Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-06-14 / 132. szám
:io HVIDÉK, 1931. junius 14. Ahol a íöldíeherrendezésl iőrvény már nem segít, ahol segítem kell ' Irta: Dr. Török Ferenc földbirtokos, Dombegyházpuszta. Semmi kétség sincs az iránt, hogy a földteherrendezési törvény a legtisztább intenciókkal készült •és hogy az rövid időn belül javitani fog a helyzeten, aminek az ország minden polgára hasznát is fogja látni; de mi történik azokkal a kis exisztenciákkal, akik között bizony igen sok nagyobb 'gazda is van, akiknek terhei jóval felül állanak azon a mértéken, amelyet a szanálási törvény megszab. Meg vagyok arról győződve, I hogy a kormányzat meg fogja ta- J lá]ni anwak is a módját, hogy a mezőgazdaság jogos érdekei méltányoltassanak a bankok,, gyárak és üzemanyagvállalatok részérői olykép, hogy a segités módszerei. ne ingassák meg a kapitalista rendszer pilléreit, de mindenesetre egy cs(ekélyke áldozatot, illetve méltányosságot és beláttást követelve, elhárítsák a bajokat és veszedelmeket. Hány olyan, gazda van, akiken egy okos tanáccsal, sokszor áldozat és kockázatnélküli, de jóakaratú segítéssel Rióban segíteni is lehetne. Hiszen 'meg is vannak azok a szervek, melyek hivatva volnának a tőke és termelés érdekeit összeegyeztetve az elesett magyar gazdán segíteni; a mezőgazdasági kamarák, gazdasági egyesületek, szövetkezeteknek kellene ez irányban céltudatos működést kifejteniük, nem is szólva a járási mezőgazdasági bizottságokról, mely utóbbiakról csalc annyit tudunk, hogy ilyen valamik is léteznek, de arról nem tudunk, hogy a legégetőbb, a leggyorsabb segítést igényelő igazi szanálással a nyakig adósságban uszó, már-már elsülyedt gazdák hitelproblémáivai valamikor is foglalkoztak volna, vagy foglalkoznának. Miért kell azt bevárni, hogy a kapitalizmusra felépített gazdasági rendszer éppen a kapitalizmus rövidlátása és mondjuk szükkeblüsége, vagy talán nem egészen jogos félelme folytán felboruljon r nem látják, nem tudják-e, hogy a bolsi-mámorból felocsúdott és a kollektív rendszert nagyon is utáló magyar népen egy csekély áldozattal járó segités a legjobb befektetés magának a tőkés világrendnek is, főleg most, amikor mármár a tőke sem találja meg számi táS|át. Hiszen elvitázhatatian, hogy magának a politikának is az éltető eleme^ a mindene az érdek, s ma a politikának célja az ^llam, a nemzet, vagy mondjuk a kormány érdekeinek védelme,. akkor minden politika végeredményben érdekpolitika. Bátor vagyok most feltenni a kérdést, hogy a belpolitikában vane ma nagyobb érdek, mint az ország mezőgazdaságának talpraáílitása, van-e sürgősebb feladat, mint az elesett és elesni készüLő magyar gazda felsegitése, a termelés folytonosságának biztosítása ? A helyzet bár veszélyes, de még nem reménytelen. — Szárazság után esőnek, — mélypont u:án emelkedésnek keli jönnie. Ez fizikai törvény; adja az Isten, hogy a közelgő választások az emelkedések jegyében folyanak le; de emelkedjék fel minden választópolgár is arra a nívóra, melyről tisztán láthatja a helyzetet, hogy minden kerület oly egyéniség által'Iegyen képviselve a jövő parlamentjében,, kinek eddigi közéleti szereplése,, múltja, jelene a legnagyobb garancia ahhoz, hogy a közérdeket a legjobb meggyőződése szerint akként fogja szolgáim, hogy az egyúttal az ország agrárjellegének megfelelő jó politikának és ezzel azon választói érdekeinek feleljen meg, akik politikai érettségük folytán tudják és érzik, hogy a mai közgazdasági válság szülőanyja az agrárválság, apja a kommunizmus és nagyszülei a háború voltak. Hogy jönnie kell a mai gazdasági rendszer átszervezésének, az már, köztudomásu. Hogy milyen gazdasági rendszer fogja felváltani a mait, azt még nem tudjuk; de hogy nagyobb és méltányosabb kiegyenlítés felé haladunk, az bizonyos. Igyekezzünk tehát azon, miszerint lehetőleg olyan emberek, olyan egyéniségek kerüljenek oda, ahol a közhatalom irányításával a legelemibb emberi jogok kiegyensulyozhatók, akiknek erkölcsi felfogásuk, lelki gazdagságuk szolgáltatja majd a nagy átalakulás megnyugtató lefolyásához a legteljesebb garanciát. Nem vérezhet el a magyar gazda, nyomoroghat a magyar földmunkás, ha a közjó elérése miatt tömörül, szervezkedik és azok mellett kitart, akiknek a legfőbb érde, ke, hogy boldogságot, megelégedettséget lássanak maguk körül, kik — meg lehet győződve arról mindenki — azt akarják, hogy fáradsága gyümölcsét minden munkás, minden gazda épp ugy élvezze, mint az, kinek Isten kegyeimé* bői talán több adatott. Ha a városi munkásság — mondjuk mint azt a szakszervezettek vezetői állítják, a nagyipari kapitalizmus felőrölte erejét, elkeserítette kedélyét, elvett tőlük levegőt, napsugarat — elégede.lenkedik és a jól dotált vezetők szavára hajolva, osztályharcot szít, akkor a fnagyar falvak népének nem kel/az ő elégedetlenkedéseiket, szenvedésiket magukévá tenni, mert a mezőgazdasági kapitalizmusban ez ugyan létezik még ma — nem veszi el a munkástól levegőt, napsugarat, kedélyt, hiszen a földmunkás, aki a termelésnek épp ugy, mint gyümölcseinek is részese, együtt sir és együtt nevet a sáfárjával, együtt nézik a menyboltozatot, melyhez lelkileg sokkal közelebb álanak, mint azok, akiknek lelkét-tes tét felőrölik a zakatoló gépek, kik szabad óráikban sajnos, nem az Isten alkotásaiban és remekmüveiben gyönyörködnek, hanem szakszervezeti vezérek szónoklatain és Írásain tépelődnek. De keve »n is lehetnek azok, akik szem előtt ttartják Rousseau mondását, hogy »a földmivelők osztálya egyedül az, amely szükséges és a leghasznosabb; boldogtalan csak akkor, ha a többiek rajta zsarnokoskodnak, vagy azt bűnös példaadással elcsábítják. Rajta nyugSlzik egy ország valódi jóléte, az erő és nagyság, melyekre egy nép önmagából emelkedhe'ik, stb.« Mennyire aktuális is ez a mundás, de folytatása is, hogy »ha arra kerül a dolog, hogy valamely 'álladalom hatalma megítéltessék, akkor az izlés embere a fejedelem palotáit, kikötőit, hadseregét, hadiszertárait, városait veszi vizsgálat alá; az igazi államférfi pedig a földmivelést veszi szemügyre és meglátogatja a földmivelő kunyhóját. Amaz tudomást szerez magának arról, ami megvan, az utóbbi arról, ami még lehet.« Minket az, ami megvan, illetve megmaradt,, az nem boldogít; de a mi még lehet és aminek lennie kell, ez az r amiért küzdünk, amiért termést izzad ki a magyar munkás, a magyar föld. A lelkek szanálása sem megy máról-holnapra, a földteher teljes rendezése se történhetik meg egykettőre; de hogy meg lesz és hogy rövid időn belül meg kell 'lennie, ezt diktálja nemzeti eszme, a nép családi, az ősi agrár öntudat, melyet nemcsak minden magyar gazdának, de minden igaz magyar embernek lelke mélyén keli hordoznia, mindéin szavának, minden cselekedetének rugója egyesegyedül csak ez lehet, ha ez a rugó megpattan, vagy eltörik, megáll az óra, megáll a termelés, oda a reménység. A boletta árának rendezéséről junius 20-án dönt a kormán? A kormány, mint beavatott helyen informálnak bennünket, intenziven foglalkozik a gabonaértékesítés kérdésével. Junitts 12-én az érdekeltek bevonásával ankétet (adottak a földmüveiésügy minisztérium bin» amelyre meghívták a tőzsde vezetőségét és a gabonakereskedelem reprezentánsalt. Az ankét összefügg azzal, hogy az olasz és osztrák szerződések elkéstültek. A boletta árának felemelése is aktuális s a kormány csak azért nem tudottt dönteni eddig ebben a kérdésben, mert a gazdasági szakkörök 3—3.50 pengős áremelési tervével szemben felmerült egy másik megoldás is, amely szerint a ő aranykoronás vámmegtakarit.is bettudá sávat rendezzék a boletta érát. Az olasz és osztrák kereskedel- U mi "szerződés következtében egyéb-1 ként lényeges javulást várnak a ga bonapiacon, tekintetttel arra, hogy a szerződéssel 4 és fél millió métermázsa búzát sikerült fi\en elhelyezni. Az a tény, hogy 4 és fél millió métermázsa buza automatikusan el helyezhető, minden körülmények közt megszilárjditja az árakat annál is inkább, mert a kormány még az intervenciós vásárlásokat is fenn akarja tartani. Junius 17-én egyébként az országos mezőgazdasági kamara közgyűlést tart, amelyen ezekkel a "kérdésekkel foglalkoznak majd. Beavatott forrásból arról értesülünk, hogy 1a boletta áremelésének ügyétt junius 20-ika táján véglegesen elintézik, de csak azután közlik a nyilvánossjággal, nehogy ezt esetleg megjátszák a tőzsdén. 3156—1930. végrh. sz. Arrerési hirdetmény. A nasykallói m kir. jarasbiróságnak 1930. Pk. 4064 sz. végzése folytán közhírré teszem, misze int Alföldi Gépkereskedelmi r. t. végrehajtató javára 2650 P téke, ennek végzés szerinti kamatai és eddig összesen 357 P 75 fill. ben megállapított költségek erejéig 1930. evi junius hó 6. napján bíróilag lefoglalt és 2800 P-re becsült Fordson trak torból álló ingóságok, 1931. évi junius hó 17. (tizenhét) napján d. u. 3 órakor kezdetét veendő és Biriben adós lakásén megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek azonnali készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Nagykálló, 1931. junius 3. LÉVY ELEMÉR 392ö bir. végre 1-,a t . 6-8 szobás földszintes lakást keresek lehetőleg a központban. Cim az Ujságboltban. 1160-1 Tisztelettel értesítem a nagyérdemű hölgyközönséget, hogy egy legújabb tipusu, tartós ondolálógépet szereztem be és ez az egyetlen gép, amelylyel 6 perces fésüléssel, a legcsodásabb tartós lapos ondolálást készítek. EISNER HELÉN hölgyfodrász, Kossuth tér 5. 3921-4 Egy komplett Olajmalom szerkezet, víznyomású sajtolóval, közlőmüvekkel, szijazattal satöbbivel jutányosán ELADÓ. Érdeklődök forduljanak K A T Z SÁNDOR, Csenger cimre. 3941-1 KERESEK MEGVÉTELRE jókarban levő használt TEHERAUTÓT l l!'i—2 tonnáig és ugyanilyen SZEKÉRHID MÉRLEGET, továbbá cca. 200 f m 5 7 kg-ig használt, lehetőleg hordozható IPARVÁGÁNYT ; lemeztalpakkal és hozzá 1—2 lapos i kocsit. Részletes ajánlatot kérek azoní nali fizetés ellenében, legolcsóbb ár1 megjelöléssel KOMOLY VEVŐ cimre • az Ujságboltba. 1154-1 Akarja, hogy tyúkjai sokat tojjanak ? Ha igen, szerezzen te elsőrangú lenyésztojást, vagy vásároljon napos csibét. — A világhírű „Tanbréd" törzsből eredő leghorn tenyésztojásokat kaphat fellünöen olcsó áro;i Téger Béláné 'e^hornteic pán Sóstóiűt 36. Jól jár, ha aratási csibéket neve! és már most eiőjegyezteti a napos csibéket, felre igv is kitűnő totókhoz jut Napos csibék junius 21-én kaphatók