Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-05 / 28. szám

jSÁÍmRiDÉK. 1931. február 208. Rakovszky Iván dr., Széchenyi Istvánról A Nemzeti Kaszinó vasárnap tar­totta Széchenyi emléklakomáját. Az emlékbeszédet dr. Rakovszky Iván ny. belügyminiszter, Nyíregy­háza megyei város országgyűlési képviselője mondotta. Beszédében párhuzamot vont Széchenyi kora és a mai kor esz­mevilága között. Hasonlóságot lát abban, hogy ma is, mint akkor, külső tényezők megfosztották a nemzetet jogaitól s a nemzetben ér a vágy a jobb jövő iránt. Pár­huzamot vont Széchenyi és a mai kor liberalizmusa között. Széche­nyi liberalizmusa nem hasonlit a mai kor liberalizmusára, amely minden uj gondolatot elfogad, mert elve az, hogy minden jó, ami uj és minden rossz, ami régi. Széchenyi liberalizmusa nem ilyen volt. Mérlegre tett minden eszmét s ami a birálat rostáján keresztül ment s amirőr meggyőződött, hogy, ti nemzet érdekébejn áHó, azért annál nagyobb lendülettel szállt sikra. Ma divatos a parlamentarizmus pusztulásáról beszélni — mondot­ta Rakovszky Iván. Sokan azt vall­ják, hogy a mai parlamentarizmus egy önmaga körűi forgó gépezet, amelynek garatjába hiába öntik fel az eszmék, gondolatok tiszta búzáját ,mégis csak korpa jön ki belőle. Azonban a parlamentariz­mus felváltásának leglelkesebb hivei sem tudnak olyat ajánlani, ami kipróbált és bevált. Ha Szé­chenyi a mai parlamentarizmus előtt megállana, bizonyára nem találná meg benne az általa kere­sett eszmevilágot, de mégsem akar­na a régi helyébe ujat tenni, ha nem lenne meggyőződve az uj for­ma helyességéről. Nemzetünk tra­gikus sorsa megmutatta, hogy mi­lyen sullyos veszedelem a nemze­tek életében uj eszméknek lelki szilárdság és politikai tapasztalat nélkül va'ó megvalósítása. A nemzetek élete és hatalma a nemzeti vagyon talapzatán nyug­szik. Minél több jómódú és füg­getlen polgára van egy nemzetnek, annál hatalmasabb. Széchenyi arra is példát mutatott, hogy a vagyont hogyan kell felhasználni. Társadal­mi életünknek nem az a nagy ve­szedelme, hogy egyesek bővelked­ve élnek, hanem az, ha a vagyont nem az erkölcs törvényei, a köz érdekében használják fel. Széchenyi külföldi tapasztalatai során megismerte hazája elmara­dottságát s ami jót és szépet lá­tott, azt ugy igyekezett a nemzet életfájába beoltani, hogy belőle a nemzet egyetemére haszon szár­mazzék. A mai kor ujitói nem né­zik azt, hogy mi jó és hasznos a nemzetre nézve s minden kritika nélkül akarják elfogadtatni mind­azt, ami külföldi. Széchenyi halálában is tanit ben­nünket. Az embernek a legsúlyo­sabb megpróbáltatásokban sem szabad elveszítenie lelkierejét, mert a nemzetek élete nem pillanatokon múlik. Ami az igazság, az Isten és a történelmi hivatás rendelt egy nemzetnek, várathat magára, de célhoz jut, csak a nemzet el ne dobja magától a fegyvert. Óriási jelentőségű vármegyénk gazdaközönsége szempontjából a dr. Erdőhegyi Lajos főispán intervenciójára elért kedvezmény, amely szerint az exportbnrgonyát március 31-ig a 17-es díjtétel szerint szállítják Szabolcsból Szabolcsvármegye burgonyater­melő gazdáinak régi s'érélme az, hogy vármegyénk az export szem­pontjából figyelmet érdemlő or­szágoktói távol esik és igy bár­mennyire kit'ünő is a vármegye bur gonyatermése minőségi vagy kvan­titás szempontjából, nem vehette fel a versenyt a dunántúli terme­lőkkei, mert azok jelentéktelenül kis szállítási dijat fizettek a ha­határállomásig. Szabolcsvármegye az ország első burgonyatermelő vármegyéje és exportálás terén sziszifuszi küzdelmet vivott mind­addig, mig földrajzi fekvését nem vették kellő figyelembe. Dr Er­dőhegyi Lajos főispán kezdettől fogva azon volt, hogy a vármegye sajátos helyzetének megfelelően az illetékes helyen kedvezményt nyer­jen gazdaközönségünk számára a burgonya szállításának díjtétele te­kintetében. Ha ez az akció siker­rel jár, akkor a dunántúli megyék kevezőbb helyzetének előnyeit nemi használhatják ki a burgonya hazájának, Szabolcsnak rovására, A főispán kitartó akciója végre is sikerrel járt. Előbb szűkebb időbeli korlátozással, most pedig egészen március végéig tartó határidővel megkapta vármegyénk az eddigi 15-ös szállítási díjtétel helyett a 17-es kulcsot, ami azt jelenti, hogy ezentúl Szabolcsvármegyéből e szerint a szállítási díjtétel szerint viszik a burgonyát a külföldre. Az engedmény megadásáról tegnap délben érkezett meg az örvendetes híradás a vármegyeházára. Munkatársunk a kedvezményre vonatkozó hir vétele után megke­reste a Mezőgazdasági Termelők Szövetkezetének irodáját, ahoi a kedvezmény nagyjelentőségéről Hof íer Bertalan igazgató nyilatko­zott lapunk munkatársának. A 15-ös díjtételről a 17-esrevaló áttérésnek óriási jelentősége van vármegyénk gazdaközönsége szem­pontjából — mondotta Hoffer igaz gató. A dunántuli vármegyék olyan közel esnek a határhoz, hogy_az 5-ös dijtétei mellett is lényegeséb. ben olcsó szállításhoz juthatnak, amikor burgonyájukat Gyékényes, vagy Hegyeshalom állomásra kell vinniök, hogy igy át vihessék az export árut. A számok világosan mutatják a nyert kedvezmény nagy jelentősé­gét. Egy tizenöt tonnás kocsiban Szállított burgonya fuvardija fe­jében az eddigi 15-ös dijtétei mellett Gyékényes állomásra má­zsánként 144 fillért kellett fizet­nünk, mig most a főispán ur őméltósága áltai kieszközölt 17-es dijtétei mellett mázsánként csak 85 fillér szállítási djj terheli meg a szabolcsi burgonyát. A különbség tekintélyes összegre rug a tizenöt tonnás kocsinál. Ha most Hegyeshalom állomá­sát vesszük tekintetbe, itt is lénye­ges olcsóbbodást találunk a szállí­tási díjtételt illetően. Mert az ed­dig érvényben levő 15-ös díjtétel mellett Hegyeshalomig Szabolcsból 131 fillért' kellett fizetnünk a ti­zenöt tonnás kocsiban szállított szabolcsi burgonya mázsájáért, míg a most megadott 17-es dij­tétei mellett 76 fillér egy mázsa burgonyának szállítási dija. Itt te­hát mázsánként 55 fillér a megta­karítás, ami száz mázsánál már 55 pengőt jelent. Most már Szabolcs felveheti a versenyt az exportálás tekinteté­ben a dunántuli megyékkel. Gaz­daközönségünknek kétszeres jói esik a kivívott eredmény. Először örvendetes ez a számszerint kimu­tatható nyereség szempontjából és abból a nézőpontból, hogy most ime exportképessé tétetett á sza­bolcsi burgonya. De erkölcsi hatás tekintetében is óriási a hordereje a kivívott sikernek, mert a gazda­közönség érzi, hogy nehéz napjai­ban ott állanak mellette, küzdenek érdekeiért és nincs elhagyatva a gazdasági gondoktól "sújtott gaz-, datársadalom. Bodán Margitot lelkes ünnepléssel fogadják a nyíregyházi rádiósok A nyíregyházi rádiósok szinte iz­galommal fogadták azt a hirt, hogy a stúdió egyik legnépszerűbb éne­kese, Bodán Margit Nyíregyházára érkezik és itt február hó .12-én hangversenyezik. Bodán Margit hangversenye az ipartestületi szék­ház dísztermében lesz. A rádiósok tüntetően mind ott lesznek a magyar dal elvarázslóan szép előadásu tolmácsának, a ma­gyar daf csalogányának, Bodán Margitnak e Tőadói estjén. Már ér­kezésénél kifejezésre akarják jut­tatni az iránta érzett hálás, nagyra­becsülést és szeretetet. Délelőtt az ipartestületi székházban villásreg­geli lesz á művésznő tiszteletére, üPO&il&O m Szerdán—csütörtökön 5, 7 és 9 órakor Budapestet is megelőzve, a sz.zon legsikerültebb katonai víg életképe. A ssezon szenzációja! BEKVÁRTÉLYOZÁS (Herbstmatiőver). Charlolte Su3a, Ernát Rückert főszereplésével Kisérő műsor: 2 burleszk sláger . Péntektől—vasárnapig ANNA MAY WOHG a szenvedélyes kínai művésznő első nagy hangos film csodája: HAY TANG Egy orosz hadnagy és egy kínai táncosnő szerelme este pedig Tomasovszky László ad társas vacsorát, amelyen, a nyíregy­házi társadalom reprezentánsai " is részt vesznek. _ Bodán Margit han versenyén fel­lép Kubányi György is, aki ugyan­csak egyik legkedveltebb előadó­művész és a nyíregyháziak jó isme­rőse, B. Kertész Kálmán dalköltő. A Vasvári Pál Kör kulturestje A Magyar Görögkathoükus Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Vasvári Pál Köre szombaton, feb­ruár hó 7-én Budapesten, a Köz­ponti Katholikus Körben zártkörű tánccal egybekötött kulturestet ren­dez. Az országos figyelmet keltő kulturest impozáns meghívóján ott látjuk a diszvédnökök sorában Miklósy István püspök, BányayJe­nő nagyprépost, dr. viski iílés József egyetemi tanár, országgyű­lési képviselő nevét. A diszvédnö­kök után a fővédnökök hatalmas gárdájában is képviselve vannak Nyíregyháza gör. katholikus társa­dalmának jelesei. A kulturest műsora a következő: 1. aj Révffy: Riadó, b) Vaszy: Gyászkendő. Előadják a Budapesti Egyetemi Énekkarok. Vezényel Va­szy Viktor karigazgató. 2. Kacsóh-daíok. Énekli Palló Imre, a m. kir. Operaház tagja. Kiséri ifj. Popovics Andor, a V. P. Kör ifj. elnöke. 3. Petőfi- és Mécs-versek. Elő­adja B. Szilassy Gyula színmű­vész, a V. P. Kör tagja. 4. a) Csajkovszky : Andante. b) Moszkovszky : Gitár, c) Vecsey: Keringő. Előadja dr. Simonyiné Gróh Klára hegedümüvésznő. Zon­gorán kiséri ifj. Szekeres Kálmán. 5. Mag yar népdalok. Énekli: Palló Imre, a m. kir. Operaház tagja. Kiséri Kóczé Gyula és ci­gányzenekara. 6. a) Szabó F.: Hej búratermett idő. b) Molnár A.: Pásztordal. c) Szabó F.: Vargáéknál ég a vi­liág. Előadják a Budapesti Egye­temi Énekkarok. Vezényel Vaszy Viktor karigazgató. A hangverseny pont 9 órakor kezdődik. Hangverseny alatt az aj­tók zárva lesznek. Utána tánc reggelig. Muzsikál Kóczé Gyula te'jes zenekarával. Gyanús fejsérüléssel szállítottak egy napkori cigányt a nyíregyházi Erzsébet kórházba, ahol meghalt Orgován János napkori cigány január 17-én összeveszett öccsei­vel Orgován György és József odavaló cigánylegényekkel. A ve­szekedéi hevében az egyik legény valamilyen súlyos és tompa tárgy­gyai ugy fejbe ütötte Oj-gován Já­nost, hogy koponyaa'api törést szenvedett és február i-én az Er­zsébet kórházban meghalt . Orgován János felesége a kór­házban elhallgatta férje halálos sé­rülésének igazi okát és azt állítot­ta, hogy elesett és bevágta egy kőbe a fejit. Hasonlóan vallott a két Orgován fiu is s csak a boncolás alkalmával* állapították meg az orvosok, hogy Orgován Já­nost valamilyen tompa tárggyal fejenütötték s az idézte elő a halá­los sebet. A csendőrség az orvosszakértői vélemény alapján megindította a nyomozást és előállította a két gyanúsítottat, akik ázonbah tagad­ják a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését és megmaradnak a kórházban tett vallomásuk mellett. Orgován Jánosné sem hajlandó el­mondani a történteket, mert nem akarja, hogy a két sógort a bíró­ság felelősségre vonja s így egye­lőre a véres családi háború rész­letei ismeretlenek. . r

Next

/
Oldalképek
Tartalom