Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-03-21 / 66. szám
6 sm JNíVíryidék. 1931. március 21. "'HlUUlillllllIiilllllllllllilIIIilllllllilIIIIIIIN Vajda Emii előadása i A Kereskedő Ifjak Egyesületének helyiségében tegnap este Vajda Emil tartott előadást óriási érdeklődés mellett. A hallgatóság sorában ott láttuk nemcsak a kereskedő alkalmazottakat, de a társadalmi problémák iránt érdeklődők nagy Számát is. Az előadást Hoffmann Ferenc efnök nyitotta meg, majd Vajda Emil lépett az előadói pódiumra, hogy szabadelőadását »A kereskedelmi alkalmazottak helyzete a társadaIomban« cimen megtartsa. Az előadását az előadó két részre osztotta: az első részben — h tudatosság kedvéért — általános érvényű természettudományi és társadalomtudományi törvényekről beszélt, amilyen a fokozatos fejlődés elve, amelynek átalakító hatása a modern társadalom tudomány alapja. A társadalmat mint szerves l&iyt kell tekinteni és reá is vonatkoznak a term- tud. általánosan érvényű törvényei. Végigvezette hallgatóit a társadalom egész fejlődésén és ismertette azokat a tényezőket, a melyek a társadalmat a mai modern — család, neynzet egyház, sőt páneurópai gondolatoktól áthatott magaslatig emelték. Egyenként ismertette a külső és belső tényezőket s azok jelentőségét természettudományi és történelmi példákkai világította meg. — A belső tényezők közül'külön-külön tárgyalta az anyagi okokat és a szellemi és erkölcsi erők hatását a társadalom fejlődésére. Végűi az egy okra visszavezető szbriologiai felfogásokból ismertette a történelmi materializmus és a történelmi idealizmus lénvegét. Az előadás második része az u. n. alkalmazott társadalom tudományi előadás volt. A társadalmat lenditő belső tényezők közül részletesen foglalkozott az előadó két fontos tényezővel: az öntudatos munka és a soüdaritássaí. A munkának mint termelési tényezőnek fontossága alapján kifejtette az öntudatosság szükségességét, mert ez az alapja nemcsak az egyes osztályok, de a nemzet előrehaladásának. Történelmi példákkal igazolja az öntudatosság fontosságát a nemzet életében. A szolidaritással, ezzel a fontos tényezővel, amely erő mintegy bölcsője volt az emberi társadalom kialakulásának, szólt az előadó az egészséges közszellemrői és annak jelentőségéről. Az előadás egész tartama alatt bele kapcsolta a kereskedelmi alkalmazottak mai hefyzetét és rávilágított azokra a teendőkre, amelyek szükségesek társadalmi helyzetük javítására. Az előadás lényege — az előadó szavai szerint —- megismertetni a kereskedelmi alkalmazottakkal a társadalom törvényszerűségeit és hitet kelteni "bennük, mert csak az iiy hiten alapuló munka vezetheti az egyes osztályokat és ezekkei együtt a nemzetet egy iobb jövő országába. Minden reményünk meg van, hogy az előadó ezt az előadást folytatni fogja és megfogja ismertetni a kereskedelmi alkalmazottakkal a társadalom előrehaladásának többi tényezőit is, amelyekre a tegnapi előadásban már nem jutott idő. Az előadás az illusztris előadó lelkes ünneplésével ért véget. Alacsonyabb lesz a házak után fizetendő Illeték A pénzügyminiszter javaslatot ges bérjövedelemnek tiz százaiéA dolgozott ki nemrégiben a »Házadó alá eső ingatlanok illetékkiszabási alapul vehető törvényszerű legkisebb értékének leszállításáról.« A javaslat elkészült és a képviselőházban tegnap nyújtotta be a pénzügyminiszter. "Az illetékkiszabásnál a törvényszerű legkisebb érték azt Jelenti, hogy az ingatlan után kivetett adó alapjának bizonyos többszöröse adja azt a legkisebb értéket, amelynél alacsonyabbat az illetékek kiszabásánál "aíajiiu venni nem lehet. Ez a legkisebb érték most a házakra néz- ( ve, az adóalapúi ""szolgáló tényle- " kában van megállapítva. Közben azonban a házak forgalmi "értéke csökkent, ugy hogy a legkisebb érték ma már sok esetben meghaladja a valóságos forgalmi "értéket. Megtörtént az, hogy pl. 'birói árverésen nem tudtak annyit elérni, mint amennyi a legkisebb érték. —• Mmtán ez az állapot az ingatlanforgalomra előbb-utóbb bénító hatást gyakorolt volna, a pénzügyminiszter a tízszeres szorzószámot nyolcszorosra szállítja fe a most beterjesztett javaslatban. A kereskedőn a nyíregyházi Omke keretében szakosztályokban tömörülnek A kereskedelem érdekképviseletének megvédését hatalmas lendületben viszi előre az Omke legutóbbi nagygyűlésének az az egyöntetű elhatározása, hogy a különböző szakmákat szakosztályokba tömöríti. Tekintettel arra, hogy az összkereskedelem aktuális problémáin kívül az egyes szakmáknak Sérefmeivef, bajaival, illetve kívánságaival csak az egyes szakosztályok utján tudnak intenziven foglalkozni, megkezdték az Omke keretén belül az egyes szakmák szakosztályok megalakítását. A mult hét folyamán alakult meg a papir. vas, női és férfiruha és cipő szakosztály, mig a többi szakmák tömörülése a közeli napokban fog megtörténni. Természetszerűen a kereskedőknek ez az érdekképviseletben való tömörülése nem kartel tömörülés, csupán preventív elővigyázatosság a mindgyakrabban előforduló érdekeiket sértő kereskedelemellenes megnyilatkozásoknak. Igy a ruhakonfekciósok erélyes harcot indítanak a törvény által is tiltott házaló kereskedelem' ell^n, valamint a felburjánzó tisztességtelen verseny ellen. A helybeli Omke vezetősége ezzel egyidejüfeg megkezdi ismételten a boltbér 'leszállítás iránti akcióját is. miniszter az iparosfúlprodoftcló ellen A kereskedelmi miniszter a közei jövőben rendeletet ad ki, melyben a munkaadók részérői a tanoncoknak a segédek számával arányban nem áiló alkalmazása ügyében rendelkezik. Trbb oldalról panaszt tettek ugyanis, hogy a túlzott taiionctartás veszélyezteti a korrtoly tanoncképzést s emellett az illető iparágban ilyen módon tulprodukció áll be. A kereskedelmi miniszter rendelete azt tervezi, hogy az a munkaadó, aki segédet egyáltalán nem alkalmaz^ legfeljebb egy tanoncot, két-két segéd után pedig egy-egytanoncot alkalmazhat. Az, aki képesítéshez kötött iparban ezt a korlátozást olyképpen játssza ki, hogy 18 évesnél fiatalabb személyt szerződés nélkül foglalkoztat szakmunkával az az uj ipartörvény értelmében kihágást kö vet el. Megszervezik a szőlőtermelők hitelszerzését A Magyar Szőlőbirtokosok Országos Szövetsége ülést tartottjamelyen a borkrizis okairól, annak megszüntetéséről, valamint a bor- g export és a belfogyasztás emelé- ; sérői tárgyaltak. ; \ gyűlés elhatározta, hogy kül- í döttségileg keresi fei a pénzügyminisztert a sérelmek orvoslása végett. A gyüiés örömmel vette tudomásul a gyümölcsszeszkartel meg szüntetését és kimondotta a termelők hitelszerzésének megszervezését. Reklám nélkül a legjobb üzlet is visszafejlődik — 25 finom vászoníevélpapir borítékkal együtt ízléses dobozban egy pengő tiz fillér az Ujságboltban. i A Schunda J. V. budapesti (IV., Magyar-utca 18. szám alatti) bejegyzett hangszerkereskedés fizetőképtelen és megindult ellene a csődönkivüh kényszeregyességi el-, járás. Az adós cég ideiglenes mérlege 167.144 P tartozást és 94.966 P vagyont mutat ki. Az adós céget 1874-ben alapította a mostam cégtulajdonos, Schunda Károly édesatyja, Schunda Vendel Tózsef, aki, mint ötletes ember, azon buzgólkodott, hogy javítsa, modernizálja a magyar hangszereket. Néhai Schunda Vendel 'József mint szegény hangszerkészítő munkás vándorolt be Csehországból. Elvette feleségül egy hangszerkészítő jómódú özvegyét s nagy szorgalommal, sok hozzáértéssel és a reklám iránti élénk érzékkei aránylag rövid idő alatt vagyonos ember lett. Mint az iparának legkiválóbb őrzőjét a budapesti hangszerkészítők ipartestüíete elnökének választotta meg s tagja fett a budapesti kereskedelmi és iparkamarának. Sorra a tulajdonába kerültek a Magyar-utca 18., 20. és 26. sz"ámu házak. Az utóbbi házban helyezte el műhelyét. Később megvett a Mária Terézia-téren egy földszintes házat s annak tágas udvarán egy emeletes gyárépületet emelt az állam támogatása mellett, hot 40—50 munkást foglalkoztatott. Közben a Svábhegyen egy villát szerzett, a báró Eötvös József féle »Karthausi £akot« szerezte meg egy kies völgyben. Schunda Vendet ötfete volt a pedálos cimbalom, úgyszintén a mai formájú tárogató is. A nyolcvanas években igen nagy sikere volt a »magyar zongorának«, ahogy a pedáléi ellátott cimbalmot elnevezték, abban az időben még uri kisasszonyok is játszottak ezen " a hangszeren s még a külföldön is nagy tömegben lehetett e hangszert elhelyezni. Schunda V. József 1922-ben halt meg, jómenetelü üzletét és szép vagyont hagyva hátra. Károly nevű fia még életében cégvezető lett az üzletben majd apja haláfa után nővérével, Egán Edéné sz. Schunda Máriával, tulajdonába vette az üzletet. 1925-ben megváltotta drága áron nővérétői annak üzletrészét, még a céghaszná'at jogát is meg kellett váltania. A fiatal Schundának nem volt érzéke a reklám iránt, mert amilyen mértékben csökkentette hirdetéseit, olyan, sőt még nagyobb mértékben fejlődött vissza az üzlete. A hangszer, fényűzési cikk lévén, fokozott reklámot igényel. — Hangszerekben nem lévén folytatólagos szükséglet, mindig ujabb és ujabb vevőket kefi szerezni reklám utján. Küicnösképen szükséges pedig e cikkben a reklám gazdasági válság idején. Minél kisebb a vásárlási kedv és a vásárlási képesség, annál nagyobbnak keli lenni a reklámnak. A cimbalomüzlet összezsugorodott. Ezt nem ellensúlyozta az sem, hogy vonós- és fuvós-hangszerek, valamint zongorák, harmónium és gramofon eladását kezdte erőltetni és hogy bevezette a részletüzietet, melyen sokat veszített. Sógora, Egán Ede ny. miniszteri tanácsos, volt vasutas-mérnök vezette a zongoraüzletet, de ezen is veszteség mutatkozott. Sok pénzébe került az is, hogy feleségétől, Gottermayer könyvkötő leányától etváit. Sorra eladogatta a családi házakat, elsőnek a »Karthauzi fak« került eladásra. Utolsó kísérlete az volt, hogy a Muzeum-köruton ecry kis fióküzlettel próbálkozott. A műhely nvolc gyalupadján az utóbbi időben már csak kevés munka akadt, a psÁálos cimbalmokat ;beepte a por. Tetézte a bajt. h<jgy a cég kis adósai, — részben cigány zenészek — nem tudtak fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni és a Schunda V. J. céget a hitelezők, kiknek nem volt jó véleménye Schunda Károly kereskedői képességéről, sorra végrehajtották. — A Rádió és Fotoamatör februári száma megjelent és kapható az Ujságboltban. Egy szám ára 1 pengő.