Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-03-06 / 53. szám
jsrtíRYiDéie. 1931. március 6. wmmmmBmmmsammKsmm^mmmmm^ • • í >?•. -mmmmm Nóti Károly szenzációs víg hangos operett filmje NYITOTT ABLAK (KASZÁRNYA ÁRISTOM) Péntektől kizárólagosan az Apolloban üray Sándor, debreceni leikész előadása Amerikáról a Leánykálvineumban Már meglehetős sok előadást hallottunk Amerikáról, hiszen az utolsó IO— 12 évben Amerikába átruccanni valóságos »divat« lett, afféle hosszabblélekzetü week-end. A tengerentúli utrói visszatérők nagyobb százaléka azonban egészen szakszempontból szerzett tapasztalataival természetesen csak sziikebbkörü érdeklődésre számithat; a kisebb százalék Amerika egyetemes világképét hozza magával haza az ó-világba és az erről szóló beszámolók a nagy tömegek érdeklődését is megragadják különösen akkor, ha az emlékeket hivatásos és hivatott előadók vetítik a hallgatóság lelkébe. Erről az utóbbj esetről van szó ebben a krónikában, amely Uray Sándor debreceni ref. lelkésznek a Leánykálvineumban szerdán délután tartott előadásáról emlékezik meg. Uray Sándort nagyon jól ismerik Nyíregyháza református köreiben mint könnyed, közvetlen hangú, gondolatokban gazdag és gondolatokat ébresztő előadót. Ez az előadása is elejétől a végéig — majdnem két órán keresztül — osztatlanul lebilincselte a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság figyelmét. mert az apokaliptikus iramú amerikai életnek — a mi glóbusunkat érdeklő — életnyilvánulásaiból mutatott be egy színes sorozatot. És ez a sorozat sok megszívlelendő tanulságot rejtett magában. Csak egy párat ragadunk ki a sokból. Amerikában a lakosságnak csak mintegy 50 százaléka tartozik hivatalosan beanyakönyvezve valamely egyház kebelébe, de az egész közéletet 95 százalékban keresztyén szellem lengi át — nálunk fordított az arányszám és főként a szellemi! Az országutak mentén a sok reklám között ott van egy.egy bibliai mondás, ami még a rohanó amerikai lélekre is mély hatást gyakorol. Toledo városa egy feltűnő hirdetésben »az autósok figyelmébe ajánlja a gyermeket«. Más helyen — Pittsburg mellett — egy kanvarodóban, ahol 16 gyermeket gázoltak el az autók ,egy halálfejes fehér autó, egy holtragázolt gyermeket a karján vivő hatalmas alkatú rendőr és 16 kereszt, figyelmezteti az autósokat az elmúlt katasztrófákra és az ilyen figyelmeztetésnek — Amerikában — meg is van a hatása. Élénk színekkel ecsetelte a Ford-gyár akkord-munkáját, amely az idő és munkaerő 100 százalékos felhasználása. Büszkeséggel emlékezett meg arról, hogy Ford legkedvesebb embere egy zseniális magyar mérnök, a makói származású Galamb Zoltán. A családi életről és ebben a háziaszszonyok könnvebb sorsáról festett eleven jelenetekkel őszintén megirigyeltette az előadó a nagymosást 15 perc alatt elintéző amerikai nő helyzetét a nőhallgatósággal. Az iskolák helyes, a tehetséget nemcsak felismerő, de annak szárnyakat is adó módszerérői elmondottakból érthetővé vált, hogy a »self made man« hogyan nevelődik s hogy mennyire" igaz a> mi óvilági pedagógiánkban is ujabban Hétfőn és kedden ? erőteljesen tért hódító, a tanulók spontáneitását figyelembe vevő, u. n. aktiv iskolai módszef. A Niagara vízesés csodálatos természeti szépségének és megrázó fennségének leírásával fejeződött be ez az értékes előadás, amelynek folytatását várjuk. Az előadást dr Ferenczy Károly igeolvasása és imád- . . sága, a polg. leányiskola énekkará- . , nak Kovách Árpád zenetanár által j betanított és kedvesen előadott j ! karéneke és Ballá Róza tanítónője- | \ lölt hatásos szavalata vezette be. j (N. V.) 1 á nyíregyházi evangélikus Eossutfa reálgimnázium Bessenyei György ösképEéköre az idén kiadja Bessenyei György kisebb A pedagógiai munkának, a tettrenevelésnek fényes bizonyítékát adja a jelen tanévben a nyíregyházi evangelikus Kossuth reálgimnázium Bessenyei György Önképzőköre. 500 példányban adja ki a szabolcsi remete kisebb költeményeit. Betekintettünk egy nap a gimnázium egyik termébe, hogy magunk győződjünk meg a fiuk munkásságáról. Talán szerény is a környezet, az énekterem padjai előtt három három sarokban kis asztalokon Remington írógépek, előttük lázasszemű, boldog tekintetű gyermekek, 17—18 éves fiuk, kopogtatnak és az asztal mellett ülő diák rendületlenül diktálja a szöveget az ócska foliánsokbóf. Délután öt óra van, a villanyfény mellett is dolgoznak ,készen ke l lenni rriég e héten a munkának, mert pénteken Belohorszky tanár ur — ugy mondták — nyomdába akarja már vinni a másolatokat. A középső asztalnál fiatal tanár ül ,hallgatja a diktáló fiu szavait, ceruzájával gyorsan fut végig a sorokon, jegyez, töröl, javit, áthúz, beir csak ugy repül a jegyzés a lapszélre, szinte őrületes gyorsaság jelzi a munkát. A teremben érdeklődő, dikdtálót ,gépelőt leváltó fiuk állnak, ők is elcsodálkozva néznek ezen a sietős munkán végig, csillogó tekintetükben bizalom van, jóságos nyugodtság önti el egész arcukat. Csendben vannak, csak néznek, reájuk nehezedik a sok jobbról-balról jövő szó, hang, a 'gépek kopogása megüü a csendet is a nagy munkában mindegyik fiu megfeledkezik a pajkosságrói, a diákcsinyről, csak csodálat és bámulat vetődik arcukra, a nagy munka, lázas dolgozás elsöpör innen mindentAz egyik gépből most húzzák ki az újonnan készült másolatot, ar diák'a tanári asztalhoz viszi s $ korrigálandó irathoz teszi. A tanár egy pillanatra feláll. körülnéz, megcsendül "á hangja: •* >« — Mennyire vagyunk fiuk? Hárman is kiáltják: — Rögtön kész a mai adag...!! — jó... — fut végig a diákijadon a tanár arca — holnap a/..ónban be keli fejezni!! Ezeket — mutat az asztalán levő iratokra — holnap korrigáljuk ki. Pénteken a nyomdába viszem a kéziratokat. E'ő'ép, rágyújt egy cigarettára, csak akkor vesz észre minket is és nagy örömmel' üdvözöl. Elmondja az egész kiadás históriáját, felvi'ágosit az előzményekről. — Két évvel "ezelőtt adta ki a Berzsenyi Dániel reálgimnázium * VII. osztálya Budapesten Besse- jj n.yei Hunyadi c. eposzát. Tavaly az egész ifjúság adta ki ugyanott Tarimenes utazását Amikor szeptemberben Nyíregyházára kerültem, célomul tűztem ki, hogy az ifjú-ág ügyeimét Bessenyei müveinek öncélú kiadá ára felhívjam. A véletlen is kezemre játszott. — Alig négy héttel a tanítás megkezdése után az önképzőkörben felolvasást tartottak Bessenyei György ről. Meghívtak az önképzőkörbe, mely Valent József tanárkollégám szakszerű vezetése alatt állott. — örömmé, ragadtam meg az alkalmat, elmentem és a felolvasáshoz megjegyzéseket fűztem. De rámutattam egyben arra is, hogy ennek az önképzőkörnek súlyos kötelességei vannak Bessenyei Györgygyei szemben: Ki kellene adni Bessen>eí egyik munkáját. A kőVetkező napon már megjelent az önképzőkör egy agilis tagja lakásomon és elkezdtünk tárgyalni. A tárgyalások hamar meghozták az eredményt is, a kör 72 tagja vállalkozott a kiadásra. Elhatározták, hogy a szabolcsi remetének kisebb költeményeit adják ki, amelyek amúgy is csak 18. századi kiadásban, elszórtan, Bessenyei különböző müveiben találhatók meg, s amely könyvek közül több olyan, mely egyetlen példányban, egyetlen egy hazai könyvtárban hever. Karácsonykor Pesten voltam, ezt az időt használtam fel arra, hogy e könyveket megszerezzem, elhozzam. Meglehetős sok nehézséggel járt a megszerzés. Egyik-másikat napokig keresték mig előkerült, volt olyan is amelyiket ki sem adták, lévén editio princeps, kit csak helyben használhattam. Az ilyen könyvben talált verseket magam másoltaim le. Midőn január elején visszajöttem, szó sem lehetett arról, hogy az ifjakat a munkába bevonjam, mert a félév előtt álltak, tanulmányi kötelességük végzése még a Bessenyeinél is fontosabb. Néhányan addig is vállaltak gépelést, az összmunka azonban most kezdődött meg. Az ifjak szórakoznak voltaképen, nem is dolgoznak, nem munka ez nekik!! Mo>t már készen leszünk hamarosan, pénteken a nyomdába keriii az egész. — És a kiadás költségei...? — A fiuk adták össze az egészet. A könyvet 'tigyen bocsátják a tudományos világ rendelkezésére, nem kérnek érte semmit, ; az egész kiadást a gyermekek viselik. Ez az anyagi oldal talán a 'legszebb megnyilvánulása az egész vállalkozásnak. Ilyen korban, a mai időkben különösen, az adományozókészségükről lehet az embereket a legjobban megismerni. — Manapság, amikor tudományok, művészetek, kutatások céljaira oly kevés az adakozó ember, olyan ke•\esen vannak az igazán önzetlen vállalkozók, akkor a serdülő-korban az ifjak ilyen áldozatkészsége mindennél jobban bizonyítja a határozott, komoly, céltudatos életre való törekvést. Látja kérem, ma lépten-nyomon beszélnek a középiskolai nevelés csődjéről, szidják a mai tanítási rendszert pedig egyedül a modern pedagógia tettrevaló nevelés ehozhat létre ilyen vállalkozást, az ifjuvai és a fiatal 'lélekkel való együttműkö dés, szoros lelki kapocs. Kezet fogunk, elbucsuzunk, már a diákcsoportok között van, még néhánnyal szóba áll, röviden felel a kérdésekre, azután eltűnik alakja a teremből. A diákok csoportjai közé keveredem. Most nem érdekli a diákot a holnapi nap, a latin vagy a történelem, matematika, mindenütt a kiadásról beszélgetnek, komoly szavak hangzanak fel, meggyőződéses kijelentések; .másutt az ifjak egy csomóba bújva böngészik az öreg fóliánst, véleményt mondanak a korbeli nyomtatásról, helyesírásról, egyik-másik már idéz is a szövegbői, keresik a preromajntikus ele met a költészetben, vitatják Bessenyei szépirói munkásságának értékét, egyszóval mindenütt Bessenyei és költészete, a Bessenyei kiadás van előtérben. Egy szőke, szerényarcu fiút fogok meg karjánál és félrevonom. Lelkesedéssel felel kérdéseimre, a szeméből csupa tűz, boldogság, ide a izmusával, olyan jól esik megpihenni ezen a boldog arcon, ártatlan diáktekinteten, olyan jó* esik, mikor olyan sok, s ta.án nincs is más, mint boldogta.an ember a világon. — Mi ébresztette fel önökben ezt a tettrekészséget tanáruk biztatásán kívül... ? — kérdezem a szőke fiut. — Nem lehet azt megmondani; valami, ami itt él bennünk, ami vezet, irányit, visz, sodor minket távlatokon túllévő világokba. Több annál, mint amit ina hazafias érzésnek mondanak, jóval több, láthatatlan erők, melyek élniakarást, és életigenlést követelnék. Határozott a felelete és sokatmondó. — Miért adják ki éppen Bessenyeit, a tizennyolcadik századból ? — Miért... ? —- kérdezi, s tekintete rámszegződik — mert fel a'.ariuk ébreszteni az embereket, a vidéket is, a közélet minden tényezőjét, hogy van még ifjúság, van, mely nemhogy megvetné a multat, hanem jói tudja, hogy csak a múlton épitve, a jelenben élve alakithatja ki a jövő szebb reménysugarát is, érheti el ép a magyar ifjúság a feltámadást is. Megakad bennem a szó, erre a határozottságra nem készültem el. Indulunk, e búcsúzunk. Amint a Kállói-utoa halványan kivilágított járdáján végigmegyek, — előttem néhány Kossuth-diák a Bessenyeiről beszé.getve, - - akaratlanul is összefut a szemem előtt minden, elhalványodik minden az örömtől, a boldogságtól, amit ezek a fiuk, •ezeknek a munkája vert szivembe. Mintha másmityen volna a világ is hirtelen körüiöt em, mintha messzi fáklyák gyuladnának ki, s a feltámadás dalát énekelnék... — A varázshegy, Thomas Mann Nobeldijas regényének propaganda kiadása most jelent meg. Az ezer oldalas 4 kötetes hatalmas mű ára 6 pengő 40 fillér. — kapható az Ujságboltban.