Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-06 / 29. szám

1931. február 6. m —— — Műkedvelő és nribái VencseilőD Mozgalmas élet volt február elsején Vemcsellőn .Ez a modern tiszaparti község, mely a vezetők példaadó megértése és munkája nyomán hatalmas lendülettel fejlődik szellemi és kulturális téren, mint a magyar élniakarás gyönyörű példája, ezen az estén a vidék társadalmi életének is a középpontjába került. Művészi színvonalú műkedvelő előadás és a vele kapcsolatos uribál keretében öszszeliozta Nyíregyházától Sárospatakig a vidék uri társadalmából mindazokat ,akik szeretik a nemes szórakozást és a barátságos összejövetelek jótékony szuggesztív hatását. Ezen az estén megtört a lelkekben a nyomasztó gazdasági helyzet mindent megdermesztő varázsa ,jókedv, derű és mosolygás ragyogott minden arcon, melegség a szivekben. Egy nagy család örömünnepének kedves Ij^ngulata töltötte be a bálterem illatos levegőjét. Felejthetetlen nyomot hagyott ez az est a jelenlevők lelkében. Herczeg Ferenc négy felvonásos gyönyörű életképe került szinre : »A Gyurkovics lányok-, ame'yet igazi művészettel játszott meg a helybeli és vidéki uri társadalom válogatott kedves fiatalsága. A két Gyurkovics leányt Scholz Putyi, Hajduczky Évi. Keresztury Évi, Orgován Ica, Rakovszky Sári, Szabó Böske és Sári alakította igazi átérzéssel és művészi rátermettséggel. Mégis különösebben ki kell emelni Scholz Putyit és Haj duczky Évit ,kik a műkedvelők szokott színvonalát messze meghaladó játékot produkáltak .Nagyon jó volt Szabó Lajosné is, mint Gyurkovics mama. A férfi szereplők is mijid kitűnően alakítottak. Még a legkisebb szerepet is olyan dicséretes ambícióval játszották meg, hogy Szabó Lajos a Kemény Tóni, Kecskeméthy Mihály a Semessey és Haj duczky Béla a Jankó szerepében is frenetikus hatást váltott ki. Természetesen a nagyobb férfi szerepekben Mátyás Feri, Smid Jani és Fejér Feri még nagyobb buzgósággal igyekeztek feladatukat megoldani, ami sok tekintetben sikerült is nekik. Különösen Mátyás Feri volt kiváló a Horkay Feri szerepében. A meg-megujuló viharos taps mutatta, hogy a közönség elismeri és honorálja is a kedves alkalmi művészek tehetségét és ügyes produkcióit. Előadás után a hires Görb • cigány muzsikája mellett a fia:alság világos-virradatig ropta a táncot. A Tisza-szál.'ó tu ajdonosának, Natkó Istvánnak előzékeny és figyelmes kiszolgálása szintén hozzájárult az est t ökéletes sikeréhez. E gyönyörű est megrendezése főképen Orosz Tamásné érdeme, aki a nemes cél érdekében minden nehézséget és kockázatot vállalva Szabó Lajosné, Scholz Oszkárné és Szabó Lajos buzgó közreműködésével létre hozta azt. Felülfizettek: Fekésházy József 5 P, N. N. 5 P, Gönczy B. i P, Várady I. 2 P, N. N. i P, N. N. 50 f, Raab 1 P, N.\,N. f P, N. N. 3 P. A megjelent hölgyek közül a következők nevét sikerült feljegyezni: Asszonyok: Berzáczy Mihályné, Farkas Ernőné, Farkas Ferencné, özv. Háczay Jánosné^ Héry Jánosné, Holzberger Andorné, Ignácz Nesztorné, Komjáthy Zoltánné, Korocz Lászlóné, Kutka Izidorné, Marschalkó Gy.-néj O'osz Tamásné, Pintér Andorné, RaXWHYIDEK. E3559I kovszky Józsefné, Scholz Oszkárné, Somogyi Józsefné, Szabó Lajosné, Uray Györgyné. Leányok: Balogh Joli, Farkas Manci, Gávei Rózsi, Hajduszky Évi, Háczay Bözsi, Horváth Man- jj ci, Keresztury Margit, Malmos Irén, Marschalkó Eta, Marschalkó Manyi, Orgován Ica, Plachta Bözsi, Rakovszky Sári, Scholtz Putyi, Szabó Böske. Erdőhegyi Lajos dr. főispán adja át Kabacska Istvánnak a Kormányzó Signnm Landisát Megírta a Nyirvidék, hogy a , Kormányzó Ur Ő Főméltósága | Kubacska István ny. igazgató-tani- L .tóit több mint négy évtizedes nemi zetnevelő munkásságának méltánylásaként legfelsőbb elismerésének tudtuladásával, a polgári Signum Laudis-szal tűnte te ki. A legmagasabb helyről érkezett kitüntetést február 10-én, kedden délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében a Szabolcsvármegyei Általános Tanító Egyesület díszközgyűlése keretében dr. Erdőhhegyi Lajos főispán adja át Kubacska Istvánnak. A tanítói munka nagyrabecsülésének jeleként rendezett ünnepség programmja a következő: 1. Hiszekegy. Énekli a Városi Dalárda. 2. Elnöki megnyitó. 3. Aa ünnepelt meghívása. 4. A Városi Dalárda üdvözlő dala. 5. Őméltósága dr. Erdőhegyi Lajos főispán ur átadja az elismerő levelet és kitüntető jelvényt. 6. Hatóságok üdvözlése. 7. Kemény Péter, nyiregyházi járásköri elnök üdvözlő beszédet mond. 8. László Zoltán, nyíregyházi ref. tanító szavalja Fiák András alkalmi költeményét. 9. Egyesületek, testületek üdvözlése. 10. Az ünnepelt válasza. 11. A díszközgyűlés berekesztése. 12. Himnusz. Énekli a Városi Dalárda. VÁROSI MOZGÓ Csütörtöktől—vasátnapig JAN KIEPURA a világhi-ü tenorista és 1 BRIGITTA HE LM első nagy németfii beszélő íilmattrakciójínak <.redeti olasz és amerikai jazz zene. C'NCI, MlftT ROMEO. Rendes helyárak ! Rendes helyárak 1 11! tehetöafe pegvbágán a eovhltésére gazdasági irízis Már illetékes helyen is leszögezték elég világosan, hogy a mai szörnyűséges inség, nyomo;, munkanélküliség csak részben irható az általános vi'ággazdasági krízis számlájára. Vannak a válságnak olyan vonatkozásai is, amelyeken mi magunk segíthetünk. Végzetes hiba és nagy könnyelműség volna, ha megnyugodnának az emberek abban, hogy világgazdasági krízis van, tehát mi is szenvedünk és igy nem kell azon töprengenünk, mit lehetne tenni a válság csökkentésére. Ellenkezőleg ma minden okos embernek, minden tudásnak és erkölcsi erőnek, minden hatalomnak és tekintélynek minden erejét a válság leküzdésére, munkaalkalmak megteremtésére kellene fordítania. Most jöjjenek az okos emberek, most szólaljanak meg az apostolok, most mentsék meg a hazát a hazafiak. Miért ez a nagy halfgátás? "Miért nem mutatja meg a tudás a hatalmit, miért nem rendelkezik az erő. Hát lehet, szabad ezt a pangást tovább tűrni? Szabad megengedni, hogy a hamu a.'att szítsák a parazsat, hogy veszélybe sodorják itt a békét, a nehezen kivivptt polgári rendet? Nyílt kérdéssé teszszük, mit kellene kezdeni, mit lehetne cselekedni ebben a szörnyű időben. Kérésünkre ime egy válasz. — A nyomdász munkanélküliség leküzdésére vonatkozik. Winternitz Soma gépszedő irta. Olvassák el és értsék meg, akikre vonatkozik és szívleljék meg okoskodását. — Winternitz a következőket írja: Ha Nyíregyháza társadalma kivétel nélkül minden Nyíregyházán megszerezhető szükségletét itt fedezné, minden előadódó munkát helybeli iparosokkai és munkásokkal végeztetné, ami hatalmas kvantumot jelent ugy anyagban, mint munkaerőben, tekintve Nyíregyháza közei 50 ezer lakosát, jnindjárt enyhébb voina a »viIágkrizis nyomása« városunkra!! Hogy konkrétebb példát idézzek, szakmám keretén belül maradva, ha pi. Nyíregyháza iparos és kereskedő társadalma nem az idegenből i'detóduló vigécek és lézengő ritterek közvetítésével 'fedezné nyomtatványszükségletét, hanem a Nyíregyházán tengődő jói felszerelt, modern nyomdákat látná ei munkával", egy csapásra nem két, hanem több legyet ütne. Mert mi következne ebből? Ha a helybe'i nyomdák teljes üzemmel dolgozhatnának, azonnal megszűnne a nyiregyházi nyomdai munkások között pusztító munkátlanság, viszont a nyomtatványokért kiadott pénz ugyanakkor természetes uton visszafolyna ugy a kereskedőkhöz, mint az iparosokhoz, mert egészen bizonyos, hogy a dolgozók keresményüknek csak igen csekély hányadát tezaurálhatják, ha erről egyáltalán szó lehet. Nem akarunk'itt hosszú statisztikai "adatokat felsorolni, bár módunkban volna, ellenben nagy általánosságban megál'apithatő, hogy Egy csésze erős kávénak éjfélkor még erős idegzettel biró egyéneknél is meglehet az a hatása, hogy csak 3 Órakor, vagy még későbben, esetleg egyáltalán ne aludjanak el. Ha azon' ban Hag kávéból készítjük az e'ös kávét, az egyáltalán nem hátráltatja azelalvást és ugy zamat, mint aroma tekintetében legalább is egyenlő értékű bármely más jóminöségü kávéval. Ezért szokásos, hogy társaságban az összejövetel végén Hag kávét szolgálnak fel A vendéglátó előzékeny se gét vendégei iránt abban is tanúsítja, hogy a nyújtott figyelmességek betetőzéséül, zavartalan éjjeli nyugalmukra is tekintettel van. Hag kávé minden fűszeresnél kapható és kivi,' natra kávéházakban éi szállodákban is felszolgálják A Hag kávé, valódi, legfinomabb babkávé me'y koffeinmentes — tehát ártalmatlan. városunk iparosainak és kereskedőinek ma már akkora a nyomtatványszükséglete. hogy teljes határozottsággal állíthatjuk, hogy a szükségletek itthoni előállítása esetén va'amennyi nyomdánk egész éven át teljes gőzzei dolgozhatna. Nem is beszélve az egyéb intézmények, mint pia. megyei, városi, állami hivatalok, bankok, takarékpénztárak, egyesületek stb.rői, mert hiszen ha a felsoroltak valamennyien kötelességüknek tartanák — éppen az óriási nyomor és szenvedés enyhítése érdekében — itthon, Nyíregyházán készíttetni szükséges nyomtatványaikat, ugy egy még szélesebb perspektíva tárulna elénk: nemcsak hogy a helybeli munkanélküli nyomdai munkásokat szivnák fef a nyomdák, hanem a felhalmozódott munka folytán a nyomdák bővülnének s még idegenből is hozatnának ujabb nyomdai munkásokat. És hogy ez mit jelent? A gazdasági egyszeregyet: megszaporodna'Nyiregyháza dolgozó társadalma, megélénkülne a pénz forgalma, miáltal fellendülne a kereskedelem és az egyéb iparágak, több adó folyna be a város adópénztáraiba és igy tovább. Ilyen módon ki lehetne ráncigálni a Bábel-tornyához címzett »világkrizis« alól az első tégJákat, hogy elősegítsük annak tefjes rombadöntését. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy fentiek leírásával délibábot kergetünk! Nem!! Itt nem gondolunk arra, hogy most már pedig a pyomtatványt emészfők talán fantasztikus összegeket öljenek bele nyomtatványokba csupán azért, hogy az ő pénzükön likvidálják a nyiregyházi nyomdák és nyomdai munkálok sanyarú helyzetét. Nemi Csupán arra a kézenfekvő realitásra óhajtunk rámutatni, hogy ha a ténylegesen szükségelt nyomtatványokat — ami egy-egy kereskedőnél, iparosnál s egyéb hivatalnál, intézménynél külön-külön összegszerüleg nem jelent sokat—, valamennyit a helybeli nyomdák állítanák elő, együttvéve hatalmas ösázeget tennének s ennek áldásthozó hatását, azt hisszük, felesleges bővebben ecsetelnünk. Ez lenne az igazi jótékonyság és takarékosság az egész vonalon 1 — Mert annál nagyobb jótétemény igazán nem kelf, minthogy m.unkát és kenyeret juttatunk a munkátlanoknak és annál praktikusabb takarékosságot nem képzelhetünk, minthogy alkalmat adunk az üzemeknek hasznos beruházások eszközlésére. A legérdekesebb és legfrappánsabb az egész dologban, hogy mindez nem kerülne semmiféle különösebb áldozatba s megerőltetésbe, csupán annyiba, hogy Nyíregyháza város nyomtatványo-