Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-11 / 57. szám

1931. március 11. Ü«g5«8, mm mw I li wasag ^i Miuia^umi^^ iiw m i wm jótomvisL Városi Mozgóban A csavargó király Janette Mac Donald szines hangos filmje Városi Mozgóban m Vallásos est az evangélikus templomban A nyiregyházi Ev. Vegyes Ének­kar és az Ev. Leányegyíet vasár­nap este 6 órakor vallásos estet rendezett az ev. templomban. A vallásos estet Gratz Vilmos felső­kereskedelmi iskolai tanár orgona­játéka vezette be, aki Boelmann: Suite Gochique-jának Introduc­tion és Toscata tételeit játszotta brilliáns technikai készséggel. — Egyházi közének után Paulik Já­nos kormányfőtanácsos, lelkész imádkozott mély áhítattal. A vallá­sos est ünnepi Szónoka Duszik La­jos miskolci felkész volt, aki le­bilincselően érdekes előadásban fej­tegette az imádkozó léleknek Isten felé vágyódását, az imádkozás ere­jét és hatalmát. A műsor többi számain vallásos tárgyú költemé­nyek előadásával Prékopa Erzsé­bet és Kopcsó János hitoktató íeíkész szerepeltek. Az énekkar a Gályarabok énekét, egy vallásos karéneket s Clara Scott Öh nagy Isten c. énekkari darabját adta elő Krecsák László karnagy veze­tésével a szokott precizitással. A valiáSco est Krecsák János segéd­lelkész imájával és egyházi köz­énekkel zárult. Vietórisz József nagy sikere a Tiszántúli Szépmives Céh irodalmi ünnepségén Szombaton délután tartotta első irodalmi ünnepségét a Tiszántúli Szépmives Céh. Az ünnepségen, a­mely a Deri Muzeum dísztermében zajlott le. előkelő nagyközönség je­lent meg. Az ünnepségen dr Balta­tazár Dezső püspök mondott nagy­hatású megnyitóbeszédet, ihletett szavakban méltatva a művészetek nagy nemzeti és egyetemes kultúr­történeti jelentőségét. Haiassy Mariska Liszt Nándor költemé­nyeit szavalta nagy hatással, majd Zsigmond Ferenc, a városunkban is jói ismert kiváló esz­tétikus Kazinczy és a Ti­szántúl címen tartottak előadást, ezután P. Nagy Zoltán két finom zenemüve gyönyörködtette a hall­gatóságot. A »Szerenád«-ot, mely­nek költői szövegét Baja Mihály irta, kvartett énekelte, az Oláh Gá­bor »Halál-délibáb« c. klasszikus versére irt muzsika pedig Tímár Iia ajkán csendült fef. Ezután a zeneszám után lépett a pódiumra Szabolcs poétája, Vietó­risz József, akinek nagy sikerérői az egyik debreceni lap a követ­kező sorokban emlékezik meg: Külön érdekessége volt a szom­bati irodalmi ünnepségnek Vietó­risz József kir. főigazgató, az or­szágosan elismert kiváló költő sze­replése. »Magyar zsoltár«. ;,Mire várjak ?« és »Strófák Szabolcska Mihályrói« cimü pompás költemCn, ei igazi gyöngyszemek, mely verseket páratlan előadói müvfszettel szólaltatta meg s spontán lel­kesedésre ragadva a publiku­mot. Benyovszky Pál lapszerkesztő ez­után »Sztrájktörés« citnen szelle­mes és ötletes cikkben beszélt a sajtóról, az újságírásról és az új­ságírókról. A közönség nagy tet­széssel és derültséggel fogadta Be­nyovszky előadását. A műsor befejezéseüi a nagyne­vű, kiváló költő, Oláh Gábor olvas­ta fei tökéletes verstechnikával, | mélységes intuícióval" és páratlan művészet tef megalkotott »A művé­szet tornya« cimü hatalmas drámai költeményét. Ez a remek költe­mény mindenkinek élmény volt s mély nyomokat hagyott a közön- | ség lelkében. »A művészet tornya« egyben hitvallás is, egy zseni cso­dálatos vallomása a művészetekről. A kitűnően sikerült irodalmi *ün- i nepély után az Angol Királynőben összejövetel volt az illusztris sze­replők tiszteletére. Zenetörténeti liceális lesz szerdán délután E hó 11 -én szerdán délután 5 órakor lesz az ez évi utolsó liceális előadás a Leánykáfvineumban s ez egyszersmind évadzáró előadása is lesz a szokásos szerda-délutánok­nak. Az előadást »Zenetörténeti mi­inatürök« címmel Nagy Vilmos ref. tanitónőképzőintézeti tanár tartja, az ismertetett klasszikus és roman­tikus zeneköltők müveit pedig zene és 'énekszámokban olyan jeles zené­előadás és hangverseny a Leánykálvineumban szek mint Szitha Joli urleány, dr Rőder Ede és Gratz Vilmos taná­rok. Arany György tanitó és a tanítónőképző növendékei fogják bemutatni. Az előadás ezaíkalom­mai Haydn, Mozart, Beethoven. Schubert, Schumann és Chopin pá lyáját ismerteti. Az igazgatóság mindenkit szívesen lát. Beléptidij nincs. A kultuszminiszter rendeletet adott ki a vasúton bejáró diákok számának apasztására Országszerte általános a panasz, hogy vidékről valamelyik közeli város iskolájába naponként bejáró tanulók közül legtöbben vásottakká és feslett erkölcsüekké lesznek. — Ez a körülmény erélyes rendelet kibocsátására birta a kultuszmi­nisztert. aki efrendelij hogy az is­kolák igazgatói kövessenek el min­dent a vasúton b^iáró tanulók szá­mának apasztására. Ezért figyel­meztessék a szülőket a vasúton való bejárás egészségügyi, erkölcsi és tanulmányi szempontból való hátrányaira és igyekezzenek a te­hetősebb szülőket rávenni, hogy gyermekeiket inkább adják ma­gánellátásba. A bejáró tanulók kö­telesek a vasút igazgatósága ái­tai számukra fenntartott szakasz ban utazni és más kocsiba csak szülőjével vagy más hozzátartozó­jáva; foglalhat helyet az ilyen ta­nuló. A kijelölt tanulószakaszokban szigorúan tilos a dohányzás, a kár­tyázás vagy más szerencsejáték. • Mindezek betartására az igazgató, illetve az arra kirendelt felügyelő tanuló őrködik, akinek kötelessége az ellenszegülő, vagy a rendelet el­len vétő tanulót az iskola igazgató­jánál feljelenteni. Motor Javíthatók e a sérült henger belső falai? Irta: Göttling József. német gépészmérnök. I. A fémek összeerősitésének álta­lánosan ismert módjai egyrészt a csapolás. szögecselés mint mecha­nikus kötések a forrasztás és he­gesztés. Ezen két utóbbi módszer előnya az összekötés hefyének sű­rűsége és homogenitása. Mig a hegesztést a fémek összeolvadása jellemzi, addig a forrasztásnál az alapfémek befső ötvözete áll elő­A hegesztés jelentőségét főké­pen eddig abban látták, hogy a tö­rött alkatrészeket javították kt ezen módszer segítségével, ujab­ban azonban mind nagyobb és na­gyobb teret hódit a hegesztés az uj szerkezetek fém részének össze­erősítése is. Különös jelentőséget get nyertek az ujabban forgalom­ba került forrasztóanyagok, melyek a nem egyszerű fémek összehe­gesztését is lehetővé teszik. Tömegcikkek gyártásánál ma már hegesztő gépeket alkalmaz­nak. melyek azonban — magas előállítási áruknál fogva — épen csak tömeggyártásnál fizetődnek ki. A legtöbb esetben a tűzzel való hegesztés használatos, amely 1400'' C-tói 18000 C-ig terjedő hőmérsékletet kivan meg a he­gesztendő fémek milyensége sze­rint. Ily magas hőfokok melletti javításokat azonban csak az e célra direkt berendezett mühe lyekben lehet elvégezni, egyébként legalább is kockázatos. Nemcsak a munkadarab formaváftozása te­szi azt használhatatlanná, hanem gyakran a fém belső szerkezetének elváltozását és megpubulását von­ja maga után. Különösen fontos ez az acélnál, amely bizonyos hőfok túllépésével élveszti keménységét és szilárdsá­gát. Van olyan acélfajta, amelyet 8oo° C-on tui nem szabad hevíte­ni. Ebben az esetben kemény for­rasztást kell alkalmazni. Általában ma szivesebben alkal­mazzák a kemény forrasztást, mi­vel ez nem kíván oly magas hőfo­kot, — ha ennél, elért szilárdság kielégítő. Ez könnyen elérhető az öntött vasnál, vörös és sárga réz­né', stb. — az újfajta »Ariston« forrasztóiézzel, me ynek szilárdsá­g a 3 1 kg. (mm 2) Középfinomságu szemezésü öntöttvas szilárdsága 14 kg. (mm 2). Azonban az itt emli'.ett kemény­forrasztáshoz szükséges hőmérsék­letek relatíve még i t is elég ma­gasak (700 0 C—10000 C) amiért is oly esetekben, ahol különleges szilárdságra nincsen nagy suly fektetve, az u. n. puha forrasztást alkalmazzák 120 0 C—2400 C ter­jedő lemperaturák elegendők. Az általában ismert forrasztó anyagok nagy száma melleit, le­gyen szabad egy uj. külföldön már sokszorosan bevá t, universá is for­rasztó anyagot, az »Alulot«-ot be­mutatni, amely rudalakbűn került forgalomba. Az »AluIot« forraszt mindenfé e fémet, vasat, alumíniu­mot, valamint ennek ötvözeteit, (Salumin, l.antal, mangalium) stb. Előállítása 120, 200, 300 és 40 0 C olvadási ponttá! biró ötvözethez, de forraszthatók vele jelentékeny szilárdság e'érése mellett maga­sabb olvadó ponttal rendelkező fé­mek is. (Folyt, köw) Kulturdélután a tanító­képzőben Az állami tanítóképzőben vasár­nap délután iskolánkivü'i népműve­lési célokat szolgáló műsoros elő­adás volt,, amelyen a rossz idő el­lenére nagyszámú közönség jelent meg. A műsort a kis zenekar pom­pás összjátéku száma nyitotta meg Schubert Katonaindulójával. Tóth Lajos III. é. n. nagy sikert aratott Petőfi Egy telem Debrecenben c­költeménjének előadásával. Tóth János szép organuma érvényesült ezután több müdalban Berg Imre zongorakisérete mellett. A műsor kiemelkedő száma volt Hűnek Emil tanár előadása. Hűnek Emii »A ké­mia büuer« cimü érdekes, szellemes előadásiban Egyptombói indult ki„ ahol a kémiát mérgezésekre hasz­nálták fei a hatalom emberei. — Görögországban a stibiumot a szemöldök szépítésére használták és innen van a fém neve is. Láttuk ezután a kémia érdekes és vesze­delmes szerepét a római birodalom ban. majd a középkor alchymistái­nak életében, ^végüi a mai szépítő szerek használatában. Az előadást azzai fejezte be. hogy legközelebb a kémia erényeiről, áldásáról fog előadást tartani. Hatásosan műkö­dött közre a műsoros estén az intézet kitűnő énekkara több dai előadásával. Szűrös Lajos V. é. Schubert Német táncát játszotta bravúros könnyedséggel^ nagy ha­tással. Baiogh Gyula IV. é. n. A finn-magyar ősnemzetrői tartott tanulságos és Szép előadást. Len­gyei Sándor V. é. n. Mécs László Vadócba rózsát oltok c. költemé­nyét adta elő. A műsor hangulatos befejezése volt Bancla Air Vaire c. müvének előadása. Gaál Balázs IV. é. hegedűn, Szűrös Lajos V. é. n. ,zongorán játszott igen jelen­tős készültséggel. Tizenhárom embert mart meg a veszett macska Vaján Az eimuit héten Vaján Sólyom, András házában egy nagyobb tár­saság gyűlt össze. A házban volt egy macska, amelyik játékos kedv­vei ugrált egyik embertől a mási­kig s körmét nem egyszer bele­vájta azoknak lábába,, akik elker­gették ölükből. 'Közben a macska egy pogácsát kapott enni, amelyet később egy kis gyermek elvett a macskáiról £ tovább ette. Ezután az este után körülbelül két nap muiva észrevették, hogy a macska kínosan vergődik s a saját lábút rágja. A macskát agyonverték, az állatorvos a macska fejét levágta s felküldte a Pasteur-intézetbe az eset leírásával. A Pasteur intézet távirati intézkedé ére elsősorban azt a gyermeket szállították fei Budapestre, amelyik a macska ál­tat összerágott pogácsából evett, majd mind a 13 embert is vonatra ültették s felszállították valameny­nylüket a fővárosba. — Megnyílt az Orbán-féle fü. szeriizlet a Takarékpalotában (Rá­kóczi utcai oldal.) 1463-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom