Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-14 / 132. szám

:io HVIDÉK, 1931. junius 14. Ahol a íöldíeherrendezésl iőrvény már nem segít, ahol segítem kell ' Irta: Dr. Török Ferenc földbirtokos, Dombegyházpuszta. Semmi kétség sincs az iránt, hogy a földteherrendezési törvény a legtisztább intenciókkal készült •és hogy az rövid időn belül javi­tani fog a helyzeten, aminek az ország minden polgára hasznát is fogja látni; de mi történik azokkal a kis exisztenciákkal, akik között bizony igen sok nagyobb 'gazda is van, akiknek terhei jóval felül állanak azon a mértéken, amelyet a szanálási törvény megszab. Meg vagyok arról győződve, I hogy a kormányzat meg fogja ta- J lá]ni anwak is a módját, hogy a mezőgazdaság jogos érdekei mél­tányoltassanak a bankok,, gyárak és üzemanyagvállalatok részérői olykép, hogy a segités módszerei. ne ingassák meg a kapitalista rend­szer pilléreit, de mindenesetre egy cs(ekélyke áldozatot, illetve mél­tányosságot és beláttást követelve, elhárítsák a bajokat és veszedel­meket. Hány olyan, gazda van, akiken egy okos tanáccsal, sokszor ál­dozat és kockázatnélküli, de jó­akaratú segítéssel Rióban segí­teni is lehetne. Hiszen 'meg is vannak azok a szervek, melyek hivatva volnának a tőke és ter­melés érdekeit összeegyeztetve az elesett magyar gazdán segíteni; a mezőgazdasági kamarák, gazdasági egyesületek, szövetkezeteknek kel­lene ez irányban céltudatos műkö­dést kifejteniük, nem is szólva a járási mezőgazdasági bizottságok­ról, mely utóbbiakról csalc annyit tudunk, hogy ilyen valamik is lé­teznek, de arról nem tudunk, hogy a legégetőbb, a leggyorsabb segí­tést igényelő igazi szanálással a nyakig adósságban uszó, már-már elsülyedt gazdák hitelproblémáivai valamikor is foglalkoztak volna, vagy foglalkoznának. Miért kell azt bevárni, hogy a kapitalizmusra felépített gazdasági rendszer éppen a kapitalizmus rövidlátása és mondjuk szükkeblü­sége, vagy talán nem egészen jo­gos félelme folytán felboruljon r nem látják, nem tudják-e, hogy a bolsi-mámorból felocsúdott és a kollektív rendszert nagyon is utáló magyar népen egy csekély áldo­zattal járó segités a legjobb be­fektetés magának a tőkés világ­rendnek is, főleg most, amikor már­már a tőke sem találja meg számi táS|át. Hiszen elvitázhatatian, hogy ma­gának a politikának is az éltető eleme^ a mindene az érdek, s ma a politikának célja az ^llam, a nemzet, vagy mondjuk a kormány érdekeinek védelme,. akkor min­den politika végeredményben ér­dekpolitika. Bátor vagyok most feltenni a kérdést, hogy a belpolitikában van­e ma nagyobb érdek, mint az or­szág mezőgazdaságának talpraáíli­tása, van-e sürgősebb feladat, mint az elesett és elesni készüLő magyar gazda felsegitése, a terme­lés folytonosságának biztosítása ? A helyzet bár veszélyes, de még nem reménytelen. — Szárazság után esőnek, — mélypont u:án emelkedésnek keli jönnie. Ez fizi­kai törvény; adja az Isten, hogy a közelgő választások az emelkedé­sek jegyében folyanak le; de emel­kedjék fel minden választópolgár is arra a nívóra, melyről tisztán láthatja a helyzetet, hogy minden kerület oly egyéniség által'Iegyen képviselve a jövő parlamentjében,, kinek eddigi közéleti szereplése,, múltja, jelene a legnagyobb garan­cia ahhoz, hogy a közérdeket a leg­jobb meggyőződése szerint akként fogja szolgáim, hogy az egyúttal az ország agrárjellegének megfelelő jó politikának és ezzel azon vá­lasztói érdekeinek feleljen meg, akik politikai érettségük folytán tudják és érzik, hogy a mai köz­gazdasági válság szülőanyja az ag­rárválság, apja a kommunizmus és nagyszülei a háború voltak. Hogy jönnie kell a mai gazdasági rendszer átszervezésének, az már, köztudomásu. Hogy milyen gazda­sági rendszer fogja felváltani a mait, azt még nem tudjuk; de hogy nagyobb és méltányosabb kiegyen­lítés felé haladunk, az bizonyos. Igyekezzünk tehát azon, misze­rint lehetőleg olyan emberek, olyan egyéniségek kerüljenek oda, ahol a közhatalom irányításával a leg­elemibb emberi jogok kiegyensu­lyozhatók, akiknek erkölcsi felfo­gásuk, lelki gazdagságuk szol­gáltatja majd a nagy átalakulás megnyugtató lefolyásához a legtel­jesebb garanciát. Nem vérezhet el a magyar gaz­da, nyomoroghat a magyar föld­munkás, ha a közjó elérése miatt tömörül, szervezkedik és azok mel­lett kitart, akiknek a legfőbb érde, ke, hogy boldogságot, megelé­gedettséget lássanak maguk körül, kik — meg lehet győződve arról mindenki — azt akarják, hogy fá­radsága gyümölcsét minden mun­kás, minden gazda épp ugy élvez­ze, mint az, kinek Isten kegyeimé* bői talán több adatott. Ha a városi munkásság — mond­juk mint azt a szakszervezettek ve­zetői állítják, a nagyipari kapitaliz­mus felőrölte erejét, elkeserítette kedélyét, elvett tőlük levegőt, nap­sugarat — elégede.lenkedik és a jól dotált vezetők szavára hajolva, osz­tályharcot szít, akkor a fnagyar falvak népének nem kel/az ő elé­gedetlenkedéseiket, szenvedésiket magukévá tenni, mert a mezőgaz­dasági kapitalizmusban ez ugyan létezik még ma — nem veszi el a munkástól levegőt, napsugarat, ke­délyt, hiszen a földmunkás, aki a termelésnek épp ugy, mint gyümöl­cseinek is részese, együtt sir és együtt nevet a sáfárjával, együtt nézik a menyboltozatot, melyhez lelkileg sokkal közelebb álanak, mint azok, akiknek lelkét-tes tét fel­őrölik a zakatoló gépek, kik sza­bad óráikban sajnos, nem az Isten alkotásaiban és remekmüveiben gyönyörködnek, hanem szakszerve­zeti vezérek szónoklatain és Írásain tépelődnek. De keve »n is lehetnek azok, akik szem előtt ttartják Rousseau mon­dását, hogy »a földmivelők osztá­lya egyedül az, amely szükséges és a leghasznosabb; boldogtalan csak akkor, ha a többiek rajta zsar­nokoskodnak, vagy azt bűnös pél­daadással elcsábítják. Rajta nyug­Slzik egy ország valódi jóléte, az erő és nagyság, melyekre egy nép önmagából emelkedhe'ik, stb.« Mennyire aktuális is ez a mun­dás, de folytatása is, hogy »ha arra kerül a dolog, hogy valamely 'álla­dalom hatalma megítéltessék, ak­kor az izlés embere a fejedelem pa­lotáit, kikötőit, hadseregét, hadi­szertárait, városait veszi vizsgálat alá; az igazi államférfi pedig a földmivelést veszi szemügyre és meglátogatja a földmivelő kunyhó­ját. Amaz tudomást szerez magá­nak arról, ami megvan, az utóbbi arról, ami még lehet.« Minket az, ami megvan, illetve megmaradt,, az nem boldogít; de a mi még lehet és aminek lennie kell, ez az r amiért küzdünk, amiért ter­mést izzad ki a magyar munkás, a magyar föld. A lelkek szanálása sem megy máról-holnapra, a földteher teljes rendezése se történhetik meg egy­kettőre; de hogy meg lesz és hogy rövid időn belül meg kell 'lennie, ezt diktálja nemzeti eszme, a nép családi, az ősi agrár öntudat, melyet nemcsak minden magyar gazdának, de minden igaz magyar embernek lelke mélyén keli hor­doznia, mindéin szavának, minden cselekedetének rugója egyesegyedül csak ez lehet, ha ez a rugó megpat­tan, vagy eltörik, megáll az óra, megáll a termelés, oda a remény­ség. A boletta árának rendezéséről junius 20-án dönt a kormán? A kormány, mint beavatott he­lyen informálnak bennünket, inten­ziven foglalkozik a gabonaértékesí­tés kérdésével. Junitts 12-én az érdekeltek be­vonásával ankétet (adottak a földmüveiésügy minisztérium bin» amelyre meghívták a tőzsde veze­tőségét és a gabonakereskedelem reprezentánsalt. Az ankét összefügg azzal, hogy az olasz és osztrák szerződések el­késtültek. A boletta árának fel­emelése is aktuális s a kormány csak azért nem tudottt dönteni ed­dig ebben a kérdésben, mert a gazdasági szakkörök 3—3.50 pen­gős áremelési tervével szemben felmerült egy másik megoldás is, amely szerint a ő aranyko­ronás vámmegtakarit.is bettudá sávat rendezzék a boletta érát. Az olasz és osztrák kereskedel- U mi "szerződés következtében egyéb-1 ként lényeges javulást várnak a ga bonapiacon, tekintetttel arra, hogy a szerződéssel 4 és fél millió métermázsa búzát sikerült fi\en elhelyezni. Az a tény, hogy 4 és fél millió métermázsa buza automatikusan el helyezhető, minden körülmények közt megszilárjditja az árakat annál is inkább, mert a kormány még az intervenciós vásárlásokat is fenn akarja tartani. Junius 17-én egyébként az or­szágos mezőgazdasági kamara köz­gyűlést tart, amelyen ezekkel a "kér­désekkel foglalkoznak majd. Be­avatott forrásból arról értesülünk, hogy 1a boletta áremelésének ügyétt junius 20-ika táján véglegesen elintézik, de csak azután közlik a nyilvános­sjággal, nehogy ezt esetleg meg­játszák a tőzsdén. 3156—1930. végrh. sz. Arrerési hirdetmény. A nasykallói m kir. jarasbiróság­nak 1930. Pk. 4064 sz. végzése folytán közhírré teszem, misze int Alföldi Gépkereskedelmi r. t. végre­hajtató javára 2650 P téke, ennek végzés szerinti kamatai és eddig összesen 357 P 75 fill. ben meg­állapított költségek erejéig 1930. evi junius hó 6. napján bíróilag lefoglalt és 2800 P-re becsült Fordson trak torból álló ingóságok, 1931. évi junius hó 17. (tizenhét) napján d. u. 3 órakor kezdetét veendő és Biriben adós lakásén megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek azon­nali készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Nagykálló, 1931. junius 3. LÉVY ELEMÉR 392ö bir. végre 1-,a t . 6-8 szobás földszin­tes lakást keresek lehetőleg a központban. Cim az Ujságboltban. 1160-1 Tisztelettel értesítem a nagy­érdemű hölgyközönséget, hogy egy legújabb tipusu, tartós ondolálógépet szereztem be és ez az egyetlen gép, amely­lyel 6 perces fésüléssel, a leg­csodásabb tartós lapos ondo­lálást készítek. EISNER HELÉN hölgyfodrász, Kossuth tér 5. 3921-4 Egy komplett Olajmalom szerkezet, víznyomású sajtolóval, közlőmüvek­kel, szijazattal satöbbivel jutányosán ELADÓ. Érdeklődök forduljanak K A T Z SÁNDOR, Csenger cimre. 3941-1 KERESEK MEGVÉTELRE jókarban levő használt TEHERAUTÓT l l!'i—2 tonnáig és ugyanilyen SZEKÉRHID MÉRLEGET, továbbá cca. 200 f m 5 7 kg-ig használt, lehetőleg hordozható IPARVÁGÁNYT ; lemeztalpakkal és hozzá 1—2 lapos i kocsit. Részletes ajánlatot kérek azon­í nali fizetés ellenében, legolcsóbb ár­1 megjelöléssel KOMOLY VEVŐ cimre • az Ujságboltba. 1154-1 Akarja, hogy tyúkjai sokat tojjanak ? Ha igen, szerezzen te elsőrangú lenyésztojást, vagy vásároljon napos csibét. — A világhírű „Tanbréd" törzsből eredő leg­horn tenyésztojásokat kaphat fellünöen olcsó áro;i Téger Béláné 'e^hornteic pán Sóstói­űt 36. Jól jár, ha aratási csi­béket neve! és már most eiő­jegyezteti a napos csibéket, felre igv is kitűnő totókhoz jut Napos csibék junius 21-én kaphatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom