Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-19 / 40. szám

6 JSftÍRYIDÉK. 1931. február 13. letést kap, egyébként megússza S kant kiadások ehhez képest ál­nyolc esztendővel. Így sok min. denről beszélt a detektiveknek, akik buzgón jegyezték, amit mon­dott. Arról is beszéltek, hogy lá­bánál fogva felakasztják, ha nem vall meg mindent és ha nem ne­vezi meg a cinkostársai)', Azt is kérdezte az egyik detektív, hogy tudna-e Ehrenfeld Magdáért ölni. — Muszáj volt beszélni egyet­mást Ehrenfeldékről, az ezer pen­gőről... Az elnök itt figyelmezteti Kleint, hogy a detektivekről és a rendőr­ségi kihallgatásnál használt fenye­getésekről kitalált meséit eddig soha nem hangoztatta és most vallomása igy ellenkezik azzal, amit eddig mondott. A vizsgáló biró előtt sem mondotta el soha, hogy megfélemlítették és bántal­mazták a rendőrségen. Klein erősiti, hogy a vizsgáló­bíró előtt is elmondotta ezeket, de nem vették jegyzőkönyvbe. Lapzártakor az elnök folytatja Klein életére és életének intimitá saira vonatkozó kérdezősködését. á rokkantak segélyezése * * * A világháború áldozatai közül a sajnálatraméitő hadirokkantak itt járnak közöttünk, nap-nap után tanúi vagyunk életküzdelmeiknek, gondjaiknak, sulyos bajáiknak. — Egészen bizonyos, hogy a rokkan­takról való gondoskodás állami fe'adat, ameiynek az egyes á íamok lehetőséghez képest iparkodnak ele get tenni. Magyarország megcson. kitottíágánál fogva sajnos, nincsen abban a kedvező pénzügyi helyzet­ben, hogy hadirokkantjairól oly mértékben gondoskodjék, amint ezt szeretné 3 amint az érdekeltek megérdemelnék. Gazdag orszá­gok, a győztesek különösen na­gyobb bőkezűséggel hálálhatják meg fiaiknak háborús érdemeit, mint mi, a gazda sági válsággal küzködő szegény ország. Persze, hogy sok a panasz, de az államháztartás mai helyzetében, amikor az egész ország súlyosan érzi a fokozódó közterheket, ami­kor az állami bevételek a gazdasá­gi helyzetnek megfelelően egyre romlanak és amióta az állami gon­doskodás kényszerűen minden baj orvoslására kell, hogy kiterjedjen, a hadirokkantak részére többet az áliam nem tehet, mint amennyit megtett. ' A képviselőház szerdai ülésén ismét — igen helyesen — szóba került a hadirokkantak segélyezése és Ernszt Sándor népjóléti mi­niszter megragadta az alkalmat, hogy részletesen ismertesse erre vonatkozó terveit. Megtudtuk a miniszter adataiból, hogy Magyar­ország a rokkantügy terén sokká* tovább ment, mint a többi állam, mert nálunk még a 25 százalékos rokkantakat is bevonták a segélye­zésbe, holott egyébb államokban a rokkantellátás csak a 30 százalé­kos rokkantaknál kezdődik. A mi­niszternek az a terve, hogy a segé­lyezést a 25 százalékosaknál be­szüntessék és az ekként adódó ösz szeget a többi nagyobbfoku rok­kantak 'segélyezésére fordítsák. A népjóléti miniszter számadatokkal igazolta, hogy a magasabb száza­lékú rokkantak Segélyezési állomá­nyát felemelték. Igy az 50 százalé­kos hadirokkantak számát 2371i> roi 30000-re, a 75 százalékosakéi 7200-ról 8100-ra emelték, a 100 0/0-os hadirokkantak száma 2200 yolt és ez nem változott. A rok­Iandóan növekednek. Két eszten­dővei ezelőtt a rokkantsegélyezés­re 11 m ;ffíó pengőt fordítottunk, most azonban ez az összeg már meghaladja a 13 milliót. Ebben annak is része van, hogy a hadi­rokkant gyermekek száma is foly­ton növekszik. Bejélentette ez ai­kalommai Ja népjóléti miniszter azt a tervét, hogy a hadiözvegyek já­rulékát egy összegben szeretné megváltani, mert ekként hadirok­kant özvegyek valamihez hozzá­kezdhetnének, esetleg az összeg hozományukul szolgálna. Azt is szűkségesnek tartja, hogy a szülőt­fen árvák járulékait legalább a két­szeresére emeljék fel, továbbá a hadirokkantak keresetképtelen szü­lőiről is megfelelő gondoskodás történjék. Mindezekről a terveiről a nép­jóléti miniszter még a folyő költ­ségvetési évben törvényjavaslatot fog a képviselőház elé terjeszteni, amely "javaslat a rokkantügy keze­lését minden vonatkozásában sza­bályozni fogja. De addig is a rok­kantak felülvizsgálatának helyesb­bitése állandóan folyamatban van és a miniszter minden erre vonat­kozó panaszt a legsürgősebben ki­vizsgáltat és a mutatkozó sérel­meket orvosolja. Az ország meg­győződhetett tehát arról, hogy a rokkantügyek kezelése Ernszt Sán­dornál "jó kezekben van. Szobánként évi hatszáz pengő bér Irta: Pisszer János. Építő kölcsönök nyújtásánál, a budapesti bankok jövedelmezősé­gi számítást kívánnak bemutattat­ni az építeni szándékozóval, amely­ben a szobánként és évenként szá­mitható jövedelmezőséget, hatszáz pengőben állapították meg. A valóságban nem lehet alacso­nyabb áron bérelni budapesti mo­dern bérházban iakást, mint szo­bánként és évenként 850—900 pengőért, de a bankok ezt figyel­men kívül hagyják. Egyszerűen elhatározták, hogy 600 pengőnél több jöveaeiem nem számitható. Ez nem jelenti azt, hogy a fel­épített objektum, ilyen jövedelme­zőség mellett rentábilis is, illet­ve, hogy a befektetett tőke a bér­jövedelemmel törieSzthető is. A 600 pengős bérmegállapítás sem­mi egyebet nem céloz, mint a hi­teinek korlátozását. Egyszerűen nem adnak több hiteit a pénzinté­zetek, mint az általuk felállított mérték szerint, amely pedig ugy alakul, hogy az építeni szándéko­zónak tehermentes telkének kell lennie, ezenfelül igazolnia kell, hogy az építési tőkének legalább felévei Rendelkezik és ha mindez e. ket igazolta, terve megvan, jöve­delmezőségi számítását bemutatja, ebben pedig a szobánkénti bért, évi 600 pengőre számítják a pénz­intézetek. Senki kifogást nem emelhet az ellen, hogy a pénzintézetek mily feltétetek mellett adnak építő hi­telt. Ez a bankoknak olyan saját elhatározásától függő joga, ame.y­be beleszólást sem meg nem enged nek, de senki magának nem is követelhet. Itt nem is erről kívánunk szó­oani. hanem arról hojjy a buda-» „•esti építkezések a vidékiekkel szemben mindig előnyben voltak, bankszempontból. A vidék min­dig gyengébb bonitásunak ítélte­tett meg, mint a főváros. Ha te­hát a fővárosban a fennemlitett terhes feltételek az alapjai az épí­tő hiteléknek, nem is szólva a bankkamatláb mértékéről, akkor vájjon miféle remény van arra, hogy a magánosok, akár a fővá­rosban, de főké/it a vidéken épít­hessenek? Ha azt számítjuk, hogy a felál­lított évi és szobánkénti 600 P-ős bér mellett, vájjon érdemes-e épí­teni, akkor is azt mondhatjuk, — hogy bizony nem. A szokásos évi 10 százalékos kamatnak, a fenntar­tás évi 1 százalékos és az avu­lásra szifitén évi 1 százalékos rész­letnek számbavétele me.'lett, — a bruttó költségek 12 százalékos ho zamát keli számítani, amely még az adómentesség mellett is_, — az egyéb adók és közszolgáltatások­nak legalább az építési költség 1 százalékát tevő összegévei növe­lendő. Az igy, önköltséget tevő évi 13 százalékos jövedelmet, nem a szobánkénti és évi 600 pengős, hanem csak, a fővárosban most számított 850—900 pengős bét tudja fedezni. H01 van emellett még, a tulajdonost méltán megil­lető bármily csekély haszon? Bi­zony sehol I Ilyen körülmények között azt mondhatjuk, hogy az építkezések­nek beleíiegzett. Csak az építhet, akinek megvan a szükséges tőké­je, melyet építéssel valamivel job­ban jövedelmeztethet, mint ha azt takarékbetétként gyümölcsözteti. Az a paradicsomi 'állapot, amely a háború előtti építkezéseket jelle­mezte és amely azokat az építése­ket előhívta, szinte megteremtet­te, ma már a múlté, csatc mint ró­zsás emlék maradt meg. Ha azonban igy van, akkor a lakosságnak egyik nagy kontingen­ssé, a munkanélküliségnek, a ke­resethiánynak olyan szomorú pers­pektíváját kell, hogy lássa, amely kétségbeejtő. Ilyen viszonyok kö­zött meg keli állania a gazda­sági "életnek, mé.g jobban bereked­nie, mint ahogyan az eddig "bere­kedt. A magyar kamatláb, a kor­látoltan renueikezésre bocsátani szándékolt hitel, gátjai, megakasz­tói a terme.ő munkának. Szomorú, hogy semmi remeny nincs, a viszo­nyok javulására. Ha pedig arra gondolunk, hogy magyar emberek is Svájcba viszik és vitték pénzüket, hogy »biztos« elhelyezést érjenek el és így a ma­gyar tőke nem magyar, hanem kül­földi érdekek szolgálatába szegő­dött, akkor elérkezett az ideje annak, hogy energikus kézzel nyúl­jon belé a kormányzat a magyar tőkegazdálkodás menetébe. Hírlett, hogy a külföldi köl­csön keresésénél a Svájci bankárok azt mondották, hogy ne keres­senek külföldi kölcsönt a magya­rok, hanem vigyék haza az ott el­helyezett magyar tőkéket, akkor elég pénz ált majd rendelkezésre a magyar tőkegazdaságnak. Ma arrói olvasunk, hogy a svájci ban­kok elhatározása szerint a külföl­di betéteket csak őrzésdij ellené­ben fogadják ei. Mi igaz ebből, nem tudhatjuk, d eazt kétségtele­nül megál'apithatjuk, minden belső üzleti citok ismerete nélkül is, — hogy a mai svájci 1 százalékos betétkamatláb mellett, amelyet a magyar betevők megkapnak, ha .megkapnak, ennek a kis országnak állandó vesztesége van, a külföldi kölcsönök magas kamatlába miatt, mert a külföldi kölcsön is, a ki­helyezett magyar pénzekből nyer kifizetést. A két kamatláb közti differencia vesztesége a magyar nemz etgaz daságnak. Ezért is, nuicsen magyar tőke­képződés, ezért is, nem kapható magyar épitő hitei, csak korlátolt mértékben, ezért nincsen építke­zés, ezért keh az épitő munkások­nak, iparosoknak, vállalkozóknak tétlenül tölteniök majd a ránk kö­vetkező nyarat, a munkának leg­szebb iaejét. Meg keu taráim a módját a külföldre kivitt magyar pénz visz­szahozásának. Van rá mód! Kimé­le'tet gyakorolni azokkal szemben, akik a magyar tőkét kiviszik és igy ellenséges magatartást tanúsí­tanak saját hazájukkai szemben, igazán nincs semmi"ok! Ha keh, energikus eszközökkel észre keli téríteni a magyar beiso tőkés ei­ien'éget arra, hogy ezt az ellensé­ges magatartást tűrni a magyar nemzet nem fogja. Azért, mert ilyen luxust ez a kis nyomorult nemzet meg nem engedhet magá­nak l IDŐJÁRÁS. A Meteorológiai Intezet jelenti : Hazánkban csapadék nem volt. A hó'mérséklet tegnap jórészt napsütéses idő mellett C 5 fokig emelkedett (Szegeden 9 fok C.) Az éjjeli borulás folytán e hő­mérsék,eti minimum elig érte el a fagypontot. Gályatetőn 59, Dobogókőn 58, Lillafüreden 35 cm. a hó Budapesten ma dél­ben 6 fok C a hőmérséklet. A tengerszintre redukált légnyomás 157 mm. Prognózis : Továbbra is borult, csapadékra hajló idő, lényeges hőváltozás nélkül. Az osztálysorsjáték mai húzása Az osztály sorsjáték mai húzásán a következő nagyobb nyereménye­ket sorsolták ki: 4000 pengőt nyert: 63186. 3000 pengőt nyertek: 6182, 7631, 20107. 1 2000 pengőt nyertek: 3747, 6188, 28729, 65133, 75161. 1000 pengőt nyertek: 4277, 4929, 25795, 31252, 38194, 41931, 43I94. 73268 és 77169. számú sors­jegyek. ELEGÁNS LEVÉLPAPÍR AZ 'JSÁGBOLyBIN MINDEN NŐ GYÖNYÖRŰ LEHE T ha divatos bársony és filckalapot vásárol, Jutányos áron kizárólag WALTERNÉ t -'.g-gr KALAPSZALONJ ÁBAN MODERN KÖLCSÖNKÖNYVTÁR UJSÁGBOLTBAN 7000 kötet.Tagsági dij tgy hónapra I P 60 f. Cserélni és beiratkozni minden nap lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom