Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-01-04 / 3. szám
Ars 16 fillér. Nyíregyháza 1931 január 4. * Vasárnap évfolyam. 3. szám. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 P 50 f. - Negyedévre 7 P 50 f. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20°/« engedmény E?yes szánt ára: hétköznap 10 f., vasárnap Í6 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1-39. Postacheque 29558 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. Á törvénykezés egyszerűsítése A igazságügyminiszter végrehajtás rendelete értelmében 1931 újév napján lépett életbe a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény. A mai nehéz gazdasági vi' szonyok között a pereknek olyan óriási tömege van folyamatban, hogy a bíróságok a Iegmegfeszitettebb munka mellett sem tudják kellő gyorsasággal elvégezni Ítélkező feladatukat. Már pedig az igazságszolgáltatás terén^_ legyen az akár büntetőjogig akár magánjogi, rendkívül fontossággal bir az ügyeknek gyors elintézése, mert az idő pénz s a gyorsaság egyben oicsóbbságot is jelent. Az államháztartás jelenlegi viszonyai közepette gondolni sem lehetett arra. hogy a birói létszámot annyira felemeljék, amennyire az igazságszolgáltatás zavartaian menete érdekében szükség volna. Azt a megoldást választotta tehát az igazságügyi kormányzat, hogy az eljárás a'akiságainak lehető mellőzésévei a lényegre fektesse a fő' súlyt és az eljárás egyszerűsítése áltai segítsen a jogkereső közönség érdekein. Az uj törvénykezési renddel. amely a legmodernebb jogelveken épül fel,. régóta megoldásra váró problémát old meg kormányzatunk. mert hisz köztudomásu dolog. hogy az eddigi, az úgynevezett klasszikus elveken nyugvó igazságszolgá tatás végtelenül elnyújtotta az Ítéletek meghozata £r,ak il'etve azok jogerőre emelkedésének időpontját. A törvénykezés egyszerűsítése kiterjeszkedik ugy a magánjog, Immt a büntetőjog peritoriumára. Az előbbi tekintetében különösen a járásbíróságok előtti eljárást gyorsítja meg oly módon._ amely kétségtelenül üdvös hatássai lesz a jogrendre és az anyagi igazság gyors érvényesülésére. A vezérelv szerint minél kevesebb tárgyalás .'egyen szükséges és a jogkereső közönség minél hamarabb eljuthasson a felesleges felebbezési lehetőségek által az i élet végrehajthatóságának stádiumáig. Közismert dolog, hogy amikor igazságszolgáltatásunk a jogok érvényesülését szolgálja, ugyanakkor sok módot ad a perrendszerü alakiságok kihasználásával arra is. hogy a perek, az alperes ügyeskedése által hosszú időre elnyugtassanak. Az uj perrendtartás a minimumra igyekszik csökkenteni ennek lehetőségét s különösen kisebb értékű perekben a keresetmegindítást majdnem nyomon követi az' ítélet meghozata'a. Teszi ezt részben a tényállás megállapithatásának gyorsítása^ részben pedig a felebbezési lehetőségek gyökeres kikapcsolásával. Az uj jogrend szerint kétszáz pengőt meg nem haladó követelés tárgyában egyáltalában nincs felebbezésnek helye, a négyszáz pengőben terjedőkben pedig a fizetési meghagyások rendszerének érvényre juttatásával. Ha a feiek vitás ügyük tárgyalása végett a bíróság előtt rendes törvénynapon megje'ennek, kérelmükre a bíróság nyomban meg is tartja a tárgyalást. Fontos újításokat tartalmaz az uj 'igazságszolgáltatási rend a szegényjogon va'ó perlekedés tekintetében is. Különösen fontos az a rendelkezése, mely szerint a szegényjogon perlő ellenfele a marasztaló ítélet meghozataláig fei van mentve az okiratok felbélyegzésének kötelezettsége alól, míg ezzel szemben a régi eljárás szerint mindegyre megtörtént az, hogy az ilyen ügyekben a vagyonos pernyertes félt indokolatlanul 'károsította a kötelező felbé'íyegzés. A bűnügyi perrendtartás terén fontos újítás az. hogy a lehető legszélesebb területre terjeszti ki ' az egyés birák kompetenciáját. A lmodéra jogi ir8k megállapítása szerint kétségtelen ugyanis, hogy áz egyes biró ferefősségérzete lényegeden megnő azáltaCbo^y az itéfetet neki egyedül kell meghoznia és azt egyéni meglátása és véleménye alapján keli megindokolnia. A kriminalisztikában fontos elv, hogy a büntetés kiszabása minél gyorsabban követhesse a bün elkövetését. Ennek az elvnek érvényesülését mozdítja elő az uj perrendtartásnak az a rendelkezése, amellyel a királyi ügyészség feladatkörét lényegesen kiszé'esi'i. A bűnügyi eljárás egyik legfontosabb mozzanata a főtárgyalás. Az uj rend mindent elkövet abban az irányban hogy ez minéi hamarabb békövetkezhessék s ez okból minél kevesebb alakiság álljon útjában annak, hogy a tényállás a főtárgyaláson szabatosan mepállapittassék. Mindezen szükséges és célszerű rendelkezéseket összefogva, megállapíthatjuk, hogy a törvénykezés egyszerűsítése nagy ha'adás az igaz ság érvényesülésének irányában és kihatásában üdvös eredményekkel kecsegtet ugy a jogbiztonság^ mmt a jogrend és a hitelé'et terén. loffre ma reggel meghalt Párisbíi jelentik: Joffre marsai] ma reggel 8 óra 23 percko. meghalt. A halálesetről a következőket jelentik: Kevéssel 7 óra után Fontaine dr, aki állandóan ellenőrizte az érverést, megállapította, hogy a halál bekövetkezése már, csak rövid idő kérdése. Erre telefonon a haldokló ágyához hivták a család tagjait ,barátait. A halál bekövetkezésekor a halottas ágy, nát álltak a vezérkar tisztjei is. — Steeg miniszterelnök a haláleset hirének vételekor megjelent a klinikán s a kormány és az ország nevében részvétét fejezte ki az özvegy előtt. Ha Joffre végrendeletében más intézkedés nincs, a nemzet halotytjának tekintik s a kormány gondoskodik eltemetéséről. Az utolsó mosoly Irta: Mándi Janka. Az orvos csöndes léptekkei kijön a betegszobából és óvatosan, halkan beteszi maga mögött az ajtót. — »Doktor!«, áü eléje a férfi, — »Doktor!« mentse meg öt !! Nem tudok és nem akarok nélküle élni! Érti?!! Nem akarok! Neto birok belenyugodni abba. — »Pedig«, szói közbe a doktor s szánalommal telten kezét a férfi vállára teszi, — »pedig ebbe már bele keli nyugodnia*. — »Már ott tartunk ?« kérdi ijedten a férfi és érzi, hogy szemébe forró könnyek gyűl" nek. — »Ott«, felel az orvos íialkan s lassan, elgondolkozva a kalapja után nyuí. A férfi benyit a kis szobába, — az ablak nyitva, — a kis szekrényen orvosságos üvegek, — s az ágyon sápadtan, fáradtan, az élettői agyonhajszoltan fekszik az ő szegény, beteg kicsi párja. — Lassan, fáradtan felemeli a fejét, az arcán a kétségbeesés és a remény. — »Mit mondott a doktor ?« kérdi gyenge, mintegy már távolról jövő hangon. — A férfi boldog mosollyal közeledik. — leül az ágy szélére, — a paplanon pihenő fehér, áttetsző kis kezet vigyázva. lassan két erős, napbarni" | tott tenyerébe fogja, s melegíti, ugy szeretne ebből az ő nagy darab egészségéből átadni egy kicsit, vagy még inkább átadni az egészet és elmenni helyette a nagy útra. — »A doktor? szivem; biztat, — azt mondja, hogy egy-két hét s elmegyünk messze, — le, délre még s aztán fölkelhet Aranyvirág — ahor" örökké süt a nap s az a drága napsugár meggyógyítja Aranyvirágot, mint ahogy annyi és sokkal nagyobb beteget is meggyógyított már! — »Igen«, felei halkan a betege — »ma ugy érzem én is. hogy meg fogok gyógyulni.« — S a férfi, a nagy, erős férfi ugy belekapaszkodik ebbe a gyönge ámitó és önáttnitó kijelentésbe. mint a fuldokló a szalmaszálba — hiszen történtek már csodák! — »Nézd Aranyvirág« — szól — »valamikor régen_nagyon régen olvastam egy könyvet, egy híres öreg tudós azt fejtegeti abban, — hogy a felgyógyulás elsősorban mindig a betegtől függ, vagyis a betegnek akarni a keli a felgyógyulást nagy. erős akarással!! »Nézd Arany virágom«, — folytatja a férfi könyörögve s testét, lelkét átjárja a boldogság utáni vágy, — »ugy nélkülözöm arcodról azt a régi. drága mosolyt — én azt hiszem... ilyenkor., néha. amikor jobban érzed magad... ha egy picit megpróbálnák.. uj életre kelteni.. mosolyogni újra... félgyógyulás vol" na neked is... és nekem is.. Ugye nagy az én bünöm^ hogy ezt kívánom?! — S az asszony v a minden" re képes örökasszony, — szivére talán éppen egy könnycsepp hullott... mosolygott. S a férfi nézte szomorúan, a mosolyt; a mosolyt, melyet kirimánkodott , kiimádkozott, — a mosolyt amelytől csak eltorzult ez a szegény sápadt kicsi arc s most látta. hogy az a »nagy« emberi erő, az a »nagy akarás« — egyedül — kevés s vad harag gyúlt benne Isten ellen... — Nincs Isten! szólt magában. — Nincs Isten! eddig sem hittem, most már tagadom létezését... Lassan felállott.. a kis szobára ráborult az éj... majd lassan. észrevétlenül Sljött a szürkü" !et... s a férfi állott mozdulatlanul — nem tudta órák, vagy napok teltek-e el ? Im egyszer csak a kis szobát mély sóhaj tölti be, — az ő szivéből kelt életre a hetek óta visszaszorított s mosoly alá rejtett sóhaj ?, vagy Aranyvirág lelke szakadt el ezzel a sóhajjal az ő szegény, szomorú, százszor elsiratott szürke kis életétől? — Szólani 1 kellene valamit — búcsúzni "talán! I egy utolsó Isten hozzádot mondani!! De torka elszoru' v szó nem jön ki száján. — m%jd lassan, félve az asszony fölé h^lik^ de az nem piheg többé — kezét kezébe veszi, — jéghideg már, — azt nem melegíti föl soha többé az ő erős két keze r — s a férfi érzi ökölbe" szorított kézzel, hogy adósa maradt az élet — nem váltotta be semmi ígéretét... Odakünn újra kél a nap —, egy sugara betéved a nyitva hagyott ablakon s megpihen a ha'ott arcán. A férfi révedező., üres tekintettel odanéz — odanéz s im megrendül.. az ágyon az ő régi Aranyvi" rágja alszik... a felkelő nap vörös sugara még egyszer- ^utoljára szint köl(j£önöz immár színtelen /arcának s az ajkán ott él a régi, boldog mosoly I — Neim az élők hazug mosolya ^.mellyel sóhajokat takarunk!, nem a mártírok mosolya, amelytől eltorzul az arc s belesajdul a sziv! — a halott mosolya ez! a megbékülésé és a megbékélteté" sé... talán Isten lehelte rá., s a halottasszoba néma csöndjén át —< a férfi. az Istentagadó, megtalálja az utat az Istenhez! — testét megrázza a sirás^ — lassan, — talán maga sem tudva róla, — letérdel. feje ráhajük imára kulcsolt két kezére s ugy mondja halkan: — »Én Istenem!-.. En Istenem!!..'