Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-21 / 138. szám

10 JNFTFRYIDÉK. 1931. junius 2f* GAZDAMELLEKLET Gazdagondok 'Az Országos Mezőgazdasági Kamara évi beszámolója Az Országos Mezőgazdasági Ka­mara a folyó évi junius hó 17-iki közgyűlés alkalmából készült jelen' tésében most is azt a rendszert követi, hogy elsősorban az ország gazdasági helyzetét ismerteti meg és ezzel kapcsolatban számol ""be azokról a kezdeményezésekről, ame­lyek ugy az Országos Mezőgazdasá gi Kamara, mint az egyes mező­gazdasági kamarák munkásságát kitöltötték. Bevezető fejezetében a mezőgazdasági válság közismert jelenségei és okai elem zésének mellőzésével" mindjárt azzai foglalkozik a jelentés, miként lehet a válságot leküzdeni. Utal ezzel kap esolatban a világgazdaság össze­függéseire, amik előtérbe tolják a nemzetközi megállapodások szüksé gét és megállapítja, hogy egy-egy­ország kormánya "és társadalma e nemzetközi összefogás nélkül a sa ját belső eszközeivel legfeljebb eny­híthet és kirivó bajokat orvosolhat átmenetileg, de alapjaiban nem ja­víthatja 'meg a helyzetet. Ami viszonyaink általános jellem zésénél utal a jelentés bevezető fejezete arra, hogy közgazdasági politikánkban ujabban inkább ér­vényesülnek a mezőgazdasági ér­dekek, amit á termények kivitelé­nek elősegítésére és ezzel a belső árak emelésére, a gabonanemüek árának alátámasztására, a hiteivi­szonyok enyhítésére stb. szolgáló különböző kormányzati és törvény­hozási intézkedések bizonyítanak. — Kiemeli a jelentés a földművelés­ügyi kormányzatnak többrendbeli helyesen és célszerűen alkalmazott intézkedéseit, amiknek és a gazdák alkalmazkodó képességének az az eredménye, hogy a kiviteli statiszti­ka adatai szerint mezőgazdasági termelésünk több ága a rendkívüli súlyos viszonyok ellenére is fejlő­dést mutat. Ugyancsak a bevezető rész tar­talmazza az Országos Mezőgadasá­gi Kamarának 10 pontba foglalt mult évi határozatát, amelyben programmszerücn össze vannak fog­lalva a mezőgazdaság legéletbevá­góbb és legsürgősebb követelmé­nyei.. Az 1930. évi mezőgazda­sági termeléssel foglal kozó fejezet kimerítő statisztikai táblázatokban mutatja be nemcsak az 1930. év, de egyúttal 1924-ig visszamenő'eg az előző évek adatait, amikből me­zőgazdasági termelésünk iránya és alakulása pontosan megítélhető. A növénytermelési részben részlete­sen foglalkozik a jelentés a "buza­kérdéssel, megismertetvén az Orszá­gos Mezőgazdasági Kamara ismere­tes buzaankétját és annak összes megállapításait. Egyúttal beszámol a jelentés azokról a "különféle ter­melési kísérletekről, amiket a z egyes kamarákkal együtt végzett a7 Országos Mezőgazdasági Kamara. Ezek mellett a tengeri, bab, stb. termelésének fajtakivá'asztás utján való fejlesztését tárgyalja a jelen- g tés. Végű' a burgonyatermelésre irányuló kezdeményezését ismerteti, amely nemcsak a terme'és, de a jobb értékesítés előmozdítását is összes részleteiben félöleli. Részle­tesen ismerteti a jelentés a legkü­lönbözőbb mütrágyázási kísérlete ket és azok eredményeit. Az állat tenyésztés és fejezetében közli a jelentés az 1930. évi tavaszi állat összeírás, valamint az Országos Központi Statisztikai Hivatal álta. a mult évben végzett szarvasmarha összeírás adatait. Egyúttal több vo­natkozásban részletesen foglalko­zik a tejkérdéssel, ismertetvén e körül az Országos Mezőgazdasági Kamara szerepét. A vám- és kereskedelem­politikai fejezet az európaszerte uralkodó legtöbb kedvezményes vámrendszerből re­ánk háramló kereskedelmi hátrá­nyokra utal és megismerteti a pre­ferenciáiis vámrendszer alkalmazá­sára irányuló legújabb törekvése­ket. Részletesen beszámol a jelen­tés Magyarországnak az egyes álla­mokkal való kereskedelempolitikai viszonyáról és ídevágólag a folya­matban lévő tárgyalásokról. E mellett külkereskedelmi forgalmunk — főként mezőgazdasági kivitelünk — alakulásáról közöl részletes ki mutatásokat. Foglalkozik a jeleniés az ipari vámrevizió kérdésével is. Részletesen ismerteti ídevágólag a mezőgazdasági és ipari érdekeltség között megindult és eredményte'e­nül végződött tárgyalásokat. Végül a kartelitörvény tárgyalásáról ad beszámolót, megismerteívén ezeTc közben az Országos Mezőgazdasági Kamarának a kereskedelem és vám politikai kérdések tárgyalásában való részvéte'ét és e téren kifejtett működését. A mezőgazdasági termé­nyek piaci helyzetének is­mertetésére igen nagy súlyt hetyez a jelentés, ezzel is hangsúlyozva az értékesítés kérdésének döntő jelentőségét. A fejezet két részre oszlik. Az első rész összefoglaló áttekintést nvujt azokról a gazdaságpolitikai intéz­kedésekről, amelyekre a mult év­ben rendkívül su'yosbodott mezőa^az dasági válság kényszeritette a kivi­te'i és beviteli államokat, majd idő­rend b?n részletesen beszámol a mult évben tartott mezőgazdasági konferenciák eredményeiről és ha­tározatairól. A je'entésnek ez a re­szo igen nagy értékkel bir mindazok ra, akik összefüggő áttekintést óhaj­tanak nyerni a mult év fontosabb nemzetközi gazdasági eseményeiről. Utal a jelentés arra a szoros össze­függésre, amellyel Magyarország mint minden mezőgazdasági feles­legekkel rendelkező állam, be van kapcsolódva a világpiaci áralaku­lásba. Az Országos Mezőgazdasági Kamara, mint a jelentés is mulatja, élénk figyelemmel kiséri a vi'ágpiac összes eseményeit és mindazokat a gazdaságpolitikai mozzanatokat, amik terményeink áralakulására be­folyással lehetnek. Azzal, hogy e mozzanatokról és a nemzetközi tö­rekvésekről részletesen beszámol, nagy szolgá'atot tett gazdasági kö­reinknek, mert csupán ezek áttekin­tésével és megismerése a'apján a'a­kulhat ki helyes módon oly gazda­sági közvélemény, amelyre a jö­vőben követendő saját gazdaság­politikánk a'apitható. Rámutat a jelentés arra, hogy az egyre súlyosodé válság szükségessé tette a mezőgazdaságot fenyegető végveszély ellen rendkí­vüli eszközök és gyors segítség sür­getését. Megállapítható a jelentés­ből, hogy a kamara e tekintetben soha sem mulasztotta el a kezde­ményező lépések megtéte'ét és egfcsz évben folytat.a küzdelmét a mező­gazdaság jövedelmezőségének biz­tosítása érdekében. E lépéseiről a jelentés az egyes terménycsopor'tok piaci helyzetét tárgyaló fejezetei­ben reszletes beszámolót ad. Külö­nös figyelmet érdemel a gabona és főleg a buzaértékesités válságának kifejlődésével kapcso'atban 'felsora koztatott értékes világstatisztikái anyag, amelynek alapján a jelentés a búzaválság okait állítja szemünk elé. A háború előtti és a háború utáni világpiaci ára'akulás az egyes fontosabb külföldi piacok, valamint a budapesti tőzsde készáru és ha­táridős piacainak árjegyzései egészi tik ki az anyagot, lehetővé téve mult évi piaci helyzetünk megítélé­sét és fontos következtetések levo­nását a jövőre nézve. Ehhez kap­csolódik annak a szünetnélküli te­vékenységnek a leírása, amelyet az Országos Mezőgazdasági Kamara a mult évben a mezőgazdaság jöve­delmezőségét biztosító gabonaárak érdekében folytatott. Majd részletes beszámolót ad a jelentés az összes me­zőgazdasági termékekr 7, mint gazdasági magvak, és hüve­lyesek, burgonya, a mezőgazdasági ipar nyers anyagai, a zöldség- és gyümölcs, szőlő és bor és áz állati termékek piacának alakulásáról, mindenütt közölve és mérlegelve az áralakulásra és a külforgalom ala* kulására jellemző számadatokat, egyidejűleg Gázolva az Országos Mezőgazdasági Kamarának törek véseit és működését, minden egyes terménycsoport piaci helyzetének megjavítására. A világ cukorpiacának helyzete. Igen részletes adatokkal számol be a jelentés a vliág cukorpiacának a helyzetéről és a cukorválság kelet­kezéséről és meggyőző adatokkal bizonyitja, hogy a fogyasztási cukor ára és a cukorfogyasztás között szoros lévén az összefüggés, fontos g£-dr>=^gi érdek volna a cukor fo­gyasztási adónak a leszállítása. Az állátok és al lati ter­mékek piaca. Az állatok és állati termékek piacának tárgyalásával kapcso'at­ban rámuiat a kamara arrá. hogy a mult esztendőben a gabonater­melés által okozott veszteséget mér­sékelni és némileg ellensúlyozni csak az a gazaaság tudta, amely a piaci viszonyokhoz megfelelően alVa'mazkoüó számítás alapján kel lő szakérte'emmet és szerencsévei irányította ál'attartásáf, Ugyanak­kor azonban vázolja azokat a ve­szélyeket, amelyek ál'atgazdaságun­kat fenyegetik abban az esetben, ha megfelelő piacról nem gondos­kodunk. Részletesen "beszámol a (elentés mindazokról a lépésekről, amelyekkel a kamara az ál'atok és állati termékek értékesítését elő­mozdítani törekedett. A külkereskedelmi tárgya­lások anyagának előkészítése során kö­vetkezetesen érvényre juttatni ipar­kodott a kiviteli érdekeket, minden adódó alka'ommai kifejezést adva. a Német birodalom határainak megnyitására irányuló gazdatársa­dalmi követelésnek, eredményesen javasolta ő'^y intézkedések megtéte­lét, amelyek lehetővé teszik a -tá­volabbi piacokra való szállítást és versenyképessségünket ott biztosít­ják. Állandóan figyelőmmel" kisérte az abraktakarmanyok áralakulását, kellő időben és több izben javsala­tot tett az o t mutatkozó aránytalan­ságok megszüntetésére. A kamara előterjesztésére vette kezdeté; már 1929-ben a hizlalási hitelek folyó­sítása, amely hitelek meghosszab­bítása, illetve megújítása iránt ugy a mult esztendőben, mint a folyó évben is eljárt. Amidőn pedig a kormányzat megszüntette a "Buda­pestre irányított élőszállitmányok 50 százalékos vasúti díjkedvezmé­nyét, illetve Óly teljes kocsirako­mányokra korlátozta azt, ame'yek a budapesti piacról a vamkülföldre szállíttatnak, a díjkedvezmény meg­vonása, illetve korlátozása eílen is­mételten szót emelt. A sertéspiac. Egyelőre a sertéspiacra vonat­kozóan — a ^Magyar Gazdaságkuta­tó Intéze'tel karöltve me^kezd^e az ebben résztvevő gazdaságok részé­re oly tájékoztató szo'gá'at kiépí­tését, amely Jiavonként rendszeres képet nyújt a hizlalásra beállítható sovány sertésállományról, a hiz'a­lásra beá'ljttott anyag nagyságá­ról, valamint arról, hogy időnként hogyan alakul a piacra érett sertés­mennyiség. Megál'apitható a 'többi termék­csoportnál is, hogy a kamara kivé­tel nélkül mindenütt kellő időben fellépett a piaci helyzet és az érté­kesítés javítása érdekében. A termények szállítása. A mezőgazdasági termények szál­litási körü'ményeit tárgyaló fejezet közúti hálózatunk hiányairól szól, kifogásolva, hogy közúti politikánk csak a t ransversalis főutak kiépí­tésében merül ki. "Hangsúlyozza a vasúti szállítási költségek jelentősé­gét a termények lecsökkent ára mellett és beszámol az Országos Mezőgazdasági Kamarának kedvs­zőbb vasúti tarifális he'yzet e'éré­sére tett lépéseirő'. Egyúttal részle­tesen megismerteti a magyar vas­utakon most életben lévő szállítási díjkedvezményeket és felsorolja a mezőgazdaság kívánságait. A mezőgazdasági- hitel. A mezőgazdák hitelviszonyait tár­gyaló fejezet a földbirtokok jelen­legi eladósodásáról közöl adatokat. Ismerteti a mezőgazdák hitelviszo­nyait és beszámol azokról a lépé­sekről, amelyeket a terhek súlyának enyhülése, a mezőgazdasági hitel­védelem stb. érdekében tett az Or­s?ágos Mezőgazdasági Kamara. Vé­gül méltányolja a most folyamatban lévő földteherrendezést. A Közteherviselés és me­zőgazdaságé. cimü fejezetben arra az aránytalan­ságra mutat rá a jelentés, amely­lyel az egyre csökkenő bevételekkel szemben az ál'ami és egyéb adók a mezőgazdasági termelésre nehezed­nek. Az államháztartás szükségletei a közterhek szempontjából csak az adózók teherbíró képességének ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom