Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-14 / 36. szám

2 BíMWgmtiMKWii* JSÍYÍRYIDÉK. — . 1931. tebruár 14. > • iiimiaM'iwmtniiriTmOTri Hétfőn jön a Városi Mozgóba az idény legnagyszerűbb hangos kinai drámája Gazdasági kérdések Irta: Pisszer János. »Mert minden hiába: az igazságosság és szeretet követelik, hogy mindenkinek meg legyen mindennapi kenyere; ami, ha nincs, az elkeseredés kiszántja a lelkeket és kiöli az érzést a vallás iránt.« »A kenyérkérdés tehát igenis a pap kérdése, a gazdaságpolitika igenis a vallás kérdése és igenis a vallásomat szolgálom, amikor a gazdasági problémákra vetem magamat. « | J Griger Miklós. Ezeket mondja a pap-képviselő és megvallhatjuk, tökéletesen igaza van. Minden politikának, legyen az a legkisebb ország belső politikája, avagy a nagy világpolitika is, rugóját mindig a gazdasági kérdések adják meg. A »Made in Germany« mozgatta meg az angol gyarmati lakosság vásárlása^ nyomán az angoi világpolitikát és volt nagyrészt előidézője a világmészárlásnak. A »Die Sau fáUt bei Belgrád in die Donau« osztrák jeiszó volt megteremtője annak a feneketlenül mély gyűlöletnek, amelyet a szerbek, — akik pedig Milán és Sándor királyok idején a legjobb magyarbarátok vo'tak, —>' a magyarok és az osztrákok iránt éreztek és ez a gyűlölet repített bombát és két pisztolygolyót a magyar trónörököspár felé. A Boszporuson átjutás gazdasági nagy jelentősége fűtötte -i cárokat és tette szövetségeseivé az oroszokat a s^er, beknek, hogy lángba borítsák a világot. Gazdasági kérdések indították meg a gyarmati politikát a nagy nemzeteknél és ezek nyomán indultak ei'a gyarmatok megszerzésére spanyolok, portugálok, angolok, németek, olaszok és mindaz a náció, amely népét a saját portáján mái elhelyezni, foglalkoztatni nem tud. ta. És mégis, a szenzáció erejével hat, ha nálunk, gazdasági kérdésekkei foglalkozik valaki, különösen, ha lelkipásztor veti magát a gazdasági problémák ápolása területére, különösen pedig akkor, ha ezeknek a kérdéseknek tagláíá. sánái rátermettséget, hozzáértést mutat, amint azt Griger Miklós pap-képviselő is, a kertellkérdés parlamenti 'tárgyalásánál bebizonyította. Szinte igaz, hogy >xmár mindenfelől hallatszik a kakasszó.« És az is, hogy »csak azok alusz. nak még, akik puhán feküsznekk Mintha derengene már ezen a téren is? Mennyire »decorum ehenes« is volt még röviddel ezélőtt is, gazdasági kérdésekkei foglalkozni!! Lenézték azt, aki ezen a területen termelt gondolatokat. Le. nézték, ha gondolatait közölte is. Nem

1 szívesen foglalkoztak az emberek a gazdasági kérdésekkel. A magyarok legalább nem. Könnyű volt a helyzet. A nagy magyar—osztrák monarchiában má soknak főtt ezektői a gazdasági problémáktól a fejük. Ellátták ezeket a gondokat az osztrákok és a csehek. A magyaroknak elég volt »közjogi vitákon« rágódniok. Nem is igen értek rá ezek mellett holmi közgazdasági pepecselésre, közgazdasági »szószátyárkodásra« Hogy azután ilyen körülmények között sikerült a régi »quota-emelés<i és ezen az uton az egész magya—osztrák ármádia tiszti-fizetés felemelése a magyarok zsebére, hát igen, ez: pech volt. De ki tehetett róla, amikor a közjogi viták »elhomáiyositották« a »bugyelláris«' kérdéseket! ? ; Dereng azonban! » Hallik a kakasszó!« Ma már talán meghallják az emberek Griger Miklós szavait, hogy a kenyérkérdés és a vallás kérdése egymással kapcsolatosak. Nem' is lehet vallásos ember, aki a gazdasági kérdéseket nem a szeretetnek, a léleknek húrjain át érzi, Hitetlenek azok, akik a Krisztusi tanitásnak ezt a részét nem ápolják, hanem nyomorba tudnak dönteni "embereket, nemzeteket csak azért, hogy feneketlen pénzéhségüket kielégítsék. Ha a világeseményeket figyeljük, meg keli állapitanunk, hogy igenis hitetlenek azok, akik képesek voltak nemzeteket szétmarcangolni, azok részeit martalékul oda. dobni más nemzetiségeknek kiszipolyozás végett, koldussátétel végett. Nem élhet oly vallásos érzés, ; ahoi Trianont teremtettek és vakok a nemzetek, amelyek ezekért a békékért még ma is lelkesednek! Isten vaksággal verte meg őket, mert kipusztult belőlük a szeretet, a vallásos érzés. Igaza van Griger Miklósnak! A vármegyei közigazgatási bizottság ölése A szabolcsvármegyei közigazgatási bizottság csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel a vármegyeháza kistermében tartotta ülését. Erdőhegyi Lajos dr. főispán röviden üdvözölte a megjelent bizottsági tagokat, majd az egyes jelentések ismertetésére került a sor, amelyeket lapunk legközelebbi számaiban közlünk. Mikecz István alispán terjedelmes jelentését Virányi Sándor vm. főjegyző olvasta fel. A jelentés részletesen foglalkozik a január hónapban lezajlott népszámlálással a városi választásokkal és a közigazgatási tanfolyam záróvizsgáinak eredményéről. Az alispáni jelentést a közigazgatási bizottság hozzászólás nélkül vette tudomásul, csakúgy, mint a vármegyei tisztiorvos, a pénzügyigazgatóság, a kir. főügyész, az államrendőrség és a m. kir. állatorvos jelentését. Benkő András kir. tanfelügyelő jelentette, hogy Gégény határában Tölgyes tanyán az iskola már egy év óta készen van és be is van bútorozva, de nincs tani'ó benne, mert Gégény község mereven elzárkózik a tanitói fize 'és reá eső részének viselésétől. Ezzei kapcsolatban Mikecz István alispán szólalt fel és kérte Benkő tanfelügyelőt, hogy a gégényi ügyben forduljon hozzá a dol gok rendezése végett. Hangsúlyozta, hogy mindent el fog követni, hogy a gégényiek hozzájárulását kieszközölje, bár nem lehet csodálkozni azon, ha ilyen áldatlan, súlyos viszonyok között a községek félnek minden ujabb kiadásoktól. Mikecz alispán megnyugtató válaszát általános helyesléssel vették tudomásul, majd Virányi Sámdor vármegyei főjegyző, az alispánnak a közigazgatás mult félévéről szóló és a kormány elé terjesztendő jelentését olvasta fel. A jelentés elsősorban a súlyos gazdasági helyzettel, a munkanélküliséggel és az ezek leküzdésére életbeléptetett intézkedésekkel foglalkozik részletesen. A törvényhatóság messzemenő támogatással, közmunkákkai igyekszik munkaalkalmat szerezni s ezért javasolja a kisvárdai kórház átépítését; a földmunkásság helyzetének javítása céljából pedig az útépítési, csatorna építési és tisztítási munkálatok sürgős elrendelését. A népjóléti és munkaügyi igazgatással kapcsolatban a jelentésben az alispán ismételten a népjóléti miniszterhez fordult, hogy a vármegye kórházainak üzemmenetét veszélyeztető rendeletét módosítsa és a kórházak részére a személyi és dologi kiadásoknál mutatkozó fedezetlen hiányra, megfelelő havi ellátmányt folyósítson. Kovách Elek dr. kifejtette, hogy a kormányinál a jelentéssel kapcsolatban a nyíregyházi kaszárnya építését is szorgalmazni kell, hogy a nyíregyházi munkanélküliek helyzetén is könnyithessenek. Mikecz István alispán válaszában hangsúlyozta, hogy nincs semmi akadálya annak, hogy a jelentésben a kaszárnya építés szükségességére is rámutassanak, bár tu| domása szerint a kormány a kaI

szárnya-építkezés tervét már felvette a közmunkák közé. Az alispáni jelentést Kovách Elek dr. módosító javaslatával kibővítve tudomásul vette a közigazgatási bizottság. Kausay Tibor m. kir. gazdasági főfelügyelő a varmegye mezőgazdasági helyzetének januári állapotát ismertette. Mint jelentős eseményről emlékezett meg a gazdasági főfelügyelő hogy a vármegye főispánjának hathatós közbenjárására a kereskedelemügyi miniszter az export burgonyára a 17jc díjtétel alkalmazását engedélyezte, ami a határig mázsánkint 26 fillér mérséklést jelent. Korniss Ferenc dr. meleg szavakkal köszönetet mondott a főispánnak eredményes fáradozásáért, majd rámutatott, hogy a Máv. 50 százalékkal felemelte a marha- és sertésszállitás költségeit, amely pedig súlyosan érinti az amúgy is nehéz viszonyok között tengődő termelőket. Indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság feliratban forduljon a kormányhoz az 50 százalékos szállítási kedvezmény további fenntartását. Erdőhegyi Lajos dr. főispán válaszolt a felszólalásra. Kifejtettje, hogy mindenben osztja Komiss dr. véleményét és az illetékes minisztériumban interveniálni fog, hogy Szabolcsvármegye területén a kedvezmény fennmaradjon. A közigazgatási bizottság a főispán bejelentését lelkes örömmel vette tudomásul. Az ülés fél 11 órakor ért véget. ÜPQLLO MOSBG'Ó Ma, pénteken utoljára 4, és 91/4 órakor Filmkomikusok versenye! Zoro-Huru, Chaplin, ©uste® Eeifon egy műsor keretében 30 felvonáson keresztül, nevető orkánt rendeznek. Szombat, vasárnap Duncan és Dolí Sisters IEEEGSILLiL^ÜE Sjenzáciís revü filmujd jóság. Nyíregyházán vasárnap lesz az első nagyszabású álarcosbál Nyíregyháza iparos ifjúsága vasárnap este rendezi meg az évrőlévre nagy érdeklődést kiváltó álarcosbálat, amely az idei "farsang egyetlen nagy jelmezbálja lesz Nyíregyházán. A bál az ipartestület székházának nagytermében lesz. A farsangi bálok szines romantikája kél életre ezen az estén. Sokak forró vágya: résztvenni egy álarcosbál huncutkodásában és örömeiben, vagy legalább végignézni a jelmezes közönség tarka játékos mozgását valamelyik karzatról. A székház nagyszerű karzatsora iehetővé teszi ezt á szemlét és az iparos ifjak jelmezes bálja előtt vételkedv mutatkozott a karzatok vásárlásában. A jelmezbálon szabály, hogy a jegyeket feltűzve kell viselni. Általában szigorú az ellenőrzés, mert hiszen a jelmez leple alatt nem kívánatos elemek is bejöhetnének a tisztes polgárság mulatságára, ha a rendezőség nem lenne eléggé résen. Jótékonycélu és szigorúan zártkörű lesz a jei mezbái', amelyen egy személyjegy 2 pengő, egy három személyes családjegy pedig 5 pengő. A nagypá-» holynak 12, a kispáholynak pedig 8 pengő az ára. A báí bevételét az iparos ifjak önképzése céljára fordítják. — A Das Leben, Das Magazin, Revue des Monats, Uhu, Scherls Magazin, Grand Magazin legfrissebb számai állandóan kaphatók az Ujságboltban. MNÜfcR WtKftG EPI A LKÖJÜÜMAii -v