Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-18 / 14. szám

1931. január 109. jAífCfVBiíL d Szent Ágoston és a kathoiiknsok Tisztelt Szerkesztő ur ! Lapja f hó 16-iki számában egy közlemény jelent meg, melyben azt olvasom, hogy Szent Ágostont 15 évszáza­dos születése évfordulóján ~>eUg langyosam ünnepelte a keresztény világ. És hogy - Öt tán csodálj'k, íle n •m szeretik a római egyház­ban« ! Engedje meg, hogy erre a köz­leményre sine ira et studio röviden válaszolhassak. Ami az ünneplést illeti, megálla­pítható, hogy Sz. Ágoston emlí­tett évfordulója alkalmából örök időkre kiható munkásságához és lángelméjéhez méltóain ünnepelte a a hivatalos kath. egyház. Erre az évfordulóra tekintette* lett elha­tározva és megtartva Karthágóban ,az 1930. év eucharisztikus világ­kongresszus, melyre egybegyűlték bibomokok, érsekek, püspökök, papok a világ minden részéből a hívek ezreivel. A Pápa pedig kö­vete által vett részt ép ugy, mint minálunk a szt. Imre jubileumon. Az elhangzott beszédek közt a leg­kíváfóbbat Luis Berthand mondta sz. Ágostonról! Ezenkívül a Pápa külön enciclicában hivta fel a vi­lág figyelmét sz. Ágoston ceniten­náriumára, a püspökök körlevelek­ben tették ugyanazt. A kath. egye­temek és academiák külön ünnepé, lyeket rendeztek tiszteletére. Ezek az ünneplések lelkes hangulatban folytak le és nem voltak langyo­sak! Ugy tudom, hogy a kath. egyházon kivül másutt nem voltak ilyen ünneplések. Ha csak azt nem gondolja a hírlapi közlemény szer­zője, amit a magyar Rádió egy ref. paptanár által adatott le sz. Ágostonról. Biz az -elég langyos volt. De arrói nem a kathoükusok tehetnek! Hogy sz. Ágostont »tán csodál­ják, de nem szeretik a római egy­házban^ azt igazán nem tudhatja a hírlapi közlemény irója ! _ Mert nyilván ő nem tagja a római egy­háznak! Ha tagja volna, tudná, hogy bizony szeretik és szeretjük mi róm. kathoükusok. AHg van pap, akinek asztalán ne volna a sz. Ágoston »Vallomásainak« köny­ve ujabban boldogult Vass József volt miniszter és kalocsai nagy­prépost fordításában. Az »Isteni vá­rosáról irt munkája megvan min­den parochia könyvtárában. A papi Zsolozsmakönyvben, amit mindennap kell imádkozni, a leg­szebb homiletikai értelmezések »éppen az ő munkáiból vétetnek. A hitágazattanban a dogmák bizonyítékait a szentatyák és egy­háztanítók közül á legtöbb eset­ben sz. Ágostontól veszik. A jelen­legi Pápa éppen most pár nap­pai ezelőtt megjelent nagyszabású encycükájában, amely a házasság­ról szói, mindenütt sz. Ágostont idézi, mert ő is a legkategoriku­sabban állítja, hogy ha a házas­ságról van szó, akkor az csakis a felbontathatatiansággai kapcsolat­ben említhető, mert az adja szent­ségi jellegét! Ennyi tán elég.annak bizonyítására, hogy sz. Ágostont a római egyházban nem csak bámul­ják, de követik és szeretik is! Ami továbbá a hírlapi közle­mény azon megállapítását illeti, hogy a »ref. egyház, mint az is­teni kegyelemről és a praedestiná­itiórói szóló tanítás gazdag és bol­dog örököse — joggal 'és büszkén tekintheti a saját szentjének*. — Semmi kifogásom ellene, mert ez .a közeledés jele! De a feltétlen praedestinátió igazolására nézve nem lehet sz. Ágostonra hivatkozni­vO ugyanis ismer elrendelést az török életre, de jam az örök halál­ra! »Isten jó és igazságos — ír­ja!! Képes némelyeket üdvözíteni érdem nélkül, mert jó! De nincs mód benne, hogy valakit ei is kár­hoztasson gonosz cselekedet nélkül, mert igazságos! Ezt tanította sz. Pál is, ezt hisszük mi is kathoüku­sok a praedestinátióvai kapcsolat­ban sz. Pál nyomán. De nem hisz­szük a sz. Pálíai'és sz. Ágostonnal együtt a kárhozatra való praedesti­nátiót, ami összeegyeztethetetlen Isten igazságosságával, sőt szent­ségévet is! Mert feltételezné, hogy ő némelyeket bűnös életre szán és erőszakot tesz szabad akara­tukon! A »kegyelem«-rői való tanításá­ban pedig igazán gazdag öröksé­get bírunk sz. Ágostontól. Öt ne­vezi az Egyház »doctor gratiae«­nek. E tekintetben sz. Ágoston ta­nítása vezet egész kegyelemtanunk ban! Nem értjük hát, hogy miért lennénk neki mostohább gyermekei az öröklés bírásában ? Ami végűi ezen örökség bírását illett, Schütz Antai dr. budapesti egyetemi tanár nyomán azt mond­hatjuk, hogy sz. Ágostont nem lehet megharmadoin." vagy negye­delni. Öt vagy egészen keli elfo­gadni, vagy pedig egészen le keh mondani róla! Sz. Ágoston ugyanis nem csak a kegyelem tanban és a praedestinátióra nézve bizonyíték! Hanem a kegyelemnek összes esz­közeire a hét szentségre nézve egy­aránt. Amit a gyónásról, a sz. mi­séről, az oltári szentségben Jézus reális jelenlétéről mond azt is ö mondja! Sőt a római pápa első­ségéről 'is tőle származik az a hires mondás: Roma Iocut a> causa finita.' vagyis Róma döntött, az ügy ei" van intézvel Tisztelettel: Énekes János. — LEVÉLPAPÍR újdonságok nagy választékban a JÖBA-nyom­dában. A városok tejellátásának problémája Hogy nálunk minden fogyasz­tási tejre nem tették kötelezővé a pasztörözést, azt kizárólag annak tulajdonítjuk, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között ez nem volna mindenütt keresztül vihető. Nevezetesen ez csak a legmodernebb, úgynevezett nagy­városi tejellátó vállalatok utján lehetséges. Ilyenek felállításához azonban nagy tőkére, több száz­ezer pengős beruházásokra van szükség, amit mai he yzetében az állam s egy magános még ke­vásbé engedhet meg magának. Kétségtelen, hogy városunk e szempontból előnyös helyzetben van, hiszen mindenki tudja, hogy az Országos Tejszövetkezeti Köz­pontnak milyen modern és higi­énikus telepe Jvan Nyíregyházán. Az ti, n. „jó fulusi tej", amit a kofa hoz, a müveit nyugaton és általában a világ müveit álla­maiban ismeretlen, már a feledésé, a multté. Ott nagyon is tisztában vannak azzal, hogy honnan kapja a kofa a „jó falusi tejet 1' mely ugyan a kofa nézete szerint a legmegbízhatóbb, mert a termelő kizárólag 8Z ö részére feji és maga is azt fogyasztja. Ott már nem lehet az embereket ilyen mesével felültetni. Tisztában van­nak azzal, hogy a kofa csak p.hoz a tejhez jut hozzá, amit a tehéntartó és családja elfogyasz­tani nem tud, A tehén a késő őszig közös legelőre jár, erő­takarmányt alig lát, zörögnek a csontjai a rossz takarmányo­zástól. A kistermelői tej minőségére, kezelési módjára az sem mentség, mm la és holnap a B?rd expedíció, hétfőtől ConstanceTalmadge legújabb slágerfilmje kerül színre a Városi Mozgóban A Byrd délsarki expedíciójáról készült nagyszerű film folytatja diadalutját a Városi Mozgóban. Zsúfolásig megtelik a nézőtér kö­zönséggel és még többen vannak olyanok, akik nem tudnak jegyhez jutni. A film technikailag is tökéletes, szinte érthetetlen, hogy a filmope­ratőr a 40 fokos hidegben, hogy tudott ilyen pompás tiszta felvéte­leket készíteni. Aki megnézte ezt a csodálatos szépségű filmet, csak a legnagyobb elragadtatás hangján szólhat róla, mert ennél jobb és szebb film nem lehet. »A szeretőm egy szerecsen« cimü ötletes trükkfilm kitűnő. A műsor harmadik száma pedig Ruth Etting nek. a Ziegfiled Follies sztárjának két dalia. Hétfőn és kedden két pompás sláger kerül színre Constance Tal­madge és Buster Keaton főszerep­lésével. Az egyiknek cime : »Vé­nusz«, a másik pedig a »Vicsadmi­rális«. Kézigránát sebesítette meg Gombos minisztert egy hadgyakorlaton Budapestről jelentik : Vitéz ják­fai Gömbös Gyula honvédelmi mi­niszter tegnap délelőtt a nagytété­nyi gyakorló téren, ahol a kato­nák kézigránát gyakorlatait szem­lélte, egy gránátszilánktól a bal alsólábszárán könnyebben megsé­rült. A honvédelmi miniszter maga távolította el lábából a szilánkot I 3 majd a III. számú helyőrségi kór­házban bekötözték a sebet és teta­nusz-oltást kapott a miniszter. Azután lakására szállították. DIADAL MOZGQ Január 17-t 8., zombaton és vasárnap ít sláger egyszerre Olga Csehova és Hanz Stfive 1 íagyobb alakítása ÍTÉL A DNYESZTER Megrázó dráma az orosz hómezőkön. Azonkivill Pékár Gyula hazaszeretettől izzó regénye AKIS HŐS (Meszéig sírok) Hétfón és kedden, január 19-én és20-án mérsékelt helyárakkal Paris áldozata és Amiről az egész város beszél hogy a termelő maga is fogyasztja Ha a városi fogyasztó végig kisérné „a jó falusi tejet" a fejéstől a kofa hátán a lakás küszöbéig idio szinkráziába esne mindennel szemben, ami fehér és ami tej. — Nagy az érdeklődés a pósiásbái iránt. A Magyar Póstaltisztek Országos Egyesüle­tének nyíregyházi csoportja január 24-én, kedden este 9 tírai kez­dettel a Korona szálló díszter­mében táncmulatságot rendez.. A sikernek ígérkező mulatság véd­nökei : Erdőhegyi Lajos dr. fő­ispán, Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester, dr. Nagy Endre postafőigazgató a debreceni kerület vezetője és Uzoni Jenő postafőfelügvelő. A kitűnő rendezői kar nagy igye­kezettel készíti elő a mulatságot. — Hivatalok részére mindenféle könyvkötéseket vállai és készit a Jóba-nyomda könyvkötészete Nyír­egyházán. Széchenyi-ut 9. Telefon 139­131—1931. szám. Versenytárgyalási hirdetmény. Szabolcs község elöljárósága egy mélyfuratu kut létesítésére versenytárgyalást hirdet. A versenytárgyalás Szabolcs község községházán 1931. évi február hó 18-án fog megtartatni az ajánlati minía, ajánlati költség­vetés, különleges feltételek, rész­letes versenytárgyalási hirdetmény a községi elöljáróságnál 2 pengő ellenében közvetlenül, vagy pósta utján megszerezhető Az ajánlati összeg 2 százalékát kitevő bánatpénz a községi elöl­járóságnál letétbe helyezendő. Kelt Szabolcson, 1931. évi január hó 16 án. Szabolcs község elöljárósága. Jámbor körjegyző. Tomory Zoltán főbíró. 385-2 Eladó sima és gyökeres szőlővesszők. Csabagyöngye, Madlein Royal, Paszatutti, Muskát Ottonel, Saszh fehér éi piros, Kscskecsecsü, Ezerjó, Bánáti rizling, Mézesfehér, Poz«oayi fehér, Leányka, Kövidinka. Készlet: 500,000 drb. El«nyös árgján lattal szolgál: SZABÓ GYULA szőlőtelep, Gyongyöí. 374—10 Barkülönle gességek beszerzési helye. Ma este egy jó Iábfilrdő Szt. Rókus Iábsóval FEimt^^M tyúkszemek zuzóDAsoiO^gsr FAGYÁSOK BÜTYKÖK Megszabadul szenvedéseitől UJ LÁBA LESZ! 1 nagy csomag Szt. Rókus lábsó ára 1 P 28 fillér. 376.4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom