a piacon, amelyet a számára a sors kijelölt, s panaszaival^ folytonos elégedetlenségévei ne fokozza az amúgy is nagymértékű elkeseredettséget, hanem minden ténykedésévei »hasson, alkosson, gyarapítson. « Ma, amikor kétségtelenül rendkívüli időket élünk, teljes erejével kell mindenkinek saját munkakörében dolgoznia s iparkodnia a helyzet megjavításán. A szakszerűség elvének keli érvényesülnie ma mindenben s mindenkor. MezőIgjazdasági üzemeinkben a megváltozott viszonyok; folytán vigyünk véghez racionálási szanálást. — A nem jövedelmező üzemágak "leépítésével s a jövedelmet hozók kifejlesztésére kell törekednünk. — Óvakodjunk a hangzatos jelszavak "által hirdetett mezőgazdasági elvektől. Ilyenek például a manapság általánosan elterjedt s sajnos a gyakorlati gazdák áltai vallott ama eív, hogy nem mütrágyázunk, a juhászatot mint nem jövedelmező üzemágat meg "kell szüntetni stb. Mielőtt gazdaságunk bían egy üzemágat megszüntetnénk, alaposan fontoljuk meg a dolgot, mert ha csökken az állatállomány, kevesbedik a pótolhatatlan istáftótrágya mennyisége, — miáltal talajaink sem tarthatók f enn jó erőben s jövedelmünk is csökken. Állattenyésztésünkben általában iparkodjunk a szakszerű tenyészkiválasztásra, a szapora egyedek fenntartására s a racionális, lehetőség szerint olcsó takarmányozás keresztülvitelére. Óvakodjunk a beltenyésztéstől; merem állítani, hogy a beltenyésztés sok gazdaságban elharapódzott jelenség. Régi' beftenyésztésbőf származó anyaaffatainkat fokozatosan mustráljuk ki. Megyénkben sok a rossz, homokos talaj. Ezeket iparkodjunk szalimatrágyázássat, mesterséges istáUótrágyávai s minden lehető módon megjavítani, s megkísérelni oiyan növények termesztését, ami homokra való s ott jövedelmet is hozhat. Ujabb időben jelentékenyen s örvendetesen növekedik ejjportunk baromfi teffnékek tekintetében. — Ragadjuk meg tehát az alkalmat s először s kicsiben próbálkozzunk meg baromfi tenyésztéssel' törekedvén, vagy elsőrendű fajbaroínfi, vagy tojás termelésére, mindennel egyszerre ne foglalkozzunk. Kisgazdáinknak melegen ajánlható a méhészetnek s a házinyúl tenyésztésének -<\z eddiginél nagyobb mértékben való felkarolása. Sok-sok tennivaló van még a mezőgazdaság misnden ága körében, amit egy rövid cikk keretében nem lehet míkid felsorolni. Kishitűség, sopánkodás, .puffogtató frázisok' s tétlenség helyett lássuk be hibáinkat s tegyünk is végre-valahára valamit. 1 Hatalmas vadnyngali történet és vidám tengerész kaland a Diadalban Az utolsó esztendők nagy néma filmjeinek három reprezentáns példányát mutatja be az uj esztendő első hetében a Diadal-Mozgó. Január i—2 és 3-án a Texasi fenegyerek cimü hatalmas vadnyugati történet és egy vidám tengerészkaland : Megjött a flotta ! — kerül műsorra. — A Texasi fenegyerek cimü film főszerepében az egyre híresebb Franklyn Famum brillíroz, mig a Megjött a flotta (A hullámbetyár)-ban a bájos vörös szépség. Clara Bow nyújt felejthetetlen alkotást. Január 4-én az egész világot meghódított Cinabár kerül vászonra Ruth Roland és William Duncan főszereplésével. A Cinábar 2 részből áll. Első rész a Cordillerák foglya, második rész: Akit utolért a nemezis. A három napon át bemutatott három film felejthetetlen élménye lesz Nyíregyháza város jóizlésü mozilátogató közönségének. 'i W© n«t • O •• • O i>* v lr»- : .-1 -o — LEVÉLPAPÍR újdonságok nagy választékban \ JÖBA-nyom dában. 3ST 3T. Is/L vagy jó magyar, ha külföldi árut vásárolsz. UNT un IM: külföldi és mégis a legjobb a CSEPEL gyártmány nem bánod meg, ha CSEPEL gyártmányú varrógépet és kerékpárt vásárolsz. — Beszerezhető: a CSEPEL varrógép lerakatokban Nyíregyházán ; Biczák István Moskovitz Mór Róth Gyula és Katz Miksa cégeknél BOLDOG ÚJÉVET KIVÁN tisztelt vevőinek és jóbarátainak WEISZHAUSZ JENŐ, sütőmester KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapest, VII,, Baross-tér 23. A Keleti pályaudvartél alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye — Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóvíz. Egy ágyas szobák árai : 6, 6, 8, 8, 10 P. Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 15, 16 P. Fürdőszobás szobák. Rádió. Telefon a szobákban. Tulajdonos: PALLAI MIKSA 3425-13 Könyvismertetés Bernát Gyula dr.: A magyar job bágyfelszabaditás eszmeáramlatai 1790-184?. • ' !<•"' i I . t ! '< < j I • •!' ' A munka azoknak az eszmeáramlatoknak a történetét ismerteti, a m eiyek végeredményében oda vezettek, hogy az 1848-ban megtartott utolsó magyar rendi országgyűlés kimondotta a jobbágyi rendszer megszűntetését. Egykorú adatok, főképpen egykorú publicisztikai munkák és a mult század elején tartott országgyűlési tárgyalásokról készült naplójegyzetek alapján rajzolja meg a magyar közvéleménynek a jobbágykérdésben elfoglalt álláspontját. Megállapítja, hogy a II. József halála után megtartott, multszázade'eji országgyűlések, amelyek hivatva lettek volna a jobbágykérdést a kor kívánalmainak megfelelően, rendezni, nem látták meg ennek a problémádnak agrárpolitikai vonatkozásait és csak az adózási szempontokat tartották szeműk előtt. Egy uj felfogás alapjait teremti meg Széchenyi István fellépése, a közvélemény az ő munkáinak hatása alatt ismeri fel a jobbágykérdés megoldásának nagy jelentőségét. Ennek a felfogásnak a szellemében igen nagy komolysággal tárgyalja az urbén törvényjavaslatot az 1832—36. évi országgyűlés. Az 1840-es évek birtokpolitikai agitációja a közvéleményt eltéríti a »fontoiva haladás« ösvényéről és a radikális eszmék hatása alatt összegyűlt 1847—48. évi országgyűlés a jobbágyság intézményét eltörli, anélkül, hogy ennek a nagy horderejű lépésnek gazdasági vonatkozásait figyelemre méltatta volna. A 12 ív terjedelmű munka ára 8 pengő, megrendelhető az összes könyvkereskedésekben, továbbá a »Pátria« Irodalmi és Nyomdai R.-T.-nái, Budapest, IX., Üllői-ut 25. MINDEN NO gyönyörű lehet, ha divatos bársony és filckalapot vásárol, jutányos áron kizárólag Waltemé kalapszalonjában, Lutherutca 20. Lovas Kovács-hiz. Bársony alakítás, filc tisztítás, festés és formális I