Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-12 / 130. szám

1931. junius 12. JNfVfFYIDálS. Dr. Éber Antal Nyíregyháza város képviselőjelöltje meglátogatta a „Kiosz'-tü nm icAirc MÉG9171* fte írlA Dr. Éber Antal udv. tanácsos, városunk képviselőjelöltje, látoga­gatásai során, kedden este meglá­togatta a Keresztény Iparosok Or­szágos Szövetsége helybeli cso­portját, dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester és Szohor Pál főjegyző kíséretében. A »Kiosz« udvara zsúfolásig meg­telt a tagokkal és a Nemzeti Blokk­ba tömörült választók nagy számá­val ugy, hogy igen sokan állva vol­tak kénytelenek meghallgatni a fel­szólalókat. Az érkezőket a Kiosz elnöksége, élén Huray János elnök­kel fogadta, a jelenlevők szünini nem akaró harsány éljenzése köz­ben. ( Huray János elnök üdvözölte a megérkezett képviselőjelöltet. Ab­ban a hajlékban — úgymond — amelyben a testvéri szeretet, a ha­zaszeretet és a hit honol, szivem egész melegével üdvözlöm Méltósá­godat, mert budapesti utamon, amikor a jelöltség elvállalására kér­tük, alkalmam volt megismerni és mint leendő képviselőnket megsze retni. Feltárta az iparosság bajait, amelyek gyógyításra várnak, mert már sok helyütt az elkeseredés hangjai is hallhatók. Biztosította a képviselőjelöltet, hogy még él az iparosságban a remény egy szebb és boldogabb Magyarország eléré sére és ebben a törhetetlen remé­nyébe/naz iparosság kész minit ve­zérét követni dr. Éber Antalt, álta lam ismert közéleti jeles működése további utjain. Mielőtt felszólalását az exnök be fejezte volna., felolvasta az Ipartes­tületek Országos Szövetségétől hoz zá érkezett táviratot, mely a kö­vetkező : »Huray János, a »Kiosz« elnöke Nyiregyháza. Az Ipartestületek Országos Szövetsége nevében arra kérlek benneteket, hogy Éber Aintai mel lé sorakozzon minden iparos, mert az iparosság országos ér­deke, hogy megválasztassék. Papp, elnök«. Dr. Éber Antal nyomban vála­szolt, — nagy éljenzés és lelkes taps után, — az elnök szavaira és nagy hatást keltő hosszú beszédben lejtette ki felfogását a mai helyzet-/ ről és a tennivalókról. Huszonöt évvel ezelőtt, a függet­lenségi párt zászlajával indult a politikai pályára. Meghatódottan emlékszik vissza, hogy Kassán az iparosság miiven rendületlenül tar­tott ki a zászló alatt és juttatta azt diadalra. A háború végéig volt tag­ja a parlamentnek, de az akkori kormányoknál nem lehetett célt ér­ni. Ötven esztendő óta, most sike­rült elérnie, hogy a kereskedelmi minisztériumban külön kisipari osz­tály állíttassák fel és igy reméli, hogy most már a kisiparosokon könnyebben lehet segítenie. Mert erős a meggyőződése, hogy bár vi­lágszerte rossz a közgazdasági hely­zet, azért Magyarországban még csonkaságában is, meg lehet javí­tani az iparosság sorsát. Erre tö­rekszik. A közüzemeknek azt a részét,? amely a magánvállalkozást csorbít­ja, eltörlendőnek tartja. Lehetetlen állapot, hogy a közüzemek, a pol­gárság adófillérjeibői fenntartottam; éppen ennek az adófizető polgár­ságnak a létalapját támadják meg és tegyék tönkre ! Ezt az égbekiáltó visszásságot mielőbb meg kell szün­tetni! Amikor a Nemzetközi Vá­sár alkalmával külföldiek itt ren­delték meg cipő és szabóipari szük­ségleteiket azért, mert a magyar ván harcolni!! iparos munkáját szebbnek, jobbnak és olcsóbbnak találták, akkor ezt a iparosságot hatósági üzemekkel tönk szélére juttatni határozott bün. nek tartja, amelyet el kell törölni A kisipari hitel kérdése a »IOKSz« utján nincsen ugy meg oldva, amint arra szükség van. Le hetetlen, hogy olyan iparos, akinél nincs ingatlan fedezete, ne kaphas son kölcsönt. Neki célja e'érni azt hogy minden iparos, aki egyébként becsületes, megbízható ember, a vállalkozásához szükséges kisebb hitelt akkor is megkaphassa, ha nem rendelkezik is ingatlannal, de munkát vállalni tudna. Éppen eb bői programmja, hogy az »IOKSz«­nál létesíttessék »Veszteség-tarta!ék­alap« arra az esetre, ha a hiteltké­rő és önhibáján kívül bajba jutott Szűnni nem akaró taps és éljen­zés közben emelkedett szólásra Pisszer János a »Kiosz« szájmvizs­gáióbizottsági elnöke. Köszönetet mondott dr Eber Antalnak azért, hogy a »Kíosz<<-t meglátogatta és ezzel megtisztelte. Ismeri Éber An­tal közéleti szereplését és éppen ezért merte mondani a megtartott jelölő értekezleten, hogy a jelölt; mint mennyasszony szép és meg­válik, minő a hozománya. Most már látjuk, hogy ez js megfelelő' igy reméli, hiszi ,sőt tudja, hogy U nyíregyházi iparosság egy ember­ként ált á kibontott lobogó alatt, hogy azt diadalra juttassa. Á hi­tellel ternett polgárság és iparos­ság javára kéri a képviselőjelöltet, hogy súlyával és tekintélyével hasson oda, hogy az egy alkafom­iparos nem is tudná teljes összegé- mai* már általa emiitett nagy ben visszafizetni a kölcsönösszeget. Ha ilyen tartalékalap létesül, töb bet érhetünk el és nagyobb segítsé­get nyujtunk a kézműiparinak, mint ha luxusépítkezéssel néhány hó­napig tartó keresetet adunk. Leg utóbb a főváros is uj lóversenypá­lya építésénél, egy épület felállitá sára 450,000 P-t kivánt megsza­vazni. Ő ezt a munkaalkalom nydj tása szempontjából nem ellenezte volna, de határozottan állit ja, hogy ha ezt az összeget a kézmüiparosság nak kisebb tételekben kölcsönként, kiadják, sokkal inkább segítenek rajta, mint néhány hónapig tartó munkaalkalom nyújtásával, amely re felhasznált tőke kamatai és az épületfenntartás, csak ujabb terhet jelentettek volna az adófizetőknek Ugyanez áll a vidéki iparosságra is. A kormányzat az ipartestületi székházhitelek konverzióját rövi­deden megoldja. Tudomás szerint a nyíregyházi" Ipartestületnél is van ilyen konvertálandó teher, mely ebben a keretben könnyít és>" talál. De ugy tudja, hogy a »KioSz« székházát is terheli" köl­csön, amely az ó felfogása sze­rint szintén az iparosságot terhel­vén, ugyanolyan megítélés alá vo­nandó, mint az ipartestületi szék­házak terhe. A kormány ugyanis az iparosságot ily irányban terhelő kölcsönök enyhítését kívánja és igy nem lehet különbséget tenni az ipartestületi székház, vagy más­az iparosságot terhelő kölcsönök tekintetében, amelyek, mint a »Kk>sz« házit terhelő, szintén egy­azon elbánásban részesítendő. — Célja, hogy ugy az ipartestületi; mint a »Kiosz« székházterhek, az emiitett módon enyhittessenek. — Ezúton 20 éves amortizációs köl­csönhöz jut az iparosság, amelynél nem kelt attól tartania, hogy bár­mely pilanatban felmondhatják és igy annak törlesztésérőt nyugod­tan gondoskodhatik. Rátért ezután Huray elnök ama megjegyzésére, hogy az iparosság egy része már csüggedten várja a jövőt, a bizonytalanságot. Meg­győző erővel, szónoki elokvenciá­val buzdított, példát mutatván a magyarság ezeréves múltjából, amikor mindig le tudta küzdeni a rossz idők nehézségeit. Éppen ezért nem szabad csüggednie az iparosságnak, mert a polgári tár­sadalomnak ez az oszlopa és biz­tos talpköve a megpróbáltatások­ból, meguju't erővei" boldogan kell, hogy kilábaljon. Bízik ebben, a maga erejéből ennek a célnak szolgálatában mindent el fog kö­vetni "azon a helyen is, ahová Nyiregyháza választóközönsége őt most kiküldi. Ennek a városnak, annak a választópolgárságnak és az iparosságnak boldogulásáért ki­nagy kamatmarge csökkenttessék, mert a mai nagy kamatot az adó­sok fizetni nem tudják. Állítja, hogy a mai súlyos kamatú köl­csöntőke nem termelőtőke, mert ez - csak a tönkremenés felé viszi az adóst. A mobil tőke nincs jo­gosítva magasabb kamathozamra, mint aminőt az ingatlantőke hoz, mert ellenkező esetben az előbbi agyonnyomja a nemzetgazdaságot. Abban a biztos tudatban, hogy dr Éber Antalnak meg van és lesz a módja arra, hogy ezen is segítsen' kívánja ,hogy parlamenti munká­ját siker koronázza. Még hosszabb ideig beszélgetett Éber Antal az iparosság több tagjával, mindenütt általános megelégedettséget keltve, mely után kíséretével eltávozott a neki annyira kedves körből. A nyiregyházi iparosságról meg­állapítható, hogy maradék nél­kül Éber Antal táborába tartozik, oly meleg ovációval" 'fogadta sza­vait, hogy eziránt semmi kétség 3 sem: lehet. Kocsmai verekedés közben revolverre! a tömeg közé lőtt egy gebei legény Gebe községben 7-én este nép- J ta revolverét és háromszor a fe­gyülés volt. A gyűlés után a felhe­vült legények a korcsmában foly­tatták a vitát. A borral tüzelt he­ves vitatkozás csakhamar általános verekedéssé fajult. Botok és ké­sek kerültek elő, borosüvegek röp­ködtek á levegőben, de a vereke­dőket még az sem csillapította le, hogy ket ember véres bezúzott fejjel 'támolygott ki a korcsma aj­taján. A támadás Kontyu György 22 éves legény e'fen irányult, akinek helyzete veszedelmessé vált, mert a túlerővel szemben nem tudott védekezni". Kontyu, amikor már nem volt más menekvése előkap­nyegetően közeledő tömeg közé lőtt. A revolverljjyések után a vere­kedők hanyathomlok menekültek a korcsma összetört helyiségéből s csak ketten maradtak ott: Kontyu György, kezében a füstölgő revol­verrel és Sántics Ferenc, aki át­lőtt vállai, véresen támaszkodott a falnak. Sántics sebesülése suíyos , de nem életveszélyes. Kontyut a csendőrök letartóztatták és a nyiregyházi kir. ügyészségre ki­sérték. A többi verekedő ellen is megindult az eljárás. Eagyaros ízlésű híres játékok, iskolai szemléitető eszközök és gépek, háztartási tárgyak a tanítóképző slöjd kiállításán Mint a humusz mélyén titkon • kat, kerékpárakat, mozgó figurá­éról magból a színes virág, ugy .tárul a napfényre az egy esztendei csöndes, rejtetten ériélő munkás­ság eredményeként iskoláink ének-, tornavizsgálatain, női kézi­munka, slöjd, rajzkiállitásain. A kézügyességre való nevetés külö­nösen jelentős a tanftóképzőinté­zetekben. Jelentős, mert a tanító slöjd ügyességét átviszi a fiata­labb nemzedékre és hozzájárul is­kolája gyakorlati eredményeihez. A nyiregyházi állami" tanítókép­ző intézetben rendkívül figyelmet keltő slöjd és rajzkiállitás hirdeti tanítóképzésünk tudatos tervszerű kézügyességre, ízlésre nevelő munkásságát. Az intézet nagyter­mében praktikus és szép tárgyak gyönyörködtetik a szemlélőt: a Horváth János által vezetett ifjú­sági vöröskereszt egyesület kézi­munka készítményei s a Probszt Vilmos által vezetett intézeti slöjd és rajztanítás eredményeit láthat­juk itt meglepően gazdag kollek­cióban. Ötletes ,szines gyermekjá­tékok tűnnek elénk, a játékszer­ipar pompás tárgyai. Állatok, gro­teszk Tigurák, erős, tartós, tetsze­tős s magyaros ízlésű játékok van­nak itt. Látunk színes babaszobát, várkastélyt, versenyistállót, kocsi­kat. Bámulatos ügyesség eredmé­nyei a Iából készített iskolai"szem­léltető eszközök. Csiga, gőzgép szerkezet, emelődaru, mga, sötét kamra ^centrifugális gép, szökőkút, készülék az ink.'ináció szemlélésére, mérlegek, köszörűk ,kutak és a fizikai, kémiai tanítás, nép­iskolai anyagának számos kitűnően szemléltető eszköze köti 'le itt a­sétáló érdeklődését. Ezek a tani­tónövendékek, akik ilyen ügyesen tudnak bánni a fával, a hánccsal, általában az anyaggal, ezermeste­rek lesznek az iskolában és nem lesz üre3 a szertáruk akkor sem, ha nom kapnak elég fedezetet a szemléltető eszközökre. Feltűnést keltenek a tanítóképzős cserké­szek készítette tábori eszközök, a szép vésett nagy Iilom, a növen­dékek könyvkötő papírral ábrázoló munkái és rajzai is. A kiállítást, amelynek megtekintését ajánljuk az iskolabarát és a pedagógus körök figyelmébe, az intézet eme­leti nagytermében van s megtekin­tése dijialan. — A Divat Record junius 15-1 sz^ma megérkezett és az Ujság­boltban kapható .

Next

/
Oldalképek
Tartalom