Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-13 / 35. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1931. február 13. FEfflS A tiszántúli Siajézé csatornák megépítése közgazdasági szükségesség A szolnoki Tisza-kongresszuson dr. Radó Rezső, a debreceni kerületi kamara titkára bennünket szabolcsiakat is létérdekünkben érintő előadást tartott a Tiszántúlnak a viziforgalomba való kapcsolódásáról. { Radó Rezső nagy felkészültséggel, az anyag teljes, a lapos ismeretévei'támasztotta alá előadásának minden állítását és célkitűzését. Fejtegetéseit élénk figyelemmel hallgatták a kongresszus résztvevői és előadása végeztével lelkesen megtapsolták. Az előadást főbb vonásokban alább ismertetjük: > A Duna—Tisza csatorna 'megépítése közgazdasági szükségesség volt az integer Magyarországon és fokozottabb mértékben közgazdasági szükségesség megcsonkított országunkban. A háború efőtti időkben a közgazdasági szakemberek úgyszólván osztatlanul sürgették a Duna—Tisza csatorna megépítését, csak az volt a baj, hogy a Budapest—szolnoki és a Budapest—csongrádi vonal jogosultságát állították egymással szemb,e holott Nagy-Magyarországon, amint erre Rohringer műegyetemi tanár is nagyon helyesen rámutatott, mind a két csatornavonal indokolt lett volna, mert, índnd a kettőnek meg volt a maga. forgalmi területe és jövőben várható forgalom fejlődése, legfeljebb a megépítés sorrendje adhatott volna némi vitára okot. Ma a Duna—Tisza csatorna megépítése még fokozottabb mértékben szükséges, mert ma a Tisza alsó folyása és a Dunai torkolata Magyarország határain kivüi esik és így a Dunához vezető természetes viziut bármikor elzá ható elölünk. A Duna—Tisza csatornát meg keli epiteni, mert belőle keli kapcsolódni a Duna—Majna— Rajna csatorna megnyílásával Európádé derekát keresztül szelő viziutvonalba, hogy ezen utvonai áltaj ínég teremtett kedvezőbb szállítási lehetőségeket felhasználhassuk. A Duna—Tisza csatorna forgalmát, a csatorna forgalmának fejlődését csak ugy biztosithatjuk, ha megteremtjük mindezek előfeltételéit azáltal, hogy arról is gondoskodunk, hogy a Tiszántúl nagy termőterületei közvetlenül belékapcsolódhassanak a vízi forgalomba. A Tiszántúl mai" megcsonkított állapotában is több, mint 21 ezer négyztekm. nagyságú terület, a cneiy területen kb. 3 millió kat. hóid termékeny szántóföld van. Ennek á nagy területnek a vfaüorgalomba belekap cso;ódá sa egyedül a Tisza folyón eszközlendö hajózás államém valősitható meg kielégítően. Szükség van arra, hogy a Tiszántúl területét hajózási csatornák szeljék át, még pedig olyan vonalvezetéssel, amely a lehető legtöbb terület számára tegye lehetővé a viziuton való szállítás előnyeinek kihasználását. Rámutatott Radó Rezső ezután arra, hogy a Tiszántúlt átszelő csatornák tervezései régmúltba nyúlnak vissza s annyira indokoltak voltak, hogy az állami folyócsatornázó osztály az 1900-as évek elején terveket dolgozott ki a Tiszántúl hajózó csatornákkai való ellátására. Radó Rezső dr. részletesen ismertette a Hortobágy vidéki hajójáró és öntöző csatorna terveit, a debrece-. ni kiágazó csatornával, valamint Hieronimy Károlynak a Szamosból kiágazóan tervezett és Debrecent délről érintő csatorna terveit. Kiemelte előadásában, hogy a tiszántúli hajózá csatornák megépíté se közgazdasági szükségesség. Ezeket a csatornákat azonban egyuttar öntöző csatornák gyanánt keli megépíteni. Rámutat arra ís Radó dr., hogy a mezőgazdasági terményárak bekövetkezett áresése parancsolólag szükségessé teszi, hogy megteremt sük meglevő terményeink lehető legolcsóbb szállítási költségekkel minél nagyobb távolságokra versenyképes elszállítását, de ugyanúgy meg keli teremtenünk a rendelkezésre álló termő területeken jobban kifizetendő termelés lehetőségét. Gondoskodnunk keli á tiszántúli nagy kiterjedésű szikes földek jobb kihasználását is. Részletesen foglalkozott az öntözés külföldi eredményeivei és különösen hangsúlyozta azt, hog} ha nem is lehet nálunk számításain kat a spanyolországi huerták szinte káprázatos eredményei alapján megtekintem, de annál inkább számításba keli vennünk a ná1 úriknál zordabb klímájú Kanadában elért eredményeket. Részletesen foglalkozott azzal, hogy a hajózó és az öntöző csatornák megépítésének kérdését nem szabad kizárólag az azonnali jövedelmezőség szempontjából elbírálni. ' ! * I •;:-.! t ! i M í í ] A hajózó viziutak megteremtése épen olyan, imönt a közutak megépítése. Az öntözés pesdig ismét olyan közgazdasági szükségesség, amelynek nemcsak a terméseredmények növekedése a következménye és haszna, hanem figyelembe keli venni azt is, hogy az öntözött területek beiterjesebb müvelése — sokkai több ember számára ao foglalkozást és biztosit kenyerei A Tiszántúl hajózó és öntöző csatornáinak megépítése a Dunaés Tisza-csatornávat összekötése szükséges az ország vidékének a gazdasági "fellendítése érdekében. Mindenki elfogadja, hogy országunk fejlődése érdekében minden vonalon egészséges decentralizáció ra van szükségünk. Itt az Ideje, hogy most már gazdasági téren is lássunk olyan tetteket ebben az irányban, mint amilyeneket eddig kulturális téren tényleg tapasz talhattunk. I Fájdalmak ellen I Aspirin - tabletták I OyógytssrUrakbaa kaphatók. Ha az ország viziutjait is kiépítjük, akkor lehetővé válik a nagyiparnak is decentralizációja: mert ha a nyersanyagokat, a tüzelő és üzemi anyagokat és félgyártmár nyokat és egész sereg kész gyártmányt olcsó vízi uton lehet szállítani, akkor lehetővé válik számos ipartelepnek viziutak mentén létesítése. Országunk érdekében szükséges az, hogy vidéki városaink erősödjenek. Vidéki városaink erősödéséhez az ut a lehető legjobb és olcsóbb szállítási utvonalak és lehetőségek megceremtéSévei és a városokat környező területek gazdaságosabb müvelésével nyitható meg. A Tiszántúlnak arra van szüksége, hogy Szabolcsot, Hajdút, Bihart es Jásznagykunszolnokot a viziut és az öntözés előnyeiben részesítsük. Szükséges, hogy a Tiszántúl központja Debrecen, Szabolcs fejlődő városa Nyiregyháza, jász és kun városaink és bihari nagyközségeink belekapcsolódhassanak -a megépítendő magyar és ezzet az európai viziuti hálózatba. Kanada megtiltotta az oros? fa importját Ottawából jelentik: Ma hivatalosan közölték, hogy a kanadai kormány megtiltotta az orosz fa bevitelét. Nem hivatalos értesülés szerint Bennett miniszterelnök legutóbbi washingtoni látogatásának az volt a célja, hogy az Egyesült Államokkal karöltve, Kanada és az Unió kereskedelmének védelmére szövetkeznek a szovjet ellen. Az Egyesült Államok kormánya két nappal ezelőtt tiltotta meg az orosz fának a bevitelét. á keresztén? gazdasági párt támogatja a kormányt is Budapestről jelentik: A keresztény gazdasági és szociális párt tegnap este gróf Zichy János elnöklése alatt értekezletet tartott. A párt deklarációt fogadott el, amelynek; értelmében nem tartaná ma hazafias cselekedetnek azt, ha a párt uj állásfoglalással kompltkáiná a súlyos helyzetet. Ernst felemelte szavát azok ellen a hirek ellen, mintha a helyzetben változás állott volna be. Wolff Károly megállapította, hogy más kormány sem tudna mást tenni, mint amit a jelenlegi "kormány is megtesz. — Egyetlen feladat lehet most csak s ez az, hogy lehetőséget keli teremteni a mezőgazdasági fermények elhelyezésére. Dr. Péterit? László debreceni tanár előadása az erdélyi irodalomról a LeánykáMoenmban A Leánykálvineumban ismét igen értékes irodalomtörténeti előadás hangzott el szerdán délután. Dr. Péterffy László, debreceni giimn. tanár ismertetett két erdélyi irót: Reményik Sándort és Kovács Dezsőt, az ihletett lelkű »vers-épitő mester«-t és a mély humoru prózairót. Az a mód, amint Péterffy tanár megrazolta az erdélyi lelket s ennek komoly kinyilatkozásából született erdélyi irodaimat, művészi miniatűr volt. Világos, föAPOLLO MOZGÓ Csütörtökön, pénteken csak 2 napig, 4, 3/i7 63 9

x/4 órakor Filmkomikusok versenye! Zofo-Huru, Ghaplixx, egy műsor keretében 30 felvonáson keresztül, nevető orkánt rendeznek. Szombat, vasárnap Duncan és Doli Sisters lEERGSILLAGOE Szenzációs revü fl!mu,donsájr. Iösieges vonaloktól mentes, áttekinthető. Az erdélyi irók természetszeretetét még senkitői se hallottuk oly híven jellemezve, mint ebben az előadásban. S mikor megrajzolta a keretet, az erdélyi le'lket, az ebből termett erdélyi irodalmat, akkor a központba beállította életnek a Reményik alakját, mint egyik legjellemzőbb erdélyi költőét. A tömör veretű versek nagy mesterét, a természettel "egybeolvadott művészt, kinek gondos mérséklettel megépített alkotásait annyi meleg szeretettei állította a hallgatóság elé, hogy az aránylag kevés szemléltetésből is tiszta képet aaott róla. j Kovács Dezsőt, a (melegszívű pedagógust főleg diák-históriái alapján ismertette. — Nagyszerűen fogta meg a lelkeket. Aki a mutatóba felolvasott két kis történetet hallotta, az sohase feledi ei Kovács Dezsőt s írásait. S aki ezt az irodalmi oktatást hallotta, az minta-tanitást kapott arrói, hogyan keli tömör összelogfaíásban, mégis szemléltető módon rövid idő alatt megismertetni és megszerettetni irót. költőt. A legszebb irredentizmus is volt az egész előadás arrói a kincsről, ami a mienk is, s ami támogató ölelésünk felé sóvárogva nyújtja karjait. (á. s.MINDEN NO gyönyörű lehet, ha divatos bársony és filckálapot vásárol, jutányos áron kizárólag Walteraé kalapszalonjában, Lutnerutca 20. Lovas Kovács-ház. Bársonyalakltás, filc tisztítás, festés és formálás I ^iiiiiiiiiiiiiiii!iiniiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiinin

r