Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-23 / 18. szám

JSrtflWIDÍK. Karácsony Párisban Párisból kaptak ezt a levelet : A villanyfény eltakarja a csillagok fényét s a sürü eső a villanyok fényét. Különös karácsonyi este : Az autók végigsiklanak a pazarul kivilágított Concorde-on és a reklámok lángolva ordítják az éjszakába a mai műsort... Mert a párisi karácsony egészein más, mint a mienk. Nálu/nk a család összegyűl a fenyőfa árnyékában és a mosolygó apa és a boldog anya és a gyermek énekbe kezdenek a Jóság és a Szeretet dicsőséges indulásáról. Legalább igy volt régebben, abban az álmodott jó békevilágban, amikor a párisi magyar nosztalgiával gondolt az otthoni karácsonyra — és amikor az otthoni magyar Beteg a Bonta, beteg a szegény. Napok óta nyomja az ágyat. S nyög, mint egy halódó anyóka. Avagy mint egy tüdőgyuliaüásos alkoholista, akinek nem szabad a bort innia. Pedig már vártuk pattogó rimeit. Vártuk bus magyar szivének megnyilatkozásait. Vártuk vasárnap ünnepi szivderitő megnyilatkozásait. Vártuk, vártuk. De hiába vártukJött a biztatás a romlatlan falu humorával. Jött a vasmegyeri őstelevény spontán megnyilatkozása. Biztató szó a pusztából. És pusztába kiáltó szó fett az is. A Bonta csak beteg tovább. Árván marad Heti krónika-slágvortja hétről-hétre a tördelő hajón. Hiába várja szombaton epedőn a szedő. Elmarad. Nem jön a kedves, ismerős kutyanyelv. Nem jönnek a szomorúságban is kacajra fakasztó rimek. járvány van. Az influenza kikezdte előbb a kedélyét Bontának. Most már törékeny testének is neki esett. Ágynak dőltHiába volt minden tudománya az influenza elleni ligának. Nem ért semmit az Altér bacülusmentes ásványvize. A Korona szeressük bilíikoma. Berci bácsi olaja. Kurcz Béla zóna-fröccse. Csobolyó bácsi kulacsa sem hozta meg a gyógyitó irt. Tovább és csak beteg Bonta. Megártott neki az adóprés szorítása körüli asszisztálás is. No meg az Érfolyón keresztül való mértéktelenül való átkelés és járás. Nem! És százszor, ezerszer is nem! Ez nem méltó terep Bontához. Ahol annyi viz csergedez nap, mint nap, ott Bontának nem is lehet más a sorsa, mint ilyen csurgó, csepegő betegség. Az a sok kigőzölgés, kipárolgás, ami az Ér-alján éri az embert, sok volna egy hadsereg békának is, nem pedig egy törékeny testű, víziszonyban is szenvedő poétának. Ei innen! EH! Messze! Ki az aranyló szőlőket termelő lankára. El a homokbuckák aljára, hol isteni nedű csepeg az őszi reggelelen és nem pocsogó, zöld tócsák terpeszkednek uton, útfélen. Föl keli cserélni a maláriatelep közelében terpeszkedő Bonta-kuriát egy csinos, lakályos kis telepi villácskávaij hot a csigaleves is aranysárga tokaji nedüszerü legyen s hoi a jókedv szülte strófák soha ki ne apadjanak s hol a Bonta csenne^ ték vigan szap .... (pardon) dalolhassák: i I : • 'I- I i r; '! Lesz még szőlő lágy kenyér, Lesz még a Bontába vér! Az olvasók leghőbb óhajának teszek eleget, amikor a hasábokon való legközelebbi viszontlátás reményében is szeretettel kívánok Bontának szerencsés felgyógyulást. Sétátó. egy uj Betlehemnek, csodás, fényes és modern Betlehemnek álmodta Párist. A párisi karácsony éppen fordítva mint a mienk, elragadja a bensőséget, a csendet, a magábaszállást és kiragadja az embert a zajba, a kiabálásba. Mintha csak ordítani, hogy a mai estén hidd azt, hogy nincs Golgota, hogy az (it ,nem a Kálváriára vezetett, hanem az emberi szivekbe. Ezért ékesiti magát a város csillogó reflektorokkal, ezért törik meg az éjt az autók lámpái, ahogy tovarobognak a mulatók felé, ahol már várja őket a díszbe öltözött, olcsó gyönyör, vagy a felemelt áron árusított mámor. S a szent este után az ünnep csak arra szolgál, hogy az átvirrasztott éj fáradságát ki lehessen aludni. Olyan Páris fényes karácsony estje, mint egy koldus asszony csillogó ruhában, akin csillog a ruha, de belül hideg és egykedvű. Vitéz Fehér Lajos előadást tart e hé 25-ée a Kloszban a borfogyasztási adóról A Kiosz Bocskai-utcai székházában e hó 25-én délelőtt 10 órakor vitéz Fehér Lajos felolvasást tart a borfogyasztási adóról. — Igyekszik ismertetni előadásának elején a mai adózási rendszer hibáit és kimutatni azokat az aránytalanságokat, amelyek a .borfogyasz; tási" adóban lépten-nyomon felbukkannak. Talán vitéz Fehér Lajos felolvasása lesz ezen a téren az eiső, ahol a fefotvas'ó nem titkolja el a hibákat, a kihágási lehetőségeket és ismerteti ezeknek előidéző okait. Felvet egy uj gondolatot, amely "általános megnyugvással oldhatná meg ennek a már régen terhes, elavult adónemnek a kérdését. A képviselőház a jelek szerint valószínű, hogy nemsokára tárgyalás alá veszi és megoldást keres ebben a kérdésben. Mielőtt az megtörténne, egy uj gondolat felvetése, megvitatása nem lehet érdektelen az érdekeltekre. Vitéz Fehér Lajos előadása iránt városszerte nagy az érdeklődés s bizonyára nagy közönség fogja végighallgatni érdekes és bátor érveléseit. A képviselőtestületi választások alán Tisztelt Szerkesztő ur ! Engedje .meg nekem, mint a városi képviselőtestület egyik régibb tagjának, hogy a legközelebb lezajlott választásokhoz egy pár gondolatot fűzzek 1 Mint máshol, ugy itt is megpróbálták a »nyomor vámszedők, az általános gazdasági válság okozójának a kormányt megtenni és ellene izgatni. Ebben szövetkeztek velők a szabadkőműves radikálisok is. Együtt akartak a zavarosban halászni! A munkanélküliség nem magyar specialitás. íme kezemben van a város egyik nem régen elhunyt tiszteletreméltó polgárának, Adamkovics András Amerikában élő leányálnak, Leitrik Jánosnénak a levele, aki azt irja karácsonykor: »Ott is oly nagy a munkátlanság ? Itt 12 vagy 15 millióra teszik a munkátlanok számát. (Azóta én 30 milliót is olvastam.) Nincs börtön elég, és őrültekkel szintén igy van. Egész családokat kiöl a családfő ! A President nagy bajban van a szenátorokkal. Huver, vagyis a Prezident azt akarja, hogy a kincstárból kell a munkátlanokat segíteni, míg a szenátorok az adót akarják felemelni. Igy is ezrével veszítik el az öregek az otthonukat. Ha valaki 40 éves, nem adnak neki munkát. Azt mondják : öreg ! Az én férjem 68 éves már, 2 éves nem dolgozik, s a ' következménye az, hogy gyerekeskedik. — Nem csinálni egyáltalában semmit, ez magában betegség !« — Eddig tart a levél 1 Ebből kitűnik, hogy a munkanélküliség nem magyar betegség, de az egész világé, még a győztes é s gazdag Amerikáé is; vagy talán nincsenek, a csehek által megszállott Felvidéken, akár magában Csehországban vagy Romániában, és l\árhol munkanélküliség '( Minek hát ezzel a magyar kormányt okolni és a népet bolonditani ? Talán a nyiregyházi demokrata szabadkőmives és nacionalista vezérek meg tudják ezt a bajt gyógyítani ? Az ország és az egész világ megzavart gazdasági rendjét kell békésen visszaállítani, amit gátol legfőképen az orosz szovjet és az elégedetlenséget terjeszteni akaró internacionálé ! Más. Török elvtárs, szocialista párttitkár ur azt mondta a királytelki iskolában, hogy nem kell pap közs. képviselőnek ! A papoknak van hivataluk ,maradjanak a szószéken. Megfe'eltek neki a jó. szőllősiek ,akik a »Dicsértessék« helyett »Békes3éggel« köszönő elvtársakat azóta »Békesség ur«-nak titulálják ! De megfelelt neki az éppen ott levő Polgármester ur is. Aki azt mondta, hogy magának pedig hivatala szerint mint kőmivesnek falat kellene rakni ! A párttitkár ur ugy látszik azért akarna közs. képviselő lenni, inert azt hiszi, hogy azért fizetés jár ! Vagy talán vissza állítani akarná a kommün alatti városbiztosi állást ? — Amikor ők dolog nélkül irták alá a megdolgoztatott városi tisztviselők aktáit, hogy : láttam, Fazekast. Bizony jobb is lenne a más munÁPOLJLO iüOZtfMÖ Ma csütörtöktől—szombatig 5, 7 és 9 órakor Az évad legbájosabb hangos vlg operett filmje! SZIVEK MUZSIKÁJA (SZERELMI SZERENÁD) Hangos filmoperett 9 felv, Pompás dalok, duettek, slagerek, táncok, kitűnő jazz, diák kóiusok Főszereplók: Stina Berg, Jenny Hasselquist Kisérő műsor: Kandúr Peti hangos trükk filmje. Rendes helyárak. Jegyelővétel. 1931. január li. káját egy tollvonással láttamozni, mint a falrakásnál izzadni ! Szép világ is volt akkor ! Ha sokáig tartott volna, akár fel is fordult volna ! Volt olyan máskor is, régen is ! Amikor hozzá nem értők tették a törvényt és végezték avatatlanul a közigazgatást ! Felmaradt '1675ből egy történelmi értékű vers, Thaly Kálmán gyűjteményében »A világhoz szabott éne ka cimü, amelynek ismeretlen szerzője, a nép között lábrakapott demagógikus mozgalmakat éles gúnnyal ostorozza és egy valósággal felfordult világot fest! Egy strófát ide irok: ÍM i . • : : i í ; ! ! ! • Warga varr tanácsot, a szűcs megcsinálja, Az ország törvényét takács magyarázza. Gombkötő és borbély azt deliberálja, Bolond ember azért, valaki megállja ! Vigyázzon a t. párttitkár ur, még magáról is szerkeszthetnek ilyen verset ! Ami pedig a papokat illeti, hagyjon béküket. Tudjuk, hogy mit tartalmaz a pártszabály ? »A papoknak és a bolondoknak ne legyen szavuk !« De ugy-e jó volt, amikor az utóbbj nehéz időkben, itt Nyíregyházán minden felekezet papjainak kezdeményezésére munkaalkalmak teremtődtek, iskolák, bérpaloták stb. épültek ? Pedig ezek gondját most is a papok viselik és a felvett építési kölcsönök kamatjaiért ők álmatlankodmak éjszakákon át. Őket szidják méltatlanul és vádolják a bérlők ,amiért nem engednek a boltbérekből. Mert az adósságok ka matait a bankok s

em szállítják lejjebbi ! Azután meg kik sürgették a mult tavasz óta az építkezéseket és munkaalkalmakat? Tessék utána nézni a »Nyirvídék«-ben! Akkor talán (?) megjön a belátása, ha. ugyan a pártfegyelem ezt nem gátolja! Mert a magyarországi szocializmus is azon az uton halad, mint az orosz, hogy »nem keli pap, sem vallás, sem templom, sem Isten!!* Más. A szabadkőműves. radikális párthoz is lenne szólásom: Vájjon nem volt-e elég az ország romlásából? Most kell zavart csinálni, amikor a környező ellenséges államok ugy is azt várják, hogy belső zavar legyen maradék Magyarországon? Amit a szabadkőművesek nagyjai és jobbjai annak idején beismertek, hogy a szövetségnek nagyrésze volt a háborúban és az ország szomorú sorsának előkészítésében, ők levonták a konzekvenciát és a szövetségből kiléptek. A megmaradt epigonok ezt nem látják be? Ilyen ret tenetes capasztalat után nem szerepelni vágyni, hanem teljesen viszszavonulni kellene, minden közszerepléstől. 'Mert sapientis est consilium mutare in melius! Ahogy ezt a jobbak meg is tették! Végűt a kisgazdákhoz is szólanék,' ha meghallgatnának! Sokszor szavaztam velők, de sajnos ők •mellettem soha!! Mindazonáltalsze retem őket és becsülöm, mint munkás, takarékos, józan társadalmi elemet. Ne higgyjék ef, hogy az olcsó szolgálat mindenkor jó isi A munkát és a hozzáértést meg keh fizetni. Valaki közülök azt mondta »felebérért is kapunk polgármestert^ Meg is nevezte, hogy ki vállalja olcsóbban? Hát kérem vállalhatja is, akinek földbirtoka, nyugdija és még egy-két igazgatósági tagsága van. De hát ez nem jövedelem halmozás? Mit szólnak ehez a fegyvertársak, akik fent hangoztatják, hogy elég egy embernek egyféle megélhetés? Vagy