Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)
1931-01-18 / 14. szám
1931. Január 18. JSfYÍRYIDÉK. v^m^^imrfimsmmHBgtm tó tudósításában, hogy hol'itt, hoi ott teszik lehetetlenné derék csendőreink és rendőreink egy-egy rajtaütéssel Ja vidékre kiküldött szovjet futárok nemzetellenes működését, a szovjet sejtrendszereinek kiépítését. Azt is észre kelt vennünk, hogy különféle egyesületi cégérek alatt (munkásdalkör, turista egyesület, gyermekbarát egyesület, stb.) folyik az ifjú munkások leikének meg mérgezése. Egy-két véletlenül elejtett elszólás a levente- és egyéb nemzetvédelmi törvényes intézmények ellen, mind a nemzetközi destruálás föl-fölbukkanó kórtünetei. Látjuk, hogy az orosz szovjet vezetői, micsoda erőfeszítéssel és agyafúrtsággal dumpingolják az egyes országok gazdasági termelését, hogy azon keresztül fejvesztetté tehessék a népek millióit zavarkeltésükkel. Ma az egyik, holnap a másik tengeri kikötőben raknak partra több hajórakomány gabonát, szappant, olajat, gyapjút, lent, fát, bört, cukrot és minden egyebet, amit éppen alkalmuk nyílik a minden gyötrelmet elszenvedő és éhhalállal küzdő orosz nép termeléséből nagy tömegben elrekviráltatni. A népmüvelés nem nézheti ölhetett kezekkel 'ennek a veszélyes játéknak további elfajulását és nem' teheti kockára a nemzeti élet államfenntartó erősségét. Annál "inkább nem, mert a népmüvelésnek af nemzet érverésén keh tartania kezét és ott, azon a téren keli tevékenykednie, hol a talaj legalkalmasabb a magvetésre, mert ott nyilvánul meg az érdeklődés is legmegkapóbban a népmüvelés munkája iránt. Ma például ' a gazdasági és szo-. ciáüs kérdések kerülnek előtérbe, melyeken keresztüf a közhangulat formálását irányithatjuk. A kínálkozó alkalmat nem szabad elmulasztanunk. Ma, amikor az egyoldalú magyar termelő csődjével kell számolnunk, oíy erős a falusi és tanyai nép tanulási vágya, mint soha azelőtt. Hisz mindenki a nehéz gaz dasági'helyzet jobbrafordulása után áhítozik, tehát szívesen tanul és érdeklődik minden olyan dolog iránt, amitől életviszonyainak némi javulását remélheti. Elő kell tehát venni népművelési előadásaink keretében az őt ér-< deklő gazdasági és szociális kérdéseket, ezek között a termelés és értékesítés megjavítására vezető módo^ktokat, miat pf. a minőségi termelés; olcsóbb termelés; egységes, típusos termelés; a tojástermelés és baromfitenyésztés fokozása, jobb tenyészanyag kiválasztása, piacképes termelés, csomagolás és szállítás, szövetkezeti beszerzés és értékesítés, szövetkezeti erőkifejtés, kartelek elleni összefogás, a kivitel és behozatal, a hazai "fogyasztás fokozása, a hazai iparpártolás jelentősége, a falu és Város, a termelő és a fogyasztó egymásrautaltsága, vidéki házi és népiparok megteremtése, a munka és keresetnélküliség, inségenyhitő mozgalmak támogatása, a falu szegényeinek eltartása és keresethez juttatása, az okszerű takarékoskodás, stb. Ezek mind olyan kérdések, melyek a nép életviszonyaiban, érdeklődésében benne gyökereznek és amelyek ismertetése nemcsak arra alkalmas, hogy a tengődő gazdasági termelést és vele a nép sorsát megjavítsa, hanem arra is, hogy a lelkeket az elcsüggedéstől, elkeseredéstől megóvjuk, önbizalmukat, élniakarásukat felkeltsük, erőkifejtésre serkentsük és világnézetüket erkölcsi és nemzeti tartalom*mai megtöltsük. Hadd érezzék, hogy hivatott vezetőik balsorsukban is kitartanak mellettük, fáradoznak, küzdenek velük, érettük. Adjuk vissza egyéni, faji és nemzeti öntudatukat. Mutassunk rá előadásaink közben, hogy sokkal súlyosabb megpróbáltatásokból is talpra állt már a nemziet a mai földi jén átélt ezer esztendő alatt, mert volt hite istenében, bizodalma ve- j zetőiben és ereje önmagában. De fessük meg előttük azt a meg ; tévesztő jelszavakba burkolt csa- ' lóka jövőt is, mely nemzeti létünket veszélyezteti, ha a hamis próféták és nem a régi vezetőik után VÁROSI MOZGÓ Szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor A világ legnagyobb hangos expedíciós filmeje Byrd kapitány délsarki expedíciója Eredeti felvételek a hires sarkutazó kalandos felfedezéséről 10 felvonásban hangosait. Hangos Kisérő műsor; A szeretőm egy szerecsen. Énekes, zenés móka. Euv világhírű s»n"»0"énekesnö hangve'senvszámai. Hétfőtói 2 sláger egyszerre ! Hétfőtől BUSTER KEATON: Viceadmirólis CONSTANTE TALMADGE: Vénusz indulnak. Ismertessük meg velük elszakított testvéreink szerencsétlen sorsát az egykor minden boldogságot 'ígérő szomszédaink jelenlegi elnyomása alatt. És ragyogtassuk meg előttük a szovjet csillagát is az egykori nagy, hat almas orosz birodalmat felperzselő lángtengerében. Hadd lássák és hadd ismerjék meg azt a szabadságot, amely golyót jelent annak, aki imádkozni mer, vagy Istent emlit. Akinek elkobozzák összes vagyonát és bebörtönözik, ha a szent karácsonyi estén, a szeretet legnagyobb ünnepén karácsonyfát állit ártatlan örömökre vágyó gyermekeinek. Ahol 8 órai munkaidőt Ígértek, de a kényszermunkára fogott milliókkal napi 20 órai munkát végeztetnek mosléknál is alábbvaló eledelen. Ahol a kollektív gazzdálkodás jelszava alatt mindenkinek elveszik házát, földjét, tehenét, lovát, aprójószágát, hogy »kolhoz«-okba, (közös gazdaságokba) egyesítsék és az erőszakkal elkobzott terményekkel "rombolhassák le a békés országok terményárait és fokozhassák mindenütt az elégületlenséget. Ez az a szabadság, ahol az emberek még suttogni sem mernek, ahol 'lerombolták a templomokat, elvették a családi tűzhelyet és közös népkonyhákat állítottak, elveszik a csa Iádtól a gyermékeket és közös intézetekben proletárokká nevelik, de istenfélelem és szülői szeretet nélkül. Ez az a szabadság, ahoi'még ma is nagydbb vérengzés folyik, mint a világháború pergőtüzeiben; Ez az a szabadság, hol nincs Isten, nincs erkölcs, nincs Szeretet, nincs Haza és nincs ember, csak proletár, ki még az állatnál is alsóbbrendű sorsban várja pusztulását, mert a 14 éves szenvedés után imár nem is meri remélni á nagy világbirodalom feltámadását. De a szovjeturalom vezetőinek nem fáj az ország pusztulása, mert ők más WRí" ján. Hajtott, űzött a vizes köpeny! Ahogy az autóhoz értünk, fiamat teljesen át kellett öltöztetni. (I yénkor hasznos ha az ember egész batyuját magánál hordja.) Mi, a nagyok, alig vártuk, hogy az erdei ut szélén, a vám melLett levő első »Gasthaus«-t elérjük, hogy mi is kabátot cseréljünk (t. i. a mienk jobban el volt csomagolva.) És most szárazon elmélkedhetünk a látottakról! Mennyivel fönségesebb élvezetben volt itt részünk, mint Svájcban a hires Aare Schlucht-ban. Pedig itt gondozottabb utak és villany világítás fogadott. Átázni sem kellett ha nem akartunk, mert a szabad és kanyargós ut mellett, a szikla belsejében, szakaszonként alagutak is vannak építve, s mégis, ha választani kellene a kettő között, akkor gondolkozás nélkül a Lichtenstein Klammot keresném fei újra. Az Aare-Schlucht hasadása tán hosszabb és szűkebb valamivel, sőt egy kis helyen szinte rés szerű, de hián(yzik a vad vízesések és fantasztikus sziklaóriások pokoli harca, folytonos egymásba kapaszkodása. tombolása, üvöltése, küzdelme az életért és a helyért. Pillanatnyi győzelme és leveretése, — mely csata minden percben más és más képet varázsolt e rendkívüli helyre. Az Aare-Schlucht egy hatalmas sziklarés, egy gyors és dübörgő patakkal, az Aare-patakkal, egy már lezajlott sziklahasadás. Olyan, mint egy elcsendesült fergeteg helye. — A Lichtenstein-KIamm, — egy ma is tomboló, fékevesztett rettentő vihar! Mig a nedves ruhák a szállóban kiszáradtak, mi 42 km-es kirándulást tettünk a LichtensteinKlamm felett húzódó szép Grossari Strasse-ra. Még egyszer érezni akartuk e hely közelségét. Elég magasan járunk a jól megépített, meredek sziklautakon. Az égbe meredő csúcsokról minden oldalon merész ugrásokkal rohannak le a vékony vízesések, pókhálószerüen behálózva az egész hegyoldalt. Utunkat is sürün szelik át a kisebb-nagyobb vízesések, V2;—2 m. szélesen hömpölyögve felénk. Felettük fahidak kapcsolják egybe az utat. Egy ilyen hidról ha lenézünk, az az érzésünk támad, mintha egy felhőkarcoló labiüs párkányán állnánk. Alattunk 50 —60 métert csaknem függőleges vonalban rohan a viz, esése helyén méternyi hullámokat korbácsolva maga körül. További útját nem látjuk, szinte ugy érezzük, magával ránt a szédítő örvénybe. — Mi azonban visszafordulunk az életbe! Száraz ruhában, de kis esőben folytatjuk utunkat a Grossari patak mellett. Egy-két km. után a főúton járunk a gyönyörű Salzach völgyben. — Viaduktok, vízesések, elszórva fakunyhók a hegyoldalon, lent a mélyben a sebes Salzach. Alig 10 km-t járunk a főúton s máris ujabb kitérésre határozzuk el magunkat. Nem csoda, hiszen egy szaladásnyira Bad-Gastein világfürdő pompázik. Lend-nél tehát elhagyjuk a változatos Salzach völgyét és innen a Gasteiner Thal-ban gyönyörködünk. A Grossari Strasse-hoz hasonló, de szélesebb és ezéit barátságosabb uton haladunk, szitáló esőben, kisebb-nagyobb vízesések közelében. Egy hosszú szakaszon oly keskeny a völgy, hogy azt érezzük, a szemközti hegyoldalt kezünkkel érinteni tudnánk, szinte ráül mellünkre a szikalóriás. Itt e keskeny völgyben, egy hatalmas vízesés széles sávban ömlik a rettentő mélységbe. Messziről örülünk a látnivalónak és alig várjuk hogy szemtől-szembe kerüljünk. — De itt, nagy meglepetésünkre, az ut mentén kb. 15 m. hosszú és 4 m. magas deszkafal van felállítva védő korlátnak. Ugy látszik, a szédítő gyönyörűségtől sok szerencsétlen lelte itt halálát. Meg kellett elégedjünk a távlati-, de veszélytelen képpel. Egyre jobban áztunk és mind több vízesést láttunk. — Bad-Gastein előtt széles völgyben járunk. A völgyben zöldelő virágok, fent a csillogó hó. — Innen erősebb emelkedésekkel, helyenként erdei uton megyünk. Bad-Gastein 1025 m. magasan fekszik, 2000—2500 m. magas havasok közé festőien beékelve. — A Teremtő nagyszerű alkotásai között az ember is próbál érvényesülni. A sok sivár falucska szomszédságában Bad-Gas teinpom pás palotái emelkednek, erős kontrasztot képezve a hegyi szegénységgel. Eső és eső mindenfelé! Csak az volt a vigaszunk, hogy a foadgasteíniek szerint már egy hónapja esik és az év jórészében mindig esik. Pompás hotelek káprázatos fényben uszó társalgói, éttermei, zenetermei, bridge szalonjai és egyéb szórakozó helyei hirdetik világfürdő jellegét. Sajnos az internacionális közönség nem emeli nagyon az utca fényét (meg kell elégedni a szállóban látottakkal,) — mert szürke tónusu esőköpenyben vannak. A szőrme- és bundakereskedő üzletében (hála a rossz időjárásnak), nagyobb forgalom vajn, mint az ékszerészeknél. Egészen rendkívüli hatással van az emberre, két monumentális szálló között rohanó, tomboló, tajtékzó vízesése. Ez Bad-G astein legfőbb nevezetessége, mintegy címere. Minden reklám képén, ezt látjuk. — Szinte kettészeli a fürdőt, mint a Duna sok városunkat. Az ember elragadtatással szemléli ezt a különleges függőleges vízválasztást. Ezer mozgásáról megannyi képet szeretnénk lelkünkbe zárni. Kiszállunk kocsinkból. Nem törődünk a nagy esővel. (Egy hónapja esik már és ki tudja meddig fog még esni. Nem várhatunk a szép időre!) Nézzük közelről, nézzük távolról, fentről és lentről. — Mozifelvételt készítünk. — Közben jól megázunk. — Ma már másodszor a vízesésekért! Csodálkozunk amig csak látunk. És azután a szürkületben, tudatára ébredünk annak, hogy nagyon is átáztunk. Náthásak lettünk 1 Az első tüsszentés után igy fohászkodtunk: beteltünk a sok nedvességgel Uram! Ha mindenikért ennyit kell ázni, kérünk, ments meg minket legalább egy napra a gyönyörű vízesésektől s küldd el helyettük jótékony napodat utunkra!
