Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-13 / 59. szám

J^ríRYIdéK. 1931. március 12. Hasznos ismeretek Az utóbbi évek legnagyobb orvosi eseménye A budapesti orvosegyesületben I tartott kizárólag orvosok számára ' zártkörű tudományos előadást dr. Szentgyörgyi Albert professzor, a szegedi egyetem biokémia tanára. Ezen az előadáson számolt be a kiváló magyar tudós hosszú évek óta folytatott kisérleteínek eddigi eredményeiről. A kísérletek ahoz a nagy eredményhez vezettek, hogy dr. Szentgyörgyinek sikerült a mellékvesének egy eddig teljesen ismeretlen hatóanyagát felfedeznie. Az orvostudomány eddig csak egy mellékveseterméket ismer: az adrenalit. Szentgyörgyí tanár megtalálta a mellékvesének egy másik nagyon fontos hatóanyagát és ezt az arivagot sikerült is izolálnia és kikristályositva előállítania. Ennek a mellékveseterméknek rendkívül fontos funkciója van az emberi és állati szervezetben. Tevékenysége abban áll. hogy a szervezetben képződő különböző festékanyagokat efszinteleniti. illetve eltünteti. Széntgyörgyi tanár hosszú laboratóriumi kutatások eredményeként megáliapította

> hogy egy rendkívüli súlyos betegséget, a bronzkórt az okozza hogy ez a hatóanyag hiányzik a szervezetbőlA bronzkór meglehetősen ritkán előforduló, de nagyon su'lyos, halálos betegség. Szembetűnő szimBtomája az. hogy a testen bamásbronzszinü elszíneződések képződnek. A szervezet teljes iegyöngülésévei jár és majdnem mindeneset ben halált okoz. Ennek a betegségnek az okát eddig nem sikerült megállapítani és gyógyítani sem tudták az orvosok. Az eddigi kísérletek eredményébői arra lehet következtetni, hogy az újonnan felfedezett mellékvesetermék kristályosítva és orvosságként adagolva, hatásos gyógyszere lesz ennek a betegségnek. Orvosi körökben azt tartják, hogy a felfedezés az utóbbi evek egyik legjelentősebb orvosi világeseménye. Nedves házfalak kiszárítása Régi, szigetelés nélküli, helytelenül épített, átnedvesedett házfalaknak utólagos szárazzá tétele egyike a legnehezebb bár sokak áitai megoldani kivánt építészeti problémáknak. Nehéz, különösen azért, mert eredményt csak nagyon körültekintő és alapos munkával lehet elérni, ami rendszerint olyan költségeket igénye^ hogy az nem áll arányhan a sokszor lebontásra érett, ^nedvesedett falu épület értékével. A felületes, vagy részleges munkák eredményre nem vezetnek vagy az erősen reklámozott anyagok eleinte elért eredménye rövid idő alatt megszünik^a végzett munka kevésnek bizonyul, mert a hiba a szigetelés mellett, v^gy afölött fokozottabb mérvben lép fel. Egyiké a legtökéletesebb eljárásnak az. hogy ha a hiányzó vízszintes szigetelést pótoljuk. A fal alsó részén a földszinti padló magasságában. vagy közvetlen ez alatt (de még a külső talaj felett), egy rése fokozatosan kivésnek a fateljes vastagságán keresztül és oda a szigetelő aszfaltlemezt behelyezik a fokozatos átfektetés össze* ragasztásával majd a támadt rés kífaiazásávai fejezik be az elég körülményes müveletet. Mint a körülírásból *is érezhető, a munka meglehetősen költséges, az csak i részletekben. kellő aláducolások)j kai végezhető. Külföldön e célra külön falresfürészelő gép is van használatban. A részletekben átfürészelt résbe légsűrítő készülékkei préselik be a forró aszfaltot. A biberít, vagy ehez hasonló preoiit. c eresit, sika, rnastikol, sicurit stb. elnevezésű anyagok viz1 alatti építkezéseknél, támfalaknál, vagy oly faiak teljes felületén, a~ melyeknek levegőt átereszteni nem szükséges, nagyon jói beválnak, vízálló, vagy át nem bocsátó felületet adnak, de falakat ki nem szárítanak. Lakott helyiségek falait a lélegzéstől elzárni, abba a bennlevő nedvességet belefojtani nem szabad, mert vagy az alkalmazott szigete-< lő anyag kellemetlen szagát nem iéhet mesjízüntetni. vagy a falba szorult nedvesség keres levggőt, tehát feljebb szívódik és ott üt ki, | ahoi "már nincs szigetelés, w Ezzei szemben van még egy ei| járás „ ami ép az előbb szükséges| nek jelzett lélegzést^ vagyis afal| nedvesség elpárolgását mozdítja r elő. Ez az úgynevezett Knapen j» vagv Motzko eljárás, amidőn a fal ' aljában és a nedves foltok fölött számos lyukat vésnek a falba^ ily ,' módon levegőátvonulást hozunk létre. Ez az eljárás is csak akkor tökéletes ha igen sok levegőrést Háziasszonyoknak a Nagymosás Y már nem probléma! A „Sas" Y HÁZI GÚZMOSÚGÉP egy óra alatt egész napi mosást végez. A nagy érdeklődésre való tekintettel holnap, 13-án pénteken és 14 én szombaton d. u. 4 órakor ismét Próbamosás lesz a Koronaszálló éttermében, ahol mindenki díjtalanul láthatja a Házi Gö^mosógépef munkában Ára mindössze 80 Pengő. A képviselet Szabolcsmegyére átvehető. 1583—2 képezünk á falba, ami lakott helyiségeknél egyrészt dísztelen^ — másrészt nagyon gyengíti a f

alat és végül a sok falüreg férgek, tisztátaianságok tanyája lebet^porrai rakódik tele ami ismét csak nedvességs^ivó és nem szigetelő anyag. Az eredmény tehát rövid ideig tart. A kukorica eredete Az indiánok által a fölfedezések korában Észak- és Délamenkában már egyaránt széltében termesztett kukorica eredete sok találgatásra adott alkalmat. A botanikai bizonyítékok Mexikóra, vagy Közép-Amerikára utalnak^ mint a növénv őshazájára, azonban vadon mindeddie ,nem sikerült megtalálni, jogos föltevés szerint azért, mert erősen meg kellett változnia az indiánok által való hosszú tenyésztése során. Általánosabban azt hitték. hogy a vadon élő őskukorica régen, talán már az aztékok idején kipusztult. Most Nutali aszszony olyan adatokat közölj, amelyek talán más nézetre vezetnek. Ezek szerint Boturim, olasz utazó és természetvizsgáló, 1746ban egy könyvet tett közzé, miután 8 évet töltött Mexikóban, — gyűjtve a régi kultura emlékeit. Ó ebben a könyvben közli a bennszülöttek szájhagyományát a földmüvelés eredetéről. Eszerint az emberek egyszer tüzet gyújtottak az erdőben, hogy megtisztítsák a vadállatoktól" A tüz kialvása után megpörkölődött kukoricaszemeket találtak s miyei nagyon jó izünek találták, frisseket gyűjtöttek belőle. Tiogy elvessék. Boturini azt állítja. hogy maga is talált az erdőben vadon növő kukoricanövény t

r kicsiny csövekkel s azokon kevés szemmel, azonban izük sokkai finomabb volt a termesztett növényénéi. Ez lehetett a termesztett kukorica vadőrig és pedig erdőben termő őse. de amely azóta kipusztulhatott az erdők pusztulása és más okok következtében. Egyébként azonban nem lehetetlen Jiogy ez a növény még ma is éi vadon Guatemalában. Ott ugyanis az ame rikai 'La Farge nemrégiben 5000 —6000 láb magasságban egy vadon élő növényt talált .amelynek a termését a bennszülöttek eszik májusban,. amikor a kukoricát még éppen hogy elvetették. E növénynek y- termése kb. 2 hüvelyk hosszú s sjakáfíát leszámítva meglehetősen hasonlít a burkával együtt számitf.tí zabszemhez, ize pedig félreismerhetetlenül megegyezik a kukoricával. Baktérinmtenyészetek használata a vaj készítésekor A korszerű vaigyártásnái a tei- , szint hevítéssel" csiramentessé teszik és .azután oly tejsavbaktériumokat tesznek hozzá „amefyek egyrészt tejsayat. másrészt különféle .aamatanvagokat termelnek. 'Agyakorlatban rövidesen a »tejszin érésének® nevezik a folyamatot. Atejsavbaktcríumok a Streptococcus lactis^ régen Bac. lactis acidinek nevezett, változatokban gazdag csoportba tartoznak. Külön e célra kiválogatott. Jó tulajdonságú törzseket alkalmaznak e célra. A vaj színére ezek nincsenek befolyással, A vai ,'téh Színét a nyáritól eiütő takarmányozás okozza és ha télen i; szép sárga vajat óhajtunk, azt a tejszínnek ártalmatlan növényi festékkel, a kÖQcülés előtt való megfestésévei érhetjük el. —. Baktériumtenyészetek nálunk is kaphatók á következő helyeken: M. kir. tejgazdasági kísérleti állomás Magyaróvár, Állatorvosi főiskola. Teihygiéne Intézet. A tenyészetek vagy folyékonyak (tejben savóban), vagy poralakuak. Megfelelően használva., megfelelő korú folyékony és poralaku tenyészetek, egyenértékűek. Vizfolt eltávolítása selyem ruhából A selyemruhán viz áltat okozott folt abban a körülményben keresendő. hogy a vizzei fecsöppentett helyen a festék feloldódott, ami különösen az úgynevezett savfestékeknél fordul elő a leggyakrabban. Eltávolítása céljából az egész ruhadarabot permetezni keli sósvizzel. vagy ecetsavas vízzel. —• Sósvizzei kell permetezni a direkt festékkel festett áruknál^ atkaiikékkei festett szövetnél desztillált (tiszta) vizzei, savfestékekI*si 'festetteknél ecetsavval savanyitott vizzei (1 kávéskanál ecet 1 pohár vízre.) Minthogy a festékek minemiiségét csak szakember döntheti ei„ a feladat nem tartozik a házi íóltti.sztitás körébe.. Tyúkok meszes Iába '"•irkéic lábszárán náha látható szürkésfehér mészhez, vagy vakolathoz hasonló vékonyabb „agy vaskos föfrakódásokat a Cnemidocontes mutáns nevű rühatka okozza, a bántalom tehát nem máá, mint a láb csupasz reszének rühösséee. Az orvoslás legegyszerűbb módja a lábak belemártása egészen a tollas részig 1 rész petróleumból és i rész közömbös növényi olajból (pl. repceolaj, vagy napraforgóolaj) álló keverékbe^ Ezt az eljárást 2—3 hét múlva keli ismételni. Ha nagyon vastagok a lerakódások, ugy azokat előbb valamely puhító. ,vagy o'Idó szerrei Tehet feválasztani. (Bekeríts káliszappanna'_ ^agy glicerinnel). Március 14-én lesz az orosházi bikavásár Amint azt már jeleztük, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a Békésvármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelőség támogatásával az Orosháza és Vidéke Szarvasmarhatenyésztő Egyesülete, Orosházán, március hó 14-én fél 9 órai kezdettel nagyszabású bikavásárt rendez. — A bikavásár iránt igen nagy érdeklődés, nyilvánult meg, mert a bikavásárra. felhajtandó egyedeket a földmivelésügyi kormányzat kiküldöttei mind megtekintették és azokat a köztenyésztés számára különösen alkalmasnak találták. — Az eddigi jelekből arra lehet következtetni, hogy a bikavásár, ugy az eladók, mint a vevők szempontjából kedvező eredményekkel fog lezajlani.