Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-06 / 53. szám

jsrtíRYiDéie. 1931. március 6. wmmmmBmmmsammKsmm^mmmmm^ • • í >?•. -mmmmm Nóti Károly szen­zációs víg hangos operett filmje NYITOTT ABLAK (KASZÁRNYA ÁRISTOM) Péntektől kizárólagosan az Apolloban üray Sándor, debreceni leikész előadása Amerikáról a Leánykálvineumban Már meglehetős sok előadást hallottunk Amerikáról, hiszen az utolsó IO— 12 évben Amerikába átruccanni valóságos »divat« lett, afféle hosszabblélekzetü week-end. A tengerentúli utrói visszatérők nagyobb százaléka azonban egé­szen szakszempontból szerzett ta­pasztalataival természetesen csak sziikebbkörü érdeklődésre számit­hat; a kisebb százalék Amerika egyetemes világképét hozza magá­val haza az ó-világba és az erről szóló beszámolók a nagy töme­gek érdeklődését is megragadják különösen akkor, ha az emlékeket hivatásos és hivatott előadók ve­títik a hallgatóság lelkébe. Erről az utóbbj esetről van szó ebben a krónikában, amely Uray Sándor debreceni ref. lelkésznek a Le­ánykálvineumban szerdán délután tartott előadásáról emlékezik meg. Uray Sándort nagyon jól ismerik Nyíregyháza református köreiben mint könnyed, közvetlen hangú, gondolatokban gazdag és gondo­latokat ébresztő előadót. Ez az előadása is elejétől a végéig — majdnem két órán keresztül — osztatlanul lebilincselte a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság fi­gyelmét. mert az apokaliptikus iramú amerikai életnek — a mi glóbusunkat érdeklő — életnyilvá­nulásaiból mutatott be egy színes sorozatot. És ez a sorozat sok megszívlelendő tanulságot rejtett magában. Csak egy párat raga­dunk ki a sokból. Amerikában a lakosságnak csak mintegy 50 százaléka tartozik hi­vatalosan beanyakönyvezve vala­mely egyház kebelébe, de az egész közéletet 95 százalékban ke­resztyén szellem lengi át — ná­lunk fordított az arányszám és főként a szellemi! Az országutak mentén a sok reklám között ott van egy.egy bibliai mondás, ami még a rohanó amerikai lélekre is mély hatást gyakorol. Toledo városa egy feltűnő hirdetésben »az autósok figyelmébe ajánlja a gyermeket«. Más helyen — Pittsburg mellett — egy kanvaro­dóban, ahol 16 gyermeket gázoltak el az autók ,egy halálfejes fehér autó, egy holtragázolt gyerme­ket a karján vivő hatalmas alkatú rendőr és 16 kereszt, figyelmezteti az autósokat az elmúlt katasztró­fákra és az ilyen figyelmeztetésnek — Amerikában — meg is van a hatása. Élénk színekkel ecsetelte a Ford-gyár akkord-munkáját, a­mely az idő és munkaerő 100 szá­zalékos felhasználása. Büszkeség­gel emlékezett meg arról, hogy Ford legkedvesebb embere egy zseniális magyar mérnök, a makói származású Galamb Zoltán. A csa­ládi életről és ebben a háziasz­szonyok könnvebb sorsáról festett eleven jelenetekkel őszintén meg­irigyeltette az előadó a nagymo­sást 15 perc alatt elintéző ameri­kai nő helyzetét a nőhallgatóság­gal. Az iskolák helyes, a tehetsé­get nemcsak felismerő, de annak szárnyakat is adó módszerérői el­mondottakból érthetővé vált, hogy a »self made man« hogyan nevelő­dik s hogy mennyire" igaz a> mi óvilági pedagógiánkban is ujabban Hétfőn és kedden ? erőteljesen tért hódító, a tanulók spontáneitását figyelembe vevő, u. n. aktiv iskolai módszef. A Niaga­ra vízesés csodálatos természeti szépségének és megrázó fennségé­nek leírásával fejeződött be ez az értékes előadás, amelynek folyta­tását várjuk. Az előadást dr Fe­renczy Károly igeolvasása és imád- . . sága, a polg. leányiskola énekkará- . , nak Kovách Árpád zenetanár által j betanított és kedvesen előadott j ! karéneke és Ballá Róza tanítónője- | \ lölt hatásos szavalata vezette be. j (N. V.) 1 á nyíregyházi evangélikus Eossutfa reál­gimnázium Bessenyei György ösképEéköre az idén kiadja Bessenyei György kisebb A pedagógiai munkának, a tett­renevelésnek fényes bizonyítékát adja a jelen tanévben a nyíregy­házi evangelikus Kossuth reálgim­názium Bessenyei György Önkép­zőköre. 500 példányban adja ki a szabolcsi remete kisebb költemé­nyeit. Betekintettünk egy nap a gimnázium egyik termébe, hogy magunk győződjünk meg a fiuk munkásságáról. Talán szerény is a környezet, az énekterem padjai előtt három három sarokban kis asztalokon Remington írógépek, előttük lázas­szemű, boldog tekintetű gyerme­kek, 17—18 éves fiuk, kopogtatnak és az asztal mellett ülő diák ren­dületlenül diktálja a szöveget az ócska foliánsokbóf. Délután öt óra van, a villanyfény mellett is dol­goznak ,készen ke l lenni rriég e héten a munkának, mert pénteken Belohorszky tanár ur — ugy mondták — nyomdába akarja már vinni a másolatokat. A középső asztalnál fiatal tanár ül ,hallgatja a diktáló fiu szavait, ceruzájával gyorsan fut végig a sorokon, je­gyez, töröl, javit, áthúz, beir csak ugy repül a jegyzés a lapszélre, szinte őrületes gyorsaság jelzi a munkát. A teremben érdeklődő, dikdtálót ,gépelőt leváltó fiuk áll­nak, ők is elcsodálkozva néznek ezen a sietős munkán végig, csil­logó tekintetükben bizalom van, jóságos nyugodtság önti el egész arcukat. Csendben vannak, csak néznek, reájuk nehezedik a sok jobbról-balról jövő szó, hang, a 'gé­pek kopogása megüü a csendet is a nagy munkában mindegyik fiu megfeledkezik a pajkosságrói, a diákcsinyről, csak csodálat és bámulat vetődik arcukra, a nagy munka, lázas dolgozás elsöpör in­nen mindent­Az egyik gépből most húzzák ki az újonnan készült másolatot, ar diák'a tanári asztalhoz viszi s $ korrigálandó irathoz teszi. A tanár egy pillanatra feláll. körülnéz, megcsendül "á hangja: •* >« — Mennyire vagyunk fiuk? Hárman is kiáltják: — Rögtön kész a mai adag...!! — jó... — fut végig a diákijadon a tanár arca — holnap a/..ónban be keli fejezni!! Ezeket — mutat az asztalán levő iratokra — holnap korrigáljuk ki. Pénteken a nyom­dába viszem a kéziratokat. E'ő'ép, rágyújt egy cigarettára, csak akkor vesz észre minket is és nagy örömmel' üdvözöl. El­mondja az egész kiadás históriá­ját, felvi'ágosit az előzményekről. — Két évvel "ezelőtt adta ki a Berzsenyi Dániel reálgimnázium * VII. osztálya Budapesten Besse- jj n.yei Hunyadi c. eposzát. Tavaly az egész ifjúság adta ki ugyanott Tarimenes utazását Amikor szep­temberben Nyíregyházára kerül­tem, célomul tűztem ki, hogy az ifjú-ág ügyeimét Bessenyei mü­veinek öncélú kiadá ára felhívjam. A véletlen is kezemre játszott. — Alig négy héttel a tanítás megkez­dése után az önképzőkörben felol­vasást tartottak Bessenyei György ről. Meghívtak az önképzőkörbe, mely Valent József tanárkollégám szakszerű vezetése alatt állott. — örömmé, ragadtam meg az alkal­mat, elmentem és a felolvasáshoz megjegyzéseket fűztem. De rá­mutattam egyben arra is, hogy en­nek az önképzőkörnek súlyos köte­lességei vannak Bessenyei György­gyei szemben: Ki kellene adni Bessen>eí egyik munkáját. A kő­Vetkező napon már megjelent az önképzőkör egy agilis tagja laká­somon és elkezdtünk tárgyalni. A tárgyalások hamar meghozták az eredményt is, a kör 72 tagja vál­lalkozott a kiadásra. Elhatározták, hogy a szabolcsi remetének ki­sebb költeményeit adják ki, ame­lyek amúgy is csak 18. századi kiadásban, elszórtan, Bessenyei kü­lönböző müveiben találhatók meg, s amely könyvek közül több olyan, mely egyetlen példányban, egyet­len egy hazai könyvtárban hever. Karácsonykor Pesten voltam, ezt az időt használtam fel arra, hogy e könyveket megszerezzem, elhoz­zam. Meglehetős sok nehézséggel járt a megszerzés. Egyik-másikat napokig keresték mig előkerült, volt olyan is amelyiket ki sem adták, lévén editio princeps, kit csak helyben használhattam. Az ilyen könyvben talált verseket magam másoltaim le. Midőn január elején visszajöttem, szó sem lehe­tett arról, hogy az ifjakat a munkába bevonjam, mert a félév előtt álltak, tanulmányi köteles­ségük végzése még a Bessenyeinél is fontosabb. Néhányan addig is vállaltak gépelést, az összmunka azonban most kezdődött meg. Az ifjak szórakoznak voltaképen, nem is dolgoznak, nem munka ez nekik!! Mo>t már készen leszünk hamarosan, pénteken a nyomdába keriii az egész. — És a kiadás költségei...? — A fiuk adták össze az egé­szet. A könyvet 'tigyen bocsátják a tudományos világ rendelkezésére, nem kérnek érte semmit, ; az egész kiadást a gyermekek viselik. Ez az anyagi oldal talán a 'leg­szebb megnyilvánulása az egész vállalkozásnak. Ilyen korban, a mai időkben különösen, az adomá­nyozókészségükről lehet az embe­reket a legjobban megismerni. — Manapság, amikor tudományok, művészetek, kutatások céljaira oly kevés az adakozó ember, olyan ke­•\esen vannak az igazán önzetlen vállalkozók, akkor a serdülő-kor­ban az ifjak ilyen áldozatkészsége mindennél jobban bizonyítja a ha­tározott, komoly, céltudatos élet­re való törekvést. Látja kérem, ma lépten-nyomon beszélnek a középiskolai nevelés csődjéről, szidják a mai tanítási rendszert pedig egyedül a modern pedagó­gia tettrevaló nevelés ehozhat lét­re ilyen vállalkozást, az ifjuvai és a fiatal 'lélekkel való együttműkö ­dés, szoros lelki kapocs. Kezet fogunk, elbucsuzunk, már a diákcsoportok között van, még néhánnyal szóba áll, röviden fe­lel a kérdésekre, azután eltűnik alakja a teremből. A diákok csoportjai közé kevere­dem. Most nem érdekli a diákot a holnapi nap, a latin vagy a történe­lem, matematika, mindenütt a ki­adásról beszélgetnek, komoly sza­vak hangzanak fel, meggyőződé­ses kijelentések; .másutt az ifjak egy csomóba bújva böngészik az öreg fóliánst, véleményt mondanak a korbeli nyomtatásról, helyesírás­ról, egyik-másik már idéz is a szö­vegbői, keresik a preromajntikus ele met a költészetben, vitatják Bes­senyei szépirói munkásságának ér­tékét, egyszóval mindenütt Besse­nyei és költészete, a Bessenyei ki­adás van előtérben. Egy szőke, szerényarcu fiút fo­gok meg karjánál és félrevonom. Lelkesedéssel felel kérdéseimre, a szeméből csupa tűz, boldogság, ide a izmusával, olyan jól esik meg­pihenni ezen a boldog arcon, ár­tatlan diáktekinteten, olyan jó* esik, mikor olyan sok, s ta.án nincs is más, mint boldogta.an ember a világon. — Mi ébresztette fel önökben ezt a tettrekészséget tanáruk biztatá­sán kívül... ? — kérdezem a szőke fiut. — Nem lehet azt megmondani; valami, ami itt él bennünk, ami vezet, irányit, visz, sodor minket távlatokon túllévő világokba. Több annál, mint amit ina hazafias ér­zésnek mondanak, jóval több, lát­hatatlan erők, melyek élniakarást, és életigenlést követelnék. Határozott a felelete és sokat­mondó. — Miért adják ki éppen Besse­nyeit, a tizennyolcadik századból ? — Miért... ? —- kérdezi, s tekin­tete rámszegződik — mert fel a'.ar­iuk ébreszteni az embereket, a vi­déket is, a közélet minden ténye­zőjét, hogy van még ifjúság, van, mely nemhogy megvetné a multat, hanem jói tudja, hogy csak a múl­ton épitve, a jelenben élve alakit­hatja ki a jövő szebb reménysuga­rát is, érheti el ép a magyar if­júság a feltámadást is. Megakad bennem a szó, erre a határozottságra nem készültem el. Indulunk, e búcsúzunk. Amint a Kállói-utoa halványan kivilágított járdáján végigmegyek, — előttem néhány Kossuth-diák a Bessenyei­ről beszé.getve, - - akaratlanul is összefut a szemem előtt minden, elhalványodik minden az örömtől, a boldogságtól, amit ezek a fiuk, •ezeknek a munkája vert szivembe. Mintha másmityen volna a világ is hirtelen körüiöt em, mintha messzi fáklyák gyuladnának ki, s a feltá­madás dalát énekelnék... — A varázshegy, Thomas Mann Nobeldijas regényének propa­ganda kiadása most jelent meg. Az ezer oldalas 4 kötetes hatal­mas mű ára 6 pengő 40 fillér. — kapható az Ujságboltban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom