Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-06-28 / 144. szám
Ma: Gazdamelléklet Ék&rn 1B fill^i* Nytrcgyfeöza 1931. junius 28. * Vasárnap ővíoiyam, 144. sz T DEK. POLITIKAI NAPILAP KlfifUet.isi Arak helyben és vidéken : hóra 2 P 50 !. ~ Negyedévre 7 P 50 f. KftMÖastviselőknek és tanítóknak 20°/* engedmény ínyes íJtffl árt: hétköznap 10 {., vasárnap 141. Alapította: iOBA ELEK Felelős oxerkesstő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : ! 39. fostacheque 2955c Hirdetéseket az Ujságbolt )b felvesz. Bethlen-u. 2. A mandátum-átadás vasárnapján A most lezajlott, alig néhány nap leforgása után impozánsan egységes akarat megnyilvánulásával, egyhangú választással végződő kampány eredménye Nyiregyházán a város lelki és gazdasági fejlődésének u] korszakát jelenti. Holnap, az aratások vasárnapján adják át a mandátumot Éber Antal dr.nak és ez a pillanat jellegzetesen nyiregyházi lelkiség erőhatásából született meg. Nyíregyházát minden időben, minden válságban az intenzív megérzés feszítő és irányító ereje és e mellett a realitások követelményeinek a jóérzékkei való figyelembevétele jellemezte. Mindig a jövő kialakulásának .motívumait kereste és látta meg a jelenben. Bármennyire is szövevényes is volt az élet, bármennyire is domináltak a jelszavak, ennek a városnak a telke ott lebegett a hullámok felett, mint a fehér sirály és meglátta a felszin alatt a holnap sejtszövődését. A világháború előtt a város a függetlenségi zászló jelöltjeiért lelkesedett, a magyar szabadsággondolat eszmevilága lelkesítette. ösztönösen érezte ez a város, hogy a gazdagság és haladás, a jólét és hatalmi tudat évtizedeiben, a közös ügyes világban a nemzetnek minden erejével ki kellene bontakoznia az ezer karu polip szorításaiból, mert a »haláí fiai« vagyunk. Sehol ugy nem fénylett Kossuth Lajos nevének jövőt láttató reflektora, mint ebben a városban, ahol még emlékeztek Paskievics kozákjaira, ahof az elsők között nevezték ei utcáikat a nemzeti eszme hőseirőr. A forradalmak után, amikor a tradíciók ereje uj lendülettel formálta az életet, a forrongó jelszavak, a lángoló szenvedélyek megingatták a magyar pofgári élet nyugalmát, megsemmisítették munkalehetőségét. Bambarobbanás vihara keltett döbbenetet az országban és véres ígéret volt Sok helyütt a holnap. Nyiregyházán ebben a kuszált és omladozó világban erősen állt a társadalom pillére. Ez a város akkor is a nyugafom, a béke, a muríka, a felekezeti türelmesség és harmónia földje, a szeretet oázisa volt. Amikor eljött a képviselőválasztás ideje, nem a divatos, az uralkodó politikai szólamok vezették ezt a várost, hanem a minden I magyart egy táborba kovácsoló eru lendítése, az integritás gondolata. Dvorcsák Győző, az emigráns tótság vezére fett Nyíregyháza képviselője és az ö megválasztásában a felvidékkel mindig benső kapcsolatban élő város kitárta reszkető karját ölelni az elszakított ősi földet. Nyiiegyháza látta a jövendőtAz indulatok felett való uralkodásában, akarata erejében, szelemének emelkedettségében a reálpolitikus nyilatkozott és az igaz hazafi, aki a városi választásokban az országos érdekek szolgálatát keresi. TRakovszky Iván dr., volt belügyminiszterhez való, hosszú éveken át példás ragaszkodás is ezt a poltíkai jövőbelátást dokumentálta. Éber Antal dr. képviselővé választásával Nyiregyháza hü maradt naggyá emelő és a jövő magyarságát tokrói-fokra kiépítő tradícióihoz. Ma újra a szenvedélyek hangja riad fel á fórumon és újra pártokra tagolódik az ország. A politika jelszavai újra az égő nyílvesszők fenyegetésével' és Szenvedelmével röppennek házaink felett. A lelkekben a tüzveszedelem figyelésének aggodalma kisért. A szegénység emésztő napjai gyúlékonnyá tették a falvat, a tanyát, a várost. Ne csodálkozzunk ilyen körülmények között, ha a rendet, a békét, a nyugalmat egy évtized önfeláldozó erőíeszitésévef biztosító kormányzat gátat vet minden rendet bontó kísérletnek. Ne csodálkozzunk, ha a polgári éfet szent javainak féltésében eréíyt és tudatosan erős defenzív megmozdulást tapasztaltunk. Itt nem lehet politikái vagy világnézeti szempontok sérelméről beszéírii": itt éíet-halál harcról, itt létünkről, kenyerünkről van szól! És a választások első napjaiban Nyiregyházán olyan név szárnyalt az érdeklődés homlokterébe, amely szimbóluma a politikamentes közéleti morálnak, szimbóluma az építő, az alkotó polgári munkának, a hangya szorgalomnak, takarékosságnak, a szenvedelmeken uralkodó észnek és akaratnak, szimbóluma a kötelesség uralmának az önzés felett. Mikor elhangzott itt, ebben a jövőt alapozó, mélyre tekintő városban Éber Antal dr. neve, mindenki érezte, hogy ez a név kristályosodási tengelye a jóra törő vágyaknak és akaratnak, tengeíye egy olyan lelki egységnek, ameíyet a pártokon felüi álló nemzeti és városi érdekek tudata forraszt össze. Ez a felki integritás, a magyar jövendőépités pillére. A politikai, az osztály-, felekezeti harcok a nemzet sírját ássák meg. Ha megtaláljuk a fájdalmas szakadékot is áthidaló gondolatot, eszmét, ha megteremtjük ennek az eszmének é-'etbeöntésévei a lelki egységet és ezt a reform munka energia forrásaivá tesszük, akkor életre kei a nemzet, akkor pezsdülő élet indul fneg és az 7 uj élet áldása berúgá'ozza a egki ebb kunyhó is. Nyiregyháza az összefogó erejű eszmét a gazdasági princípiumban találta meg és ennek az összefogó erejű eszmének megtestesítőjéül a ipagyar kzögazdasági tudás ragyogó elméjű, etikus életet élő emberét, Éber Antal dr.-t választotta. A kzögazdasági'megújhodás gon öolatának ma olyan reformot meg indító jelentősége van, mint Széchenyi korában. A »Hitel« írója könyvének bevezetésében nem tudja, sirjon-e, vagy nevessen azon a tényen, hogy Magyarországon, ahoi a müvelés alá nem fogott földbői is annyi van, hogy más nép virágzó, boldog életet élhetne rajta, Magyarországon a földbirtokos is Szegény. Miért van ez így? Igy keh-e lennie, vagy ha nem, mit kellene tennünk a helyzet (megváltoztatására. Érdemes ezzef foglalkozni. A nemzet felvirágoztatásának okait kutatva, azt látjuk, hogy a kiművelt fők számától és a szisztémától, a tudomány áltai meghatározott alapelveken épülő és működő intézményektől függ a nemzet fejlődése, jóléte. Ma újra fetmerül a kérdés: hogy lehet, hogy ebben az áldott és még csonkaságában is sok más nemzet földjénél gazdagabb földön szegénység, kulturálatlanság vanÉs ma is ennek a kérdésnek kutatása, megoldása készíti elő a jövő útját. Éber Antat "4r, Széchenyi igéjének követését, tanításainak a mai élet megjavítására való felhasználását hangoztatja és programbeszédében sürgette) a közgazdasági kultura szükségességét, hir- 2 dette a javak termelésében való okszerűséget, az uj utakat, amelyeken a magyar gazda uj eredményekhez, az ország gazdasági élete uj energia forráshoz juthat. Produktivitás és a termelt javak szabad forgalmának biztosítása, a polgári "munka béklyóinak lerázása, olyan feladatok, olyan .'ehetőségek, amelyeknek valóraváltása tőlünk függ. Mind olyan feladatok, amelyeknek megoldása uj életet, boldogságot jelent. Valamikor, a nemzetietlenedéi korában, Kazinczy Fe renc eszmemenete ez voít: ahoi nyelv, ott irodalom, ahol irodalom, ott műveltség, ahol műveltség, ott gazdagság, jólét, boldogság. Ma a magyar nemzet házi áldása másMa a megújhodás utja ez: ahol köz gazdasági tudás, ott gazdasági érzék, gazdasági reform, ahoi okszerűi gazdálkodás, ott kivitelre képes, jó pénzre váltható termelés, ahoi ilyen termelés, ott pénz, forgalom, ipar. kereskedelem, ahoi pedig ez a gkzdaságl fellendülés van, ott kultura, ott kulturális, szociális intézmények lisko'ák, ,ott müveit és boldog emberek vannak. Ez az eszmemenet egy táborba szólítja az országot egybe tereli "a politikai, társadalmi, "felekezeti külömbségekkei improduktív viszályokra kár hoztatott társadalmat. Nem akarunk politikai vitázókat látnill Kenyeret akarunk. Jólétet akarunk. Bud János miniszter Békéscsabán ezt mondotta.- Nem akarok szegény embert látni 1! — "Kálíay Miklós dr. államtitkár Nyiregyházán hangoztatta: Pirulnék, ha most politikáról, demokráciáról, fibeiá'izmusról kellene a népnek beszélnetm!> a népnek, amelyet ma az érdekelj hpgy meddig marad 8 pengő a buza. — Éber Antai dr. a nyíregyházi választók előtt is kijelentette: nem foglalkozom pártpolitikával, Bethlen Istvánt követem, mert ben ne látom a gazdasági megújhodás utjának vezérét. Uj idők, uj dala ez. Uj é'et bimbópattanása. Uj jövendő kapunyitása. Uj periódus a magyar életben, uj korszak a magyar históriában. Nyiregyháza országos érdeme, hogy ennek az uj életnek vezéri emberét választotta képviselőjéül. A városháza erkélyén, Kossuth Lajos szobrával szemben holnap adják át Éber Antal dr.-nak a yáros mandátumát. Harangok zúgása hivja a templomba a híveket és a felekezetek templomainak harangjai egységbe akaclottan hirdetik az Ur dicsőségét. Ez a piandátumátadás a hiNyíregyházán Zeileis sugarakkal Báthorij-u. 18. SZ. <B< gfégyke^elnek.