Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-06-20 / 137. szám
4 JSFTFRYIDÉK. 1931. junius 13. Közgazdaság A bankráta A Magyar Nemzeti Bank a leszámítolási kamatlábat öt és fél százalékról hét száza'ékra emelte fel. Ez a rátaemelés természetes folyománya annak, hogy a Német Jegybank a kamatlábat két százalékkal hét százalékra, az Osztrák Nemzeti Bank pedig hét és fél százalékra emelte. A középeurópai hivatalos bankráták között mindig meg volt a szoros összefüggés és ezúttal sem volt lehetséges a magyar hivatalos kamatlábat a szomszédos államok bankrátájától teljesen függetleníteni. Belső okok ná' lünk nem forognak fenn, amelyek a Magyar Nemzeti Bankot a kamatláb emelésére kényszeritették volna. Nálunk a Jegybank igénybevétele az utóbbi időben nem növekedett komolyabb mértékben és sem a váltótárca, sem a bankjegyforgalom nem szaporodott fel anynyira, hogy a magángazdasági tevékenység és talán a spekuláció fékezése érdekében kamatláb emeléshez kellett volna folyamodni. Ellenben szükségessé vált a rátaemelés nálunk is hitelvédelmi és valuta védelmi okokból. Egy ország jegybankja sohasem irányittathatja diszkontpolitikáját kizárólag a belső gazdasági és hitelvsizonyok á'.tal, hanem kénytelen beilleszkedni a nemzetközi bankpolitika mindenkori helyzetébe. E megfontolások alapján a Magyar Nemzeti Bank látaemelését sszükségesnek és indokoltnak kell elismerni. Ami már most a magyar ráta; emelésnek a gazdasági életre gya1 korolt hatását illeti, ugy elsősorban annak átmeneti jellege vigasztaló. A német rátaemelés közvetlen oka a Creditanstalt nehézségeivel kapcsolatosan megindult tőkekivándorlás, ame'.y csak muló jellegű és nyomban megszűnik, mihelyst a Creditanstalt külföldi hitelezővel a lejárt hitelek meghoszszabbitására megállapodás létesül, ami rövid idő múlva várható. Ha ez bekövetkezett, akkor ugy a Német Birodalmi Bank, valamint az Osztrák Nemzeti Bank, nyomban le fogják szállítani a most felemelt kamatlábat s akkor reánk nézve is megszűnik a magasabb ráta szüksége. De ha el is tekintünk a kamatláb emelés átmeneti jellegétől, gyakorlatilag a magyar gazdasági életben a rátaemelés azért nem fogja súlyosabban éreztetni hatását, mert a váltólcszámito ás, a gazdasági forgalom leglényegesebb hitelformája a küllőidről állandóan érkező olcsóbb pénzajánlatok hatása alatt továbbra is magánpiaci kamatláb mellett fog végbemenni, amely bizonyára a'atta fog maradni a hivatalos rátának, illetve a váltó escomtban nem fog érvényesülni teljesen a másfél százalékos hivatalos rátaemelés. Teljes összegében a kamatdrágulás inkább csak a folyószámla és lombardhitelekben fog érvényesu ni, maelyeknek feltételei a mindenkori hivatalos kamatlábhoz igazodnak. A kereskedelem és ipar hiteligénylésének csekélysége mellett pedig a lombard és folyószámlakamatok ez emelkedése csak jelentéktelenebb szerepet játszik. Viszont a tőkeképződésre ösztönzőleg fog hatni a betéti kamatnak felemelése, amellyel a pénzintézetek nem fognak késni. Az ország elvárja ezektől a pénznitézetektől, hogy a hitelkamatokat nem fogják a rátaemelés teljes mértékében az adósokra hárítani. Erre a várakozásra "feljogosítja az ország közgazdaságát az a tapasztalat, hogy pénzintézeteink a múltban mindig dicséretes önmérsékletet tanúsítottak a kamatmarge kihasználásában. Közgazdasági hirek Ben Blumenthal 91500 dollár kölcsönt vett fel a Vígszínház épületére egy gflarusi cégtől. — Az olasz Volpi csoport megkapta Erdély egy része elektrifikálás'ának koncesszióját. A Volpi konszern a választások után Magyarországon is fontos lépéseket tesz az ország elektrifikálása ügyében. — A fővárosi Erzsébet sugárut megnyitásával kapcsolatosan nagyszabású építkezések indulnak meg a fővárosban. Egyik legnevezetesebb lépése lesz a munkálatoknak a másfélszáz éves Orczy-ház újjáépítése. Az építkezés 8 millió pengőt vesz igénybe. 222 lakást és 12 — 13 emeletes szállodát akarnak építeni a több mint 7000 négyszögöles területen. — A budapesti Vásárpénztár leirt kétes követelése két év alatt hat millió pengőnél többet tett ki. — A gabonaforgalom biztosítása céljából uj gabonaértékesitő szervezetet létesít a kormány s ennek élére báró Szterényi József kerül. — A kispesti textilgyár fonodát állit fel 20.000 orsóval. — A Soproni Pamutipar Rt. 500 ezer pengőre emeli a'aptőkéjét. — A rozsboletta árának esetleges emelése tekintetében még nincs döntés. Egyes körök szerint mincs is szükség a 3 pengős rozsboletta emelésére, mert a rozs értékesítése a mindenütt gyenge termés következtében egyáltalában nem látszik p roblematikusnak. — Eddig 1400 vagon denaturált búzát vásároltak a gazdák takarmányozási célokra. — Az olasz kormány az uj kampányban el akarja rendelni a belföldi buza 80 százalékos kiörlését. — — A Phöbus leszállítja az áramszolgáltatási dijakat Újpesten. — A budapesti HÉV uj beruházásainak értéke 12 millió pengőnél többre emelkedett. — Scitovszky Tibor, a Hitelbank vezérigazgató párisi tárgyalásait eredményesen befejezte s kedden visszaérkezik a fővárosba. — A külföldi események hatása alatt a svájci pénzpiacra egyre több pénz tódul. A svájci Nemzeti Bankhoz 20 millió frank uj deviza folyt be. — A legújabb kimutatás szerint május havában a budapesti 12 legnagyobb pénzintézetnél és a Postatakarékpénztárnál a takarékbetétek 679.4 millió pengőről 681.8 millió pengőre, a folyószámlabetétek pedig 734.9 millió pengőről. 754.6 millió pengőre eme'kedtek. — A berlini Wasservogel G. MB. H., amelynek Berlinben 150 fiókkal rendelkező hálózata van és háztartási vegyszerekkel foglalkozik, Magyarországon is meg akarja vetni a lábát és Budapesten egyelőre 10 fióküzletet akar létesíteni. Tizennégyezer pengő Egy vidéki kis iparvállalat 1930 évről szóló termelési statisztikája fekszik előttem, amely szerint az iparvállalat 14000 pengővel kevesebb munkabért fizetett ki az 1930. évben, mint 1929-bcm. Általában azt szokták mondani, hogy a statisztikai kimutatások roppant unalmas, száraz dolgok, melyet legfeljebb csak az olvas el, akinek hivatalból kötelessége áttanulmányozni. Az első pillanatra, amikor rátekint az ember a számtömkelegre, tényleg egy csöppet sem látjuk valami érdekes olvasmánynak. Pedig ha belemerül az ember a tanulmányozásába és barátságot köt a számkolosszusokkal, akkor rájön az ember, hogy alig van érdekfeszítőbb, izgalmasabb regény, ami ugy le tudná bilincsellni az ember figyelmét, mint egy-egy statisztikai kimutatás. Elvezeti a szemlélődőt egy ilyen statisztika a vadregényes erdők mélyébe, ahol hangya szorgalommal irtják kérges tenyerű favágók azokat a hatalmas fákat, amelyekből boldog családi otthonok művészi Ízlésű bútorai kerülnek ki, s amelyek más fajtája pattogó tüze mellett csengő-bongó meséket motnd nagyapó zimankós téli napokon apró unokáinak. Elvezetik a szemlé'ődőt ezek a számok a bánya mélyébe, hol Szent János-bogárka szerű lámpájának világító fénye mellett szorgos kezek fejtik a nagy kaloriáju szenet, melynek tüzétől rohan velünk a gépkolosszus ismerős vagy ismeretlen tájakon keresztül, vagy amelynek tüze átalakul az elemek villámló, menydörgő fénye helyett gyémánt csil'ogásu luszterek nappali világosságot szolgáltató rabszolgájává, avagy a gyárak műhelyeinek száz és százféle gépei hajtóeszközévé. De elvisznek ezek a számok az emberi szenvedések golgotás utján nyomortanyák előcsarnokába is, hol munkára termett, dolgos kezek ölbe téve kényszerpihenésre vannak kárhoztatva. Tizennégyezer pengő ! És hányszor tizennégyezer pengőt tesz ki az az összeg, amellyel kevesebb volt az 1930. évben kis iparvállalatok által kifizetett munkabér, mint az 1929. évben ? — Ugyanaz a statisztikai kimutatás mondja a számok beszédes, de mégis rideg valóságával, hogy tüzelőanyagban mintegy 2000 pengővel kevesebbet fizetett ki egy vidéki kis iparváralat. Ha ezek az összegek megspórolás révén nem lettek volna kifizetve, talán rendbe lenne a do'og és napirendre térne felette az ember, de ennek az apadásnak a termelési lehetőség apadása is következménye volt. Világosabban szólva, ilyen nagyarányúvá válik összegekben a munkanélküliség, vagyis ilyen öszszegek nem jutnak el munkabérek formájába az életforgatagba. A gazdasági életnek az ilyen összegek elmaradása lett a megbénitója. És amilyen mértékben apadnak az iparvállalat munkabér kiadásai, olyan mértékben növekszik a munkanélküliség réme. Ez a rém pedig napról-napra inöve'kszik. Statisztikusaink nagyon ak'aszeiüleg kezelik azokat a beszédes, csaknem kiabáló számtömegeket s nem tudják őket elég világosan, e'ég érthetően megszólaltatni a gazdasági élet faktorai előtt szerte a világ minden táján, hogy idejében figyelmeztetnének a szédítő mélység* re, melyben feltartóz'.athatatlanul zuhan minden nemzet, ha nem érti meg kellő időben e némáinak látszó de mégis oly beszédes számtömkelegek figyelmeztetését 1 Ha 200 pengőt veszünk alapul Vidéki diákok otthona a nyiregyházi izr. fiúnevelő intézet. Tanári felügyelet. Szigorúan rituális koszt. Prospektust kérjen: Dr. Liehtman Nándor Miskolc, Széchenyi-út 85. 3994-6 egy munkás havi fizetésének, akkor is mintegy 6 munkásnak a bérét teszi ki ez a 14000 pengő, vagyis egy éven át 6 munkás munkaideje lett felesleges és 6 munkás nem tudta ellátni csa'ádját egyetlen egy kisvállalatnál. Záróiúmepély az ev. Kossuth reálgimnáziumban Junius 18-án, csütörtökön tartotta évzáró ünnepélyét az ev. Kossuth reálgimnázium az intézet" tornatermében. Az ünnepélyt Magyar Hiszekegy eléneklése nyitotta meg, majd Máczay Lajos vallástanár imádkozott. Az elmúlt évrőt szóló igazgatói jelentést Zwick Vilmos igazgató h. isimertette, s felsorolta azoknak a tanulóknak a nevét, akik kiváló elő [menetelükkel és jó magaviseletükkel ösztöndijat és ju'aom'ciiat nyer tek. Az iskola alapitványaiból és egyesek alapitványábói 1245 pengőt és sok jutalamkönyvet osztott ki az arra méltó tanulók között. Nagy ligyelemmei hallgatta meg a közönség az igazgatónak az Üreg Diákok által alapított vándordíjra vonatkozó jelentését. Az Öreg Diákok ugyanis egy emléktárgyat tűztek ki vándordíjul a legjobb eredményt felmutató osztály számára. A vándordj^ Munkácsi Honfoglalásának galvanoplasztika; másolatát ábrázolja. Ezt a vándordíjat mindig egy évig a nyertes osztály őrzi, ezenkívül ennek az osztálynak joga van a vándordíjjal kapcsolatos jelvény viselésére is. A jelvény fehér mezőben zöld fát ábrázol. A vándordijat most Ítélték oda első izben s a nyertes az I. osztály volt. Az emléktárgyat az 1. osztály három jeles diákja vette át dr. Vietórisz József c. főigazgatótól, az öreg Diákok Egyesületének társelnökétől, aki lendü-etes szavakban buzdította az ifjúságot nemes versenyre. Megható jelenete volt a záróünnepélynek az intézeti zászló átadása, amelyet Baldenvegh Béla VIII. osztályú zászlótartó nyújtott át Görgényi Walter VII. osztályú tanulónak s mindketten kölcsönösen hűséget fogadtak a zászló tisztaságának megőrzésére. Az iskolától váló VIII. o .tanulók' nevében Mik ler Sándor VIII. o .t. vett bucsut a tanári kartól s szavaira Zwick Vilmos igazgató h. válaszolt. A lélekemelő ünnepéfyt a Himnusz eléneklése zárta be. Utána a tanulók osztáiytenmieikbe vonultak, s átvették egy év munkájának írott bizonyítékát. Az évzáró ünnepélyen osztotta* ki dr Vietórisz Józset Nyíregyházi Öreg Diákok irodalmi pályázatának 25 pengős pályadíját is. A dijat Görgényi Walter VII. o. tanuló nyerte ei. Pályatételül a« Öreg Diákok választmányi ülése ez évben »Jókai diákalakjai« c. tételt tűzte ki . — Nyiregyházi Kismenetrend 20 fillér a Jóba-nyomdában. — A Legújabb Divat juniusi nyár iszáma megjelent és kapható az Ujságboltban. A Legújabb Divatnak ez a száma nagy szabásive ttartalmaz. J_J [,