Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-04 / 3. szám

Ars 16 fillér. Nyíregyháza 1931 január 4. * Vasárnap évfolyam. 3. szám. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 P 50 f. - Negyedévre 7 P 50 f. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20°/« engedmény E?yes szánt ára: hétköznap 10 f., vasárnap Í6 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1-39. Postacheque 29558 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. Á törvénykezés egyszerűsítése A igazságügyminiszter végrehaj­tás rendelete értelmében 1931 új­év napján lépett életbe a törvény­kezés egyszerűsítéséről szóló tör­vény. A mai nehéz gazdasági vi' szonyok között a pereknek olyan óriási tömege van folyamatban, hogy a bíróságok a Iegmegfeszi­tettebb munka mellett sem tudják kellő gyorsasággal elvégezni Ítél­kező feladatukat. Már pedig az igazságszolgáltatás terén^_ legyen az akár büntetőjogig akár magánjogi, rendkívül fontossággal bir az ügyeknek gyors elintézése, mert az idő pénz s a gyorsaság egyben oicsóbbságot is jelent. Az állam­háztartás jelenlegi viszonyai kö­zepette gondolni sem lehetett ar­ra. hogy a birói létszámot annyira felemeljék, amennyire az igazság­szolgáltatás zavartaian menete ér­dekében szükség volna. Azt a megoldást választotta tehát az igazságügyi kormányzat, hogy az eljárás a'akiságainak lehető mellő­zésévei a lényegre fektesse a fő' súlyt és az eljárás egyszerűsítése áltai segítsen a jogkereső közönség érdekein. Az uj törvénykezési rend­del. amely a legmodernebb jogel­veken épül fel,. régóta megoldásra váró problémát old meg kormány­zatunk. mert hisz köztudomásu do­log. hogy az eddigi, az úgynevezett klasszikus elveken nyugvó igazság­szolgá tatás végtelenül elnyújtotta az Ítéletek meghozata £r,ak il'etve azok jogerőre emelkedésének idő­pontját. A törvénykezés egyszerűsítése ki­terjeszkedik ugy a magánjog, Immt a büntetőjog peritoriumára. Az előbbi tekintetében különösen a járásbíróságok előtti eljárást gyor­sítja meg oly módon._ amely két­ségtelenül üdvös hatássai lesz a jogrendre és az anyagi igazság gyors érvényesülésére. A vezérelv szerint minél keve­sebb tárgyalás .'egyen szükséges és a jogkereső közönség minél hama­rabb eljuthasson a felesleges fe­lebbezési lehetőségek által az i é­let végrehajthatóságának stádiu­máig. Közismert dolog, hogy ami­kor igazságszolgáltatásunk a jogok érvényesülését szolgálja, ugyan­akkor sok módot ad a perrendsze­rü alakiságok kihasználásával ar­ra is. hogy a perek, az alperes ügyeskedése által hosszú időre el­nyugtassanak. Az uj perrendtartás a minimumra igyekszik csökkente­ni ennek lehetőségét s különösen kisebb értékű perekben a kereset­megindítást majdnem nyomon kö­veti az' ítélet meghozata'a. Teszi ezt részben a tényállás megállapit­hatásának gyorsítása^ részben pe­dig a felebbezési lehetőségek gyö­keres kikapcsolásával. Az uj jog­rend szerint kétszáz pengőt meg nem haladó követelés tárgyában egyáltalában nincs felebbezésnek helye, a négyszáz pengőben terje­dőkben pedig a fizetési meghagyá­sok rendszerének érvényre juttatá­sával. Ha a feiek vitás ügyük tárgya­lása végett a bíróság előtt rendes törvénynapon megje'ennek, kérel­mükre a bíróság nyomban meg is tartja a tárgyalást. Fontos újításokat tartalmaz az uj 'igazságszolgáltatási rend a sze­gényjogon va'ó perlekedés tekinte­tében is. Különösen fontos az a rendelkezése, mely szerint a sze­gényjogon perlő ellenfele a ma­rasztaló ítélet meghozataláig fei van mentve az okiratok felbélyeg­zésének kötelezettsége alól, míg ezzel szemben a régi eljárás szerint mindegyre megtörtént az, hogy az ilyen ügyekben a vagyonos per­nyertes félt indokolatlanul 'károsí­totta a kötelező felbé'íyegzés. A bűnügyi perrendtartás terén fontos újítás az. hogy a lehető leg­szélesebb területre terjeszti ki ' az egyés birák kompetenciáját. A lmo­déra jogi ir8k megállapítása sze­rint kétségtelen ugyanis, hogy áz egyes biró ferefősségérzete lénye­geden megnő azáltaCbo^y az itéfe­tet neki egyedül kell meghoznia és azt egyéni meglátása és vélemé­nye alapján keli megindokolnia. A kriminalisztikában fontos elv, hogy a büntetés kiszabása minél gyor­sabban követhesse a bün elköve­tését. Ennek az elvnek érvénye­sülését mozdítja elő az uj per­rendtartásnak az a rendelkezése, amellyel a királyi ügyészség fel­adatkörét lényegesen kiszé'esi'i. A bűnügyi eljárás egyik legfontosabb mozzanata a főtárgyalás. Az uj rend mindent elkövet abban az irányban hogy ez minéi hamarabb békövetkezhessék s ez okból minél kevesebb alakiság álljon útjában annak, hogy a tényállás a főtár­gyaláson szabatosan mepállapittas­sék. Mindezen szükséges és célszerű rendelkezéseket összefogva, meg­állapíthatjuk, hogy a törvénykezés egyszerűsítése nagy ha'adás az igaz ság érvényesülésének irányában és kihatásában üdvös eredményekkel kecsegtet ugy a jogbiztonság^ mmt a jogrend és a hitelé'et terén. loffre ma reggel meghalt Párisbíi jelentik: Joffre marsai] ma reggel 8 óra 23 percko. meg­halt. A halálesetről a következőket jelentik: Kevéssel 7 óra után Fontaine dr, aki állandóan ellen­őrizte az érverést, megállapította, hogy a halál bekövetkezése már, csak rövid idő kérdése. Erre te­lefonon a haldokló ágyához hivták a család tagjait ,barátait. A halál bekövetkezésekor a halottas ágy, nát álltak a vezérkar tisztjei is. — Steeg miniszterelnök a haláleset hirének vételekor megjelent a kli­nikán s a kormány és az ország nevében részvétét fejezte ki az öz­vegy előtt. Ha Joffre végrendeleté­ben más intézkedés nincs, a nem­zet halotytjának tekintik s a kor­mány gondoskodik eltemetéséről. Az utolsó mosoly Irta: Mándi Janka. Az orvos csöndes léptekkei ki­jön a betegszobából és óvatosan, halkan beteszi maga mögött az aj­tót. — »Doktor!«, áü eléje a férfi, — »Doktor!« mentse meg öt !! Nem tudok és nem akarok nélküle élni! Érti?!! Nem akarok! Neto bi­rok belenyugodni abba. — »Pedig«, szói közbe a doktor s szánalommal telten kezét a férfi vállára teszi, — »pedig ebbe már bele keli nyu­godnia*. — »Már ott tartunk ?« kérdi ijedten a férfi és érzi, hogy szemébe forró könnyek gyűl" nek. — »Ott«, felel az orvos íial­kan s lassan, elgondolkozva a ka­lapja után nyuí. A férfi benyit a kis szobába, — az ablak nyitva, — a kis szekré­nyen orvosságos üvegek, — s az ágyon sápadtan, fáradtan, az élettői agyonhajszoltan fekszik az ő szegény, beteg kicsi párja. — Lassan, fáradtan felemeli a fejét, az arcán a kétségbeesés és a re­mény. — »Mit mondott a dok­tor ?« kérdi gyenge, mintegy már távolról jövő hangon. — A férfi boldog mosollyal közeledik. — leül az ágy szélére, — a paplanon pi­henő fehér, áttetsző kis kezet vi­gyázva. lassan két erős, napbarni" | tott tenyerébe fogja, s melegíti, ugy szeretne ebből az ő nagy da­rab egészségéből átadni egy kicsit, vagy még inkább átadni az egészet és elmenni helyette a nagy útra. — »A doktor? szivem; biztat, — azt mondja, hogy egy-két hét s elmegyünk messze, — le, délre még s aztán fölkelhet Aranyvirág — ahor" örökké süt a nap s az a drága napsugár meggyógyítja Aranyvirágot, mint ahogy annyi és sokkal nagyobb beteget is meg­gyógyított már! — »Igen«, felei halkan a betege — »ma ugy érzem én is. hogy meg fogok gyógyulni.« — S a férfi, a nagy, erős férfi ugy belekapaszkodik ebbe a gyön­ge ámitó és önáttnitó kijelentés­be. mint a fuldokló a szalmaszálba — hiszen történtek már csodák! — »Nézd Aranyvirág« — szól — »valamikor régen_nagyon régen ol­vastam egy könyvet, egy híres öreg tudós azt fejtegeti abban, — hogy a felgyógyulás elsősorban mindig a betegtől függ, vagyis a betegnek akarni a keli a felgyógyu­lást nagy. erős akarással!! »Nézd Arany virágom«, — folytatja a fér­fi könyörögve s testét, lelkét átjár­ja a boldogság utáni vágy, — »ugy nélkülözöm arcodról azt a régi. drága mosolyt — én azt hi­szem... ilyenkor., néha. amikor job­ban érzed magad... ha egy picit megpróbálnák.. uj életre kelteni.. mosolyogni újra... félgyógyulás vol" na neked is... és nekem is.. Ugye nagy az én bünöm^ hogy ezt kívá­nom?! — S az asszony v a minden" re képes örökasszony, — szivére talán éppen egy könnycsepp hul­lott... mosolygott. S a férfi nézte szomorúan, a mo­solyt; a mosolyt, melyet kirimán­kodott , kiimádkozott, — a mosolyt amelytől csak eltorzult ez a sze­gény sápadt kicsi arc s most lát­ta. hogy az a »nagy« emberi erő, az a »nagy akarás« — egyedül — kevés s vad harag gyúlt benne Isten ellen... — Nincs Isten! szólt magában. — Nincs Isten! eddig sem hittem, most már tagadom létezését... Lassan felállott.. a kis szobára ráborult az éj... majd las­san. észrevétlenül Sljött a szürkü" !et... s a férfi állott mozdulatlanul — nem tudta órák, vagy napok teltek-e el ? Im egyszer csak a kis szobát mély sóhaj tölti be, — az ő szivéből kelt életre a hetek óta visszaszorított s mosoly alá rejtett sóhaj ?, vagy Aranyvirág lelke szakadt el ezzel a sóhajjal az ő szegény, szomorú, százszor elsira­tott szürke kis életétől? — Szólani 1 kellene valamit — búcsúzni "talán! I egy utolsó Isten hozzádot monda­ni!! De torka elszoru' v szó nem jön ki száján. — m%jd lassan, félve az asszony fölé h^lik^ de az nem pi­heg többé — kezét kezébe veszi, — jéghideg már, — azt nem mele­gíti föl soha többé az ő erős két keze r — s a férfi érzi ökölbe" szorított kézzel, hogy adósa ma­radt az élet — nem váltotta be semmi ígéretét... Odakünn újra kél a nap —, egy sugara betéved a nyitva hagyott ablakon s megpihen a ha'ott arcán. A férfi révedező., üres tekintettel odanéz — odanéz s im megren­dül.. az ágyon az ő régi Aranyvi" rágja alszik... a felkelő nap vö­rös sugara még egyszer- ^utoljára szint köl(j£önöz immár színtelen /arcának s az ajkán ott él a régi, boldog mosoly I — Neim az élők ha­zug mosolya ^.mellyel sóhajokat ta­karunk!, nem a mártírok mosolya, amelytől eltorzul az arc s belesaj­dul a sziv! — a halott mosolya ez! a megbékülésé és a megbékélteté" sé... talán Isten lehelte rá., s a halottasszoba néma csöndjén át —< a férfi. az Istentagadó, megtalál­ja az utat az Istenhez! — testét megrázza a sirás^ — lassan, — ta­lán maga sem tudva róla, — letér­del. feje ráhajük imára kulcsolt két kezére s ugy mondja halkan: — »Én Istenem!-.. En Istenem!!..'

Next

/
Oldalképek
Tartalom