Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-20 / 137. szám

4 JSFTFRYIDÉK. 1931. junius 13. Közgazdaság A bankráta A Magyar Nemzeti Bank a leszá­mítolási kamatlábat öt és fél szá­zalékról hét száza'ékra emelte fel. Ez a rátaemelés természetes fo­lyománya annak, hogy a Német Jegybank a kamatlábat két száza­lékkal hét százalékra, az Osztrák Nemzeti Bank pedig hét és fél százalékra emelte. A középeurópai hivatalos bankráták között mindig meg volt a szoros összefüggés és ezúttal sem volt lehetséges a ma­gyar hivatalos kamatlábat a szom­szédos államok bankrátájától telje­sen függetleníteni. Belső okok ná' lünk nem forognak fenn, amelyek a Magyar Nemzeti Bankot a kamat­láb emelésére kényszeritették vol­na. Nálunk a Jegybank igénybevé­tele az utóbbi időben nem növe­kedett komolyabb mértékben és sem a váltótárca, sem a bankjegy­forgalom nem szaporodott fel any­nyira, hogy a magángazdasági te­vékenység és talán a spekuláció fékezése érdekében kamatláb eme­léshez kellett volna folyamodni. El­lenben szükségessé vált a ráta­emelés nálunk is hitelvédelmi és valuta védelmi okokból. Egy ország jegybankja sohasem irányittathatja diszkontpolitikáját kizárólag a belső gazdasági és hi­telvsizonyok á'.tal, hanem kényte­len beilleszkedni a nemzetközi bankpolitika mindenkori helyzeté­be. E megfontolások alapján a Magyar Nemzeti Bank látaemelé­sét sszükségesnek és indokoltnak kell elismerni. Ami már most a magyar ráta­; emelésnek a gazdasági életre gya­1 korolt hatását illeti, ugy elsősor­ban annak átmeneti jellege vigasz­taló. A német rátaemelés közvet­len oka a Creditanstalt nehézsé­geivel kapcsolatosan megindult tő­kekivándorlás, ame'.y csak muló jel­legű és nyomban megszűnik, mi­helyst a Creditanstalt külföldi hi­telezővel a lejárt hitelek meghosz­szabbitására megállapodás létesül, ami rövid idő múlva várható. Ha ez bekövetkezett, akkor ugy a Né­met Birodalmi Bank, valamint az Osztrák Nemzeti Bank, nyomban le fogják szállítani a most felemelt kamatlábat s akkor reánk nézve is megszűnik a magasabb ráta szüksége. De ha el is tekintünk a kamat­láb emelés átmeneti jellegétől, gya­korlatilag a magyar gazdasági élet­ben a rátaemelés azért nem fog­ja súlyosabban éreztetni hatását, mert a váltólcszámito ás, a gazda­sági forgalom leglényegesebb hi­telformája a küllőidről állandóan érkező olcsóbb pénzajánlatok ha­tása alatt továbbra is magánpiaci kamatláb mellett fog végbemenni, amely bizonyára a'atta fog ma­radni a hivatalos rátának, illetve a váltó escomtban nem fog érvé­nyesülni teljesen a másfél százalé­kos hivatalos rátaemelés. Teljes összegében a kamatdrágulás in­kább csak a folyószámla és lom­bardhitelekben fog érvényesu ni, maelyeknek feltételei a mindenkori hivatalos kamatlábhoz igazodnak. A kereskedelem és ipar hiteligény­lésének csekélysége mellett pedig a lombard és folyószámlakamatok ez emelkedése csak jelentéktele­nebb szerepet játszik. Viszont a tőkeképződésre ösztönzőleg fog hat­ni a betéti kamatnak felemelése, amellyel a pénzintézetek nem fog­nak késni. Az ország elvárja ezek­től a pénznitézetektől, hogy a hitel­kamatokat nem fogják a rátaeme­lés teljes mértékében az adósokra hárítani. Erre a várakozásra "feljo­gosítja az ország közgazdaságát az a tapasztalat, hogy pénzintézeteink a múltban mindig dicséretes ön­mérsékletet tanúsítottak a kamat­marge kihasználásában. Közgazdasági hirek Ben Blumenthal 91500 dol­lár kölcsönt vett fel a Vígszínház épületére egy gflarusi cégtől. — Az olasz Volpi csoport meg­kapta Erdély egy része elektrifi­kálás'ának koncesszióját. A Volpi konszern a választások után Ma­gyarországon is fontos lépéseket tesz az ország elektrifikálása ügyé­ben. — A fővárosi Erzsébet sugárut megnyitásával kapcsolatosan nagy­szabású építkezések indulnak meg a fővárosban. Egyik legnevezete­sebb lépése lesz a munkálatoknak a másfélszáz éves Orczy-ház újjá­építése. Az építkezés 8 millió pen­gőt vesz igénybe. 222 lakást és 12 — 13 emeletes szállodát akarnak építeni a több mint 7000 négy­szögöles területen. — A budapesti Vásárpénztár le­irt kétes követelése két év alatt hat millió pengőnél többet tett ki. — A gabonaforgalom biztosítása céljából uj gabonaértékesitő szer­vezetet létesít a kormány s ennek élére báró Szterényi József kerül. — A kispesti textilgyár fonodát állit fel 20.000 orsóval. — A Soproni Pamutipar Rt. 500 ezer pengőre emeli a'aptőkéjét. — A rozsboletta árának esetle­ges emelése tekintetében még nincs döntés. Egyes körök szerint mincs is szükség a 3 pengős rozsboletta emelésére, mert a rozs értékesítése a mindenütt gyenge termés követ­keztében egyáltalában nem látszik p roblematikusnak. — Eddig 1400 vagon denatu­rált búzát vásároltak a gazdák ta­karmányozási célokra. — Az olasz kormány az uj kam­pányban el akarja rendelni a bel­földi buza 80 százalékos kiörlé­sét. — — A Phöbus leszállítja az áram­szolgáltatási dijakat Újpesten. — A budapesti HÉV uj beruhá­zásainak értéke 12 millió pengő­nél többre emelkedett. — Scitovszky Tibor, a Hitelbank vezérigazgató párisi tárgyalásait eredményesen befejezte s kedden visszaérkezik a fővárosba. — A külföldi események hatása alatt a svájci pénzpiacra egyre több pénz tódul. A svájci Nemzeti Bank­hoz 20 millió frank uj de­viza folyt be. — A legújabb kimutatás szerint május havában a budapesti 12 leg­nagyobb pénzintézetnél és a Pos­tatakarékpénztárnál a takarékbeté­tek 679.4 millió pengőről 681.8 millió pengőre, a folyószámlabeté­tek pedig 734.9 millió pengőről. 754.6 millió pengőre eme'kedtek. — A berlini Wasservogel G. M­B. H., amelynek Berlinben 150 fiókkal rendelkező hálózata van és háztartási vegyszerekkel foglalko­zik, Magyarországon is meg akar­ja vetni a lábát és Budapesten egyelőre 10 fióküzletet akar léte­síteni. Tizennégyezer pengő Egy vidéki kis iparvállalat 1930 évről szóló termelési statisztikája fekszik előttem, amely szerint az iparvállalat 14000 pengővel keve­sebb munkabért fizetett ki az 1930. évben, mint 1929-bcm. Általában azt szokták mondani, hogy a sta­tisztikai kimutatások roppant unal­mas, száraz dolgok, melyet legfel­jebb csak az olvas el, akinek hiva­talból kötelessége áttanulmányozni. Az első pillanatra, amikor ráte­kint az ember a számtömkelegre, tényleg egy csöppet sem látjuk va­lami érdekes olvasmánynak. Pedig ha belemerül az ember a tanulmá­nyozásába és barátságot köt a számkolosszusokkal, akkor rájön az ember, hogy alig van érdekfeszí­tőbb, izgalmasabb regény, ami ugy le tudná bilincsellni az ember figyelmét, mint egy-egy statisztikai kimutatás. Elvezeti a szemlélődőt egy ilyen statisztika a vadregényes erdők mé­lyébe, ahol hangya szorgalommal irtják kérges tenyerű favágók azo­kat a hatalmas fákat, amelyekből boldog családi otthonok művészi Ízlésű bútorai kerülnek ki, s ame­lyek más fajtája pattogó tüze mel­lett csengő-bongó meséket motnd nagyapó zimankós téli napokon ap­ró unokáinak. Elvezetik a szemlé'ődőt ezek a számok a bánya mélyébe, hol Szent János-bogárka szerű lámpá­jának világító fénye mellett szor­gos kezek fejtik a nagy kaloriáju szenet, melynek tüzétől rohan ve­lünk a gépkolosszus ismerős vagy ismeretlen tájakon keresztül, vagy amelynek tüze átalakul az elemek villámló, menydörgő fénye helyett gyémánt csil'ogásu luszterek nap­pali világosságot szolgáltató rab­szolgájává, avagy a gyárak műhe­lyeinek száz és százféle gépei haj­tóeszközévé. De elvisznek ezek a számok az emberi szenvedések golgotás utján nyomortanyák előcsarnokába is, hol munkára termett, dolgos ke­zek ölbe téve kényszerpihenésre vannak kárhoztatva. Tizennégyezer pengő ! És hányszor tizennégyezer pen­gőt tesz ki az az összeg, amellyel kevesebb volt az 1930. évben kis iparvállalatok által kifizetett mun­kabér, mint az 1929. évben ? — Ugyanaz a statisztikai kimutatás mondja a számok beszédes, de mégis rideg valóságával, hogy tü­zelőanyagban mintegy 2000 pen­gővel kevesebbet fizetett ki egy vidéki kis iparváralat. Ha ezek az összegek megspórolás révén nem lettek volna kifizetve, ta­lán rendbe lenne a do'og és napi­rendre térne felette az ember, de ennek az apadásnak a termelési lehetőség apadása is következmé­nye volt. Világosabban szólva, ilyen nagyarányúvá válik összegekben a munkanélküliség, vagyis ilyen ösz­szegek nem jutnak el munkabérek formájába az életforgatagba. A gazdasági életnek az ilyen összegek elmaradása lett a megbé­nitója. És amilyen mértékben apad­nak az iparvállalat munkabér ki­adásai, olyan mértékben növekszik a munkanélküliség réme. Ez a rém pedig napról-napra inöve'kszik. Sta­tisztikusaink nagyon ak'aszeiüleg kezelik azokat a beszédes, csaknem kiabáló számtömegeket s nem tud­ják őket elég világosan, e'ég ért­hetően megszólaltatni a gazdasági élet faktorai előtt szerte a világ minden táján, hogy idejében fi­gyelmeztetnének a szédítő mélység* re, melyben feltartóz'.athatatlanul zuhan minden nemzet, ha nem érti meg kellő időben e némáinak látszó de mégis oly beszédes számtömke­legek figyelmeztetését 1 Ha 200 pengőt veszünk alapul Vidéki diákok otthona a nyiregyházi izr. fiúnevelő intézet. Tanári felügyelet. Szigorúan rituális koszt. Prospektust kérjen: Dr. Liehtman Nándor Miskolc, Széchenyi-út 85. 3994-6 egy munkás havi fizetésének, akkor is mintegy 6 munkásnak a bérét teszi ki ez a 14000 pengő, vagyis egy éven át 6 munkás munkaideje lett felesleges és 6 munkás nem tudta ellátni csa'ádját egyetlen egy kisvállalatnál. Záróiúmepély az ev. Kossuth reálgimnáziumban Junius 18-án, csütörtökön tar­totta évzáró ünnepélyét az ev. Kossuth reálgimnázium az intézet" tornatermében. Az ünnepélyt Magyar Hiszekegy eléneklése nyi­totta meg, majd Máczay Lajos vallástanár imádkozott. Az el­múlt évrőt szóló igazgatói jelen­tést Zwick Vilmos igazgató h. is­imertette, s felsorolta azoknak a tanulóknak a nevét, akik kiváló elő [menetelükkel és jó magaviseletük­kel ösztöndijat és ju'aom'ciiat nyer tek. Az iskola alapitványaiból és egyesek alapitványábói 1245 pen­gőt és sok jutalamkönyvet osztott ki az arra méltó tanulók között. Nagy ligyelemmei hallgatta meg a közönség az igazgatónak az Üreg Diákok által alapított ván­dordíjra vonatkozó jelentését. Az Öreg Diákok ugyanis egy emlék­tárgyat tűztek ki vándordíjul a leg­jobb eredményt felmutató osztály számára. A vándordj^ Munkácsi Honfoglalásának galvanoplasztika; másolatát ábrázolja. Ezt a ván­dordíjat mindig egy évig a nyertes osztály őrzi, ezenkívül ennek az osztálynak joga van a vándordíj­jal kapcsolatos jelvény viselésére is. A jelvény fehér mezőben zöld fát ábrázol. A vándordijat most Ítélték oda első izben s a nyertes az I. osztály volt. Az emléktár­gyat az 1. osztály három jeles diákja vette át dr. Vietórisz József c. főigazgatótól, az öreg Diákok Egyesületének társelnökétől, aki lendü-etes szavakban buzdította az ifjúságot nemes versenyre. Megha­tó jelenete volt a záróünnepély­nek az intézeti zászló átadása, amelyet Baldenvegh Béla VIII. osztályú zászlótartó nyújtott át Görgényi Walter VII. osztályú ta­nulónak s mindketten kölcsönösen hűséget fogadtak a zászló tisztasá­gának megőrzésére. Az iskolától váló VIII. o .tanulók' nevében Mik ler Sándor VIII. o .t. vett bucsut a tanári kartól s szavaira Zwick Vilmos igazgató h. válaszolt. A lélekemelő ünnepéfyt a Himnusz eléneklése zárta be. Utána a ta­nulók osztáiytenmieikbe vonultak, s átvették egy év munkájának írott bizonyítékát. Az évzáró ünnepélyen osztotta* ki dr Vietórisz Józset Nyíregy­házi Öreg Diákok irodalmi pályá­zatának 25 pengős pályadíját is. A dijat Görgényi Walter VII. o. tanuló nyerte ei. Pályatételül a« Öreg Diákok választmányi ülése ez évben »Jókai diákalakjai« c. tételt tűzte ki . — Nyiregyházi Kismenetrend 20 fillér a Jóba-nyomdában. — A Legújabb Divat juniusi nyár iszáma megjelent és kapható az Ujságboltban. A Legújabb Di­vatnak ez a száma nagy szabás­ive ttartalmaz. J_J [,

Next

/
Oldalképek
Tartalom