Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-01 / 26. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1931. február 196. tmm meam j kaserfivix termesze fes fchWViWftliJ csodálatos és járallan Bsszetételé

nél ló

gva a világ legelsff keserűvizt I Közgazdaság Bikaárverés Nyíregyházán A Szabolcsvánnegyei Gazdasági "Egyesület a Szabolcsvármegyei Szarvasmarhatenyésztők Egyesületévei együttesen Nyíregyházán, f. évi február 8-án, vasárnap délelőtt io órai "kezdettel, a Feldheim féle olajmalom telepén (az Orosiuton, a vámház melklett) a legjobb magyar fajtákból származó, törzskönyvezett, 2—3 éves, kiváló csontozatu 6o—70 kb magyar fajta tenyészbikát bocsát árverés alá. Az árverés alkalmat nyújt arra, hogy magánosok, községek, legeltetési társulatok, birtokosságok tenyészállataikat kellő időben beszerezhessék. Amennyiben nem magánosok a tenyészállatokat a m- kir. gazdasági felügyelőség utján nyújtandó s másfél év aiatt visszafizetendő állami hitei 'terhére kívánják beszerezni, a kötelezvény aláirására szabályszerűen felhatalmazottak az erre vonatkozó képviselőtestületi, legeltetési "társulati, illetve birtokossági közgyűlési határozatot s a községi, "társulati, illetve birtokossági pecsétet is vigyék mngukkai az árverés helyére. j A vásárolt apaállatoknak vasúton való kedvezményes szállításához szükséges igazolványt a helyszínén fogják az érdekelteknek kiadni. Az árverés helyére s onnan viszsza a Kossuth Lajos-térre a szükség szerint beállított autóbuszjáratok fognak a közönség rendelkezésére állani. A hortobágyi bikavásár A debrecen-hortobágyi magyar tenyészbikatelep közös legelőt haszonbérlő társulat folyó évi bikavásárác 1931. évi február hó 19-én rendezi meg a Nagyhortobágy vasútállomás közelében fekvő KisÁloimzug pusztai bikatelepen. — A legeltetési társulatnak ezen immár hatodik vására alkalmával 70 darab fajtiszta magyar hortobágyi törzs és cifragulyai származású, ridegen nevelt három éves, tenyészigazoUánnyai e.látott tenyész bika Icerüi nyilvános árverés utján értékesítésre. Az eddigi öt vásár alkalmával 'összesen 260 drb tenyészbikát adott a társulat a köztenyésztés céljaira, melyek a tenyésztésben jó kellemük, erős csontozatuk s edző nevelésük áltai nyert szinte páratlan szívósságuk • folytán mindenütt igen jói beváltak. A vásár alkalmával előzetes _ jelentkezés esetén fogatokat biztosit a társulat a vevők számára Nagyhortobágy vasútállomástól a telepre kimenetel céljára. A megvett bikák járlatainak átírása a helyszínen történik. Vásárlás állami kedvezményes hitellel ÍS eszközölhető a m. kir. gazdasági felügyelőség közbenjöttével. A vasúti szállításra szánt megvásárolt bikák berakása Nagyhortobágy vasútállomáson történik, az állomásig való hajtáshoz hajtók kaphatók s a szállítás kedvezményes vasúti dijtétei mellett történik. A Tiszántn'i Mezőgazdasági Kamara felhívja a magyar szarvasmár hát tenyésztő községek, birtokosságok s magán tenyésztők figyelmét a hortobágyi bikatelep februári árveréses vásárára s saját érdekében ajánlja, hogy a mutatkozó magyar bikaszükségleteket a társulat kiváló eladó áTományábói igyekezzenek biztosítani. A bikavásár ügyében részletes felvilágosítások a társulat vezetőségétéi (Debrecen, Hatvan-u. 1. szám) nyerhetők. Nyírségi tájon*) Valamikor réges-régen Szép nap sütött e vidéken, Aranylott a nyírt homok, Szőllővessző jó bort hozott. Dallal hasadt a 6arázda, Volt bő kenyér, miadái látta — Szérűskertnek volt sok kazla, Négyes lovon járt a gaz da. » Cifra szűr és fürtös suba Járt ki hetykén téli útra; A legény is ugy ment bálba: Nyalka, sarkantyús csizmába. Muzsikaszó és vendégség Nap-nap után egymást érték; Volt bőven baráti asztal S folyt a muri büszke daccal. Ám komoly munka ís járta: Jónak volt mindig nagy pártja S hevítette az arcokat A. büszke magyar öntudat. A nyírségi magyar lélek Tükre volt a tiszta égnek; Gyáván nem hajolt itt homlok: Ndmes önérzetet hordott Ösi virtus ha tombolt is. Megbocsájtott még a holt is. Nem született »ciberére« Szabolcs vezér ősi népei A határon s a portákon Jókedv s béke télen-nyáron, .Amilyet csak Isten látott — S kacagtak a zöld akácok. ... Igy volt régen itt e tájon — Való volt-é vagy csak álom? Máma — jaj — más világ járja: Ráléptünk a »Topeká«-ra. Azon sétál sok lány, kaicsu, De nem peng már a saikantyu! Más a ruha, más a nóta, Idegenből jött a kóta! Borunkat a fagy megitta, Sírba szállott »Sete Pi9ta.« A régi kedv elszállt véle, Felleg borult itt az égre Nyíri büszke magyar homlok Sötét bu ölére omlott — Beborítják sürü ráncok*.. Sírva nézik az akácok. Sir a hómok is alatta, — — De forr, izzik gondolat jat Lelke vulkánt ringat mélyen S hit ragyog két bus szemében. Ez az élet így nem életi Ereje kél ősi vérnek S eget tisztit egy zivatar... Ne sírj!! Bízzál nyíri magyart Fiák András. *) A Nagykállói Polgári Dalárda ünnepélyén szerző által elő* adott költeímény. Hogy oldanák meg az álföldöntözés pénzügyi "7 Többször hirt adtunk már arról a nagyszabású tervről, melyet Bethlen miniszterelnök kezdeményezésére kiváló szakférfiak készítenek elő, amelynek célja spanyol mintára az Alföldnek öntöző berendezéssel való ellátása. RuffyVarga Kálmán felsőházi tag ama memoranduma, melyet a miniszterelnök részére készített, most nyilvánosságra került. Ebben a tanulmányban a szerző kitér a nagy kérdés pénzügyi részének megoldási lehetőségeire is. Miután a problémának ez a része a mi közönségünk előtt még nem eléggé ismeretes, jónak látjuk a tanulmány eime részét az alábbiakban ismertetni : — Ami a kérdés pénzügyi részét illeti — mondja Varga Kálmán — vagyis azt, vájjon az öntözésekbe befektetett tőke meghozza-e a megfelelő jövedelmet, csak azc válaszolhatjuk, hogy a spanyol példák, melyeket megismertünk, de ezenkívül az egyiptomiak és mindenütt, ahol öntözés a helyes tervek szerint végrehajtatott, egyike a legjövedelmezőbb tőkebefektetéseknek. Számításaink szerint és a spanyolországi berendezések költ lfip/at! Csak 1, 4 és 10 darabos eredet

i csomagolásban fogadja el a DAR hashajtót, minden csomagon DARMOL FELÍRÁSSAL Utánzatokat és más csomagolást utasítson vissza ségvetéseinek megismerése után remélhető, hogy amennyiben az ottani jelentékeny telkesitési költségek hazánkban az Alföldön teljesen elesnek és a földek vizszintezési költségei ís az ottaniakkal szemben minimálisak lesznek, — nagy átlagban egy kat hold föld öntöző-berendezési befektetése 600 —700 pengőnek fog megfelelni. Az öntözéshez szüksége't befektetések ugy tudöm, részben honi, és részben külföldi tőkébői volnának élőállitandók és pedig legalább 25 évi amortizációval. Bizonyosnak véljük, hogy 25 évnél sokkal korábban, sőt sok esetben néhány év múlva is megtérül a befektetett tőke, de az is lehetséges, hogy a gazda a holdanként befektetett összeget már az első esztendőben a többtermelésből beveszi. Mégis üzemi szempontból áttanulmányozva a kérdést, arra a meggyőződésre kellett jutnom, hogy hazánkban az öntözés csak abban az esetben lehet rentábilis, ha a viz nyomásához, tárolásához és elosztásához szükséges erőt is elektrifikális- utján előállítani képesek vágyunk. Basel 'közelében a helyszínen győződtünk meg arról, hogy a Rajnát 7 turbinára ejtik s ezzei szemünk előtt 135.000 lóerőt állítottak elő. Ugy tudom, minálunk is tervbe van véve az öntözéssel 'kapcsolatos elektrifikális létesítése, mely nélkül az öntözés kérdését olcsón megoldani — véleményem szerint is — alig lehetséges. Ruttkay szerint 2—2 és félmillió kat. hold öntözhető hazánkban. Az ilyen nagy területnek öntözésrevaló berendezése óriási programm, amelynek keresztüHite'e több évtizedre szóf. 'Éppen ezért a tervekkel felsorakoztatott számoktól megijedni felesleges, mert ha a: tervet több évtizedre elosztják és közben már az előnyeit is élvezzük, ugy a kérdés megoldása beláthatóan javul. Azt hiszem, azt senki sem képzeli el, hogy 2—2.5 millió kat. holdon egyszerre indul imeg a telkesitési, illetve az öntözési munka. Első vállalkozásra elegendő az a terv, mely szerint az ország legalkalmasabb helyén 60— 120 "ezer holdon induljon meg a imunka és ha az ebbe befektetett tőke és munka várakozás szeriní. nagy sikert fog biztosítani, ugy évről-évre a nagy terv munkája kiszélesedhetik. Bizonyos azonban az, hogy egyszer már a nagyobbszabásu öntözési munkálatokat az Alföldön meg kell kezdeni, aminek az ideje valóban elérkezettBizonyosra vehető, hogy az öntözési területek elsősorban a kisés törpebirtokos gazdát fogják érdekelni" Az uradalmak is fognak öntözni, de alig várható, hogy nagyobb uradalmak, ha bele is esnek az öntözési zónába, birtokaikat teljességükben öntözhessék. Minden valószínűség szerint az öntözésre alkalmas nagyobb uradalmak spanyol mintára ko'onízá'ni fognak és pedig ugy, hogy öntözésre be-