Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-28 / 144. szám

Ma: Gazdamelléklet Ék&rn 1B fill^i* Nytrcgyfeöza 1931. junius 28. * Vasárnap ővíoiyam, 144. sz T DEK. POLITIKAI NAPILAP KlfifUet.isi Arak helyben és vidéken : hóra 2 P 50 !. ~ Negyedévre 7 P 50 f. KftMÖastviselőknek és tanítóknak 20°/* engedmény ínyes íJtffl árt: hétköznap 10 {., vasárnap 141. Alapította: iOBA ELEK Felelős oxerkesstő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja : ! 39. fostacheque 2955c Hirdetéseket az Ujságbolt )b felvesz. Bethlen-u. 2. A mandátum-átadás vasárnapján A most lezajlott, alig néhány nap leforgása után impozánsan egységes akarat megnyilvánulásá­val, egyhangú választással végződő kampány eredménye Nyiregyházán a város lelki és gazdasági fejlő­désének u] korszakát jelenti. Hol­nap, az aratások vasárnapján adják át a mandátumot Éber Antal dr.­nak és ez a pillanat jellegzetesen nyiregyházi lelkiség erőhatásából született meg. Nyíregyházát min­den időben, minden válságban az intenzív megérzés feszítő és irá­nyító ereje és e mellett a realitá­sok követelményeinek a jóérzékkei való figyelembevétele jellemezte. Mindig a jövő kialakulásának .motí­vumait kereste és látta meg a je­lenben. Bármennyire is szövevé­nyes is volt az élet, bármennyire is domináltak a jelszavak, ennek a vá­rosnak a telke ott lebegett a hullá­mok felett, mint a fehér sirály és meglátta a felszin alatt a holnap sejtszövődését. A világháború előtt a város a függetlenségi zászló jelöltjeiért lelkesedett, a magyar szabadsággondolat eszmevilága lel­kesítette. ösztönösen érezte ez a vá­ros, hogy a gazdagság és haladás, a jólét és hatalmi tudat évtizedei­ben, a közös ügyes világban a nem­zetnek minden erejével ki kellene bontakoznia az ezer karu polip szorításaiból, mert a »haláí fiai« vagyunk. Sehol ugy nem fénylett Kossuth Lajos nevének jövőt lát­tató reflektora, mint ebben a vá­rosban, ahol még emlékeztek Pas­kievics kozákjaira, ahof az elsők között nevezték ei utcáikat a nem­zeti eszme hőseirőr. A forradalmak után, amikor a tradíciók ereje uj lendülettel for­málta az életet, a forrongó jelsza­vak, a lángoló szenvedélyek meg­ingatták a magyar pofgári élet nyugalmát, megsemmisítették mun­kalehetőségét. Bambarobbanás vi­hara keltett döbbenetet az ország­ban és véres ígéret volt Sok helyütt a holnap. Nyiregyházán ebben a kuszált és omladozó világban erő­sen állt a társadalom pillére. Ez a város akkor is a nyugafom, a béke, a muríka, a felekezeti türelmesség és harmónia földje, a szeretet oázi­sa volt. Amikor eljött a képviselő­választás ideje, nem a divatos, az uralkodó politikai szólamok vezet­ték ezt a várost, hanem a minden I magyart egy táborba kovácsoló eru lendítése, az integritás gondolata. Dvorcsák Győző, az emigráns tót­ság vezére fett Nyíregyháza kép­viselője és az ö megválasztásában a felvidékkel mindig benső kapcso­latban élő város kitárta reszkető karját ölelni az elszakított ősi föl­det. Nyiiegyháza látta a jövendőt­Az indulatok felett való uralkodá­sában, akarata erejében, szelemé­nek emelkedettségében a reálpoli­tikus nyilatkozott és az igaz ha­zafi, aki a városi választásokban az országos érdekek szolgálatát ke­resi. TRakovszky Iván dr., volt bel­ügyminiszterhez való, hosszú éve­ken át példás ragaszkodás is ezt a poltíkai jövőbelátást dokumen­tálta. Éber Antal dr. képviselővé vá­lasztásával Nyiregyháza hü maradt naggyá emelő és a jövő magyarsá­gát tokrói-fokra kiépítő tradíciói­hoz. Ma újra a szenvedélyek hangja riad fel á fórumon és újra pártokra tagolódik az ország. A politika jelszavai újra az égő nyíl­vesszők fenyegetésével' és Szenve­delmével röppennek házaink fe­lett. A lelkekben a tüzveszedelem figyelésének aggodalma kisért. A szegénység emésztő napjai gyúlé­konnyá tették a falvat, a tanyát, a várost. Ne csodálkozzunk ilyen körülmények között, ha a rendet, a békét, a nyugalmat egy évtized önfeláldozó erőíeszitésévef biztosító kormányzat gátat vet minden ren­det bontó kísérletnek. Ne csodál­kozzunk, ha a polgári éfet szent ja­vainak féltésében eréíyt és tudato­san erős defenzív megmozdulást tapasztaltunk. Itt nem lehet politi­kái vagy világnézeti szempontok sérelméről beszéírii": itt éíet-halál harcról, itt létünkről, kenyerünk­ről van szól! És a választások első napjaiban Nyiregyházán olyan név szárnyalt az érdeklődés homlokterébe, amely szimbóluma a politikamentes köz­életi morálnak, szimbóluma az építő, az alkotó polgári munkának, a hangya szorgalomnak, takarékos­ságnak, a szenvedelmeken ural­kodó észnek és akaratnak, szimbó­luma a kötelesség uralmának az önzés felett. Mikor elhangzott itt, ebben a jövőt alapozó, mélyre te­kintő városban Éber Antal dr. ne­ve, mindenki érezte, hogy ez a név kristályosodási tengelye a jóra tö­rő vágyaknak és akaratnak, tenge­íye egy olyan lelki egységnek, a­meíyet a pártokon felüi álló nem­zeti és városi érdekek tudata for­raszt össze. Ez a felki integritás, a magyar jövendőépités pillére. A politikai, az osztály-, felekezeti har­cok a nemzet sírját ássák meg. Ha megtaláljuk a fájdalmas szaka­dékot is áthidaló gondolatot, esz­mét, ha megteremtjük ennek az eszmének é-'etbeöntésévei a lelki egységet és ezt a reform munka energia forrásaivá tesszük, akkor életre kei a nemzet, akkor pezs­dülő élet indul fneg és az 7 uj élet ál­dása berúgá'ozza a egki ebb kuny­hó is. Nyiregyháza az összefogó erejű eszmét a gazdasági princí­piumban találta meg és ennek az összefogó erejű eszmének megtes­tesítőjéül a ipagyar kzögazdasági tudás ragyogó elméjű, etikus éle­tet élő emberét, Éber Antal dr.-t választotta. A kzögazdasági'megújhodás gon öolatának ma olyan reformot meg indító jelentősége van, mint Szé­chenyi korában. A »Hitel« írója könyvének bevezetésében nem tud­ja, sirjon-e, vagy nevessen azon a tényen, hogy Magyarországon, ahoi a müvelés alá nem fogott földbői is annyi van, hogy más nép virág­zó, boldog életet élhetne rajta, Ma­gyarországon a földbirtokos is Sze­gény. Miért van ez így? Igy keh-e lennie, vagy ha nem, mit kellene tennünk a helyzet (megváltoztatásá­ra. Érdemes ezzef foglalkozni. A nemzet felvirágoztatásának okait kutatva, azt látjuk, hogy a kimű­velt fők számától és a szisztémá­tól, a tudomány áltai meghatáro­zott alapelveken épülő és működő intézményektől függ a nemzet fej­lődése, jóléte. Ma újra fetmerül a kérdés: hogy lehet, hogy ebben az áldott és még csonkaságában is sok más nemzet földjénél gazdagabb földön szegénység, kulturálatlanság van­És ma is ennek a kérdésnek kuta­tása, megoldása készíti elő a jövő útját. Éber Antat "4r, Széchenyi igé­jének követését, tanításainak a mai élet megjavítására való fel­használását hangoztatja és pro­grambeszédében sürgette) a közgaz­dasági kultura szükségességét, hir- 2 dette a javak termelésében való okszerűséget, az uj utakat, ame­lyeken a magyar gazda uj eredmé­nyekhez, az ország gazdasági élete uj energia forráshoz juthat. Pro­duktivitás és a termelt javak sza­bad forgalmának biztosítása, a pol­gári "munka béklyóinak lerázása, olyan feladatok, olyan .'ehetőségek, amelyeknek valóraváltása tőlünk függ. Mind olyan feladatok, ame­lyeknek megoldása uj életet, bol­dogságot jelent. Valamikor, a nem­zetietlenedéi korában, Kazinczy Fe renc eszmemenete ez voít: ahoi nyelv, ott irodalom, ahol irodalom, ott műveltség, ahol műveltség, ott gazdagság, jólét, boldogság. Ma a magyar nemzet házi áldása más­Ma a megújhodás utja ez: ahol köz gazdasági tudás, ott gazdasági ér­zék, gazdasági reform, ahoi okszerűi gazdálkodás, ott kivitelre képes, jó pénzre váltható termelés, ahoi ilyen termelés, ott pénz, forgalom, ipar. kereskedelem, ahoi pedig ez a gkzdaságl fellendülés van, ott kultura, ott kulturális, szociális in­tézmények lisko'ák, ,ott müveit és boldog emberek vannak. Ez az esz­memenet egy táborba szólítja az országot egybe tereli "a politikai, társadalmi, "felekezeti külömbsé­gekkei improduktív viszályokra kár hoztatott társadalmat. Nem aka­runk politikai vitázókat látnill Ke­nyeret akarunk. Jólétet akarunk. Bud János miniszter Békéscsabán ezt mondotta.- Nem akarok szegény embert látni 1! — "Kálíay Miklós dr. államtitkár Nyiregyházán han­goztatta: Pirulnék, ha most politi­káról, demokráciáról, fibeiá'izmus­ról kellene a népnek beszélnetm!> a népnek, amelyet ma az érdekelj hpgy meddig marad 8 pengő a bu­za. — Éber Antai dr. a nyíregy­házi választók előtt is kijelentette: nem foglalkozom pártpolitikával, Bethlen Istvánt követem, mert ben ne látom a gazdasági megújhodás utjának vezérét. Uj idők, uj dala ez. Uj é'et bimbópattanása. Uj jövendő kapunyitása. Uj periódus a magyar életben, uj korszak a ma­gyar históriában. Nyiregyháza or­szágos érdeme, hogy ennek az uj életnek vezéri emberét választotta képviselőjéül. A városháza erkélyén, Kossuth Lajos szobrával szemben holnap adják át Éber Antal dr.-nak a yá­ros mandátumát. Harangok zúgása hivja a temp­lomba a híveket és a felekezetek templomainak harangjai egységbe akaclottan hirdetik az Ur dicsősé­gét. Ez a piandátumátadás a hi­Nyíregyházán Zeileis sugarakkal Báthorij-u. 18. SZ. <B< gfégyke^elnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom