Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-23 / 18. szám

JSrtflWIDÍK. Karácsony Párisban Párisból kaptak ezt a levelet : A villanyfény eltakarja a csillagok fényét s a sürü eső a villanyok fényét. Különös karácsonyi este : Az autók végigsiklanak a pazarul kivilágított Concorde-on és a rek­lámok lángolva ordítják az éjsza­kába a mai műsort... Mert a pá­risi karácsony egészein más, mint a mienk. Nálu/nk a család összegyűl a fenyőfa árnyékában és a mosoly­gó apa és a boldog anya és a gyermek énekbe kezdenek a Jóság és a Szeretet dicsőséges indulásá­ról. Legalább igy volt régebben, ab­ban az álmodott jó békevilágban, amikor a párisi magyar nosztalgiá­val gondolt az otthoni karácsony­ra — és amikor az otthoni magyar Beteg a Bonta, beteg a szegény. Napok óta nyom­ja az ágyat. S nyög, mint egy ha­lódó anyóka. Avagy mint egy tüdőgyuliaüásos alkoholista, akinek nem szabad a bort innia. Pedig már vártuk pattogó rimeit. Vár­tuk bus magyar szivének megnyi­latkozásait. Vártuk vasárnap ün­nepi szivderitő megnyilatkozásait. Vártuk, vártuk. De hiába vártuk­Jött a biztatás a romlatlan falu humorával. Jött a vasmegyeri ős­televény spontán megnyilatkozása. Biztató szó a pusztából. És pusz­tába kiáltó szó fett az is. A Bonta csak beteg tovább. Árván marad Heti krónika-slág­vortja hétről-hétre a tördelő ha­jón. Hiába várja szombaton epedőn a szedő. Elmarad. Nem jön a ked­ves, ismerős kutyanyelv. Nem jön­nek a szomorúságban is kacajra fa­kasztó rimek. járvány van. Az in­fluenza kikezdte előbb a kedélyét Bontának. Most már törékeny tes­tének is neki esett. Ágynak dőlt­Hiába volt minden tudománya az influenza elleni ligának. Nem ért semmit az Altér bacülusmentes ás­ványvize. A Korona szeressük bil­íikoma. Berci bácsi olaja. Kurcz Béla zóna-fröccse. Csobolyó bácsi kulacsa sem hozta meg a gyógyitó irt. Tovább és csak beteg Bonta. Megártott neki az adóprés szorí­tása körüli asszisztálás is. No meg az Érfolyón keresztül való mérték­telenül való átkelés és járás. Nem! És százszor, ezerszer is nem! Ez nem méltó terep Bontához. Ahol annyi viz csergedez nap, mint nap, ott Bontának nem is lehet más a sorsa, mint ilyen csurgó, csepegő betegség. Az a sok kigőzölgés, ki­párolgás, ami az Ér-alján éri az embert, sok volna egy hadsereg békának is, nem pedig egy töré­keny testű, víziszonyban is szen­vedő poétának. Ei innen! EH! Messze! Ki az aranyló szőlőket termelő lankára. El a homokbuckák aljára, hol is­teni nedű csepeg az őszi reggele­len és nem pocsogó, zöld tócsák terpeszkednek uton, útfélen. Föl keli cserélni a maláriatelep közelé­ben terpeszkedő Bonta-kuriát egy csinos, lakályos kis telepi villács­kávaij hot a csigaleves is aranysár­ga tokaji nedüszerü legyen s hoi a jókedv szülte strófák soha ki ne apadjanak s hol a Bonta csenne^ ték vigan szap .... (pardon) da­lolhassák: i I : • 'I- I i r; '! Lesz még szőlő lágy kenyér, Lesz még a Bontába vér! Az olvasók leghőbb óhajának te­szek eleget, amikor a hasábokon való legközelebbi viszontlátás re­ményében is szeretettel kívánok Bontának szerencsés felgyógyulást. Sétátó. egy uj Betlehemnek, csodás, fényes és modern Betlehemnek álmodta Párist. A párisi karácsony éppen fordítva mint a mienk, elragadja a bensőséget, a csendet, a magába­szállást és kiragadja az embert a zajba, a kiabálásba. Mintha csak ordítani, hogy a mai estén hidd azt, hogy nincs Golgota, hogy az (it ,nem a Kálváriára vezetett, ha­nem az emberi szivekbe. Ezért éke­siti magát a város csillogó reflek­torokkal, ezért törik meg az éjt az autók lámpái, ahogy tovarobognak a mulatók felé, ahol már várja őket a díszbe öltözött, olcsó gyö­nyör, vagy a felemelt áron árusí­tott mámor. S a szent este után az ünnep csak arra szolgál, hogy az átvir­rasztott éj fáradságát ki lehessen aludni. Olyan Páris fényes karácsony estje, mint egy koldus asszony csillogó ruhában, akin csillog a ruha, de belül hideg és egykedvű. Vitéz Fehér Lajos előadást tart e hé 25-ée a Kloszban a borfogyasztási adóról A Kiosz Bocskai-utcai székhá­zában e hó 25-én délelőtt 10 óra­kor vitéz Fehér Lajos felolvasást tart a borfogyasztási adóról. — Igyekszik ismertetni előadásának elején a mai adózási rendszer hi­báit és kimutatni azokat az arány­talanságokat, amelyek a .borfogyasz; tási" adóban lépten-nyomon felbuk­kannak. Talán vitéz Fehér Lajos felol­vasása lesz ezen a téren az eiső, ahol a fefotvas'ó nem titkolja el a hibákat, a kihágási lehetőségeket és ismerteti ezeknek előidéző okait. Felvet egy uj gondolatot, a­mely "általános megnyugvással old­hatná meg ennek a már régen ter­hes, elavult adónemnek a kérdé­sét. A képviselőház a jelek szerint valószínű, hogy nemsokára tárgya­lás alá veszi és megoldást keres ebben a kérdésben. Mielőtt az megtörténne, egy uj gondolat fel­vetése, megvitatása nem lehet ér­dektelen az érdekeltekre. Vitéz Fehér Lajos előadása iránt városszerte nagy az érdeklődés s bizonyára nagy közönség fogja vé­gighallgatni érdekes és bátor érve­léseit. A képviselőtestületi választások alán Tisztelt Szerkesztő ur ! Engedje .meg nekem, mint a városi képvi­selőtestület egyik régibb tagjának, hogy a legközelebb lezajlott válasz­tásokhoz egy pár gondolatot fűz­zek 1 Mint máshol, ugy itt is megpró­bálták a »nyomor vámszedők, az általános gazdasági válság okozó­jának a kormányt megtenni és el­lene izgatni. Ebben szövetkeztek velők a szabadkőműves radikálisok is. Együtt akartak a zavarosban halászni! A munkanélküliség nem magyar specialitás. íme kezemben van a város egyik nem régen el­hunyt tiszteletreméltó polgárának, Adamkovics András Amerikában élő leányálnak, Leitrik Jánosnénak a levele, aki azt irja karácsony­kor: »Ott is oly nagy a munkát­lanság ? Itt 12 vagy 15 millióra teszik a munkátlanok számát. (Az­óta én 30 milliót is olvastam.) Nincs börtön elég, és őrültekkel szintén igy van. Egész családokat kiöl a családfő ! A President nagy bajban van a szenátorokkal. Hu­ver, vagyis a Prezident azt akar­ja, hogy a kincstárból kell a mun­kátlanokat segíteni, míg a szenáto­rok az adót akarják felemelni. Igy is ezrével veszítik el az öregek az otthonukat. Ha valaki 40 éves, nem adnak neki munkát. Azt mondják : öreg ! Az én férjem 68 éves már, 2 éves nem dolgozik, s a ' következ­ménye az, hogy gyerekeskedik. — Nem csinálni egyáltalában semmit, ez magában betegség !« — Eddig tart a levél 1 Ebből kitűnik, hogy a munkanélküliség nem magyar betegség, de az egész világé, még a győztes é s gazdag Amerikáé is; vagy talán nincsenek, a csehek által megszállott Felvidéken, akár ma­gában Csehországban vagy Romá­niában, és l\árhol munkanélküli­ség '( Minek hát ezzel a magyar kormányt okolni és a népet bolon­ditani ? Talán a nyiregyházi de­mokrata szabadkőmives és nacio­nalista vezérek meg tudják ezt a bajt gyógyítani ? Az ország és az egész világ megzavart gazdasági rendjét kell békésen visszaállítani, amit gátol legfőképen az orosz szovjet és az elégedetlenséget ter­jeszteni akaró internacionálé ! Más. Török elvtárs, szocialista párttitkár ur azt mondta a király­telki iskolában, hogy nem kell pap közs. képviselőnek ! A papoknak van hivataluk ,maradjanak a szó­széken. Megfe'eltek neki a jó. szől­lősiek ,akik a »Dicsértessék« he­lyett »Békes3éggel« köszönő elv­társakat azóta »Békesség ur«-nak titulálják ! De megfelelt neki az éppen ott levő Polgármester ur is. Aki azt mondta, hogy magának pe­dig hivatala szerint mint kőmives­nek falat kellene rakni ! A párt­titkár ur ugy látszik azért akarna közs. képviselő lenni, inert azt hi­szi, hogy azért fizetés jár ! Vagy talán vissza állítani akarná a kom­mün alatti városbiztosi állást ? — Amikor ők dolog nélkül irták alá a megdolgoztatott városi tisztviselők aktáit, hogy : láttam, Fazekast. Bizony jobb is lenne a más mun­ÁPOLJLO iüOZtfMÖ Ma csütörtöktől—szombatig 5, 7 és 9 órakor Az évad legbájosabb hangos vlg operett filmje! SZIVEK MUZSIKÁJA (SZERELMI SZERENÁD) Hangos filmoperett 9 felv, Pompás dalok, duettek, slagerek, táncok, kitűnő jazz, diák kóiusok Főszereplók: Stina Berg, Jenny Hasselquist Kisérő műsor: Kandúr Peti hangos trükk filmje. Rendes helyárak. Jegyelővétel. 1931. január li. káját egy tollvonással láttamozni, mint a falrakásnál izzadni ! Szép világ is volt akkor ! Ha sokáig tar­tott volna, akár fel is fordult vol­na ! Volt olyan máskor is, régen is ! Amikor hozzá nem értők tették a törvényt és végezték avatatlanul a közigazgatást ! Felmaradt '1675­ből egy történelmi értékű vers, Thaly Kálmán gyűjteményében »A világhoz szabott éne ka cimü, amely­nek ismeretlen szerzője, a nép kö­zött lábrakapott demagógikus moz­galmakat éles gúnnyal ostorozza és egy valósággal felfordult világot fest! Egy strófát ide irok: ÍM i . • : : i í ; ! ! ! • Warga varr tanácsot, a szűcs megcsinálja, Az ország törvényét takács magyarázza. Gombkötő és borbély azt deliberálja, Bolond ember azért, valaki megállja ! Vigyázzon a t. párttitkár ur, még magáról is szerkeszthetnek ilyen verset ! Ami pedig a papokat illeti, hagyjon béküket. Tudjuk, hogy mit tartalmaz a pártszabály ? »A pa­poknak és a bolondoknak ne le­gyen szavuk !« De ugy-e jó volt, amikor az utóbbj nehéz időkben, itt Nyíregy­házán minden felekezet papjainak kezdeményezésére munkaalkalmak teremtődtek, iskolák, bérpaloták stb. épültek ? Pedig ezek gondját most is a papok viselik és a felvett építési kölcsönök kamatjaiért ők álmatlankodmak éjszakákon át. Őket szidják méltatlanul és vádolják a bérlők ,amiért nem engednek a boltbérekből. Mert az adósságok ka matait a bankok s em szállítják lej­jebbi ! Azután meg kik sürgették a mult tavasz óta az építkezéseket és munkaalkalmakat? Tessék utána nézni a »Nyirvídék«-ben! Akkor ta­lán (?) megjön a belátása, ha. ugyan a pártfegyelem ezt nem gá­tolja! Mert a magyarországi szo­cializmus is azon az uton halad, mint az orosz, hogy »nem keli pap, sem vallás, sem templom, sem Is­ten!!* Más. A szabadkőműves. radiká­lis párthoz is lenne szólásom: Vájjon nem volt-e elég az ország romlásából? Most kell zavart csi­nálni, amikor a környező ellenséges államok ugy is azt várják, hogy belső zavar legyen maradék Ma­gyarországon? Amit a szabadkő­művesek nagyjai és jobbjai an­nak idején beismertek, hogy a szövetségnek nagyrésze volt a háborúban és az ország szomorú sorsának előkészítésében, ők levon­ták a konzekvenciát és a szövet­ségből kiléptek. A megmaradt epi­gonok ezt nem látják be? Ilyen ret tenetes capasztalat után nem sze­repelni vágyni, hanem teljesen visz­szavonulni kellene, minden közsze­repléstől. 'Mert sapientis est con­silium mutare in melius! Ahogy ezt a jobbak meg is tették! Végűt a kisgazdákhoz is szóla­nék,' ha meghallgatnának! Sok­szor szavaztam velők, de sajnos ők •mellettem soha!! Mindazonáltalsze retem őket és becsülöm, mint mun­kás, takarékos, józan társadalmi elemet. Ne higgyjék ef, hogy az olcsó szolgálat mindenkor jó isi A munkát és a hozzáértést meg keh fizetni. Valaki közülök azt mondta »felebérért is kapunk pol­gármestert^ Meg is nevezte, hogy ki vállalja olcsóbban? Hát kérem vállalhatja is, akinek földbirtoka, nyugdija és még egy-két igazga­tósági tagsága van. De hát ez nem jövedelem halmozás? Mit szólnak ehez a fegyvertársak, akik fent hangoztatják, hogy elég egy em­bernek egyféle megélhetés? Vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom