Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-22 / 67. szám

1931. március 21. Xyíryidék. ii GAZDAMELLÉKLET Illlll Illllllllllllllllllllllllllll I Az adósok védelme az árveréseinél Folyton hallani panaszokat amiatt, hogy az árverések alkalmával az ingóságok, a földek és házak potom áron kerülnek eladásra és hogy az árverési költségek is felemésztik az árverési vételár nagy részét. Ezeknek a panaszoknak nagy része teljesen jogos, annál is inkább,, mert a csekély árverési vételár mellett az adós vagyona elúszik, de adósságai mégsem csökkennek. Maguk az adósok nem igen tudják, hogy a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló uj törvényben több szabály van, amely az adósok védelmére szolgál. Ezeket ismertetjük az alábbiakban. Az uj törvény módot ad az adósoknak arra, hogy vagyonuknak elprédálását az árveréseken megakadályozzák. Ha ingatlanról van szó és az árverési hirdetményben megállapított kikiáltási ár az ingatlan valódi értékéhez képest nagyon alacsony, ugy hogy a végrehajtást szenvedő adós legkésőbben a kitűzött árverési inapon megelőző harmincadik napon kérheti a bíróságnál, hogy szakértők meghallgatásával állapítsa meg az ingatlan értékét és ezt vegye kikiáltási árnak. Ingóság elárverezése esetén _ pedig a tárgyalást megelőző tizedik napon kérheti az adós a bíróságtól, hogy küldjön ki az árverésre szakértőt, akinek feladata megállapítani az ingóság rendes forgalmi árát. Ha ilyen szakértői becslés történt, ugy az ingóságokat a ^ szakértői becsár egyharmadrészén alul, ingatlanokat pedig annak felén, vagy kétharmadrészén alul eladni nem lehet. Ez még mindig nagyobb ár, mint amikor a valódi érték tized-, vagy huszadrészéért kótyavetyélik el az árverésekan az adós vagyonát. Ha a mezőgazdaság, vagy kisipar körébe tartozó ingóságok kerülnek árverésre, még szakértő kiküldése sem szükséges, hanem elég, ha az adós helyhatósági bizonyítványt szerez és a

z árverés megtartása előtt ezzel igazolja az ingóságok értékét. Ha lefoglalt terményt akarnak elárverezni, ugy jogában á.11 az adósnak az uj törvény szerint a terményt piaci, vagy tőzsdei árban szabadkézből eladni. Ha talál olyan vevőt, aki az adós búzáját, vagy egyéb lefoglalt terményét a piaci árnak legalább kilenctized részét kitevő árért megveszi és készpénzzel ki is fizeti, ugy jelentkezzék ezzel a pénzzel a végrehajtónál, vagy a rendőrségnél, avagy a községi elöljáróságnál, akik elintézik a dolgot a végrehajtóval. Sokszor előfordul, hogy a

z árverésen egy tételben bocsátanak eladásra nagyobb mennyiségű terményt, gabonát, vagy egyebet, amire nem akad elég vevő, mivel kevés embernek van ilyen nagyobbmennyiségre elég pénze. Ilyenkor az árverésen kérheti az adós, hogy a terményeket kisebb tételekben bocsássák eladásra. Ugyanezt kérheti, amikor több bútordarabot együttesen akarnak elárverezni. De ingatlanoknál is előfordul sokszor, hogy célszerűbb' az adós birtokát részletekben eladásra bocsájtani, mert apróbb parcellákra több a vételképes vevő. Ezért az uj törvény megengedi az adósnak, hogy a részletekben való árverési eladást kérje. De ezt a megosztott árverést az árverési határnapot megelőző harmincadik napon kell a bíróságtól kérni. Az utóbb,i hetekben az ingóságra vezetett foglalások száma lényegesen megcsappant. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy az uj törvény a hitelezőtől megkívánja, hogy a végrehajtó diját és kiadását előre fizesse meg. Ezért sok hitelező in kább nem foglaltat, semhogy a kétes sikerű végrehajtásra még készpénzt költsön. Az uj törvény azonban az ügyvédi költségek dolgában is megkönnyíti az adós helyzetét. Eddig az ügyvéd az árverés költségeit feltétlenül megkapta, sőt több hitelező esetén valamennyi hitelező ügyvédje is, ha annyi vételár folyt is csak be, amennyiből az ügyvédi költségek kikerültek. Igy az ügyvédi költség gyakran felemésztette az egész árverési vételárat, ugy hogy a hitelező követelésének törlesztésére semmi pénz sem maradt fenn. Már most az uj törvény szerint csak akkor jár költség az ügyvédinek, ha az árverési vételárból ügyfelének is jut valami; a többi hitelező ügyvédje pedig a

z ilyen árverésen nem keres semmit.* E helyes rendelkezés folytán a jövőbeni el fognak maradni azok a végrehajtások, amelyeket eddigelé csupán az ügyvédi költségek behajtása végett tűztek ki. Ezt a lelkiismeretes ügyvédek eddig sem igen tették meg, de azért — sajnos —. gyakran előfordult az ilyen eljárás is és maga az ügyvédi kar volt az, amely az ilyen eseteket fegyelmi biróság utján szigorúan megto rolta, ha ezek az esetek tudomására jutottak. Az ingatlanok árverésének csökkentésére fog vezetni az is, hogy 25 pengőn aluli összegért ingatlanra sem zálogjogot bejegyezni, sem végrehajtást vezetni egyáltalán nem lehet. A már bejegyzett jelzálogok alapján ezentúl is lehet végrehajtást kérni, ha a követelés nem is nagyobb, mint 25 pengő. Ingóságokra ugyan lehet majd a jövőben is 25 pengőn aluli követelésekre végrehajtást vezetni, de ezt nem külön végrehajtó, hanem a községi előljáró foganatosítja, ami a végrehajtás költségeit lényegesen olcsó bbjt ja. Mindezekből látható, hogy a kormány és a törvényhozás komolyan törekedett az adós megvédésére minden olyan "károsodással szemben, amelyet valamiképen el lehet ^smmmammmmmmmmmmmmmt 1 hárítani. Persze oly messzire nem lehetett elmenni, hogy a törvény beszüntess2 a

z árveréseket, mert hiszen ez a jövőben lehetetlenné tette volna a hitelt. Amit azonban lehetett, azt megtette az uj törvény a bajb|ajutottak érdekében és most már ezeknek a dolga, hogy jogaikkal éljenek is. Ha e célbóí az adós ügyvédre nem akar költeni, ugy menjen el a biróság panaszirodájába, ahol szóbeli kérelmeit jegyzőkönyvbe veszik és kitanítják arra, hogy mit kell tennie. Ugyancsak igen nagyjelentőségű adósvédelmi rendelkezéseket tartalmaz a földteherrendezési törvény javaslat is, amelyek közül a leglényegesebb a

z, hogy a teherrendezési tárgyalás elrendelése esetén három hónapon belül sem az adós ingatlanára, sem pedig mezőgazdasági felszerelésére árverést kitűzni nem lehet és ha már ki volna tűzve az árverés, azt három hónapi határidőre ki kell tolni. Uj orientációt! A »Nyirvidék« volt az első lap az országban, mely a szaklapokat is megelőzve, az általános gazdasági helyzetet az uj rendszerű orosz verseny szempontjából behatóan és objektíve világította meg. Azóta fagy a külföldi, mint a belföldi sajtó szintén felismerte a helyzetet és ezt a kérdést — fontosságához mérten — állandóan napirenden tartja. Beigazolódott az, amit e lap hasábjain már hónapok előtt kifejtettünk, hogy t. i. a dumpingnak nevezett orosz exportakció elsősorban egy hatalmas állam hatalmas kereskedelmi tevékenysége külföldi devizák — magyarul: pénz — megszerzése végett, hogy külföldön vállalt kötelezettségeinek eleget tehessen. Ebből egyúttal levonható az a megállapítás is, hogy Oroszország kifelé kapitalisztikus rendszer szerint dolgozik és üzleteit ugy bonyolítja le, mint bármely más kereskedő. Tagadhatatlan, hogy itten nem futó kalanddal állunk szemben. Uj termelési rendszer alakult ki szemeink előtt, mely az egész világot megmozgatta és állandóan izgalom tartja. Nem \helyes tehát ignorálni sem a jelenséget, sem pedig Oroszországot. Eckhardt Tibor egy gazdagyülé. söni jelentette ki, hogy Oroszország, a vörös hadsereggel és uj termelési rendszerével együtt immár konszolidáltnak tekinthető. — Bonkáló Sándor kir. egyetemi tanár azt állítja egy cikkében, hogy a pjati

1 jetka (az orosz ötéves termelési programm) eddig több mint 100 százalékban bevált. Vegyünk hát mi is tudomást arról, amit az egész világ tudomásul vett s kihasználni Diner faiskola, Kisvárda m I Alma: Cseresznye: Magasiörzsü, I. o. Batul, Pónyik, Parker, Pepin, Kenezi piros stb 100 drb. P 120 — Törpe Doucinon. Jonathán, Piros kallvill, Ripston, Pepin stb .. 100 drb. P 80-— Magastörzsü, I. o. fehérvad "¥>• ^.lyr össszes fajtáktörzzsel, ösz- JMnSriO ban 100 drb. , szes jó fajtákban 100 drb. P 120 — ^ P 100 — Őszibarack

Két éves bokroka,e

g szilván jobb fajtákban, vad barackon vagy St. Julién .. 100 drb. P 80 — J^j^ Franquette és Mayette, tömegtermesztésre aján lott újdonságok, 2 éves darabja .. P. 3-— Spárga 8 fajtában 2 éves db P 2 — 1000 darab p 25' 1000 darab P 60'— Ezeken kivül az összes gyümölcsfák, disz ák, cserjék, évelők. — Községek részére olcsó gyümölcsfák. — Évi termelés: 120.000 darab gyümölcsfa, 30.000 darab diszfa és cserje. — Olvassa el holnapi hlrdetésfinket. 1800-4 Kérjen árajánlatot. igyekezik. Az orosz gabonakivitelnek az első időkben Anglia volt a legnagyobb' felvevő piaca. Ennek fejében Oroszország óriási megrendelésekkel halmozta el Angliát. Milliárd dollárokra rug Oroszország amerikai géprendeléseinek összege. Németország gépekben, chemikáliakban rengeteg értékeket szállít állandóan Oroszországnak. Emberfeleslegének nagy része szintén Oroszországban talál elhelyezésre. Szakmunkások, mérnökök, vegyészek, építészek százezernyi Számban jutnak alkalmazáshoz és kenyérhez. Nagy szó ez akkor, amikor Németországban még a mult héten ís 5 millió államilag segélyezett munkanélküli volt kimutatva. Belgium visszavonta az orosz gabonára vonatkozó behozatali tialmat. Viszont rengeteg acélárut ad el Oroszországnak. Az angol ipar egetverően jajveszékelt, amikor legutóbb az oroszok többi millió izzólámpát és 30.000 tonna szappant adtak el angol kereskedőknek. Jóval olcsóbbjan, mint az angliai gyárak. Elhallgatták nyomban, amikor Oroszország ujabb megrendelésekkel halmozta el az angol gépipart. Németországban a hajózásnak uj életet adott az oroszok chartertevékenysége. Minden állam igyekszik kivenni a részét ebből a nagy vásárból. Legutóbb az olaszok kaptak észbe. A fassizmus, mely eredetileg a kommunizmus és szocializmus ellen alakult, helyreállította Oroszországgal a diplomáciai összeköttetést. Az oroszok gabonát visznek Olaszországba. Viszont olyan hatalmas megrendeléseket adtak az olasz gép- és hajóépítő iparnak, hogy Olaszország ezen hatalmas iparágai saját bevallásuk szerint egy teljes évre vannak munkával ellátva. Bár mindenki kiabált eleinte és védekezést, bojkottot hirdetett az orosz »dumping« ellen, azonnal lepaktált az oroszokkal, amint a dolgon keresni lehetett. — Hiába: az üzlet, üzlet! Minden európai állam ráeszmélt arra a valóságra, hogy az európai gabonatermelés Amerikának és Oroszországnak gyilkos versenye közé került. Hogy ezen egyéni akciókkal nem lehet segíteni és hogy az európai gabonatermelés mint két malomkő között fog felőrlődni ebben a versenyben, hacsak az öszszes agrárállamok össze nem fognak. Ez azonban nem történhetik máról holnapra s addig, amig megtörténik, nem árt a hasznot lefölözni. Mit csináltunk mi eddig? Strucpolitíkát folytattunk. Egyszerűen nem vettünk tudomást az uj hely-