Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-02-01 / 26. szám

1931. február 1. Bethlen István grófról az egész világ sajtója és közvéleménye megállapította, hogy korunk egyik legkitűnőbb diplomatája. Pedig, hogy milyen egyszerű ez a diplomácia, amelyben nincsen semmi diplomatikus fondorlat, mutatja ez a világsajtónak adresszáh beszéd is, a Imely éppen páratlan őszinteségévei keltett mély benyomást a sajtó kép viselőméi. Az a jelentősség, amelyet a világsajtó Bethlen gróf bécsi látogatásának, illetve Ausztria és Magyarország baráti szerződésének tulajdonit, isimét bizonysága annak, hogy Magyarország politikai sutyát, amely igazán nem áll arányban erőszakosan megcsonkított területének nagyságával, egyre többre értékeli a világ, ami elsősorban Bethlen érdeme, aki most is oly fölényes biztonsággal győzedelmeskedett ezen a nehéz újságírói csatán. Hány százaiékos adóval dolgoznak a városok? A Városok Lapja kimutatást közöl a városok pótadójárót. A fennálló törvényes rendelkezés értelmében a községi pótadó nem haladhatja meg az ötven százalékot, az általános kereseti adó kulcsa pedig legfeljebb "tíz százalékban állapitható meg. Ennek dacára, a kényszerű helyzet folytan, nagyon sok község és város van, melynek pótadója felüt van az ötven százalékon, sőt a száz százalékon is. A megyei városok között a pótadó mindössze három városban kevesebb, mint ötven százalék és pedig Pápán, ahoi negyven százalék, Szombathelyen, ahol negyvenhét százalék és Kispesten, ahoi negyvennyolc százalék pótadót fizetnek. Ezekben a városokban az általános kereseti adó öt százalék. Husz városban ötven százalék a pótadó és Öt százalék az általános kereseti adó. Ezek a városok a következők : Balasagyarmat, Békéscsaba, Budafok, Cegléd, Eger, Gyöngyös, Hajdúböszörmény, Komárom, Magyaróvár, Mohács, Nagykanizsa, Nagykőrös, Pesterzsébet, Rákospalota, Salgótarján, Szentendre, Szentes, Újpest, Vác, Veszprém, Husz városban a pótadó nagyobb, mint ötven százalék. Ezek a következők : Szekszárd 53, Kisújszállás 55, Mezőtúr 71.5, Sátoraljaújhely 74, Kiskunhalas 76, Karcag 77, Kalocsa és Kőszeg 86, Makó és Zalaegerszeg 92, Csongrád 94.5, Esztergom, Hajdúnánás is Jászberény 100, Gyula 105, Hajdúszoboszló 105, Hajduhadház 106.36, Kiskunfélegyháza 120, végül Turkeve 130.3, százalék pótadóval. Ezen városok túlnyomó részében az általános kereseti adó is meghaladja az öt százalékot, hat, hét, nyofc, sőt Kiskunfélegyházán eléri a tiz százalékot. Négyszáz pengén alul csak fizetési meghagyás álján lehet perelei Indítani Miiven változásokai hozott az új törvény a bírósági polgári perekben ? A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló uj törvény lényeges változásokat eszközöl a járásbíróság! ügyekben is. A törvény rendelkezései előreláthatólag csökkenteni fogják a bíróság munkaterhét, ami főként annak az eredménye, hogy a készpénzkövetelések iránt négyszáz pengőig indított ügyekben icsak fizetési meghagyás utján lehet megindítania pert s mivei a járásbíróság pereinek nagy százaléka négyszáz pengőn alul van, az érdemleges perek száma erősen csökken. e CsökKen a munka a végrehajtást szakban ís, mert a feleknek a végrehajtás foganatosítása céljából közvetlenül keli a bírósági végrehajtóhoz fordulni, aki az iratokat csak az eljárás befejezése után terjeszti a bíróság elé, úgyhogy a közbeesőmunkatehertöia bíróság megszabadul. A telekkönyvre vonatkozólag a legfontosabb az uj törvényben a telekkönyvi bejegyzés egyszerűsítéséről szóló rész", eszerint ha valaki telekkönyvi bejegyzést kér s az jhetőnek több telekkönyve van, kérni keh ezeknek az egyesítését. Ha valaki ezt elmutasztja, a törvény értelmében birsággai' keh sújtani. A magyar földbirtokot másfél milliárd pengő adósság terheli Az 1929. év végén az összes földbirtokoknak mintegy 30 szálaléka, terület szerint pedig 36 százaléka volt adóssággal megterhelve. Altalános eladósodotságrói tehát ezidőszerint nem lehet szó. A terhek végösszege 1929 végén 1540.6 millió pengőt tett ki, ami közét 33 szá zalékkaí többet, mint az előző esztendő végén, az eladósodás tempója tehát erősebb, mint kivánatoá volna. A statisztika szerint minél kisebb a földbirtok, annál nagyobb az átlagos teher. A kisebb földbirtokosra ma már kétszer akkora átlagos teher esik, mint a nagybirtokra. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ujabb megterhelések legnagyobb mértékben a kisebb birtokok eladósodását növelték. Az egyes vidékeket eltekintve, általában az Alföldnek a földbirtokai vannak a legnagyobb mérzontjo- aterera Budapest, VIII H k->- -út 19. Telefon lAzsef 421-04 Alapítva 1888 Aranykoszorusmester, — számos kitüntetés. Képviseive k iliö di >im nyolc, úgymint: « ben! F»hr,S ho e.Rfiler, Pe'rof. E Produ'tiv, Lanhe ^e . Stiogl stb L'gnagyonri vaia-zt-fc .sógora, piatioo és harmoniaaioUao, ui és hasíaált&kbiD, Élőn ö ar*k, ke Ivező fizatéai feltételek! - Berlei, j.vtás, haDgoiás 7 "->8-2-10 tékben megterhelve, azután jön a Dunántul, legkevesebb az adósság az északi bomb vidéken. Egy-egy hold átlagos megterhelése, vidékek szerint 80.3 pengő és 113 pengő között mozog, országos átlagban a holdankénti megterhelés 94.5 pengő, Az összes kamat, amely a magyar földbirtokot adósságai után terheli, 121.5 millió P-t tesz ki; ennyi kamatot fizetnek tehát a magyar gazdák adósságaik után. A kamatterheknek jóval nagyobb része esik a kisbirtokokra. Az eladósodásról szóló adatokat 3 nagyobbnak tünteti fel az a körülmény, hogy a földbirtokrendezés pénzügyi lebonyolítására alakult szövetkezet a kisebb birtokokra az 1930. év közepéig meglehetős nagy összeget, közel 235 millió pengőt folyósított. Ez a másfélmilliárdos adósságnak számottevő része. Bár az eladósodás mértéke erősen növekedett az utóbbi időben, némileg kedvezőbbé válik á helyzet azáltal, hogy a kamatlábak csökkennek. — Az 1929. év folyamán például a kisebb kisbirtokokra folyósított törtesztési kölcsönöknek a kamatlába több mint egy százalékkai vált alacsonyabbá. Ennek következtében a fizetési kötelezettségeket némileg könnyebben birják a gazdák. Az eladósodást viszont súlyosabbá teszi az a körülmény, hogy a föld termeivényeinek és ennek köa földmivelésügyi minisztert teszi felelőssé a szárazságért és esőt kökövetet tőle. De a válasz sem maradt el ezekre a cikkekre s a cikkírók e válaszból megérthették azt, amit most már mindenkinek meg kell érteni, aki az előadottakat figyelmesen meghallgatta, hogy a belvizlevezető müvekkel nem lehet a talajt kiszárítani. A beívizievezetés nem' lecsapolás. De meg kell végre érteni azt is, hogy még a lecsapolás sem, sőt az alagcsövezés sem szárítja ki a talajt. Mert mikor száraz a talaj? Ha nincs benne nedvesség. Már pedig a talajból, — ha van benne — a nedvességet semmi módon kihúzni nem lehet. De igenis kiszárítja azt a szél, ha sekélyen van művelve. A felesleges vizet e( 'lehet a talaj hézagai közüí távolítani intenzív lecsapó lássál, azaz sűrű nyíltárok, vagy alagcsőhálózattal, éppen ugy, mint a virágcserépbői a lyuk Segélyével, de még ezekkel az eszközökkel 'sem lehet eltávolítani a talaj szemcséiben "^pórusaiban) megkötött nedvességet, mert a hajszálcsövesség (capülaritás) azt meg akadályozza. Hogyan vezethetné e' tehát a talaj nedvességét egy beivízlevezető árokhálózat, amikor az egyes mellékárkok egymástól több kilométer távolságra vannak. A támadó cikkekben azt is olvassuk, hogy tárolni keh a belvizeket és az igy nyert vízfelületekkel keh elősegíteni az esőképző1 Í {[ i j ! ; | Nos, hát ahol fehet, és amenynyire lehet, tárolják is a belvizet az, ármentesitő társulatok. Az Ivánfenéki ármentesitő társulat a peresi holt Kőrös-ágban 3 millió köbméter belvizet tárol; ugyanennyit tárol a "Kőrös—Tisza—Marosi ármentesitő társulat a szentandrási 35 km. hosszú holt Kőrösben. De ismerek még számos hasonló tárolást, amely azonban mindenkor csak arra szolgál, hogy csökkentse a s zivattyuzás üzemét, tehát költségét. A belvized 1922-ben a Mezőtúri ármentesitő társulat a községi legelőn is tárolta, hogy a szántóföldeit megvédelmezze az elárasztástői. Hasonló tárolásra fogja az Aisöszabolcsi ármentesitő társulat a hortobágyi legelőt is berendezni, ha készen lesz a belvizlevezető müvek építésével. A legelőkön azonban, minthogy azok többnyire magas fekvésüek, csak a reájuk hullott csapadék vizét lehet tárolni és azt is csak addig, amig azt a legeltetés érdekei 'engedik. A legelőkön a belvizet a nyáii szárazságig elraktározni nem "lehet, éppen ugy, amint nem lehet elraktározni azt a csatornákban és a holt ágakban bizonyos vizszinen felül, mert ellenesetben a környező szántók talaja is vízben állna és megszűnne a növényi élet. De nagyon csalódnék, aki a nagy természethez képest jelentéktelen vízfelületek képzésévei az esőképződést kívánná elősegíteni. 1 Vájjon miért sivatag a Káspí-tó keleti oldala? Miért nem esik az eső nyáron négy hónapig az Adrián Lussinpiccoío vidékén? Miért volt Angliában 1929-ben nagy szárazság a szigetet környező tenger ellenére? Miért volt az Alföldön a legkatasztrófá i abb szárazság I863ban, amikor még belvizlevezetésrői szó sem"'volt? Ha a íaikus közönség meg akarja tanulni, hogyan képződik az eső és mi gyakorol arra befolyást, olvassa ei Cholnoky Jenőnek a Napsugár diada!a« cimü nemrégen meg jelent müvét, amely népszerűen, de tudományos alapon, minden értelmes ember részére megmagyarázza ezt a természeti tüneményt. Megmagyarázza, hogy a szélnek igen hosszú ideig keh meieg éghajiat alatt a tenger felett járnia, — hogy párával megszedje magát. — Európát az állandó nyugati szelek látják ei páratelt levegővel és ebből a párás levegőből is csak akkor csapódik ki a pára eső alakjában, ha a levegő lehűl. A lehűlést pedig a fevegő felemelkedése okozza. Ahhoz tehát, hogy eső képződjön, szükséges a levegő felemelkedése. A felső régiókban a levegő lehüi, ennek következtében túltelített lesz éö lecsapódik az eső vagy a hó. < A felemelkedést pedig előidézik a hegyek és a ciklonok. Ezért esős a Kárpátok déli és nyugati öve, mert a nyugati szelek ott kénytelenek felemelkedni és ezért esős a Karszt is (ámbár rajta még csak bokor sem nő, nemhogy erdővel volna borítva.) Az északi 'félgömbön állandóan keietre kitérő ántipasszát széfek kö vetkeztében a mérsékelt égöv levegője állandóan sebesen áramlik nyugatról keletre és a súrlódás következtében abban örvények keletkeznek, ezek a ciklonok, amelyekben a levegő haladó mozgása meiifett felfelé örvénylik. Az örvények felső rétegében (régióiban) lehűlő pára jelentkezik, mint eső. Ha tehát a ciklon az Alföld fölött vonul 'Végig, akkor ott esik az eső, ha pedig elkerüli azt, akkor nem esik. Ha az Alföldön mesterségesen esőt akarnánk teremteni, vagy a Kárpátokat kellene az Alföldre lehozni, vagy a ciklonokat kellene kormányozni. Erre földi hatalom nem képes. De még arra sem képes, hogy az Alföldet szárazság idején nagy terjedelemben megöntözze, mert ilyenkor a folyók kiemelhető víztömege egyrészt kevés, másrészt a víz kiemelése és vezetése nem gazdaságos. Arra keli tehát súlyt vetni, ami lehetséges. Ez pedig az, hogy okszerű gazdálkodással maga a talaj legyen a csapadék raktározójaHa a ma még túlnyomó részben kötött és sokszor szikes (szikfottos) alföldi szántóföldeket a gazdák megfelelő lecsapolássai, — mélyszántással, meszezéssei "és trágyázással meg fogják porhanyitani, akkor nem fog a téli csapadék arról "tavasszal "leszaladni, hanem