Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-06 / 4. szám

J^ÍKflDáK. 1931. január 6. Szükség van-e kartelltörvényre ?! Irta: dr. Diczig Alajos, kamarai h. titkár. (Debrecen.) I. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter ur a napokban, a lapokban olvasható tudósitás szerint a Házban jelenlévők élénk tetszésnyilvánítása mellett benyújtotta a gazdasági verseny szabadságát korlátozó megállapodásokról szóló törvényjavaslatot. Bár a törvényjavaslat cime diszkréten hallgat arról, hogy ezeknek a megállapodásoknak igazi neve : kartell (a törvényjavaslat tervezetében zárójelben ez is ott volt) már a rövidség kedvéért is az alább kifejtendőkben nevezzük nevén a gyermeket : beszéljünk egy keveset a, karteUekről. A törvényjavaslat benyújtása miatt ismét fellángolt a küzdelem a körül a kérdés körül, vájjon kell-e nekünk egyáltalán kartelltörvény ? Erről szeretném ért is elmondani a Szerény véleményemet. A kartellkérdés körül már az évszázad első évei óta nagy vita folyik a magyar közéletben. Hiszen már akkor, amikor nálunk a kartell szervezkedés embrionális állapotban volt, már akkor jelentkeztek óhajok a »szipolyozó« kartellek megrendszabályozása érdekében. Mindennek ellenére egészen 1925-ig azonban ez a vita inkább elméleti jellegű maradt. Hiszen fázok a tervezetek, amelyek a karteUekről a XX. század eiső évtizedében készültek, — mint amilyenek voltak Ráth Zoltán jogjkadémiai. tanár és Mandel Pál országgyűlési képviselő tervezetei, — nem annyira gyakorlati szükségből fakadtak, mint inkább a világgazdasági jelenségekkel lépést tartó elmék szülöttei voltak. A kartellkérdés igaz jelentőséigét a világháború után nyerte el. A kérdés szabályozásának, vagy ahogy emlegetni szokták a »kartell megrendszabályozásának« szükségessége, illetőleg ennek hangoztatása azonban egyáltalában nem egyidejű a kartellek tényleges kifejlődésével. Mert ha voltak is 1920—1925 között hangok annak érdekében, hogy a kartellelcrőj törvényt kellene alkotni, — a kérdésnek a közvélemény elé dobása akkor történt meg. amikor különféle, főleg világgazdasági okok nyomása következtében, mezőgazdaságunk rendkívül nehéz helyzetbe került. 1926-tól kezdve a magyar gazdasági élet mindinkább nehezebb és nehezebb helyzetbe jutott. A szanálásban hozóit hatalmas áldozatokban kifáradva, ellenállóké pessége is gyöngült azokkal a bajokkal szemb en, amely ek az egész világon jelentkeztek. Mezőgazdasági és ipaii téren az egész világon egyaránt túltermelés jelentkezett, amelynek hatását csak fokozták a nemzetközi munkamegosztást példátlanul nehezítő vámpolitikai intézkedések, elzárkózó törekvések. A helyzet súlyosságát mezőgazdasági téren az évről évre csökkenő s 1930 bán egészen a mélybe zuhant terményárak mutatták. Ezzel szemben az ipar épen a kartell szervezeténél fogva az árszínvonal csökkenése ellen, egyelőre védekezni tudott. A mezőgazdaság keresni kezdte természetesen súlyos helyzetének okát és amint ez már ilyenkor történni is- szokott, nem látván meg a fátél az-erdőt, — minden bajának okát főleg kettőben jelölte meg : a vámtarifában és a kartellben. Mezőgazdaság vezető emberei nem tagadták azt, — főleg a higgadtabb vezetők, — hegy ezentúl sokkal I súlyosabb és nyomósabb okok játszák a főszerepet, a mezőgazdaság helyzetének rosszabbra fordulásában, — mégis uralkodó szólammá vált az, és szinte minden mezőgazdasági jellegű gyűlések vezető szólamává: minden bajnak a vámtarifa és a kartellek az okai I ! A kartellkérdés igy került a közérdeklődés homlokterébe. Megkell állapitanunk azt. hogy azok részéről, akik a kartelleket minden baj okozójaként állították be, — a kartellekkel szemben elfoglalt álláspont egyáltalán nem volt következetes. Hiszen mezőgazdasági oldalon igen előkelő helyről hangzott el olyan irányú nyilatkozat, hogy a mezőgazdaság sok baján igazán a mezőgazdasági termelés kartelszerü szervezkedése segíthetne. A baj csupán az, hogy a kartelt a mezőzőgazdasági termelők körében meg csinálni rendkivül nehéz. a jelenlegi viszonyok között csaknem lehetetlen. De ott. ahol lehet, a termék forgalombahozatalánál élnek ezzei az eszközzel, s a szervezetben a karteleket különösen elítélő vezető mezőgazdák is szívesen résztvesznek. Utalunk a Mezőgazdaság' Kiviteli Intézetben alakult burgonyakiviteli szindikátusra. De kereskedelmi oldalon seml annyira érett ez a probléma, hiszen kereskedelmi részen szintén nap-nap mellett találkozunk kartelszervezkedésekkeí vagy kartelszerü törekvésekkel. Mit mutat mindez? Azt mutat" ja. hogy a kartel probléma |még nálunk nem érett meg teljesen ar. ra. hogy vele ,mint olyan problémával foglalkozunk,, amely a maga kialakult, befejezett formájában végleges szabályozás tárgya lehetne. A kartell ma világjelenség, ha Magyarországon ma kartelképző" dés történik, vagy hogy kartelek vannak, az a világgazdaság területén iefolyó Szervezkedési mozgalomnak csak egy kicsiny hullámverése. Erre azért szükséges különös nyomatékkal reámutatni., hogy mindenki lássa napfénynél világosabban azt az egyszerű igazságot, amelyet a gazdasági élet jelenségeinek megítélésénél oly sokszor elfelejtenek: semmi sem történik ok nélkül. Amikor a magyar gyáripari termelés körében a kartelmozgalom az utóbbi esztendőkben különösen megélénkült, abban nem a gyáriparosok »nyereségvágya« a vezérmotivum, hanem a magyar gyáripar alkalmazkodása, még pe. dig szükségszerű alkalmazkodása az Európaszerte uralkodó viszonyokhoz. A magyar gyáripari termelés maia már nem támaszkodhatik az inflációra, a behozatali korlátozásokra és az autonom vámtarifára. hanem be keh rendezkednie tervszerű termelési, vásárlási és eladási szervezet megteremtésévei és ezen keresztül a

z uj viszonyokhoz. A kartelekkei tehát, mint a termelés szervezésének és szabályozásának szükségszerű eszközével számolnunk kell. Eltiprásuk lehetetlen és eltiltásuk csak azt eredményezné, hogy azok az óriási gazdasági erők, amelyek emögött a világjelenség mögött feszülnek vagy súlyos gazdasági károkat okoznának vagy ami (még valószínűbb, más formába öltözötten uj életre kelnének. (Folyt köv.) Látogatás Nyíregyháza város ingyen ebédet os£tó konyháján A Vadász-féle ház üres termeiben naponként izes ebéd készül Nyíregyháza város ínségesei részére. Eleinte tartózkodva fogadták! a munkanélküliek és más ínségesek a város ingyen ebédakcióját. Mindig vannak okoskodók, akiknek semimi sem jó, akik misdenütt huncutságot, ámítást szimatolnak, holott csak önmagukat ámítják. Ezek az örök tagadás szellemet a városi inségakció ebédjéről is azt hirdették, hogy nem sokat ér, mindössze meleg »lé« az egész, amelyet szégyenkezés nélkül el sem lehet fogyasztani önérzetes sze génynek. Ma amikor immáron 200 szegény étkezik a Vadász-féle kony ha kitűnő "kosztján, elhallgat a baljós varjukárogás. Már tudják a város szegényei, hogy pompás és gavalléros ebéd jár a jelentkezőknek és érdemeseknek & város asztalánál, amely íme nem az ala" mizsnaadas szük tarisznyájából merít, hanem a komoly segiteni" akarás az atyai szülővárosi szeretet kanalával. Ez a kanál pedig öblös, mély és tejfeles, zsiros, aromás jó levesekbe, piros levü, illatos pörköltökbe merül a város konyháján. Szombatin délben csatlakoztunk a konyha számvitelét vizsgáló bizottsághoz és megtekintettük a szegények ebédjét. Ezen a napon már kétszáz eimf bernek főztek a konyhán sürgő, ügyes szakácsnők, akik ugy vigyáztak itt a rendre, tisztaságra, — tnintha a legelőkelőbb konyhán volna tisztségük. De hiszen előkelő is ez a konyha, Nyíregyháza város konyhája. Nézzük a heti menüt. Vasárnap: Zöldségleves rizzsel, pörkölt burgonyával vagy nokedlivel. Hétfő: Husieves tésztával, főtt hus, köleskása. Kedd : Savanyu bableves, mákos vagy lekváros tészta. Szerda: Krumplileves, borsófőzelék.— Csütörtök: Gulyáshus. Péntek: Lencseleves, túrós vagy prézhs tészta. Szombat: Rántott leves, savanyu babfőzelék. Ez az étlap tanúsítja, hogy nem meleg »Ié«, hanem ízes, tápláló, kitűnő ebéd várja a város konyháján az ínséges szegényeket. Ma éppen szombat van. A hatalmas tűzhelyen 80 személyes óriási vasfazékban leves egy másikban jóillatu babfőzelék fő. A levesben rizs, meg burgonya puhul, a babot tejfel, zsír teszi Ízletessé. Különben is jófajta, »irásos« ÜPQLLQ KSO

ZGi Hétfőn 5, 7 és 9, kedden 3, 5, 7 és 9 órakor Szenzációs hangos háborús operettfilm NIARIENNE ÉS A HADIFOGOLY Marianne Az amerikai katona , Egy hadifogoly szerelme hangos operettfilmen Marion Dawies II A francia katona . . . Cliff Edvards Lawkence Oray || A rabi fia Benny Rubin Énekek, duettek, táncok, zsidó és katona kórus. STAN és PAN burleszkje AKI MÁSNAK VERMET ÁS... Szerdán TOM M1X legújabb filmje : A REPÜLŐ BANDITÁK bab. Egy fazékkal már készen áll. Megkóstoljuk. Odakünn delet ha' rangoznak. éhesek vagyunk. Olyan jó ize van

v hogy szívesen neki fognánk egy adag elfogyasztásának. Iiyen jó a {eves is. Az asztalon nagy garmada barna kenyér. Minden pbédadaghoz negyedkiló kenyér jár. Jó darab. Bizonyára vacsorára is marad belőle otthon. — Ahová nyolc adagot visznek, oda két kiló kenyér megy naponként. Egy egész kenyér. Belenézünk a konyha számadásába is. Pontos kimutatás az elfogyasztott anyagról, egységárról, végösszegről. Egy adag ebéd a v&rosnak 26 fillérjébe kerül. Bencs Kálmán dr. polgármester intézkedésére a konyha ügymenetét vezető Pohnszky Pál dr. kulturtanácsnokon kivül a számvevőség kiküldötte, £ gazdasági intéző napról-napra felülvizsgálják a számadásokat. A Nőegylet két tagja pedig a főzést, a tálalást fogja naponként megfigyelni. A bizottság valamennyi tagja megízleli a szombati ebédet. Mindenki dicséri. Közben megkezdődik az osztás, amelyre Borcsik felügyelő vigyáz. Ma csak "két munkanélküli fiatalember fogyasztja el itt, a konyhán, az ebédet. A többi vendég hazaviszi. Van olyan család amelynek küldötte négy literes kondérrar" viszi "haza a babfőzeléket. Borcsik felügyelő a Városházán kapott igazolvány felmutatása ellenében sorszámot ad és igy sorrendben kapják a szegények küldöttei az ebédet. Legtöbbje gyermek. Alig bírja el némelyik a súlyos adagokat.. Az első sorszámú egy kis barna fiu. Egy adagot visz. — A bátyámnak viszem! — mond ja. Munkanélküli festő. Mi nem kapunk, nekünk keresetünk van. ~ De kapsz te is belőle ? — Igen. nekem is jut — mondja mosolygó szemmel. Hát ezekből az adagokból juthat is. A szakácsnő kanala félliteres. Minden adag egykanál. Félliter babfőzelék. Vacsorára is lesz belőle. És lesz ebédje Nyíregyháza jóvoltából, okos előrelátásából, háromszáz embernek egész március 16-ig, amig az ingyenkonyha kéménye füstölni fog. Eddig vendégeli a város a munkanélkülieket, akik íme megértően és hálával látják be, hogy az ebédakció helyes, hatásos megoldása a nyomornak addig is ,mig kisüt a munka napja— Budapesten, a Központi Szállodát (Centrál), melyet Pallai Mik. sa. a Grand Hotel Esplanade, István király. Deák Ferenc szállodák volt tulajdonosa vett át, lapunk olvasóinak melegen ajánljuk. — A polgári családoknak ez az egyik legismertebb fővárosi otthona alig 2 percnyire a Keleti pályaudvartól, újonnan berendezve, gőzfűtéssel, hideg-meleg vízzel, telefonnal, rádióval várja vidéki és külföldi vendégeit. A főváros idegenforgalmának nagy nyeresége az uj vezetés alatt álló szálloda, mely ben a polgári árak mellett már 5 pengőtől kezdve kaphatók szobák. ; | . 3423-i3i