Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-17 / 134. szám

1931. junius 17. RJI1TFRY!DÉK. Ragyogó napsütésben, a Rákóczi-induló hangjai mellett szállt le az első utasszállító repüló'gép a nyíregyházi repüló'térre A nyíregyházi repülőtérnek vi­lágvárosi viszonylatban is impo­záns, modern hangárai előtt a ka­tonazenekar térzenéjének vidám (hangjai mellett, a gyönyörű ju­niusi nap aranyló fényében elő­kelő közönség várja a nagy ese­ményt: az első utasszállító repülő­gép érkezését. — Autóbuszok, autók, kocsik robognak ma ide> de gyalogosan is százak jönnek a nagy ünnepi alkalomra. A re­pülőállomás előkelő tónusu terra­szán ott látjuk ma Nyíregyháza reprezentatív közönségét teljes számban. Itt van Erdőhegyi La­jos dr főispán, Mikecz István alis­pán képviselőjelölt, dr Benes Kálmán kir. kormányfőtanácsos, feleségeikkel, itt látjuk Virányi Sándor vm. főjegyzőt, majtényi Kiss Sándor rendőrfőtanácsost és hosszú hasábokra nyúlna, ha felirnók a hadsereg, a z egyházak> hatóságok, intézmények, hivata­lok, iskolák, a gazda, iparos, ke­reskedővilág képviselőinek névso­rát, azokét, akik ima itt csopor­tokba keveredve, vagy sétálva be­szélgetnek Nyíregyházának a vi­lág repülőforgalmába való kapcso­lódásáról. Élénk csoportok veszik körűi Éber Antal dr-t, a Nyíregy­házán immár otthonos képviselő­jelöltet, akinek vasárnapi nagy si­kereihez gratulálnak. A füves re­pülőtér fölé büszke gépmadár emelkedik, bravúros bukfenceiben' leszállási produkcióiban gyönyör­ködiK a közönség. Az egyik (jriási hangárban hatalmas pálmák sora alatt virágokban pompázó bankét asztai ád a z érkező notabilitások részére, Bleuer Jenő főpincér fegy­vergulát, győzelmi oszlopot, süve­get, sisakot formál a szalvétákból­Papp Lajos teherautója intézi a bravúros müveletet: jeges italokat, ízes menüt varázsol ide messze a várostói, az alkalmi banketre. A bélyeggyűjtők részére posta áll rendelkezésre A filatelisták megrohamozzák a postahivatalt és Rozgonyi főtiszt alig győzi árusítani a repülőbélye­ges lapokat. Uzoni Jenő főfelügye­lőtől érdeklődve — megtudjuk, hogy itt postahivatali különít­mény van a küldemények gyors lepecsételése érdekében- Több ezer iilatelista lap érkezését várják Nyíregyházára s ezek a lapok nyomban vissza is mennek Buda­pestre ritka és értékes bélyegzés­sel. , Jön 3 gép Egyszerre felzendül a Rákóczi­induló diadalmas zenéje. A han­gárok nemzetiszínű zászlói győ­zelmesen lengenek, éljen riad fel: a sötét barna, ezüstfehér propel­leres, gyönyörű Fokker-gép meg­érkezett és hatalmas zengő ma­dárként ereszkedik a pázsitra. — Suiyos testének szánkója bevágó­dik a homokos talajba és porfel­hőt vet, de ott vannak a szerelők és segítenek rajta. A közönség izgatottan nyomul az immár előt­tünk álló gép elé. Fényképező masinák pattognak, filmgép bereg. A gép ajtajában elsőnek Hohenlo­he herceg a Magyar Légi Forgal­mi R. T. igazgatója jelenik meg. Ezüstös haja, elegáns, monoklis alakja, mosolygó kedves arca a közérdeklődés központja. Nyomá­ban feltűnik lovag Vahi, Apáty Jenő, Krúdy Gyula, Dalnoki Ernő' a Pester Lloyd szerkesztője, Tom­csányi, a stúdió mérnöke, Sillay igazgató. Krúdy Gyulát a leszál­lás pillanatában kapja le a Nyír­vidék fotoriporterének, Csépány Jenőnek gépe. A leszállókat Erdő­hegyi Lajos dr főispán fogadja­Krúdy Gyula repülőgépen érkezik Nyíregyházára Krúdy kezét melegen megrázva igy szól hozzá: Lengyei szekéren mentéi ei és most repülőgépen jössz vissza Nyíregyházára. Krúdy mosolyog és meghatot­tan lép szeretet szülővárosa vi­rágos földjér^Az érkezőket Nyír­egyháza város^plgánmestere, dr Benes Kálmán kir. kormányfőta­nácsos köszönti a történetei pil­lanat jelentőségének átérzésében Hálát ad a Mindenhatónak ezért a diadalmas napért, amelyen a z em­beri ész, érzés és akarat csodája' a gépmadár, mint a rendszeres f<J. ­galom eszköze szád városunkba. — Nyíregyháza készséggel és a re­pülés jelentőségének teljes tuda­tában hozta meg az áldozatot a repülőtér létesítésében, mert tudja, hogy ezzei nemcsak a város ke­reskedelmi életének fellendülését, de csonka hazánk szakja jövőjének kibontakozását szolgálj^jjf Hohenlohe herceg: A légi ut Nyíregyháza kereskedel­mét hathatósan szolgálja Az üdvözlésre Hohenlohe her­ceg a következőkben válaszol: Méltóságos Főispán ur ! Méltóságos Alispán ur I Méltóságos Polgármester ur 1 Hölgyeim és Uraim I Az idén nagy előmunkálatok után és nem kis anyagi áldozatok árán újból sikerült egy vidéki vonaf 1<­tesitése. Tavaly Pécs és Kaposvár városai kapcsolódtak be a nemzetközi légi forgalomba, az idén Szabolcsvár­megye székhelye hozatott azáltal kö zelebbre a főváros életéhez, da megkapta a közvetlen légi összeköt­tetést a külfölddel is. Hölgyeim és Uraim ! A magyar királyi kereskedelmi minisztérium légügyi osztálya, a magyar légiforgalmi rt. részére ja­vasolt vonal létesítése által hono­rálni kivánta Nyíregyháza vá­rosának nagy áldozatkészségéi?, t A légiforgalomban sajnos — fő­leg technikai okoknál fogva — az önköltség oly magas, hogy eddig még sehol a világon nem sikerül gazdaságos forgalmat lebonyolítani s azt tapasztaljuk, hogy ezidősze­rint a vállalatok csak állami és vá­rosi támogatás melett képesek a forgalmat fejleszteni. De ugyanakkor mindenütt kül­földön a kereskedelmi repülés ro­hamos fejlődését ész'eljük. Mert a kormányok belátják, hogy a légiforgalom kulturális és kommerciális célokat szolgál. Epp ezért örvendetes, hogy ugy a magyar kormány, mint a magyar városok, követve a külföld példáját és felismerve a repülés fontosságát, kiépítik a belföldi hálózatot. — Midőn ma ezen uj vonalat a forga­lomnak átadom, engedjék még, Hölgyeim és Uraim, hogy kifeje­zést adjak reményemnek, hogy az uj légi ut Nyíregyháza kereskedel­mi fejlődését hathatósan szolgálja. A lelkes éljennel fogadott be­széd után a közönség a nemzetiszí­nű drapériával díszített szónoki emelvény köré csoportosul, hogy meghallgassa Szohor Pálnak, Nyír- I egyháza varázsos szavú főjegyzőjé­nek művelődéstörténeti hangulattal átfogott, művészi lendületű üninepi beszédét a nagy nap jelentőségé­ről. Szohor Pál a következőket mondotta : Muzeumok falán sokszor elcso­dálkoztam már régi képeken, me­lyek az első vasút megérkezését örökítették meg az utókor számá­ra. Ki ne találkozott volna kultúr­történeti könyvek lapjain ezekkel a széleskaíapu krinolinos asszo­nyokkal, térdnadrágos, selyemha­risnyás férfiakkal, amint kendő­tobogtatással fogadják az első vas­úti szerelvényt. A huszadik század modern embere naiv mosollyal nézi a játékszernek tetsző gőzmoz­donyt, kényelmetlen kocsikat, me­lyek a régi primitív ember szenté­ben a technika legnagyobb diada­la lehettek. { Az a néhány nyíregyházi pol­gár, aki 73 esztendőnél többet morzsolt le már ebből a verejté­kes földi életből — micsoda reme­gő boldogsággal nézhette a íevt gőben néhány perccel ezelőtt meg­jelenő gépmadarat, amint kiter­jesztett szárnyaival karcsú mozdu­lattal siklott le a Szarvassziget zöld hátára. 73 esztendő elég volt a tudománynak arra, hogy a nviri föld meghódítása után ki­terjessze birodalmát a felhők or­szágútjára is. 1858 szeptember hó 5-én robogott be Debrecen felől az első vonat s 12 órai fáradságos ut után meghozta Nyíregyházára az első budapesti vendéget. Most ez a rejtelmesen bugó gépmadár másfél óra alatt repült a Dunától a Nyírség szívébe. 73 esztendei alatt egynyolcadára zsugorodott össze a távolság Budapest és Nyíregyháza között. Most én az ujabb 73 évre gon­dolok. Ha unokáink meg fogják nézni az első utasszállító repülő­gép megérkezéséről készült fény­képeket — bizonyára ők ís csodál­kozni fognak ezen a primitív kon­strukciójú gépen, a divatjamúlt ruhákon, melybe asszonyaink s mi 'férfiak öltözünk. De vajjon» nemi vesztt-e ei hétmérföldes csizmáját a tudomány és lehet-e mégegyszer egynyolcadára csök­kenteni a Budapest és Nyíregy­háza közötti másfélórás utat? Gondolatnak is szédítő, hogy 7 évtized múlva 10 {5erc alatt ott lehetek a Duna parton s mikorra a mai viszonyok között telefon ösz­szeköttetést kapok valamelyik budapesti barátommal, unokáink azalatt vissza is érkeznek a sze­mélyes találkozóról. Ikarus balsorsa óta sok vérrel festett mértföldkő jelzi a technika diadalutját. Ma már nem viasz­ból vannak többé a szárnyaink és nem madártollai áltatjuk ma­gunkat. Megalkottuk acélizmok­bói a vonuló gépmadarat, mely­nek hátán ott ül a szelek biztos kormányosa: az ember. Csillagá­szok könyveiből olvasom, hogy a tavaszi és őszi madárköltözés ide­jén gyakran keriil a műszer sugár­kévéjébe vonuló daru vagy gólya, melynek hátán apró vándormada­rak utaznak a napsugár birodalma Felé. Igy ülünk mi is'ennek a fém­bői kovácsolt vonuló gépmadár­hátán. A költöző fecske emberfeletti misztériumában mégis az a leg­csodálatosabb, hogy tengereken és világrészeken át nagyszerű hely­ismerettel repül nyári lakása felé. A nyíregyházi tanyasi ház eresze alatt fáradt suhanássaf megjelenik Konyhaasztala, kredence még •gyezer oly sokö tqrt, ha az elpusztíthatatlan ETER­NIT-bornttssal védi. Mindig tiszta és olcsó. Prospektust díjtalanul ad ETERNIT MŰVEK Budapest, VI., Andrtesy-út 3S ' Elárusító helyek: Ganz fatelep, ezelőtt Ehrenfeld Már. ton, Nyíregyháza Lazarovits Miklós, Nyíregyháza Stark Ignác, Nyíregyháza Auspitz Bertalan, Kemecse Friedmann Zsigmond, Ibrány Glück Ede, Demecser Goldmann Pál, Tiszalök Goldmann Samu, Dombrád Goldstein és Lefkovits, Nyírbátor Goldstein Lajos, Ujfehértó Grosz Jakab, Nyirbakta Kaisler és Kun, Tiszalök Lazarovits Dávid, Rakamaz Lichtmann Ernő, Balkány Lővy Testvérek, Büdszentmihály Mezei Jakab, Nyiradony Rosenbaum Fülöp, Mándok Staub Sándor, Gáva Stern Ignác, Nagykálló Stern Jtzsef, Ujfeh rtó 2292 -4 a fecske pár, boldogan köszöntik a tavalyi ismerősöket, megjavít­ják a sárfészek téli repedéseit és boldog a anykor nap-ai'kezdődnek­Pedig a hosszú ut alatt nem hoz­nak magukkal iránytűket, vagy pontos térképeket, mégis nyíl­egyenesen repülnek a megszokott eresz alá. A szárnyak, tollak és iz­mok rendszerénél mégis fontosabb a teremtés által ajándékozott ösz­tön, mely nem tűnik elő a tudós bonckése alatt. Ebben a levegőbői aláereszkedő gépmadárban sem a szárnyakat,) motort vagy műszereket csodálom, ínelyek a fizika és dinamika törvé­nyei szerint vannak összekovácsol­ja s az ember irányítására végig­suhannak a levegő országútjain, hanem az emberi tudást és értel­met mely versenyre kelt a madár­ral s ellesett a teremtés titkaiból valami parányi rejtelmet. Nyíregyháza történelme uj for­dulóponthoz érkezett. Az igényte­len mezővárosnak ezelőtt 73 esz­tendővei az első vasút adott len­dületet s azóta gyors ütemben' el­hagyta régi versenytársait. Most az első repülőgép megérkeztével tij lehetőségek bontakoztak ki. Belekerültünk egyszerre Európa forgalmába. Közelebb jöttek hoz­zánk idegen országok városai. Még­is olyan fájdalmasan nézek erre a magyar diadalra. Hiszen egy­szerre még szűkebb lett ez a cson­ka ország, még nyomasztóbb lett a magyar fájdalom. Akár melyik irányban suhan el a felemelkedő gépmadár, mindenütt szinte per' cék alatt beleütközik a trianoni légi sorompókba. Bárcsak odaad­hatnánk a magyar vágyak elszánt bátorságát s a gépmadár gyorsa­ságával repülhetnénk a régi hatá­rok felé. Az ünnepi beszéd ugy szárnyalt az ég kupolája felé, az erdős táj távlata, a város szílüetje felé, imiint ennek a iiataí és tüzes lendü­lettel fejlődő városnak szive dob­banása, örömujongása. Szohor Pál nak melegen gratulálnak a S zép ünnepi beszéd után, majd a Fok­ker gépet veszi szemügyre a tár­saság. Beszállnak, elhelyezkednek a repülőgép utasfülkéjének karos*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom