Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-06-19 / 136. szám
JNTVFRYIDÉK* 1931. junius 19. Hasznos ismeretek ''HlillilllllllllilllllllllUillllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllH lllllllllllilllllllllllillllllllllflIIIIHIIIIIIIIIillillll'' Melegágyak villamos fűtése Irta: Wilh«ím Gusztáv főmérnök. A villamosság állandó terjeszkedésévet az utóbbi években teljesen u] alkalmazási területet is meghódított és pedig a melegágyaknak villamossággal való fűtését. Az automobilizmus terjeszkedésével kapcsolatban a nagyvárosok területérői a lovak mindinkább kiszorulván, fokozatosan ne hezebbé válik az istállókból kihordott szemétnek és trágyának a beszerzése, melyeknek a hiánya a kertészetekben a melegágyak lefedésénél mindinkább mutatkozikEnnek következtében az állati hulladékok utján fejlesztett iweleg pótlására máj energiaforrásról kei lett gondoskodni. Ilyen energiaforrásúi kínálkozik a villamosság. A nagyváros környéki kertészetek kiterjedt melegágyakban termelik az egyes »primőröket« és a különböző palántákat, amelyek azután részben a piacok szükséglef tének fedezésére szolgálnak, részben pedig kifejlődésük után a tav aszi időjárás beköszöntésével a szabadba kiültethetők. A melegágyak fűtésére különleges, u- n. fűtőkábeleket alkat,frnaznak. A villamos fűtésű mölegágyaknát legalul salakréteg van, amelyre homokréteget tesznek és ebbe a homokrétegbe ágyazzák agyagcsövekben a fűtőkábeleket. A homokréteg fölé. szórják azután a komposztföldet, amelybe a palántákat, vagy magokat ültetik. De nemcsak magát a talajt fűtik a melegágyakban, hanem közvetlenül a melegágyak üvegteteje alatt is elhelyeznek fűtőkábeleket, amelyek a környező levegő fűtésére szolgáinak. Sőt az agyagcsövekben elhelyezett fűtőkábelek melegének egy részét is felhasználhatják a levegő fűtéséi e, még pedig oly módon, hogy a komposztföldön keresztül, egészen a fűtött homokrétekig, függőleges irányban üres agyagcsövekel sülyesztenek be, amelyeken keresztül a képződő meleg egy része felszáll és a felső légréteget fűti. A fűtőkábeleket a melegágy egyik végén csatlakozó dobozokban egyesítik, innen pedig ólomkábelekben kivezetik a ipelegágy oldalán felszerelt biztosítékokhoz és a főkapcsolóhoz. Egy 20x2 = 40 négyzetméter alapterületű melegágy fűtéséhez 240 méter fűtőkábel szükséges, három, egyenként 80 méter hosszú darabban. Az egyes kábelszárak négyszeres kigyózással fektetendők míg egy további 80 méteres, a légfűtés céljait szolgáló fűtőkábel a melegágy oldalfalaira erősíthető- A fűtőkábel méterenkénti terhelése 22.5 wattot tesz ki, a melegágy összes teljesítménye tehát 5.4 kilowatt, illetve négyzetméterenként 135 watt a Iégtérfütés nélkül. A melegágyak fűtése kizárólag olcsó éjjeli árammal történik és az előzetes számításoknál egy négyzetméter fűtött területre átlagban 1 kilowattóra energia fogyasztást számítanak. A villamos melegágy-fütés olyan kereseti forrásokat nyit meg a kertészettel' foglalkozó mezőgazdáknak amelyektől eddig teljesen el voltak zárva. A villamos meiegágyfütés nagyfontosságú nemzetgazdasági jelentőségére a mezőgazdasággal foglalkozók figyelmét felhívjuk. Dohánypajták célszerű építési módja Irta: Kap János építési vállalkozó A dohánytermelés világszerte növekedő irányzatot mutat. Még a mai nehéz termés-értékesítő viszonyok között is legkiadósabban a dohánytermés értékesíthető. Azok . közé a növények közzé tartozik, amelyeknek minősége ta'án a legtöbb körülménytől függ. A legegészségesebb dohánytermés sem értékesíthető eredeti minőségének megfelelően, ha különösen szárító helysége nem a célszerűség alapján van megépítve ,mert a gyors, egyenlőtlen száradás ép ugy tönkre teheti a dohányt minőségileg, mint akár a túlzsúfolt lassú száradás. Az 1877 évi dohányjövedéki törvények írnak ugyan elő bizonyos általános érvényű szabályokat, amelyeknek betartásához kötik a termelési engedélyeket, azek azonban egyrészt csupán a legminimálisabb kellékek, másrészt elavult régi szabályok, amelyeket a félszázados idő gyakorlati tapasztalatai § a változott termelési segédeszközök teljesen figyelmen kivül hagyattak. Újságcikk keretében lehetetlen egy épület összes szerkezetének pontos lelirására kiterjeszkedni* mindamellett nem érdektelen a főbb irányelveknek is a megismerése és betartása. Mint minden más gazdasági épületnél, ugy a dohánypajtánál is első fontos kellék helyének alkalmas meghatározása. Feltétlenül száraz, lehetőleg dombos, szellős helyre építsük. Nagyságát katasztrá lis holdanként 1000 kg. szár az dohánytermést véve alapul, legalább 180—200 m 3-re tervezzük. Az idézett törvény ugyan mindössze legalább 100 m 3-t ír elő, ez azonban ugy a hazai, mint külföldi tapasztalatok szerint tulkicsiny- Németországban általában 250—260 m 3-t számítanak ugyanannyi dohánytermésnek s hazai modernebb gazdaságaink is hasonló méretű pajtákat építettek. Anyagának legalkalmasabb a fa, illetőleg fedélhéjazataképen a nád, vagy zsuppszalma. A deszkafal nemcsak azért legalkalmasabb, mert olcsóbb is, hanem mert különösen esős időjárás esetén hamarabb veszti el nyirkosságát a pajta levegője, mint a tégla, vagy vályog falu pajtánál. Viszont az is igaz, hogy tartós szárazság mellett hamarabb bekövetkezik a deszka pajtában a zöld száradás, mint a falazottébanLegjobb megoldás, hogyha 40—• 50 cm. kőaiapfalra talpgerendát fektetünk s ebbe állítva az oszlopokat, deszka fallaf határoljuk. Fedéfhéjazata a nád vagy zsupszalmia csupán tűzbiztonsági szempontból esik kifogás alá, különben hőszigetilőkcpességénéi' fogva a legalkalmasabb fedőanyaga. Belső berendezését illetőleg azt kell legfőképen szísmelőtt tartani, hogy a szárítandó pórék a szellőzés irányával párhuzamosan, egymást nem érintve legyenek a szedria fákra akaszthatók. Az ellenkező elrendezésű pajták levegője az egyforma körülmények között végzett hygrometrikus megfigyelések, mérések tanúsága szerint átlagosan 4—5 száza lékkai kedvezőtlenebbek. A szedria fáknak egymástói való távolsága 4 méternél nagyobb ne legyen, mert a hosszú pórék levelei a nehézkesebb kezelés folytán könnyen sérülnek. Egymás fölötti távolát szintén nem ajánlatos 75 cm-néi kisebbre venni, mert ez a felerősített pórék között túlzsúfoltságot eredményez, aminek következtében megakad a szellőzés és kocsányrothadás, szivégés rontja a dohány minőségét. A pajták oldalfalainak szelíőztetőit többféleképen szokás készitení. Legalkalmasabb a vízszintes tengely körül forgatható csapóablakos, illetőleg deszkás szellőzőszárny. Ezeknek szdkszerü alkalmazása kizár minden hátrányt, amely más szellőzőknél 'fennáll és semmivel sem költségesebb mint más rendszerűA simító helyiségeknek megfelelő tágas, világos és könnyen szellőz'tethetőknek keli lenntök. — Tégla vagy vályogfallal, egyszerű pár födémmel 'készülhetnek. Fütő berendezéssel 'keli ellátni. Alapterületének nagyságára az idézett törvény katasztrális holdanként legalább 4 m 2-t ír elő. Sport ffleglepéen kiváló eredményeket értek el a nyíregyházi Vasntas S. E atlétái a miskolci országos versenyen Hóna István nagyszerű egyéni rekordot fntva győzött 1500 m en A húszéves jubileumát ünneplő miskolci V. S. C-, az egyesület nagy múltjához méltóan ünnepelte meg két évtizedes fennállását. A nagy áldozatok árán felépített uj sportpályát ez alkalomból országos atlétikai verseny megrendezé* sével avatta fel az M. V- S. C-; Mint Miskolc város legrégibb egyesülete a város társadalmának széles rétegét számolhatja tagjai sorába. Ennek megfelelően nagyszámú és előkelő közönség előtt folyt le a pályán előbb megtartott díszközgyűlés, majd az atlétikai verseny. Nagyszerűen hatásos volt a cserkész-zenekar hangái mellett felvonuló kü önböző városok at'éta csapatai, akik fascista módra felemelt karral üdvözölték az ugy a tribünt, mint az állóhelyeket megtöltő közönséget, akik között feltűnően sok volt a női érdeklődő. A Hiszekegy elhangzása után kezdetét vette az atlétikai verseny,, melynek sikerét már előre biztosította a budapestiek, igy a B. B. T. E„ M- A. C., F. T, C, Beac, Törekvés és az M. T- K., valamint a vidékiek közül a nyíregyházi V. S. C-, a dorogi A. C., a miskolci egyesületeknek az északi kerülethez tartozó atlétáival való nagyszámú indulása. A versenyen résztvevő és vitéz Vidovich Ferenc vezetésével felvonuló tizenkét nyíregyházi »Vasutas« atléta a várakozásnak megfelelően, az erős, budapesti konkurrencia dacára is két egyéni győzelmet és nyolc értékes helyezést ért el. Mindkét győztes, ugy Móna, mint Szondy, eddigi legjobb eredményeket túlszárnyalva, egyéni rekord árán jutottak a győzelemhez. Az 1500 méteres síkfutásban I. Móna István NyVSC- Idő 4 perc 16.2 mp- — A nagy és erős mezőny élére mindjárt az indító lövés után Móna áll, és a rettenetesen laza pályán is olyan 'tempót diktál, amit három körig sem bir a mezőny átvenini és Móna fokozatosan elhúzva kiváló 4.16-os időt futva szakit célsza'agot, s háiamögött hagyva Govrik FTC-t és Lakos Törekvést. A miskolci Fodor nem tudott beleszólni az erős iramba, csak ötödik tudott lenni. Ifjúsági távolugrásban I. Szondy NyVSC, 6.40 m- — A kitűnő ifjúsági atléta egyik napról a másikra nőtte ki magát távolugróvá, erős akarattal egyéni rekord-ugrással aratott szimpatikus győzelmet, pedig a fővárosiak itt is sokan indultak. — i Magasugrásban II. Kurucz Mi hály NyVSC, 1.7 5 m- — Kurucznak »csak« a magyar magasugró rekorder, a Késmárky volt az egyik ellenfele, akivel' az 1.75 cm-nél holt versenyben győzött, de miután pontversenyt is képezett a viadal, el kelllett egy negyedik ugrással dönteni az eredményt, ahol Késmárkynak sikerült az 1.82-n is átjutni, mig Kurucz azt hajszálKat verte. Ifjúsági hármas távugrásban II. Szolár Pál NyVlX 12.48 m. Ifjúsági magasugrásban lli-ik Szolár Pál NyVtC 1.61 m- — A hármas ugrásban Szolár az erős és országos hirü ellenfelei ellen kétszer is vezetett, de egy erősen belépett gyanus« ugrással két centit vert rá az FTC Kerkovits. Ifjúsági sulydobásban Illik Papp Sándor NyVSC, 11.39 méter. — Az ifjúsági sulydobásban szoktaLanul sok kiváló budapesti is indult az amúgy is erős vidékiek mellett, igy Pappnak mostani állandósult formájával" is csak erős küzdés mellett lehetett helyre jönni. Ifjúsági gerelyvetésben III. Pálosi László NyVSC 41.70 méterEgy rúdugrótól ez is szép eredmény. A 9zokásos három helyezéstől eltekintve, mivel pontversenyt is képezett a verseny, most az első ötöt tartották nyilván, így még : 800 m. ifj. síkfutásban IV. Szabó 2.15 perc. [' 300" m. ifj. síkfutásban IV. Barta 10.15 perc. Hármasugrásban IV. Szondy 12.10 méterA nagyszerű eredményeikein ke* resztül hamar megismerték a miskolciak az ott eddig még nem járt nyíregyháziakat, akikhez a verseny végén sorra kerülő ünnepélyes díjkiosztáson vitéz Vidovich Ferencen keresztül gratulált a nyíregyházi Vasutas Sport Clubnak az ott tartózkodó egyik tekintélyes budapesti atléta vezér és a M. V- S. C. vezetősége. A nagyjelentőségű viadalt tehát teljes sikerrel abszolválták az NyVSC atléták, amire az egyesület vezetősége méltán büszke lehet. Elemi és polgári iskolai fiuk és leányok felvétele havi 70 pengő dij mellett megkez» dödött a gyönyörű hegyvidéken levő Szentendrei ref, polg. Isk. internitusokban. Int. rnátusaink nyaraló gyermekek részére a nyári szünet alatt is nyitva vannak. Prospektust küld az igazgatóság, 3991-4