Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-06-12 / 130. szám
JSíVfRYlD&E. 1931. ?un: RJ3 12. GAZDAMELLÉKLET iimmiimiiiHiniiiiHiiimiiHiiiiHiiuiB iiauimauiiiiiiuiiiiaiiittiiiuiisiiHEiiiuimiiiiHHiiiiiiii: Szabolcsvármegyében is fellépett a Mzatermést posititó rovar A buza és rozs pusztítását a mezei poloskák okozzák Jelentettük, hogy Heves és Délborsod megyében ismeretlen kártevő pusztította el a buza és rozstermést, sőt legutoljára olyan hirek is érkeztek, hogy Szabolcsvármegyében is pusztít. Többféle feltevés alapján hivatalos közegek kutatni kezdték a pusztulás okait, azonban napokon keresztül pozitív eredményt nem értek el. Csakanynyit lehetett megállapítani, hogy a termés pusztulása körülbelül négy héttel ezelőtt kezdődött. A Mezőgazdasági Kamara kérésére az Állami Rovartani állomás igazgatói leutaztak azokra a vi_ dékekre, ahol a pusztítás legnagyobb mértékben jelentkezett s autón sorra járták a községek határát. A különböző pusztitási nyomok egybevetésévei mikroszkopikus vizs gálát tat minden kétséget kizáró módon sikerült megállapítani, hogy a buza és rozs pusztítását a meze; poloska két válfaja okozza. Ebben az évben a kései ta vasz következtében gyenge volt a vetés arra hogy ellent tudjon állni a veszedelmes rovar pusztító munkájának. A kártevő állatok ellen egyelőre semmi védekezési lehetőség nincsen. Amennyiben azonban kiadós eső érné a még erősen meg nem támadott vetéseket, ott lehetne valamit tenni a termés megmentése érdekében. Meg lehet állapi tani, hogy mig Heves megye északi részében a pusztításnak jóformán nyoma sincs, a mezei poloska Füzesabonytól kezdve, Délborsodon keresztül fef egészen Sátoraljaújhelyig egyv'önalban pusztította el a vetéseket, amely átterjedt Szabolcsra is. A károsult gazdák körében komoly akció indult meg, hogy ezt a különleges mértékű csapást a kormány tudomására hozzák és segítséget kérjenek. Az a vélemény, hogy az esztendők óta sorozatos csapásokkal tönkretett gazdaságok nemcsak adózási, de egyéb tekintetben is különleges elbírálásban részesítendők. Az istállótrágya növényi tápértékének legteljesebb kihasználása Irta: pap János, építési vállalkozóA trágyának a mezőgazdaság- jg ban betöltött rendkívül fontos szerepét szükségtelen külön mél-, tatni. Jelentősége pedig hatványozott mértékben fokozódik, a termelési eszközök és anyagok tökéletesedésével, rjyannyira, hogy a műtrágyák beszerzésére fordítandó összeg megfehetős teher a termelésen. A nyugati államok mezőgazdasága sokkal nagyobb gondot fordít a trágyázásra, mint mi, ennek következtében legelső sorban a külön kiadást nem igénylő istálló trágyát igyekszik a lehető legteljesebb mértékben hasznosítani. Az istálló trágya növényi tápértéke annak kezelési módjától függHogy ezt megértsük, tisztában keh lennünk mindenek előtt annak vegyi álkatávai, s az alkatrészek természeti tulajdonságaival. Általában véve a trágyáknak legértékesebb eleme a nitrogén. Ez az anyag pla friss, hig állati ürülékben literenként körülbelül 12—13 grammnyi mennyiségben található, szuperfoszfát, binulfát, kénsav stbanyagokkal 'keverten. De csakis friss állapotban. Ha az ürülék továbbra is, illetőleg huzamosabb időn át a Szabadlegelőn áll, a 12— 13 gramm nitrogénből alig marad " 2—3 grammnyi, a többi elillan- | Más szóval a trágya legértékesebb | elemének 75—80 százalékát elvesz- 5 tette. Ezt tudva, istálló és trágya tároló berendezéseinket ugy kélt megépítenünk, illetőleg átalakítanunk, hogy ezt az értékcsökkenést a lehető legkisebbre redukáljuk. A hig állati ürülék hathatós gyűjtésére olyan alagcsövezést keli az istálló állásaitól készíteni,, amely azonnal a lehető legrövidebb uton közvetíti azt a gyűjtőmedencébe. Hosszálíásu istállóknál ez bizonyos nehézségekkei jár, — mert különösen hosszú istállóknál egyetlen a középtájon épített trágyáié gyűjtő medence befolyási nyílása olyan mélyre kerülne, hogy teltebb állapotban már az alagcsőben megállana az anyag. Ebben az esetben több gyűjtő medencét kell készíteni. Ezért is, de meg áltaiában véve minden más tekintetben sokkal előnyösebb a kereszt jászlas istálló, amely ujabban minden számottevőbb gazdaságban külföldön s a dunántul alkalmazást nyer. Az alagcsövezést szakaszonkent közbe iktatott tisztító üllepítő aknákkal keh ellátni, még pedig olyanokkal, amelyeknek jól záró fedelük van. A gyűjtő medencék oldal falainak, fenekének s fedelének vízhatlannak kelt lennie, hogy azokon keresztül átszivárgás ne történhessen. Évi egyszeri kihordás mellett állatonként 3000 liter űrtartalma legyen. Ebbe speciális szivattyút állítunk, amely részére Szegődségi levél, Cseléd (konvenciós) könyv és Dohányos könyv — kapható a Jóba™ nyomdában Széchenyi-út 9. sz. — és az Ujjságbffiltban Búth'.en-utca 2. sz. (Róm. kath. uj bérpalota). a kihordó Iajtokba a -jót konzervált tápdus anyagot a szükséges időben akadálytalanul kiemeli. A szilárd ürülék raktározására 'külön e célra betonból, kőből, esetleg téglából épített trágyatelepe- j ket létesítünk. Ezen telepeknek legalkalmasabb helye az istállói környékének olyan pontja volna, ahonnét nem hajtja a szél a szagot s a trágyán élősködő rovarok kínzó seregét az istállókba. Ez a fekvés azonban ritkán nyei alkalmazást, mert a trágya telep rendszerint kiíutó céljára is szolgál, a trágya tipratása érdekébenEbben az esetben az istálló elé, attól mintegy 3—4 méternyire építjük. Alakra nézve legjobban bevált a féikör alaprajzú, mert köztudomás szerint a sarkokban levő aryag soha sem tipródik, ami áltai az mindig penészes s értéktelen szemét. Fenekét ugyancsak csatornázzuk, amely csatornákat a telep körűi "épített é= szükséges meny nviségü, gyüjtőmedencékhez hasonló kivitelű trágyáié kutakba vezetjük. A trágyáié kutakat túlfolyó csövek által egymással is, de a gyűjtő medencékkel is öszszekötjük s föléjük olyan speciális fecskendő szivattyút állítunk, amellyei időnként a telep anyaga átnedvesithető. Manapság ilyen trágyakezelési módszer használatos minden észszerüsitett modern gazdaságban. Ez nem igényel' nagy befektetést s jövedelmezősége szempontjából nemcsak' egyéni, de országos érdeke ís a mezőgazdaságnak a létesítése. A tarlórépa termeléséről Nem csoda, hogy a mai megnehezült viszonyok között a gazdaember azon gondolkozik, hogyan lehetne egy és ugyanazon talajon évente kétszer aratni. Sokan gondolkoznak ezen annyival is inkább. mert látják, hogy a kertészek egy és ugyanazon talajon évente 3—4 féle növényt is tudnak 'termeszteni, ami ~ a gazdaságokban sem volna éppen lehetetlenség, ha az esőt ugy tudnánu szabályozni, mint a kertész, ak 1 akkor öntözi növényeit, amikor arra éppen szükség van. A nagy Alföld azonban, sajnos, csapadékszegényebb, semhogy a tarlóba elvetett növény biztosan kifejlődhetne, de csak kissé csapa- Q dékdusabb vidéken a kétszeres terméssel érdemes kísérletezni, mert (erre a célra egyebek mellett egészen alkalmas a tarlórépa is, rendkívül rövid, 6—8 hetes tenyészidejével. Aratás után azonnal szántani "és vetni kell. Magszükséglete kat. holdanként 0.6—1.2 kg. és igy a kísérlet akkor se jár veszteséggel, ha nem sikerül. Ha ellenben sikerül, nem is remélt nagy hasznot ad. Természetes, hogy megművelése a közönséges répáéval teljesen egyező, sőt a szuperfoszfátot és a csilisalétromot is jobban meghálálja, mert nagyigényű buza után következik. Az alkalmazott szuperfoszfát, ha netalán a répa nem sikerül, nem vesz kárba, mert; az utána következő akár őszi, akár tavaszi növény okvetlenül megtéríti azt. Megművelése és ápolása egyedik a tavaszi répáéval, de tudni kell a tarlórépáról, hogy az nem tartható ei télire olyan Sokáig, mint a tavaszi répa, miért is mindig a fél első felében kell azt feletetni. Amiről sokan megfeledkeznek Rétjeink és Jegelőink talaja a sok évtizedes, sőt évszázados használat folyamán igen elszegényedett, hiszen a rét szinte semmi trágyát sem kap, a legelőre rendszerint legfeljebb az állatok ürüléke hullik. Ebben sínes azonban sok köszönet, ha ugyan árvatőzeg gyanánt tüzelőnek össze nem szedik. Ilyen körülmények közt nem csodálható, ha gyepjeinken az adott viszonyok között szükséges műtrágyáknak óriási a hacásuk. Helyesen beállított műtrágyázásra, azaz csak foszforsavat kívánó talajon í8o—200 kg. szuperfoszfát alkalmazásával, h a nitrogénre és kálira is szükség van, ugy nitrogént, illetve kálit tartalmazó műtrágya használatára is szükség lesz. Ezekből 80—100 kg-os adagokat szokás a gyepre Szórni. Ez tagadhatatlanul nagy költséget jelent. Azonban még a száraz fekvésű gyepek legnagyobb részén is, már az első esztendő terméstöbblete megtéríti a műtrágyázásra fordított kiadást. De ha ez az, első évben nem is következnék be, még akkor is nagyon valószínű, hegy a műtrágyázás hasznos be»fektetés. Ne feledjük ugyanis, hogy gyepen rendszerint sokkalta nagyobb — különösen a foszforsavas műtrágya — utóhatása, mint szántónEz nemcsak terméstöbbletben jelentkezik, — ami egyébként a második esztendőben az első évinél tetemesebb is lehet, — hanem a gyep termésének minősége is lényegesen megjavul. Ne feledjük tehát, hogy a gyepmütrágyázásnak kedvező hatása több évre terjed és a viszonyok közt leginkább megfelelő műtrágyázás kísérleti uton való gondos megállapításáért, továbbá a műtrágyázásra forditott be fektetésért a gyep több esztendőn keresztül fizet. Ez azonban nem jelenti, hogy egyszeri műtrágyázással" elvéthető a gyepjavitásnak a gondja. Ezt a munkát rendszere-siteni kell és kevés költséggel végrehajtható kísérletezés utján állandóan ellenőrizhető., vájjon a követett rendszer helvénvaíó-e? Időszerű teend{ii a lege ön A legelő állat elhagyja a tüskés-* tövises gyomokat, a mérgezőket meg — különösen ha egyebet talá* — ösztönszerűleg kerüli. Így azután ez a káros növényzet akadálytalanul szaporodhat, hiszen a tipráson kívül más alig veszélyeztet' a virágját. Egy-egy legelőszakasz legeltetése után, mielőtt még az említett növények magba mehetnének, kaszával le kell azokat tarlózni". Ez igen gyors és könnyű munka. Utána, tüstént össze kell a levágott anyagot gyűjteni. Vagy hordjuk le és használjuk anyaggödör tölteléknek, esetleg Iehor-< dás után égessük el, vagy pedig szárítsuk meg kupacokban és mihelyt lehet, ott égessük ef a helyszínen. A hamut persze lapáttal szórjuk ef. Ez a hamu a gyepen hasznos és műtrágya formájában pótlandó növényi "táplálóanyagot tartalmaz. — A kártyajátékok könyve. A modern ember nélkülözhetetlen atmutatója a százféle kártyalabirin' tusban. Az összes szabályokkal és játszmapéldákkal. Egy-egy füzet ára 1 pengő. Az Ujságboltban kaphatók.
