Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-06 / 29. szám

6 JWVFRYIDÉK. 1931. február 6. Az idei évad egyetlen nagy álarcos bálja február 15 én lesz az ipartestület székházának nagytermében Minden farsangon felmerül a régi "álarcos bálák, álarcos zsurok és látogatások emlékének felújítása. Az álarcos esték titkon foglalkoztató romantikája kihalóban van. Ritka ma már az elbusult világban a miaszkabái és ha van itt-ott egy, óriási érdeklődéssel találkozik. Ebben a farsangi évadban Nyiregyházán az eddigi bejelentések szerint egy nagy álarcos bál íesz az ipartestület székházának dísztermében. Ezt a bálát az Iparos Ifjúság Önképző Egylete rendezi február 15-én vasárnap. A bái érdekességét fokozza, hogy a székház dísztermében kitűnő páholysor áü a közönség rendelkezésére s igy azok, akik az álarcos bál szines tablójában szeretnek gyönyörködni, erre nagyszerű alkalmat találnak az Iparos Ifjúság Egyletének álarcos estjén, amelyre az egész város iparosifjusága készül. Az álarcosbálon 2 pengő a belépőjegy, családjegy ára pedig 5 pengő nárom családtagig. Nagypáholy 12, kispáholy 8 pengő. Belépőjegy csak a meghívó felmutatása mellett váltható, másra át nem ruházható s kívánatra a meghívó, valamint a belépőjegy felmutatandó. — Az álarcos bál este nyolc órakor ünnepélyes felvonulással kezdődik. Az ev. taniték műsoros délutánja a tejakció érdekében Az ev. elemi iskola tanítótestülete vasárnap délután 5 órai kezdettel az elemi iskola dísztermében műsoros délutánt rendez. Az előadáson zene és énekszámok, sza yalatok szerepeinek a műsoron. Az előadás célja az, hogy az iskolába járó szegénysorsu, gyengén táplált gyermekek részére minél szélesebb körben és nagyobb mértékben biztosíthassák a tejellátást. Az akció olyan nemes, hogy csak a legteljesebb mértékben helyeselheti mindenki az ág. ev. tanítók vállalkozását, akik különben az előadásnak nemcsak rendezői, hanem előadói is "lesznek. Holnapi számunkban részletesen leközöljük az előadás műsorát. Február 14-?n este fél kilenc órakor kezdődik a szabolcsvármegyei tanítók hangversenye A Szabolcs vármegyei Tanítók Otthonának hangversenye és bálja az idei évad egyik leghatalmasabb társadalmi megnyilatkozása lesz. Az Otthon ma áll népszerűségének tetőfok-ín és az egész tanítóság örömmel ragadja meg az alkalmat, amikor az Otthon vezetősége áltat "rendezett hangversenyen és bálon találkozót adhat egymásnak. A hangverseny február 14-én, szombaton este fél 9 órakor kezdődik. Laurisin Lajos operaénekes, Laiurisin Miklós zongoraművész és az állami tanítóképző-intézet énekés zenekara működnek közre a ma

1ga3 színvonalú hangv er senyén, amelyen a tanítóság iránt érzett mély tisztelete jeléül társadalmi életünk számos reprezentánsai mind megjelennek. Szohor Pál főjegyző fart előadást a Bodán-esten Megírta a Nyirvidék, hogy a város hangverseny közönségének nagy érdeklődése mellett folynak a február hó 12-én tartandó Bodán estnek előkészületei A művésznőt, aki' a magyar dalkultusz egyik országos hálára kötelezett müvelője, a Jótékony Nőegylet hölgyei fogadják élükön dr Benes Kálmánné polgármesternő elnökkel. A február 12-1 "est gazdag műsorán Bodán Margiton kivüi fellép Kertész Kálmán dalköltő és Kubányi György is, aki egyik legkedveltebb tagja a stúdió művészegyüttesének. A műsort városunk főjegyzőjének, Szohor Pálnak élőadása vezeti be, aki a magyar dai nemzetet erősítő hatalmáról beszél. A rendezőség felkérésére Szerepet a Városi "Dalegylet is. A hangverseny az ipartestület székházában fesz. Jegyek Dicker könyvesboltjában kaphatók 1, i

} 3, 4 pengős árban. Mozgalom az álláshalmozások ellen Nem régen megírtuk, hogy az álláshalmozások ellen nagyméretű akció indult meg a fővárosban ,mely re a Takarékossági Bizottság is felfigyelt. Az akció vezetőjéhez eddig több ezer bejelentés érkezett, hogy egyesek hány állást foglalnak le maguknak. Az egyik levél írója megnevez egy orvost, aki hat helyről huz fizetést. Egy másik levél tud egy olyan igazgatóról, aki három helyen tölt be jövedelmes pozíciót. Van olyan magasrangu katonatiszt, aki Bécsben nyugdíjat kap, Budapesten pedig jóimenő trafikja van. Van olyan nyugalmazott csendőitiszt, uki végrehajtó, miniszteri tisztviselő, aki nyugalombavonulása után napidíjas, vagy szakértő ugyanabban a minisztériumban. „Nem álláshalmozás- e az — írja az egyik levél — mikor valaki két miniszteriális állást tölt be, amelyek külön-külön autótartássa! is járnak s ezenfelül még miniszteri nyugdijat is huz? Van levél, amelyik felhívja a figyelmet egy valakire, „aki képviselő, egyik közintézmé nyünk elnöke, a parlament egyik különdijazással járó funkcionáriusa, nyugalmazott államtitkár és ügyvéd". Van képviselő, aki szövetkezeti igazgató, van egye temi tanár, aki muzeumi igaz gató s mindkét helyről húzza a fizetését. Csak hivatásos és belföldi mezőgazdasági munkások arathatok az idén Megjelent az aratási és cséplési rendelet Mayer János földmivelésügyi | miniszter ezúttal is kiadta az ; 1931. évi mezőgazdasági munkáknak, különösen pedig az aratási és cséplési munkáknak zavartalan elvégzése tárgyában készült rendeletét. A rendelet szerint a hatóságoknak mindent el kell követniök abban a tekintetben, hogy a munkaadók az aratási és cséplési munkákra és általában min- í den gazdasági munkára hivatá- ; sos mezőgazdasági munkásokat ; szerződtessenek. Külföldiek az j ország területén mezőgazdasági munkák elvégzésére csak munkavállalási engedély alapján alkalmazhatók, melynek megadására a földmivelésügyi miniszter jogosult. Engedély alapján is csak akkor alkalmazhatók küí földiek, ha belföldi munkaerő már nincs. A külföldiek engedély nélkül való alkalmazása büntetendő cselekmény. Ahol a gazdasági munkások részére készpénzben, vagy terményben fizetett napszámbérek annyira kicsinyek, hogy azok az adott gazdasági viszonyok között a munkás és családja megélhetését nem biztosítják, bárki kérheti a legkisebb nap számbérek megállapításának elrendelését. A kéreiem az illetékes községi elöljáróságoknál is beadható. Az aratógépeket addig, amíg megfelelő számú munkaerő áll | a gazdaságok rendelkezésére, mellőzni kell. 1 A szabolcsi gazdák szombaton á sérelmeit targyalja kamara — A törvénykezés egyszerűsítéséről szőlő törvény és végrehajtási utasitás magyarázatos kiadása újból kapható az Ujságboltban. Ara s pengőDebrecenből jelentik : A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara szombaton tartja igazgatóválasztmányi ülését, melyen a mezőgazdasági élet sok nagyfontosságú kérdése kerül beható megtárgyalásra. Értesülésünk szerint e gyűlésen a közgazdasági ügyek csoportjában a vasúti szállítási tarifa revíziójáról is tárgyalni fognak. — Informátorunk szerint a vasu

fi tarifakérdés már máskor is szerepelt a kamarai ülések tárgysorozatán, de mig az elmúlt években inkább egyes vidékek, igy főként a határszéli vármegyék külön érdekei szenvedtek e téren, tehát főként helyi vonatkozásokban törekedett a Kamara a vastttí tarifák mérséklésére, addig most, a mezőgazdasági terményárak példátlan lezuhanása miatt, már az egész Tiszántúl gazdaérdekeltsége nevében sürget,' a szállítási díjtételek csökkentését. A jelenlegi vasúti tarifák 1926 óta vannak érvényben azok megállapítása a 30 pengőn felüi búzaárak idején történt, amikor a többi mezőgazdasági termények ára is a búzával arányos, jóval magasabb volt, mint most. — Abban az időben szabolcsmegyei állomásokról a buza helyi árának 9—11 o/o-áért elszállítható volt Budapestre, mig ma ugyanezen állomásokról helyi árának (boletta nélkül) csak 26— 38o/o-áért számítható Budapestre. Még súlyosabb a helyzet a rozs mmmmmmmmmmmmmm szállítása terén. — Szabolcs és Szatmármegye állomásairól a vasúti tarifa életbeléptekor a rozs • helyi árának 17—28 o/o-áért volt Budapestre szállítható, mig ma a helyi árnak (boletta méJriil) 50— 1000/0-át teszi ki Budapestig a vasúti fuvardíj. — Nem egy olyan állomás akad Szatmárban, ahonnan többet kell a pesti árból levonni fiuvardijba, jnint a termény helyi ára. Sajnos, semmivel sem kedvezőbb a helyziet a többi mezőgazdasági termények szállításánál sem,, hiszen minden terményünk ára lemorzsolódott azóta, mióta változatlanul fennáUanak a mai vasúti szállítási tarifák. Természetes tehát, hogy az agrárérdekeltség, amikor termeivényeit olcsó árak mellett is alig képes értékesíteni ,arra törekszik, hogy a száilitás olcsóbbá tételévei segittessék elő az értékesítési válság enyhítése és versetnyképe sebb áron jelenhessék meg terméÍnyeivel a belföldi fogyasztó gócpontokon, elsősorban Budapesten. Különös 'fontossága van a vasúti lü.ardijak mérséklésének export viszonylatban, mert a külpiacokon a magas belföldi fuvarral terhelt agrártermények a mindinkább kiéle ülő versenyben a'ulmaradnak. A vasúti fuvardíjak mindig a termelő árból vonatnak le, tehát az e címen felmerülő terhet teljes egészében a mezőgazdasági érdekeltség vise.i. A Kamara a gazdatársadalom jogos kívánságának ad hangot, amikor a vasúti szállítási traifa legsürgősebben re.izió alá vételét kéri és a szállítási díjtételeknek a szállított termény értékéhez arányosítása alapján újból megáiápitását sürgeti. Figyelemre méltó, hogy mig nálunk a vasúti szállítási díjtételek változatlanul maradtak, vagyis az áru értékéhez viszonyilo'tan nagy mértékben emelkedtek, addig a tengeri hajófuvardijak a buza áresésével lépést tartó jelentős mérséklést mutatnak. A tengeri szál'itási díj 1929 januárban az Amerikai Egyesült Államokból az európai kontinensre 100 kg. búzáért 2-01 pengő volt, vagyis pesti árhoz arányítva a buza értékének 8.420/0-a Az akkor 23.87 pengős búzaár 1930 októberére 15.10 pengőre esett le, viszont a tengeri fuvardíj 0.88 pengőre, tehát ekkor a buza értékének 5.82o/o-áért hajózta át az óceánt. A hajófu.ardij mérséklése tehát a bu<i áresést túlhaladó módon következett be, bizonyára azért, hogy a tengerentúli buza minél versenyképesebb lehessen az európai piacokon. Fentiekből nyüvánvaló, hogy a magyar vasúti tarifa revizió alá vétele már nem késhetik, ez az elsősorban érdekelt mezőgazdaságon kivüi, közgazdasági érdekből is kívánatos és régen időszerű. A Kamara ily értelemben és számszerű adatokkal indokolva kívánságát, máris felirt a kereskedelemügyi Kormányhoz és a Földmivelésügyi Kormányt és az Országos Mezőgazdasági Kamarát is kérte a tarifa-revizió mielőbbi kieszközlésére. £ s\x\os es sxey moxvocjramm csaV\s ^.om^ov-u. "Ű). sx. a\a\\ Vésx\i\.