Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-10 / 7. szám

JSteflDÉK. ázt már 0613 Hodzsa Milán, ez a kiszámítha­tatlan egyéniség, ez a Jánus arcú politikus az egyik nagy budapesti napilap munkatársának interjút adott és nem mulasztotta el, hogy ennek az interjúnak a Során jó ta­náccsal szolgáljon Magyarország­nak. Hodzsa óva inti a magyar nemzetet, hogy revizionista, vagy gravamina'is politikát csináljon, mert szerinte a középeurópai vál­ság megoldásának nem ez az utja. Hozzátette, hogy a két országnak ma inkább azt kell nézini, amiben megegyezhetik, mint azt, ami el­választja őket. Mindenesetre nagyon különösen hangzik ez a ta nács épen Hodzsa Milán ajkáról, aki amint bebizo­nyosodott, a kisantant útját már a háború alaltt egyengette, leg­intrazigensebb előkészítője volt an­nak a fellázitásnak, amely a FeAvi­déken az egységes magyar nemzeti áUlam ellen folyt, aki meghamisí­totta a turócszentmártoni jegyző­könyvet, s ezáltal fegyvert szol­gáltatott a cseh imperializmusnak Magyarország feldarabolására, aki becsapta Jászi Oszkárt és Károlyli Mihállyt. aki most is annak a cseh agrárpolitikának exponense, amely Magyarország gazdasági tönkreté­telét akarja és legutóbb mindent elkövetett a magyar—cseh gazda­sági tárgyalások meghiúsítására. Hodzsa Milán tehát, mikor még magyar áUlampoigár volt, nem is a gravamináUs, de az áruló poli­tika útjára lépett azzal a Magyar­országgal szemben, ahol a nemze­tiségek előltt nyitva álltak a leg­magasabb egyházi, közéleti, udvari és katonai poziciók. Sokat szid­ták és rágalmazták, sőt még ma is szidják és rágalmazzák Magyaror­szág nemzetiségi politikáját, az el­nyomás, a nemzetiségi jogok ki­semmizése prototípusának tüntetik fel, pedig bizvást megállapíthat­juk, hogy ez a nemzetiségi politi­ka a liberalizmus, az elnézés, a tü­relem nemzetiségi politikája volt ahhoz képest, amit ma az utódálla­mokban látunk. Magyarország mikor elvesztette a háborút, saját nemzetiségei ve­zéreiben árulókra talált, s ezek kö­zött az árulók között ott áll Hod­zsa Milán is. Magyarország, ame­lyet nem az érdek, hanem csak a becsület vitt a háborúba, hiszen nyernivalója nem volt és nyerni semmit nem is akart, a trianoni békében elvesztette területének két­harmad részét, 3.400.000 fiát, gaz­dasági piacait, s ráadásul olyan külpolitikai atmoszférát fontak kö­réje, amelynek egyenes célja az ország megfojtása volt, elvágása mindazon életfonalaknak, amelye­ken a borzalmas sebekben vergődő ország félaléltan függött. Megnyugtathatjuk Hodzsa Mi­lánt hogy igenis revizionista po­litikát csinálunk, mindaddig, amig le nem ülhetünk a zöld asztalok­hoz. hogy azoknak az irtózatos gazdaságoknak a jóvátételéről tár­gyaljunk, amelyeket Párisban el­lenünk elkövettek, igenis grava­minális politikát csinálunk mind­addig, amig a megszállt területe­ken senyvedő véreink meg nem kapják azokat a legelemibb jogo­kat, amelyeket az utódállamok bé­keszerződési okmányukban aláírá­sukkal Ígértek meg, amig erősza­kos népszámlálások, kiszámított ül­dözések áldlozatai lesznek Csehor­szágban, Erdélyben és Jugoszlá­viában magyar testvéreink. Hodzsa Milán, aki áruló lett, bár népe, a szlovák nép soha üldö­zésben nem részesült, ugyan mit csinálna, mire lenne képes, ha a szlovákságot olyan körülmények között tudná, amilyenben például a felvidéki magyarság ma van ? Ha ő elégedetlen volt azzal az állapot­tal, ha ő kötelességének tartotta az el sem nyomott tót nép érde­keiért harcolni, akkor vájjon mi a mi kötelességünk, akiknek szivét és füleit napról-napra hasogatják a csonka haza határain túlról át­hangzó siralmak és panaszok ? Hodzsa Milán téved. Mi igenis — még egyszer hangsúlyozzuk — revizionista és gravaminátis polli­tikát csinálunk. Szent meggyőző­désünk, hogy nemcsak a magyar­ság érdeke ,hogy a világból el­tűnjön az a rettenetes rothadást és bűzt terjesztő fekély, amelynek Trianon a neve. Épugy érdeke ez Európának és Amerikának, min­denkinek, aki tudja, hogy- a meg­sértett és sárbatiport igazság a vé­gén mindig széttépi a lenyűgöző láncokat és rettenetes bosszút áll. Nem kell ennek a bosszúnak fegy­verrel a kezében öldökölni, az igaz­ságnak vannak más utjai is, ame­lyeken tönkreteheti azokat, akik meggyalázták és az arcába köptek. Erre gondoljon Hodzsa Milán és máskor tartsa meg a jó taná­csait magának, mi nem kérünk be­lőlük, mi ismerjük az utunkat és tudjuk a kötelességünket 1 1 ¥ármegf@ kisgplése Szabolcsvármegye törvényható­ságának kisgyülése Erdőhegyi La­jos dr. főispán elnökletével, ma reggel 9 órai kezdettel a várme­gyeháza kistermében tartotta ülé­sét. A kisgyűlés úgyszólván vala­mennyi tagja jelen volt és élénk érdeklődéssel kisérte a tárgysoro­zat fontosabb pontjait. Az ü'.ést Erdőhegyi dr. főispán a Hiszekegy imával nyitotta meg. Üdvözölte a kisgyűlés tagjait, majd a tárgysorozat ismertetésére került a sor. A Szabolcsvármegyei községek nehéz anyagi helyzetének mérlegelése jutott előtérbea tár­gyalások folyamán. Dombrád. Nyirábrány, Bököny, • Érpatak, Geszteréd és még több község a súlyos helyzetre való tekintettel a rövidlejáratú kölcsönök határide­jének meghosszabbítását határoz­ta el, mert az elmúlt évben nem voltak képesek adósságaikat ren­dezni. A kisgyülcls azzal hagyta jóvá a községi képviselőtestületek ha­tározatát, hogy legkésőbb az év végén a kölcsönöket rendezni kö­telesek. Elfogadta a kisgyűlés Nyíregyháza város képviselőtestü­letének azon határozatát, hogy a kezelésében áUó gyámpénztári tő­két nyíregyházi pénzintézetnél he­lyezi el. A város 30 éven keresztül folyósítja az Angol kis­asszonyok és a ref. tanító­képző segélyét. Ismeretes, hogy a város képvi­selőtestülete 300 ezer pengő se­gélyt szavazott meg a református egyház által létesítendő tanítókép­ző részére. A város ugy tervezte hogy az összeget 20 év alatt fo­lyósítja. Hasonló segélyt biztosított az Angolkisasszonyok által létesí­tendő női felsőkereskedelmi iskola céljaira is és pedig 240 ezer pen­gőt és 400 ezer téglát. A belügyminiszter a képviselő­testület határozatát mind a két esetben jóváhagyta ugya n, de a 20 esztendőre tervezett határidőt 30 esztendőben állapította meg. A kisgyűlés a belügyminiszter hatá­rozatát tudomásul vette. Kalmár Ede dr. megfelleb­bezte a városi hizipénz­tárnok megválasztását. Altalános feltűnést keltett dr. Kalmár Ede nyíregyházi lakós pe­tíciójának ujabb fejleménye. Dr. Kalmár, bizonyára személyi okból kifolyólag Nóvák Zoltán városi házipénztárnok megválasztását megfellebbezte a közigazgatási bí­róságnál. A bíróság, miután Kal­már dr. nem indokolta meg kel­lőképen a fellebbezést, a kisgyülés­hez küldte az iratot véleményezés végett. Kalmár dr. erre egy ujabb fel­terjesztést készített, amelyben azzal a nevetséges és amellett sértő, ki­fogással élt, hogy a kisgyűlés nem hozhat ebbe fi az ügyben határozatot, mert elfogult. Korniss Ferenc dr. földbirtokos a leghatározottabban tiltakozott a sötét és indokolatlan gyanusitás el­len és teljes joggal azt a kérdést Vetettje fel, hogy az ilyen tendetH ciózus rágalmazóval szemben nem volna-e célszerű megtorló intézke­dést eszközölni. Mikecz István alispán azonban kifejtette, hogy Kalmár dr. nem az az egyéniség, akinek rágalmai­val komolyan kellene foglalkozni. Elég, ha a kisgyűlés visszautasítja energikusan a rosszakaratú gyanú­sítást. Ma a községi jegyzők em­berfeletti munkát végez­nek. Elénk vita fejlődött kt Nyír" adony, illetőleg Ujfehértó községek határozatának tárgyalása során. —• Nyiradony község képviselőtestü­lete egy irnolci állás, mig Ujfehértó négy Írnoki állás szervezését hatá­rozta el. ' 1 Korniss Ferenc dr ellenezte az uj állások szervezését, mert sze­rinte a községek már úgyis el van­nak halmozva írnokokkal. Meg keli alaposan birálnt ezt a kérdést — úgymond — mert csak feles­leges terhet vállalnak ezzel a községek. Mikecz alispán válaszában hang" 1931. január /0. súlyozta, hogy azokat a z ügyeket, amelyeket a kisgyűlés ele ter­jeszt, előzőleg alaposan megvizs­gálja s csak abban az esetben ja­vasolja a községek óhaját, ha az minden tekintetben indokolt. Nyiradony községnek szüksége fan munkaerőre — mondotta — mert egyrészt még a mult hibája miatt meglehetősen elhanyagolt ál­lapotban van a z adminisztrációja, másrészt a környező tanyák növe­lik a munkát- A jegyző maga bár. mennyire is kiváló ember, nem bírja másodmagával kötelességét rendesen teljesíteni. Nánássy Andor dr országgyű­lési képviselő az alispán javasla­tához ragaszkodik, mert ismeri a község viszonyait. Énekes János pápai prelátus az ujfehértói határozattal 'kapcsolat­ban felvetette, hogy Káím'ánháza község önállósítani akarja magát' s igy addig mig ez a kérdés el nem intéződik az irnoki állások szervezését a kisgyűlés tartsa függőben. Mikecz alispán azonban kifej­tette, hogy Kálmánháza önállósí­tásának ügyében valószínűleg más megoldás érvényesül. A község ügyeit egy jegyzői kirendeltség fogja ^ vezetni, amelybe a kál" mánhá'ziak örömmel nyugodtak bele. Porzsolt István esperes rámu­tatott arra a z emberfeletti mun­kára, amelyet ma a községi jegy­zők^ végeznek és kérte, hogy Uj­fehértó képviselőtestületének ha­tározatát teljes egészében fogad­ja ei a kisgyűlés. Végül az al­ispán javaslatát fogadták el, mely szerint Ujfehértón nem négjj hanem egyelőre csak két irnoki állást szervezzenek. A kisgyűlés az alispán bejelen­tését tudomásul vette, majd Mo" ravs.zky János és társai* valamint a Gazdaszövetség fellebbezését tár­gyalta. Moravszky János többek aláírásával a városi képviselőtes­tületnek a piaci heíypénzekre vo­natkozó határozatot tartja sérel­mesnek. A mai súlyos viszonyokra hivatkozik és kifejti beadványá­ban, hogy a termelő kénytelen lesz a fogyasztó közönségre hán­tani a terheket. A kisgyűlés azonban nem adott helyet a kérelemnek, mert a piaci helypénz megszüntetése a községi pótadó emelését vonná maga után. Még több apróbb ügy tárgyalása után a kisgyűlés fél 12 órakor véget ért. WWW WIMI)H II MIII I tH m»WWW>l»MM1i Nagy aa érdeklődés a Doni kozák kórus hang versenye iránt A Doni Kozák Kórus jövő hé­ten csütörtökön tartja nyíregy­házi hangversenyét a Korona nagy­termében. — Jegyek a Dicker könyvkereskedésbén 2, 4 és 6 pengős árban. A hangverseny iránt igen nagy az érdeklődés. A műsor, a következő: I. Egyházi énekek. 1. Credo (Kastalski). 2. A »Panichida«-ból (Gyászmise) (Csesznokow). 3. D* vid első zsoltára (Klastromi dal). 4. Ki Isten még az Uron kívül? (Bortnyanski). II. Világi énekek. 5. A sötét erdőben (Pasenko). 6. Az elfogott kozákok (Nisenszki). 7. A vörös Sarafan (Warlomow- Jaroff). 8. Ehf Uchnjem (Volgadal). 9. Régi polka (Dobroven). III. Világ* énekek. 10. Volgadal (Jaroff). 11. Kanawka Cseszno­kow. 12. Hóval fedett Oroszor" szág (Népdat). 13. Kozákdal (Ka­tonanóta.) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom