Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-02-22 / 43. szám
22 JNFVÍRYIDÉK. 1931. február 24. augusztus 12-én megajándékozta Klein barátját egy hentesbárddal. Már régebben igérte, hogy meg fogja egyszer lepni valamivel, aminek hasznát veszi. A bárdot a hetessel küldte el Simkovicsnak, aki még aznap felhasználta a kaszárnyában gulyáshus aprításra. Még sok kérdésre ad érdekes feleletet Simkovics, aki 'jelen volt annál az afférnál is, amikor a Lacz. kovszky vendéglőben Kleint sógora, Schwarcz meg akarta támadni és tud arról, hogy ki is hívta párviadalra akár késsel, akár más eszközzel. Elmondja, mi "történt Stark eltűnése napjaiban és hogyan irt levelet Blum Kálmánhoz, amikor Klein is eltűnt. Ezek. ben a napokban Ehrenfeld Magda, akit egyébként ő személyesen nem ismert, telefonon hívta fel, hogy mit tud Kleinról? Megkísérelték Blumot telefonon is felhívni, de nem sikerült. Klein eltünésével'kap csotatban felmerült az a feltevés, hogy Klein talán sikkasztott és igy szökött meg. Ettől váló félelmében sietett barátja segítségére es igy üzenték meg Klein barátai Blum utján, hogy nélkülök ne tegyen egy lépést sem. A maga részéről nagyon csodálkozott volna, ha a hir igaz, mert Kleint becsületes embernek ismerte. Stark eltűnéséről néki Klein nem mondta ei, hogy iooo pengőt sikkasztva tünt el, mint ezt másoknak hazudta. Egy izben a Korona előtt találkoztak Szamecz Károlyíyal, aki megkérdezte: — Na Klean ur, hol van Stark? Klein erre azt válaszolta, hogy egy nővei a külföldre szökött és magával vitt ezer pengőt is. Ezután a tanúhoz az ügyész, majd a védő intéz kérdéseket. Az ügyész érdeklődik aziránt, milyen volt a szóban levő revolver, továbbá mohdca-e a vádlott a szeptember elsejei tüntetés előtt, hogy a telepen egy egíisz lázadó csoport eltüntethető. Erről a tanú is tud— Az Ehrenfeld Magdával való viszony részleteiről sokat mondott a vádlott? — Éppen eleget... — Hogy van az, hogy a tanú nem ismerte Stark Andort személyesen, holott vallomása szerint ott volt a Klein és Stark között létrejött megegyezés alkalmával a Laczkovszky vendéglőben, ahol a megegyezés tanuja volt. — Egy másik asztalnál ültem, a mikor Klein és Stark tárgyaltak... — Erkölcsi szempontból olyan viszony után, amelyben vádlott volt Ehrenfeld Magdával, megengedhető lett volna a házasságkötés ? — Halottam több hasonló esetet, amikor házasságkötéssel végződött az ismeretség. Dr. Klein Aladár védő kérdésére Simkovics elmondja, hogy Klein amikor a leendő otthonának tervét mutatta néki, azt mondotta: — Milyen jó is lesz, ha majd vasárnaponként ti eljöttök hozzánk kártyázgatni!... Klein diszpenzáció után érdeklődött, hogy ha nem egyeznek bele a házasságba, együtt szökjék meg Magdával Simkovics is megerősíti, hogy Klein Sándor Szilágyi Jenő dr. utján diszpenzációhoz akart jutni. Az volt a terve, hogy ha nem egyeznek bele a Magdával való házasságába, meg fognak szökni. Klein hevességére jellemzőül elmondja, hogy egy izben kártyajáték közben őt, a jóbiarátját is meg akarta pofozni, mert a játékot nem találta szabályszerűnek. Tud a vádlott utazási álmairól. Arról is mesélt neki Klein, hogy Afrikába megy oroszlánvadászatra. Klein Sándor az elnök kérdésére megjegyzi, hogy általában igazat mondott a tanú, csak néhány részletkérdésben kér kiegészítő vallomást. — Simkovics ezekben, a Schwarcz Miklósre vonatkozó adatoknak megemlítésével befejezte tanú vallomását, amely u án a védő kérelmére a bíróság Simkovicsot megesketi. Stark Andor regjobb barátja, aki kezdetben megsejtette a gyilkosságot György József kisvárdai születésű, budapesti lakos sertésbizományos a következő tanú, aki nagyon jó barátja volt a meggyilkolt Stark Andornak. 1928 óta Pesten lakik, de mindenről tud, ami itthon történt. Amikor hírt kapott barátja eltűnéséről és arról a gyanúsításról, hogy Stark ezer pengőt vitt el, az volt a meggyőződése, hogy ez lehetetlen, mert Starkot tdlpig becsületes, korrekt embernek ismerte. Azonnal leutazott Nyíregyházára, majd átment Kisvárdára is. Stark Lajoshoz, hogy megbeszélje a teendő lépéseket. Stark Bélával ki ment a fatelepre, ahol vallatóra fogták Kleint, mondia el, hogy történt utolsó találkozása Starkkal. Közben élénken figyelte Klein arcát, nem lát e rajta különösebb izgalmat, mert már akkor az volt az érzése, hogy valami itt nincs rendjén a telepen ezzel az emberrel. Klein azt hazudta akkor, hogy hétfőn este fél hatkor bejöttek Starkkal a telepre, majd mig ő a kassza rendezéséhez fogott, Stark a másik irodában gépen irt. Megkérdeztem Kleint, érdeklődött-e, mit irt akkor Stark. Igen — mondotta — azt felelte Stark, hogy privát levelet. A tanú ekkor szétnézett a fatelepen, ahol találkozott Vancsisin József őrrel, akit ugyanAPOIiLO M OZGÓ Szombaton 3/45, 7 és 91/4, vasárnap Vss3, »/*5, 7 és 9V4 irakor 2 rendkívüli világattrakció egy műsorban! "9V A szezon legnagyobb filmujdonságai! SCHERLOCK HOLMES LEGÚJABB KALANDJA A ZÖLDSZEMÜ DETEKTÍV Jack Trevor, Marietta Miller, Fenyő Emil együttes szereplésével LÁNGOLÓ TENGER A két izgalmas filmszenzáció egy műsorban. Hétfőtől: PIZ PALÜ I csak kihallgatott. Stark eltűnésére vonatkozólag. Vancsisin aztmon dotta, hogy a kérdéses estén ő körtét vitt biciklin Ehrenfeldné nagyságos asszonyhoz és egy félóra illetve, mint később mondta, egyóra múlva jött haza. A biciklit beállította az első irodába, majd bezárva az irodát, lakására ment. Azután tanú elment Ehienfeldékhez is, mert meg akarta szerezni Stark Andor állítólagos levelét. — Ehrenfeldné otthon volt és otthon voltak leányai is. A levelet azonban nem kapta meg betekintésre, mert az akkor a család ügyészénél volt. Megkérte tehát Ehrenfeldnét, mond ja el emlékezetből a levelet. Mindenáron hallani akartaui ezt a lehelet „mert következtetni tudtam volna nyomban, Stark irta-e azt. — Amikor Ehrenfeldné, aki szószerint igyekezett idézni a levelet, odaérkezett, hogy az aláírást mondta el: igy: Stark Andor, belépett erre a szóra Ehrenfeld Ilona és hozzátette s. k. Az elnök megjegyzi, hogy ennek a megállapításnak itt most nincs helye és kéri tanút, hogy beszéljen Stark Andorról. A tanú elmondja, hogy barátja, Stark mondotta, hogy Klein udvarol Ehrenfeld Magdának és ő nem akarta soha Magdát feleségül venni, annál kevésbbé, — mert hiszen őt már csak napok választották el attól, hogy meglegyen az eljegyzése egy nyíregyházi kislánnyal. A kir. ügyésznek arra a kérdésére, hogy vájjon ész re vette-e a fa. telepen, hogy Klein izgatott, a tanú azt felei, hogy nem vett észre rajta semmi különöset, bár már akkor erősen figyelte. Már akkor gyanúja támadt legfőképpen azért, mert az a levél, amely Stark Andor öccséhez érkezett, semmiben sem vallott Stark stílusára, tónusára. Az ügyész végül azt kérdezi, hogy ez a szó »felhajtás« csakugyan Stark Andor szokott szavajárása volt-e. A tanú erre pozitive nem emlékszik. Szerinte az a szólás, hogy »nem kell felhajtást csinálni^ általánosan megszokott. Dr. Klein Aladár védő különösen Stark múltjára vonatkozóan intéz kérdéseket a tanúhoz, akit miután az ügyész indítványozza és a védő sem ellenzi, a bíróság megesket vallomására. Elein Sándor barátai vallanak Most sorra kerülnek Klem Sán- g dor barátai. Rokonszenves tanuk. | baráti hűségük számos tanújele szép vonás ebben a döbbenetes érzékiséget sugárzó bünperben. Burger Ferenc kereskedősegéd lép be elsőnek. Három esztendeje van jó barátságban a vádlottal. A fatelepen azonban mindössze egy izben volt. Stark Andort csak látásból ismerte. Klein mindig ugy nyiatkoo t neki a s arkkal való viszonyáról, hogy jóban vannak, szimpatizálnak egymással. Hetenként átlag háromszor találkozott Klein'nál és legtöbbször a Laczkovszky vendéglőjében. Klein szolidan viselkedett, mértéket tartott, de hamar haragra gyulladt, ha ingerelték. Ilyenkor az arcába futott a vér. Arról, hogy milyen viszonyban volt Ehrenfeld Magdával, — Klein neki i.era mondott semmit, de másoktól hallott eleget, hiszen erről »az egész világ beszélt.« Ami kor szeptember 3-án érdeklődött, hogy hoi van Stark, azt a választ kapta, hogy elment a Tátrába egy leánnyal... Az 1000 pengő eltűnését nem emiitette néki. Magdáról és az esetleges házasságról véle nem beszélt a vádlott. Arról, hogy Klein Amerikába készült, ő is tud. Azért akart a vádlott kimenni, hogy igy többet keresve, segíthesse szüleit. Egy izben ő is hallotta, amikor Klein ezt a kérdést vetette fel: — Mit kapnék én, ha egy embert megölnék... Ami a szeptemberi tüntetéssel kapcsolatos kijelentést illeti, hogy a fatelepen el lehetne rejteni a lázadókat, ezt csak viccesen mondotta Simkovics és az ő, továbbá több más barátja jelenlétében. Klem a gyilkosság után még éjjeii zenét akar adni Burger Ferenc elmondja a továbbiakban, hogy Klein jó fiu volt, ugy hogy nem is tételezte volna fel róla, hogy ilyen szörnyű bűnre képes. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy tudomása szerint Klein nem volt nagyratörő és Amerikába sem azért ment volna ki, mert itteni pozícióját kicsinyelte, hanem azért, hogy több pénzt szerezve .segíthessen hozzátartozóin. Szeptember 11-én, vasárnap találkozott Kieinnal, Voltak a Sipos cukrászdában, majd a Kossuth szobor mellett leültek. Klein melankolikus hangulatban, vágyakozva mondotta, hogy most nagyon szeretne éjjeli zenét adni Magdának... Kérdezte, hogy kell erre engedélyt kérnie a rendőrségtől. Majd kérte, hogy énekeljek és halkan dúdoltul^ ezt a dalt : — Szabad-e még magát szeretni... f , Ezután Kleint elkísérte. A rendőrség felé ment. A védő kérdéseire elmondja Burger Ferenc, hogy hallott Klein fantasztikus terveiről, a perpetuum mobile-ről és ő hitt ezeknek a ter veknek a komolyságában. A kir. ügyész nagyon fontos figyelmeztetést tesz. A tanú a rendőrségen azt vallotta, hogy amikor Klein a telepen való eltüntetés lehetőségérői beszélt, nem azt mondotta, hogy többet el lehetne ott tüntetni, hanem azt, hogy egy embert jól ei lehetne a fatelepen tüntetni. Klein Sándor vádlottnak az a megjegyzése, hogy ő nem mondotta, hogy eí lehet tüntetni ott az embereket. A tanú végűi is megerősíti azt a vallomását, amelyet előbb tett, hogy egy ember eltüntetésérői volt szó. Megesketik, Még egy barát, ak- olvasta a nagyon bizalmas svájci levelet Szamueli János a következő tanú. A Szamueli cég üzletvezetője. Nagyon jó, nagyon bensőséges barátja volt Kleinnak már polgárista korából. Sok titkát tudja, résztvett számos mulatásában, ismeri terveit, lelkes nagy bánatát, házassági tervét, álmait a boldogságról... O is látta a fatelepen építendő ház rajzát, a költségvetést, látta, miként borul ei a kedélye barátjának, amikor reménye elhalványodik. Azt mondja Kleinról, hogy lassú, nehézkes ember, halkszavu, de indulatba tüzesedő. Erős fiu, első tornász volt. Ehrenfeld Magdáról nagyon sokac beszélt neki Klein, sőt egy év óta másról nem is tudott beszélni, csak róla. Kezdettől jóban voltak, tud arról is, hogy autón ismerkedtek meg egymással. Klein elmondotta intimitásait, szerelmi életének legkisebb részleteit is. Olvasta azt á levelet, amelyet Ehrenfeld Magda Svájcból irt Kleinnak. Ez a Ievéi nagyon bizalmas és titkot feltáró... — Ha igy beszélt magának Klein, tudott-e ezek után is házas.