Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-28 / 71. szám

1931. inirc.u 28. jMmméíL Hl IHIi llill iliiiillillll II HlilMIBIMIlllllllllllli

1'! Hll I Hlil illt lm III' I i ii l il i H'lli m színvonalon jóval felül emelkedett. A darab sikere és a bájos szereplők kitűnő játéka Nagy Vilmos tanár érdeme, aki a növendékeket betanította a szerepekre és a darab rendezője volt. A közönség hosszantartó, le'.kes tapssal honorálta a szereplők játékát, majd szünet után Bertók Irén és Groszman Sára 111. éves nö vendékek Rossini: Szevi'lai borbély c. operájának nyitányát játszották zongorán temperamentumosán, virtuóz rutinnal. Sa'zmann Ilona III. éves növendék Koszto'ányi Dezső finom verseinek interpretálásával aratott nagy sikert, mig Faragó Jusztina I. é. n., Ferenezy Ilona III. é. n. klasszikus magyar táncokat leitettek könnyed gráciával Pivnyik Anna II. é. n. p asztikus zongorakiséretével. Ezután Tóth Margit II. é. n. Vargha Gyula »A kassai harangoké c. versét szavalta el megrázó erővel, majd a műsor utolsó száma következett. A tanítónőképző növendékei stilszerü ruhában, hangulatos keretben ősmagyar áldozati táncot lej.ettek. A gyönyörű díszleteket Tóth Hus festette, mig a korhű ruhákat Erdélyi Dóra diakonissza nővér készítet ie. A közönség tomboló lelkesedéssel köszönte meg a poétikus képet és a szimbolikus ős magyar táncot, ameiy a kulturdélután. nagyszerű műsorának egyik legszebb száma volt s amely dr. Baloghné Antal Irma tanárnő rendezői ta'entumának volt köszönhető. Felboncolták a záhonyi kegyetlen mostoha áldozatának holttestét As orvosok szerint a kiéheztetett gyermek halálát kimerülés okozta Pénteki számunkban részletesen megírtuk Záhony község hihetetlenül borzalmas szenzációját a 3 és fél éves Szkála István szörnyű halálának történetét. A helyszíni vizsgálat, a boncolás és a tanúvallomásokból most már arra lehet következtetni, hogy Kakas irma, a bestiális mostoha céltudatosan tört a gyermek életére és addig kínozta, éheztette, míg a szerencsét en apróság belehalt a szenvedésekbe. A nyiregyházi kir. ügyészség indítványára kedden dé.előtt dr. Foltin Endre vizsgálóbíró dr. Konthy Gyu'.a és dr. Demjén József törvényszéki orvosszakértők kíséretében kiszállt Záhonyba, hogy a szörnyű bűntényre fényt de. íitsen és a boncolás megállapítsa a gyermek halálának okát. Mielőtt a kihallgatásokra került volna a sor, a vizsgálóbíró, a törvényszéki orvosok és az azonossági tanuk, a záhonyi temetőbe a kis Szká.a István jeltelen, elhagya ott sírjához mentek. A sirhanton nincs fejfa, csak egy akácfából faragott négyszögletes oszlop jelzi a sir helyét. j/1 kis áldozat nevét nem hirdeti semmi sem. Elhagyatott volt életében s a halála után sem látogatja meg senki a temetőben. Ez&itán a sírásók hozzálát.ak a sir felbontásához és a hantok a'ól néhány perc múlva előkerült a kis, egyszerű ládikó, az áldozat koporsója. Az orvosok véleménye szerint Szkála István halálát kimerülés okozta. Amikor felnyitották a koporsó fedelét az azonossági tanuk megállapították, hogy a csontig lefogyott, ijesztően vézna gyermek holtteste azonos Szká'a István hullájával. A holttestet az orvosszakértők felboncolták és a kövelkezőkbem állapították meg a halál okát : A gyermek véznasága és az. hogy gyomrában és beleiben tápanyagot nem találtak, azt mutatják, hogy Szká'a István halálát kimerülés okozta, mert nem részesült kellő táplálkozásban. A gyermek még ezenkívül májbetegségbrn is szenvedett. Az alsó testen látható erős égési sebek, valamint a bul láb fején, a bal. külső boka felett, nemkülönben a homlokon ütésektől származó véraláfutások azt bizonyítják, hogy hogy a gyermekkel rosszul bántak és kínozták. Mindezekből nyilvánvalóvá lett az orvosszakértők előtt, hogy a kiéheztetett, agyonsanyargatott és megégetett gyermek a szenvedéseket nem bírta elviselni, betegségét legyengült szervezete képtelen volt leküzdeni. Az orvosok szerint, ha a gyermek más felügyelet és elbánás alá kerül, az égési seb nem idézi elő halálát és feltétlenül életben maradt volna. A boncolás után a tanuk kihallgatására került a sor. Kakas Irma szomszédjait hallgatták ki. akik elmondották, hogy gyakran látták télnek idején a félig meztelen gyermeket künn az udvaron. A bestiális mostoha va'ahányszor elment hazulról, kizárta a szerencsétlen apróságot a lakásból. Pedig a szomszédok szerint türelmes, csendes gyermek vo't akis Szkála István. Még akkor sem sirt, ha gonosz mostohája félholtra verte. A /ás fiu állandóan éhes volt és mindent megevett amit csak talált. Ott csuszkáit csupasz testtel az udvar nedves földjén naphosszat. Szánalmas volt nézni a szennyben, piszokban fetrengő szerencsét'en páriát. Aztán beteg lett. A hideg télben súlyosan megfázott és gyomorkatharust kapott. Ettől kezdve az élete még borzalmasabbá vált. Mostohája átkozta, rugdosta és sokszor magából kikelve ráordított : — Bár már megdöglenél! Hiába kérlelték az elvetemült asszonyt, hiába akarták gyű ölködő szivét megenyhíteni a tehetetlen gyermek iránt. Ilyenkor az asszony veszekedett, átkozódott, úgyhogy a szomszédok rettegve menekültek trágár szidalmai elől. Szká'a István, az áldozat édesapja 1929 november elején esküdött meg Kakas Irmával. A kis gyermeket 1930 január i-én hozták mostoha anyjához, addig apai nagyanyjánál volt. Egészségesen, piros arccal kerü'.t a gyermek a gonosz mostoha karmai közé, de néhány hét alatt ugy összeesett, olyan sovány lett, hogy alig lehetett ráismerni. Számtalanszor látták, hogy az udvarra kitett gyermek a vályúból a csirkék vizét itta, hogy égető szomjúságát csillapítsa. A Szomszédok juttattak néha egy-egy jobb; falatot neki, de csak titokban, mert ha a mostoha észrevette, vad átkozódásba tört ki. Többször megtörtént, hogy Kakas Irma a ház végébe vitte a gyermeket és ott letette a hideg, nedves földre. Amikor kérdezték tőle, hogy nem sajnálja-e, azzal válaszolt, hogy rá sem tud nézni, mutyira utálja. Ha valamelyik szomszédinak megesett a szive a félmeztelen gyermeken és ócska ruhát adott rá, a kegyetlen mostoha leráncigálta testéről a ruhát és a szekrénybe zária. Az udvaron a kut jeges vizéb?n mosta a didergő, beteg gyermek lilára fagyott testét, aztán otthagyta a szabadban, mig ő maga elment hazulról. A kis áldozat fogvacogva meleg búvóhelyet keresett. Odacsuszott a trágyadombhoz, ahol kimerülten mély ,öntudatlan álomba merült. A csirkék csipkedték csupasz testét, de az agyonsanyargatott gyermek már szinte érzéketlen volt a fájdalmakkal szemben, fel sem ébredt az é es csípésekre. De ebben a szörnyeteglel'kü aszszanyban a bestíálitás mellett számító ravaszság és alattomos képmutatás is volt. Valahányszor a szomszédok bepanaszolták kegyetlenségei miatt a férjénél, az aszszony mindig ügyesen ki tudta vágni magát. Ilyenkor kc-serves zokogásba tört ki és esküdözött, hogy a gyermekk i jól bánik s az egész a szomszédok rosszindulatú vádaskodása csupán. Természetesen, hogy a férfi a síró feleségének adott hitelt és a gyermek sorsa nem változott meg. Végül aztán ez év január 26-án őrjöngő kinok között megégette mostoha gyermekét az elvetemült boszorkány .Azzal az ürüggyel, hogy a kis gyermek hasmenését meggátolja — forró gőzre ültette s mintegy 10—15 percig tartotta a jajveszékelő gyermeket a forró gőzön, amíg annak alsó teste megégett. A gyermek holttestének felboncolása és a tantik kihallgatása után a gonosz asszonyt a vizsgálóbíró utasítására a csendőrök őrizetbe vették, de egyelőre még nem kisérték a nyiregyházi kir. ügyészségre, mert a nyomozás még nincs teljesen befejezve. AZ UJ SÖRARAKAT feltüntető fei>ratok kaphatók a JÓBAnvomdában. Városi Mozgó. s-3^«6tití#SW!S8»S8BB mstsii- - . g-iKWf Péntek, szombat, vasárnap Johann Sirauss a valcerkiraiy élete és dalai filmen Szép asszonynak muzsikálok (Egy nemzet muzsikusa) Németül beszélő, énekiő, muzsikáló bécsi filmoperett. Főszereplők : Hans Stuve, Claire Rommer. Hangos kÍ3éró műsor : 1. René Turmanowa és orosz társulata. 2. Lipton Terrif hangszerimitáíor. 3. Fox Hangos Híradó. 4. Magyar Híradó. Veti'éi 5 gé pel felvonásközi szünetek néliüi milyen gyümölcsfát ültessünk ? Mindenekelőtt azt keli megállapítanunk, hogy a konyhánk szükségletét akarjuk-e ellátni, avagy haszongyümölcsöst akarunk léteztem. A konyha szükségleteinek fedezésére a törpe és félmagas törzsű gyümölcsfa a legmegfelelőbb alak. A legnagyobb gyümölcsöket termN fákat is nyugodtan telepíthetjük, mert a Szél erejét a környező terület letompítja. A gyümöicsnemeket ugy választjuk ki, hogy több egymásután érő fajtát ültetünk, amivet elérjük azt, hogy állandóan friss gyümölcs kerül asztalunkra s mert ilyen esetben hosszú szállításról szó sem lévén, bátran lehet a legvékonyabb héjju és legkényesebb gyümölcsfajtákat is telepítem. Haszongyümölcsös létesítésénél két szempontot kell figyelembe venni: I. közei van-e a piachoz, s jó utja van-e; 2. távoi nagyobb piacoktól. Az első esetben a korai, főleg befőzési célokra használható gyiimölcsnemekkei érdemes foglalkozni, a második esetben pedig jót eltartható és szállítható gyümölcsöket termő fákat ültetünk. Mindezekről részletes és kimerítő tájékoztatást nyújt a Városi Kertészet és Faiskola árjegyzéke, amelyet kívánatra bárkinek díjmentesen megküld a Városi Üzemek r. t. Nyíregyháza igazgatósága. Passepartoukat ízléses kivitelben készít a Jóba-nyomda könyvkötészete Nyíregyházán, Széchenyi-út 9. az