Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-01 / 74. szám

1931. ápri i; 1. J/IfÍKflDÉK. w&wmtwmsims «•— •— 'W. H. LH • raa^^gattws ir" liilWMHHTirII• • i •IIIIM———w Három havi fogház gondatlanságból elkövetett emberölésért Amiak idején részletesen meg­írta a Nyirvidék azt a halálos végű szerencsétlenséget, ameiy a mult év január közepén történt a B'iV kány község határában fekvő Nagymogyoróson - Sch'ézinger Mik­lós balkányi fiatalember egy ócska vadászfegyverrel a vállán Nagymo­gyoróson Kun Imre tanyáján talál­kozott Sivák József béressel. Megálltak beszélgetni, miközben Schlézimger lekapta válláról a fegy­vert és egy arra repülő varjura lőtt aztán Sivák kezébe adta a puskát­Sivák kezében soha életében nem volt fegyver és inem tudta, hogy kell vele bánni­Lgy darabig babrálgatta a fegy­ver závárját, majd tréfálkozva rá­fogta Schézingerre. A vadászfegy­ver eldördült és a szerencsétlen fiatalember véres fejjel rogyott össze- A két ember között a távoli­ság alig volt 5-6 lépés és igy az óLomsörétek szétroncsolták Schlé­zinger agyvelejét. A szerencsétlen áldozat még 5 órán keresztül kínló­dott, mig a ha'ál megszabadította szenvedéseitől. A nyiregyházi kir. törvényszék Illés tanácsa ma tárgyalta ezt a szomorú ügyet. Dr. Borbély Mik­lós kir. ügyész Sivák József elten gondatlanságból elkövetett ember­ölés vétsége cimen emelt vádat. A vádlott töredelmesen beismerte a bűncselekmény elkövetését. Azzai védekezett, hogy nem ismerte a fegyver kezelésének módját és ab­ban a hiszemben volt, hogy nincs töltény benne, mert előzőleg Schlé­zinger elsütötte. A tanuk kihallgatása után Illés tanácselnök kihirdette az ítéletet. ETELE KHEZ, AMELYEK SOK ZSÍRT KÖVETEL­N EK, GAZDASÁGOS ÉS KIADÓSA CERES Hszto növényzsir! A kir. törvényszék bűnösnek találta a vádlottat és 3 hónapi fogházra Ítélte. Az ítélet jogerős. üj alapokra fekteti a nyíregyházi ág. h. ey. egyházközség adózási rendszerét Az egyházközség képviselőtestülete vasárnapi közgyűlésén tárgyalta le az >931. évi költségvetést — Kemény Péiert választották meg az elemi iskolák igazgatójává Régen v<Jit a nyiregyházi ág. h. ev. egyházközségnek o.yan nagy ér­deklődéssel kísért s a tárgyalás alá kerü t ügyek fontosságánál fogva olyan nagy jelentőségű pénzügyi, egyháztanác-i és képviselőtestületi közgyűlése, mint az elmúlt hét há­rom napján, pénteken, Szombaton és vasárnap. A bizottsági üléseken került részletes megvitatás alá az egyház pénzügye s az ezzei szerves összefüggésben á ló adóztatás kér­dése s a bizottsági ülés álta' elő­terjesztett javaslatokat a vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődő közgyű­lés emelte jogerőre. Az egyház képviselőtestületének közgyűlésén dr Geduly Henrik püs­pök és dr Bencs Kálmán m. kir. kormány-főtanácsos, egyházközsé­gi felügyelő elnököltek. Napirend előtt kegyeletes sza­vakkal emlékezett még Geduly Hen­rik dr püspök az egyháztanács és képviselőtestület legutóbbi közgyű­lése ótá elhunyt tagjairól, akiknek helyére a póttagok közül sorrend szerint következők, Szmolár Mi­hály (Tamás bokori), Kovács Ist­ván (Markó bokori) és Sztraka Pé­ter kerültek. razekas lános nyugalomba vonulása — Kemény Péter igazgatóvá választása Dr Bencs Kálmán m. kir. kor­mányfőtanácsos, egyházközségi fel­ügyelő bejelentette ezután, hogy a vailás és közoktatásügyi miniszter Fazekas János igazgatót, szolgálati évei alapján ez év április i-tői kezdődően nyugalomba helyezte. Elismerő szavakkal méltatta Fa­zekas János igazgatónak érdemeit, aki csaknem egy emberöltőn át szolgálta lelkes buzgalommal a nép­nevelés ügyét, akinek kötelesség­teljesítése mindenkor példányképül szolgált kartársai számára. Az egy­ház hűséges munkásának érdemeit jegyzőkönyvének lapjain örökítette meg. Fazekas János hálás szavakkal köszönte meg az elismerést s arra kérte az egyház vezetőit és tagjait, hogy a vele szemben tanúsított jó­indulatot és ragaszkodást tartsák meg a jövőben is. A közgyűlés ezután megválasztot­ta a hátralevő ciklusra az uj igazga­tót. A-tantestület Tolnay Pált je­lölte a maga kebeléből az igazgatói állásra, az iskolaszék azonban a ti szai ev. egyházkerület püspöke által korábban már tb. igazgatókká kine­vezett mindhárom tanítónak. Ke­mény Péternek, Prékopa Istvánnak és Tolnay Pálnak a jelölése mel­lett foglalt állást. Az egyháztanács szombaton dél­után tartott ülésén titkos szavazás­sal választotta meg az uj igazgatót s a leadott 31 szavazatból 27 sza^ vazat Kemény Péterre esett, mig Tolnay Pál 3 szavazatot. Prékopa István pedig 1 szavazatot kapott. Az egyháztánács választását a va­sárnapi' képv iselőtestület egyhangú­lag elfogadta s igy a népes nyiregy­házi ev. iskolák tanítótestülete élére Kemény Péter került. á közgyűlés elfogadta az 1931. évi költségvetést Egyházi pénzbeszedő választása és a leánygimnázium építkezésére vonatkozó határozat meghozatala után, amelyben egyelőre az elnök­séget bizia meg a közgyűlés az előzetes lépések megtételével, rá­tért a közgyűlés az idei év költség­vetésének részletes letárgyalására. A költségvetés egyes tételeinek ismertetése előtt Szohor Pál. a pénzügyi bizottság elnöke részletes s a nála megszokott alapossággal ismertette az egyház pénzügyi hely­zetét s bejélentette, hogy á pénz­ügyi bizottság alapos vita után ar­ra az álláspontra helyezkedett, hogy az eddigi adózási rendszeren változtatni kell. Csak általános tájékoztatásaké­pen közöljük az ismertetés lényeges vonásait. Az eddigi adóterhek kö­réből törölte az egyház a va­gyonadó és jövedelemadó után fi­zetendő egyházi adót. A jövőben adóalapul csak a földadó, házadó és általános kereseti add, illetve a szolgálati viszonyból származó ke­reseti adók szolgálnak. Az egyház szükségét látta annak is, hogy lépéseket tegyen az egyházi adónak az együttesen kezelt adók csoportjába va'ó felvétele iránt, mert csak igy látja biztosítottnak, különösen a mai nehéz viszonyok között, az egyház pénzügyi egyen­súlyát. Az általános ismertetést élénk vi­ta követte, amelynek eredménye­ként leszürődött annak a megállapí­tása, hogy a pénzügyi bizottságnak s a tanácsnak a javaslata minden­ben helyt álló s általánosságban el is fogadta alapelvül a közgyűlés az uj adózási és adószedési rend­szert, illetve ez utóbbinak végre­hajtásával az elnökséget bizta meg. Szohor Pál pénzügyi bizottsági elnök ezután részletesén ismertette a költségvetés tételeit fejezetek szerint. A kö'tségvetés két részt ölei fel. Az első részében a szorosabb érte­lemben vett egyházi szükséglet és fedezet tételei foglalnak helyet, a második rész pedig az iskolai szükségleteket és fedezeteket öleli fef Az összes egyházi szükséglet vég­összege 48.299 pengő 35 ' fillért tesz ki. amelyből különböző alapok és egyéb bevételekből 19470 P 86 fillér nyer fedezetet. Egyházi adó utján tehát 28828 1' 49 fillérről kell gondoskodni. Ezt a költségve­tési hiányt az úgynevezett párbér­adóból 'kívánja fedezni az egyház­község, amelynek összege 2 pengő- 1 tői 58 pengőig terjed, ennél az | öszegnél magasabb azonban nem 1 lehet senkinél sem. Ezt az össze­get azonban nem fizetik a kereset és munkaképtelenek, tehát olyanok, akiknél nyilvánvaló, hogy még £ ,n­nek a legkisebb 2 pengőnek a meg­fizetésére sincs anyagi erejük. Sokkai suívosabb téteft képez az egyházközség költségvetésében az iskolai szükséglet ^s fedezet kér­dése. mert hogy csak egyetlenegy példát ragadjunk kí a számok töm­kelegéből. tanítót illetmény, la­káspénz és nyugdíjjárulék' cimé.n közei 75000 pengő szükséglet mu­tatkozik, amelyet a dologi kiadá­sok, az épületek tatarozása, tüzelő­szer a városi hatalmas központi, 4 oldai iskolájában s a 22 tanyai is­kolában 131.479 pengőre etnel fel. Ennek a szükségletnek a fedezé­sére szolgál a földadó 60 száza­léka. a házadó 40 százaléka és az általános kereseti adó 60 Száza­léka egyházi adó címén. A pénz­ügyi bizottság azonban itt is bizo­nyos korlátozást irt elő, amelyet a képviselőtestület et is fogadott, a­mely megszabja az adófizetés ha­tárát ís s kimondja, hogy 800 pen­gőnél magasabb egyházi adóval azonban senki sem róható meg. A képviselőtestület vasárnapi KÖZ gyűlésével, a helyzet komoly mér­legelése s a megértő, emelkedett szellemű vita során bizonyságot tett arról, hogy a város és egyház­alapító ősöknek méltó utódja kíván lei mi s amikor a legnagyobb a szükség gazdasági téren s általában mindenkit a legsúlyosabban érint a gazdasági válság s ezzel termé­szetesen az egyházat is, akkor fog össze a legnagyobb készséggel az egyház ügyeinek biztos révbe való vezetése érdekében. 'llllllliUlllUllilllllllllllilliilllllllllllllllltlHlUflIlillilllt Kettő és félhárom SiVs akácsuháng és jegenyenyárfa,' darabonkint 24 fillértől kapható DOBOS faiskolában Kemeosén. 1955 l UI!ll!IIIIIHIIIIIIIIII!UII!!!firflHIIKlllilillll!UIIHIUIIIIBü VÁROSI MOZGÓ W»lMMMWMW»MWWIiJIWI)liWIII'li HIHII'WliHIHWim»l illlll'ii IMMMMWJIlllM'lUIBWgUB Kedd, szerda Biró Lajos világhírű müve filmen, a Sárga liliom Főszerepben : Alindszenthy Tibor, Billie Dove, Huszár Pufi Kkérókép; Csokoládé hercegnő vígjáték

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom