Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-19 / 136. szám

JNTVFRYIDÉK* 1931. junius 19. Hasznos ismeretek ''HlillilllllllllilllllllllUillllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllH lllllllllllilllllllllllillllllllllflIIIIHIIIIIIIIIillillll'' Melegágyak villamos fűtése Irta: Wilh«ím Gusztáv főmérnök. A villamosság állandó terjesz­kedésévet az utóbbi években tel­jesen u] alkalmazási területet is meghódított és pedig a meleg­ágyaknak villamossággal való fű­tését. Az automobilizmus terjesz­kedésével kapcsolatban a nagyvá­rosok területérői a lovak mind­inkább kiszorulván, fokozatosan ne hezebbé válik az istállókból kihor­dott szemétnek és trágyának a beszerzése, melyeknek a hiánya a kertészetekben a melegágyak le­fedésénél mindinkább mutatkozik­Ennek következtében az állati hulladékok utján fejlesztett iweleg pótlására máj energiaforrásról kei lett gondoskodni. Ilyen energia­forrásúi kínálkozik a villamosság. A nagyváros környéki kertésze­tek kiterjedt melegágyakban ter­melik az egyes »primőröket« és a különböző palántákat, amelyek az­után részben a piacok szükséglef tének fedezésére szolgálnak, rész­ben pedig kifejlődésük után a tav aszi időjárás beköszöntésével a szabadba kiültethetők. A melegágyak fűtésére kü­lönleges, u- n. fűtőkábeleket alkat,­frnaznak. A villamos fűtésű mö­legágyaknát legalul salakréteg van, amelyre homokréteget tesznek és ebbe a homokrétegbe ágyazzák agyagcsövekben a fűtőkábele­ket. A homokréteg fölé. szórják azután a komposztföldet, amely­be a palántákat, vagy magokat ültetik. De nemcsak magát a ta­lajt fűtik a melegágyakban, ha­nem közvetlenül a melegágyak üvegteteje alatt is elhelyeznek fű­tőkábeleket, amelyek a környező levegő fűtésére szolgáinak. Sőt az agyagcsövekben elhelyezett fűtő­kábelek melegének egy részét is felhasználhatják a levegő fűté­séi e, még pedig oly módon, hogy a komposztföldön keresztül, egé­szen a fűtött homokrétekig, füg­gőleges irányban üres agyagcsö­vekel sülyesztenek be, amelyeken keresztül a képződő meleg egy része felszáll és a felső légréteget fűti. A fűtőkábeleket a melegágy egyik végén csatlakozó dobozok­ban egyesítik, innen pedig ólom­kábelekben kivezetik a ipelegágy oldalán felszerelt biztosítékokhoz és a főkapcsolóhoz. Egy 20x2 = 40 négyzetméter alapterületű melegágy fűtéséhez 240 méter fűtőkábel szükséges, három, egyenként 80 méter hosszú darabban. Az egyes kábelszárak négyszeres kigyózással fekteten­dők míg egy további 80 méteres, a légfűtés céljait szolgáló fűtő­kábel a melegágy oldalfalaira erő­síthető- A fűtőkábel méterenkénti terhelése 22.5 wattot tesz ki, a melegágy összes teljesítménye tehát 5.4 kilowatt, illetve négyzet­méterenként 135 watt a Iégtérfü­tés nélkül. A melegágyak fűtése kizárólag olcsó éjjeli árammal tör­ténik és az előzetes számításoknál egy négyzetméter fűtött terület­re átlagban 1 kilowattóra ener­gia fogyasztást számítanak. A villamos melegágy-fütés olyan kereseti forrásokat nyit meg a kertészettel' foglalkozó mező­gazdáknak amelyektől eddig tel­jesen el voltak zárva. A villamos meiegágyfütés nagyfontosságú nemzetgazdasági jelentőségére a mezőgazdasággal foglalkozók fi­gyelmét felhívjuk. Dohánypajták célszerű építési módja Irta: Kap János építési vállalkozó A dohánytermelés világszerte nö­vekedő irányzatot mutat. Még a mai nehéz termés-értékesítő viszo­nyok között is legkiadósabban a dohánytermés értékesíthető. Azok . közé a növények közzé tartozik, amelyeknek minősége ta'án a leg­több körülménytől függ. A leg­egészségesebb dohánytermés sem értékesíthető eredeti minőségének megfelelően, ha különösen szárító helysége nem a célszerűség alap­ján van megépítve ,mert a gyors, egyenlőtlen száradás ép ugy tönkre teheti a dohányt minőségileg, mint akár a túlzsúfolt lassú száradás. Az 1877 évi dohányjövedéki tör­vények írnak ugyan elő bizonyos általános érvényű szabályokat, a­melyeknek betartásához kötik a ter­melési engedélyeket, azek azonban egyrészt csupán a legminimálisabb kellékek, másrészt elavult régi sza­bályok, amelyeket a félszázados idő gyakorlati tapasztalatai § a változott termelési segédeszközök teljesen figyelmen kivül hagyat­tak. Újságcikk keretében lehetetlen egy épület összes szerkezetének pontos lelirására kiterjeszkedni* mindamellett nem érdektelen a főbb irányelveknek is a megisme­rése és betartása. Mint minden más gazdasági épü­letnél, ugy a dohánypajtánál is első fontos kellék helyének alkal­mas meghatározása. Feltétlenül száraz, lehetőleg dombos, szellős helyre építsük. Nagyságát katasztrá lis holdanként 1000 kg. szár az do­hánytermést véve alapul, legalább 180—200 m 3-re tervezzük. Az idé­zett törvény ugyan mindössze leg­alább 100 m 3-t ír elő, ez azonban ugy a hazai, mint külföldi tapasz­talatok szerint tulkicsiny- Németor­szágban általában 250—260 m 3-t számítanak ugyanannyi dohányter­mésnek s hazai modernebb gazda­ságaink is hasonló méretű pajtákat építettek. Anyagának legalkalma­sabb a fa, illetőleg fedélhéjazata­képen a nád, vagy zsuppszalma. A deszkafal nemcsak azért legalkal­masabb, mert olcsóbb is, hanem mert különösen esős időjárás ese­tén hamarabb veszti el nyirkossá­gát a pajta levegője, mint a tégla, vagy vályog falu pajtánál. Viszont az is igaz, hogy tartós szárazság mellett hamarabb bekövetkezik a deszka pajtában a zöld száradás, mint a falazottéban­Legjobb megoldás, hogyha 40—• 50 cm. kőaiapfalra talpgerendát fektetünk s ebbe állítva az osz­lopokat, deszka fallaf határoljuk. Fedéfhéjazata a nád vagy zsup­szalmia csupán tűzbiztonsági szem­pontból esik kifogás alá, különben hőszigetilőkcpességénéi' fogva a legalkalmasabb fedőanyaga. Bel­ső berendezését illetőleg azt kell legfőképen szísmelőtt tartani, hogy a szárítandó pórék a szellő­zés irányával párhuzamosan, egy­mást nem érintve legyenek a szedria fákra akaszthatók. Az el­lenkező elrendezésű pajták levegő­je az egyforma körülmények kö­zött végzett hygrometrikus megfi­gyelések, mérések tanúsága szerint átlagosan 4—5 száza lékkai kedve­zőtlenebbek. A szedria fáknak egymástói való távolsága 4 mé­ternél nagyobb ne legyen, mert a hosszú pórék levelei a nehézke­sebb kezelés folytán könnyen sé­rülnek. Egymás fölötti távolát szintén nem ajánlatos 75 cm-néi kisebbre venni, mert ez a felerősí­tett pórék között túlzsúfoltságot eredményez, aminek következté­ben megakad a szellőzés és ko­csányrothadás, szivégés rontja a dohány minőségét. A pajták ol­dalfalainak szelíőztetőit többféle­képen szokás készitení. Legalkal­masabb a vízszintes tengely körül forgatható csapóablakos, illető­leg deszkás szellőzőszárny. Ezek­nek szdkszerü alkalmazása kizár minden hátrányt, amely más szel­lőzőknél 'fennáll és semmivel sem költségesebb mint más rendszerű­A simító helyiségeknek megfe­lelő tágas, világos és könnyen szellőz'tethetőknek keli lenntök. — Tégla vagy vályogfallal, egyszerű pár födémmel 'készülhetnek. Fütő berendezéssel 'keli ellátni. Alapte­rületének nagyságára az idézett törvény katasztrális holdanként legalább 4 m 2-t ír elő. Sport ffleglepéen kiváló eredményeket értek el a nyíregyházi Vasntas S. E atlétái a miskolci országos versenyen Hóna István nagyszerű egyéni rekordot fntva győzött 1500 m en A húszéves jubileumát ünneplő miskolci V. S. C-, az egyesület nagy múltjához méltóan ünnepelte meg két évtizedes fennállását. A nagy áldozatok árán felépített uj sportpályát ez alkalomból országos atlétikai verseny megrendezé* sével avatta fel az M. V- S. C-; Mint Miskolc város legrégibb egye­sülete a város társadalmának széles rétegét számolhatja tagjai sorába. Ennek megfelelően nagyszámú és előkelő közönség előtt folyt le a pályán előbb megtartott díszköz­gyűlés, majd az atlétikai verseny. Nagyszerűen hatásos volt a cserkész-zenekar hangái mellett felvonuló kü önböző városok at'éta csapatai, akik fascista módra fel­emelt karral üdvözölték az ugy a tribünt, mint az állóhelyeket meg­töltő közönséget, akik között feltű­nően sok volt a női érdeklődő. A Hiszekegy elhangzása után kezdetét vette az atlétikai verseny,, melynek sikerét már előre biztosí­totta a budapestiek, igy a B. B. T. E„ M- A. C., F. T, C, Beac, Törekvés és az M. T- K., valamint a vidékiek közül a nyíregyházi V. S. C-, a dorogi A. C., a miskolci egyesületeknek az északi kerülethez tartozó atlétáival való nagyszámú indulása. A versenyen résztvevő és vitéz Vidovich Ferenc vezetésével felvo­nuló tizenkét nyíregyházi »Vasutas« atléta a várakozásnak megfelelően, az erős, budapesti konkurrencia da­cára is két egyéni győzelmet és nyolc értékes helyezést ért el. Mindkét győztes, ugy Móna, mint Szondy, eddigi legjobb ered­ményeket túlszárnyalva, egyéni re­kord árán jutottak a győzelemhez. Az 1500 méteres síkfutásban I. Móna István NyVSC- Idő 4 perc 16.2 mp- — A nagy és erős me­zőny élére mindjárt az indító lö­vés után Móna áll, és a rettenete­sen laza pályán is olyan 'tempót diktál, amit három körig sem bir a mezőny átvenini és Móna fokoza­tosan elhúzva kiváló 4.16-os időt futva szakit célsza'agot, s háiamö­gött hagyva Govrik FTC-t és La­kos Törekvést. A miskolci Fodor nem tudott beleszólni az erős iramba, csak ötödik tudott lenni. Ifjúsági távolugrásban I. Szondy NyVSC, 6.40 m- — A kitűnő ifjú­sági atléta egyik napról a másikra nőtte ki magát távolugróvá, erős akarattal egyéni rekord-ugrással aratott szimpatikus győzelmet, pe­dig a fővárosiak itt is sokan indul­tak. — i Magasugrásban II. Kurucz Mi hály NyVSC, 1.7 5 m- — Kurucz­nak »csak« a magyar magasugró rekorder, a Késmárky volt az egyik ellenfele, akivel' az 1.75 cm-nél holt versenyben győzött, de miután pontversenyt is képezett a viadal, el kelllett egy negyedik ugrással dönteni az eredményt, ahol Kés­márkynak sikerült az 1.82-n is át­jutni, mig Kurucz azt hajszálKat verte. Ifjúsági hármas távugrásban II. Szolár Pál NyVlX 12.48 m. Ifjúsági magasugrásban lli-ik Szolár Pál NyVtC 1.61 m- — A hármas ugrásban Szolár az erős és országos hirü ellenfelei ellen két­szer is vezetett, de egy erősen be­lépett gyanus« ugrással két centit vert rá az FTC Kerkovits. Ifjúsági sulydobásban Illik Papp Sándor NyVSC, 11.39 mé­ter. — Az ifjúsági sulydobásban szoktaLanul sok kiváló budapesti is indult az amúgy is erős vidé­kiek mellett, igy Pappnak mostani állandósult formájával" is csak erős küzdés mellett lehetett helyre jönni. Ifjúsági gerelyvetésben III. Pá­losi László NyVSC 41.70 méter­Egy rúdugrótól ez is szép ered­mény. A 9zokásos három helyezés­től eltekintve, mivel pontversenyt is képezett a verseny, most az első ötöt tartották nyilván, így még : 800 m. ifj. síkfutásban IV. Sza­bó 2.15 perc. [' 300" m. ifj. síkfutásban IV. Barta 10.15 perc. Hármasugrásban IV. Szondy 12.10 méter­A nagyszerű eredményeikein ke* resztül hamar megismerték a mis­kolciak az ott eddig még nem járt nyíregyháziakat, akikhez a ver­seny végén sorra kerülő ünnepélyes díjkiosztáson vitéz Vidovich Feren­cen keresztül gratulált a nyíregy­házi Vasutas Sport Clubnak az ott tartózkodó egyik tekintélyes buda­pesti atléta vezér és a M. V- S. C. vezetősége. A nagyjelentőségű viadalt te­hát teljes sikerrel abszolválták az NyVSC atléták, amire az egyesület vezetősége méltán büszke lehet. Elemi és polgári iskolai fiuk és leányok felvétele havi 70 pengő dij mellett megkez» dödött a gyönyörű hegyvidéken levő Szentendrei ref, polg. Isk. internitusokban. Int. rnátusaink nyaraló gyermekek ré­szére a nyári szünet alatt is nyitva vannak. Prospektust küld az igazgatóság, 3991-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom