Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-03-06 / 53. szám

JSíVÍRYIDálC 1931. március 6. Vámieszállitás Irta dr Bud János m kir. kereskedelemügyi miniszter. A békekötés folytán történt, kö­zépeurópai gazdasági eltolódások Magyarországtói követelték a leg­súlyosabb áldozatot. A régi Oszt­rák—Magyar monarchia 50 mil­lió lakossal ideális gazdasági egy­séget jelentett, amely azonban a háború után egy csapásra meg­szűnt. Az utódállamok azonnal' a legerősebb vámvédelmi gazdaság­politikára tértek át, habár közülök egyik sem remélhette, hogy gazda­sági szükségleteit a saját termelé­séből képes lesz fedezni. A háború pusztításai következ­tében a nyersanyagok hiánya — szinte áiandósult és ez okozta azt, hogy nemcsak a külföld, hanem Magyarország is kénytelen volt a gazdasági életet erős állami ellen­őrzés alá vetni. Midőn 1924-ben az infláció megszűnt és a gazdasági helyzet ismét normálissá vált, va­lamennyi európai állam között Ma­gyarország volt az efső, amely a külkereskedelmi korlátozásokat megszüntette. Felhagytunk a be­és kiviteli tilalmakkal, az állami felügyelet kereteit egyre nagyobb mértékben tágítottuk és igy a ke­reskedelem szaljadsága csakhamar helvreállhatott. ' Nem kétséges, hogy a mostani gazdasági vi'ágkrizisnek és a Du­na völgyében fekvő államok gazda­sági válságának egyik főoka az Európában vezető szerepet játszó iparos országok túlságos magas vám védelmi politikájában kere­sendő. Minthogy Magyarország el­sősorban agrár állam, a külföldön való vásárlásainak mértéke attól függ, hogy az ipari államok mennyire hajlandók a magyar me­zőgazdaság fölöslegét iparcikkek­ért becserélni. A mult ősszei" Var­sóban, Genfben és Bukarestben a keleteurópai államok részvételével tartott agrárkonferenciiákon Ma­gyarország képviselői is megjelen­tek, minthogy Magyarország is kész annak a közös akciónak az ér­dekében dolgozni, amely a mező­gazdasági kivitel nagyfontosságú kérdését óhajtja megoldani. A háború után, egyideig a ma­gyar vámpolitika alapját még a ré­gi osztrák—magyar vámtarifa ké­pezte, oly változtatásokkal, ame­lyek számoltak a békekötés folytán előállott és gyökeresen megválto­zott gazdasági berendezkedés kö­vete'ményeivei. 'Az 1925-ben é etbe­léptetett uj autonom vámtarifa leg­főbb célja az volt, hogy megköny­nyitse uj kereskedelmi szerződések megkötését. Az autonom vámta­rifa tételeinek egész sorát mérsé­keltük azután a kereskedelmi szer­ződésekben a reg nagyobb kedvez­mény alapján. Ezekre a tarifa­mérséklésekre nézve jellemző az a statisztikai adat, amely szerint mig az, 1925. év vámbevételeinek összege 15 százalékát tette azössz­behozatai értékének, addig az Í929­ben és 1930-ban ez az arányszám 10, illetve n százalékra száll talá. A Népszövetség kezdeményezé­sére 1927-ben tartott gazdasági világkonferencia jelszavát, amely szerint a vámok további emelésé, nek véget keli vetni, Magyarország hiven megvalósította. Ezt a vám­politikai elvet azonban a mi iparos szomszédaink, Ausztria és Cseh­szlovákia nem tették magokévá, sőt a mezőgazadsági termékek vám ját erősen felemelték és ezzel a magyar mezőgazdaságot nehéz helyzetbe hozták. Éppen ezért a mult év márciusában Genfben meg inditott közös mezőgazdasági akció Hétfőn és kedden? érdekében megkezdett tárgyaláso­kat Magyarország nagy érdeklő­déssel kisérte és hajlandók is let­tünk volna ezeket a megállapodá­sokat ratifikálni, ha Ausztria és Csehszlovákia meg nem tagadták volna aláírásukat. Kétségtelen, — hogy olyan kis ország, mint Ma­gyarország, nem kezdeményezhet semmiféle uj kereskedelempolitikai irányt ,ha ennek elérésében szom­szédaink őt nem támogatják. Mindama korlátozás és akadály ellenére a magyar külkereskedelmi forgalom az utolsó 10 év alatt ör­vendetesen fejlődött. Ezen időszak alatt ugy a behozatal, mint a kivi­tel jelentékenyen emelkedett és egy évtizeden át tartó passzív kül­kereskedelmi mérleg után az 1930. esztendőben először volt nagyobb az exportunk, mint a behozata­lunk. Ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi évek alatt mily erős áresést szenvedtek a mezőgazdasági ter­mények, akkor a mí exportunk erőteljes bizonyítékát szolgáltatja Magyarország ellenállóképességé nek a gazdasági depresszió ide­jén. A behozatal csökkenése első­sorban az ipari termelés terén tapasztalt árcsökkenésre vezet­hető vissza, habár mindenesetre közrejátszik itt a lakosság vásárló­képességében beállott csökkenés, úgyszintén a hosszúlejáratú kül­földi kölcsönök hiánya is. A magyar kormány tisztában van azzal, hogy az ország jövő boldogulása attól függ, hogy mily mértékben sikerül a békés együtt­működés a többi külföldi ország­gal, Magyarország arra törekszik, ,hogy a nemzetközi forgalomnak rá eső részét növelje és a maga részé­ről örömmel üdvözölné, — ha a vámok általános leszállítása mi­előbb lehetővé válnék. Az ország­nak piacot kell teremtenie mező­gazdasági termésfeleslegének elhe­lyezésére, mert csak igy lesz ab­jban a helyzetben, hogy olyan áru­kat, amelyeket nem termel, a kül­földről vásárolhasson és külföldi kölcsöneinek kamatterheit ki­egyenlíthesse. Gnrtins német külügyminiszter Bethlen berlini látogatásáról Bécsbői jelentik: Curtius német külügyminiszter a bécsi sajtó kép­viselői előtt nyilatkozatot tett a politikai és gazdaság helyzetről. Nyilatkozata szerint a tárgyalás teljes összhangot teremtett a két állam között. A kisebbségi kérdés megoldását komolynak és a legel­ső követelménynek tartja, mert benne a népek tartós békéjének alapját látta. I Curtius a továbbiak során kije­lentette még, hogy Bethlen leg­utóbbi berlini látogatása alkalmá­val olyan megállapodást létesített, hogy Magyarország és Németor­szág kereskedelmi szerződését a legrövidebb időn belül meg lehet kötni. A szerződés parafálását vég­ző bizottság már a legközelebbi napokban összeül. Felhívás a Frontharcos Bajtársakhoz! A frontharcosok miskolci cso­portja e hó 8-án, a Borsod várme­gyeháza dísztermében megtartan­dó alakuló ülésére, a szabolcsvár­megyei bajtársakat meghívta. Ez alkalommal nyújtják át a nagynevű zászlóbontónak, vitéz Borbély.Maczky Emii főispánnak a diszeinökségéről szóló okleve­let is A szabolcsvármegyei elnökség nevében vitéz szentkatolnai Ele­kes Gábor nyug. ezredes, várme­gyei vezetőtiszt a következő fel­hívással fordui a frontharcosok­hoz: E gyűlésen a szabolcsvármegyei elnökséget egy kisebb küldöttség élén képviselni óhajtom, miért is az idő rövidsége miatt ezúton ké­rem fel a bajtársakat a részvételre. Az alakuló ülés délelőtt io-kor kezdődik, mely után 13 órakor frontharcos áldomás lesz a Koro­nában. Ebéd-jegy ára 2 pengő. Az ebéden résztvenni szándékozók részvételüket legkésőbb 7-én dé­lig levelezőlapon jelentsék be vi­téz Litkey György szervezőtiszt­nek Miskolc, Rákóczi-ut 7. sz. A küldöttség e hó 8-án reggel 5 óra 10 perckor indul személyvonat­tal és érkezik Miskolcra 7 óra 37-kor, majd visszafelé indul Mis­kolcról délután 17 óra 37-kor és érkezik Nyíregyházára este 19 óra 47-kor. A részvételt e hó 7-én délig — miheztartás végett — kérem tu­datni velem is Károlyi-tér ,20. sz. alatti hivatalos helyiségünkben. á majolika kiállítás művészi értékű darabjait olcsó árai miatt szétkapkodják a nyíregyháziak Vasárnap estig marad nyitva a Cseszkó Máté által rendezett hód­mezővásárhelyi népművészeti kiál­lítás, amely iránt igen nagy és ko­moly érdeklődés nyilvánult meg eddig is és az érdeklődés napról­napra fokozódik. Egymás után kel­(niek el a szebbnél-szebb dísztárgyak virágvázák, virágtartók, kancsók, kulacsok, bütykösök, mippek, iró­asztaldiszek, torzfigurák, tányérok, tálak, faszobrok és kézimunkák. A kiállítás egyik legszebbj da­rabja egy falitányér, amely dom­bormüszerüen kidolgozva egy falusi mulató jelenetet ábrázol, készítője Petrás József gölöncsér, aki a re­mekművű tányért 1856-ban készí­tette. Nagyon, szépek a régi római és etruszk amphorákra emlékeztető edények, valamint a Móra Ferenc ásatásai során napvilágra került avarkori dísztárgyak mintájára ké­szített tálak, kancsók és vázák. . A hódmezővásárhelyi művészek nagy sikerrel szerepeltek nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, igy többiek között aranyérmet nyertek a barcelonai, monzai, bu­dapesti, nagykőrösi, kecskeméti és szegedi kiállításokon is. A legszebb lakásdisz egy-egy ilyen majolika tárgy. Mindegyik egyéni, művészi munka és bár hi­hetetlenül olcsó, mégis nagyon ér­tékes. Megegyezett az indiai alkirály Ghandivai Bombayből jelentik: Az indiai álkirály megerősítette azt a hírt, hogy Ghandivai sikerült megkötni a megegyezést s ennek következ­tében Ghandi pártja lemondott a polgári ellenállás törvénytelen ál­láspontjáról. Nemzetközi Automobil Motoros Hét Budapesten A Királyi Magyar Automobil Club, a »Budapest« Sport-Egyesü­let a Magyar Automobilkereskedők Országos Egyesülete, az »Urvezető« Nemzetközi Automobil-Motoros He­tet rendez 1931 március 28—ápri­lis 9-ig. Az Automobil Motoros Hét programmja : március 28: Nemzetközi Keleteuxópai Automo­bil és Motorkerékpár kiállítás ün­nepélyes megnyitása. Április 3. Az első Automobil és motorkerékpár csilíagtura Buda­pestre érkezése. Április 5. A'Városligetben.: Nem­zetközi »Grand Prix« verseny mo­torkerékpárok részére. (Magyar­ország nagydija.) Április 6. Szépségverseny. (Con­cours d' Elégance) a Városliget­ben. Április 6. Ünnepélyes díjkiosztás. Ünnepi lakoma a Szent Gellért szál­lodában az Automobil Hét győzte­seinek és résztvevőinek tiszteletére. Április 9. Táti Rekordnap auto­zobilok és motorkerékpárok részére (50 km. Budapesttől.) A Gráf Zeppelin léghajó meg­érkezése. Az Automobil Motoros Hét ren­zőbizottsága sok helyről érkezett óhajoknak engedve a motoros hét­tel kapcsolatban rendezett Nemzet­közi Csilíagtura keretén belül Bu­dapestre induló társas utazások megrendezése lehetővé tételé cél­jából a következő határozatokat hozta: , Mindazon résztvevők, akik az Automobil Motoros Hétre Buda­pestre óhajtanak jönni, de nem akarnak a nemzeti csillagturán 500 km-nél nagyobb távolságot le­futni, szabályos nevezésüket bead­va indulhatnak ugyan, de a zo­máncplaketten kivül díjazásra nem tarthatnak igényt. Ilyen nevezések számára a nevezési dijak automo­biloknak 10 pengő, motorkerékpá­roknak 5 pengő. A befutandó utvo­nai 300 kilométernél rövidebb nem lehet. A rendezőbizottság ezzeí a lépésével módot nyújt azoknak is a csillagturán való résztvételre, akik nagyobb távolságot megtenni nem akartak. A nevezési zárlat március 10. Mindennemű felvilá­gosítással a Tiszántúli Automobil Club Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 2. (telefon 258.) szívesen szolgál. A kényszermunkára ítélt orosz foglyok lázadása Moszkvából jelentik: A lapok jelentése szerint a Középszibé­riában kényszermunkára ítélt fog­lyok telepein napról-napra ujabb lázadások következnek be. Az egyik telep deportáltjai megtámad ták a 17 főbői álló GPU őrséget, a katonákat lemészárolták, fegyve­reiket elszedték s a közeli kis fa­lut ,is elfoglalták. SPORT NyTVE—NSE 2:2 (1:1) Biró: Bakó. A tréningnélküliség, a mindig bi­zonytalan start ezúttal is meghozta a meglepetést és a nagykállói csa­pat egy értékes pontot elvitt a he­lyiektől. A gólokat Pásztor és Hernádi, illetve Gerda és Ullmann lőtték. Bakó Gábor ismét bebizonyította hogy a kerület legjobb bírója. NyÖTSE—NyMTK 1:1 (1:0.) Biró: Nácsik. Durva játék után, rossz bírói ve­zetés mellett a mérkőzés eredmény­telenül végződött. Góllövők: Ró­zsa és Kiss.

Next

/
Oldalképek
Tartalom