Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-17 / 62. szám

1931. március 481. 5 •m Nyíregyháza város polgárságának szabadságünnepe Vasárnap a trikolorral ékes vá­ros utcáin és terein ünneplő soka­ság, kokárdás diákok, leventék, cserkészek csapatai, a hadsereg felvonuló szakaszai jelezték, hogy ma van az örökké inspiráló erővel ható nagy tavaszi évforduló, 1848 március 1 5-émek évfordulója. Reggel valamennyi templomban hálaadó istentisztelet volt, délelőtt 10 órakor kezdődött az iskolák ün­nepe, amelyeken elosztódva részt vett az egész város közönsége. Délután 3 órakor a drapériával, cimerekkel és zászlókkal diszitett városháza alatt, a Kossuth-téren ha­talmas tömegek sorakoztak fel a mindent eltöltő szabadságvágy ösz­tönzésére, a nagy mult külső meg­idézésére. A polgársághoz csatlako­zott a hadsereg is, a magyar ál­mok, remények letéteményese, vi­gasztalónk, bátoritónk a ránkváró titáni küzdelemben. Itt van a tisz­tikar élén vitéz Deschán Benő tá­bornok, parancsnokkal a tisztikar, amely immár a szabadságharc le­gendás honvédségének eszméit tes­tesiti meg. És itt vannak az egy­házi és polgári társadalom repre­zentánsai, a hivatalok, hatóságok, egyesületek, intézmények, iskolák küldöttei. Itt van egy közös nagy egységébe olvadottaai egész Nyír­egyháza. Az ünnepség a Kossuth-induló vérepzsditő ütemeivei kezdődik. A 12. honvcdgyalogezred kitűnő ze­nekara játssza. Majd dr Vietórisz István Nyíregyháza város tiszti fő­ügyésze jelenik meg az erkélyen és gyújtó hatású szavakkal nyitja meg az ünnepséget. A trianoni télről a márciusi szabadság-ünnep melen­gető tüzéről, a magyar feltámadás derengő hajnalának Ígéretéről be­szél mély hatással. Azután a Magyar Hiszekegy imá­ja bontja hófehér szárnyait és vi­szi az eltiport nemzet forró imáját az Ur zsámolyához. A Városi Dal­egylet talán soha nem énekelte igy a Magyar Credo-t, ilyen szívből fakadó művészi ihlettef, amint most az ima áhítatos sorai megzendülnek a dalosok ajakán Jakab József ker­nagy mesteri dirigálása mellett. Nagy Vilmos: A márciusi forradalom nacionalista forradalom volt Most az ünnepi szónok követke­zik. Nagy Vilmos Nagyváradról me­nekült tanitóképző-íntézeti igazga­tó, a Leánykátvineum tanitónőkép­zőjének lelkes tanára mondja az ün-< nepi beszédet. Erdély magyarságá­nak lelke zug szavainak hatalmas logikájában, érzésének tüzelő erejé­ben. Uj' látások, uj Iáttatások, ak­tív uj magyar életre inspirálás ez a megrázó erejű beszéd, amelynek gondolatmenete a következő: Magyar Testvéreim! Március 15-ikének ünneplésére jöttünk itt össze annak a 83 év előtti nagy napnak az ünneplésére, amelyen az egyetértő magyar aka­rat egy nap alatt megvalósította mindazokat a nemzeti, politikai és gazdasági kívánalmakat, amelyek századokon keresztüí csak a nem­zet legjobbjainak szivében éltek, de amelyek állami életünk kötött­sége miatt csak álmok voltak, vagy viharos időkben legfeljebb gravamenekként hangzottak el a pusztaságba. Az ellenállhatatlan erejű magyar akarat ezen mai ünnepének keretei első tekintetre egészen meglepőek. Nemzetiszínű falragaszokon már napokkal ezelőtt egybehívott ben­nünket erre az ünnepre a város polgármestere; itt a nemzeti had­sereg zenekara vezeti be az ünne­pélyt s a város legelőkelőbb terén, a városháza előtt Kossuth-apánk szobrának lábánál "hangos Szóval és nyíltan beszélhetünk erről a vér­nélkülí forradalomnak történeti nagy jelentőségéről, és tesszük mindezt országos törvény alapján, amely a magyar Corpus iurisba mint az 1927. évi XXXI. t. c. van becikkelyezve. Minő óriási változás csak a közelmúlthoz ké­pest is. (Minő óriási távolság az i8óo-ik évi és Prokmann rend­őrfőnök á'tal vérbefojtott első már­cibs 15-iki ünnep között.) — Ez­után végigtekintett a március i5-iki ünnepségek történeén és rámutatott a megszállott területen élő magyarság csendőrszuronnyal beszüntetett márciusi ünnepére. Majd a határokon innen és tui élő magyarság élete közt vont párhu­zamot és megállapította, hogy a csonka haza magyarságának élete kálváriás aszkétaság, amely csak önmegtagadással vezekelheti ki magának a nemzeti élet biztonsá­gának erkölcsi alapjait, de a ki­sebbségbe taszított véreink élete, a nap mint nap megismétlődő martirium, amelynek módszere a halálos elszántság megdöbbentő bátorsága. VÁROSI MOZGÓ Hétfő, Kedd, szerda ? Hol voltál reggelig? Énekes, zenés, izgalmasan, mulatságos, hangos filmoperett 10 foív. Annlta Dorrls, OSsta Eckmann Hangos Kisérő műsor. Sicc. Rámutatott arra is, hogy az 1848-iki külföldi forradalmakról már sem a franciák,, sem a néme­tek, sem az osztrákok ,sem az olaszok nem emlékeznek meg. Miért? Mert amiért akkor sikra szállottak, azt 100 százalékig meg tudták valósítani — tehát napi­rendre térhettek szabadságmozgal­maik emléke felett. Mi azonban, minthogy 150 százalékig ki va­gyunk fosztva a március 15-iki eredményeinkből, visszajárunk erőt gyűjteni ennek a napnak emléké­hez .Leltár szreint nem vesszük át e nap hagyatékát, mert a vív­mányok leltárában nagy hiányok vannak és ennek pontonkinti meg­állapítása csak fokozná az úgyis felgyűlt keserűséget. Magyaror­szág mai helyzete pedig nem en­gedheti' meg magának azt a luxust, hogy csóvával járjunk a gyúlékony anyag között. Ami márciusi' forradalmunk a szociális evoiuc/ó kézfogása volt a nemzett gondolattal Szép nap, mert a történelmi osztá­lyok önmaguk gyújtották meg a, máglyát a kiváltságaik a'att, hogy a porráégett osztályérdek hamvaiból égig emelkedő lángokkal megszü­lessék az egységes és erős magyar nemzet. Es szép nap volt azért, mert az uj eszméket az ifjúság nemcsak magáévá tudta tenni, de tudott érte meg ís hafni. Ezután a békesség, szabadság és egyetértés akadályaira mutatott rá és hivatkozott a megszálló hordák nemzetgyilkoló politikai gyakorla­tára, amely az európai béke és a népszabadság akadálya és gyalá­zata. A magyar nemzet történetének zivataros századain áttekintve rá­mutatott arra, hogy rokontalan, egyedülálló nemzet vagyunk s csak( a magunk erejében bizhatunk. — Deák Ferenc szavaival végezte: »A magyar nemzet tűrni fog csüggedés nélkül, mint ősei tűr­ték és szenvedtek, hogy megvéd­hessék az ország jogait. Mert amit az erő és hatalom elvesz, azt az idő és kedvező szerencse visz­szahozhatják. De amiről a nemzet félve a szenvedésektől, önmaga le­mondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és kétséges«. Ez le­gyen a mai ünnep evangeliumal — Tűrjünk, várjunk és ha üt a tör­ténelem órája cselekedjünk, de piárcius 15-ike szellemébetj, bele­illeszkedve az evolúcióba és kerül­ve a revoluciót, irredenta naciona­lizmustót fűtve és óvakodva az internacionalizmustól, amelynek vörös máglyáján minden meglevő értékünk eléghet. Ne legyen addig se éjjelünk, se napalunk, se nyu­godt munkánk, se pihentető ál­munk, se siri nyugalmunk mig visz sza nem szerezzük azt, ami a mí-' enk, mig »Kárpátoktói az Adriáig egyetlen ország nem lesz itt, — egyetlen és magyarl« Dicsőség... Szabadság... Nagy Vilmos megragadó erejű, meggyőző és felemelő hatású be­széde után a Városi Dalárda Le­nyi Dicsőség, szabadság c .kompo­zícióját adta elő a katonazenekar fúvósainak kísérete mellett rendkí­vül hatásosan. Dicsőség., szabad­ság... riadt fei"a magyar sóvárgás éneke és minden sorát meghatot­tan visszhangozta a Szivünk. A megható ének- és zeneszámot aktuális költemény előadása kö­vette. Arany György erőt, lelkese­dést, magyar hitet, biza'kodást keltő márciusi imáját adta elő hatalmas erővel, gyújtó hatással! Kinyik László Baross-cserkész. — Az ünnepséget az énekkar a Him­nusz imájával fejezte be. — Agy- és szivérelmeszesedés­ben szenvedő egyéneknek a ter­mészetes »Ferenc J6zsef« keserű­víz megbecsülhetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a béltartalmat kíméletesen távolítja el. Tedomá­nyos tapasztalatok kétségtelenné tették, hogy a Ferenc József víz számos féloldali hüdésben fekvő betegnél is megtett ea kellő ha­tást s igy nagy megkönnyebbülést okozott. A Ferenc József keserü­viz gyógyszertárakban, drogé­riákban és füszerüzletekben kap­ható. — Budapesten, a Központi Szál­lodát (Centrál), melyet Pallai Mik­sa, a Grand Hotel Esplanade, Ist­ván király. Deák Ferenc szállodák volt tulajdonosa vett át, lapunk olvasóinak melegen ajánljuk. — A polgári családoknak ez az egyik legismertebb fővárost ott­hona alig 2 percnyire a Keleti pá­lyaudvartól, újonnan berendezve, gőzfűtéssel, hideg-meleg vízzel, telefonnal, rádióval várja vidéki és külföldi vendégéit. A főváros ide­genforgalmának nagy nyeresége az uj vezetés alatt álló szálloda, mely ben a polgári árak mellett már 5 pengőtői kezdve kaphatók szobák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom