Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-06-07 / 126. szám

2 J^ÍRYIDÉK. 1931. junius 7. be. A legtöbb tanulság ezekbői az, hogy az alföldi homoknak is igazi fája javarészt a tölgy s hogy az akácerdőnek a homokon csak szükségből lehet ideiglenes létjogosultsága. Az erdő bejárása után báró Molnár Viktor kitűnő viliásregge'ivef vendégelte meg a társaságot. A Sóstó gyógyfürdőn tartott közös ebéd után előbb választmányi, majd 5 órakor közgyűlés következett

; melyen a földmivelésügyi minisztert Papp Béla min. tanácsos. az Erdészeti "Főosztály főnöke, Szabolcsvármegyét dr. Erdőhegyi Lajos főispán és Virányi Sándor vm. főjegyző, Nyiregyháza városát Rajtik Miklós közig, tanácsnok és Gyurikovics Lajos városi gazd. intéző, az Országos Erdészeti Egyesületet Biró Zoltán ny. mín. tanácsos, a Szabolcsvármegyet Gazdasági Egyesületet gr. Dessewffy Aurél, a Feísőszabolcs'i Gazdasági Egyesületet Mike János titkár, a Fefsődunántuli Erdészéti és Vadászati Egyesületet Roth Gyula főiskolai tanár képviselte. Az egyesület elnöke báró Valdbott Kelemen, felsőházi tag megnyitó beszédében főleg az álfölderdősitéssel összefüggő aktualitások ról szólt. Azon a nézeten van, hogy az alfölderdősités ügyét semmiesetre sem szabad veszni hagyni. Ilyen szándékkal indult a Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesülete is a szóban forgó tanulmányútra. Az egyesnek is és egyesületeknek is továbbra Is napirenden kell tartani az alfölderdősités kérdését én annak keresztülvitelét szüntelenül kérni, sőt követelni kell. Felhívja a jelenl«vőket, indítsanak propagandát oly irányban, hogy a küszöbön álló képviselőválasztások előtt a választók kérjék a képviselőjelöltektől, hogy ígérettel kössék le magukat, mely szerint a következő országgyűlésen az alföldi probléma lehető legsürgősebb és legteljesebb megoldását szorgalmazzák. Leszögezi, hogy a csonkaországnak az alföldi probléma megoldásánál fontosabb és sürgősebb tennivalója nem lehet. Oncsay urad. erdőtanácsos, ügyvezető alelnök, Wittenberger urad. erdőmérnök titkári jelentése és más tárgysoron lévő egyleti' ügy letárgyalása után s

Qr kerül az alfölderdősités kérdéséhez tagok és vendégek részéről való hozzászólása. Elsőnek Kovássy Kálmán mkir. iőerdőtanácsos, debreceni erdőígazgató Szólalt feí. A szólásra korlátolt mértékben rendelkezésre álló időhöz képest csak a dolog lényegéhez tartozó tényeket érinti, mégis kerek és világos képet nyújt a hegyesvidékről jövő egyesület tagjainak arról, hogy mikép bonyolítja le a debreceni erdőigazgatóság az 1923. évi 19. t.-c. az alfölderdő

sité

si törvény végrehajtását. — Megállapítja, hogy még a hegyvidék feladatát mindenkitől függetlenül végezheti, addig Alföldön az erdészetnek főleg a mezőgazdasággal karöltve s a mezőgazdasági érdekekkel összhangban kell működnie. Ezután Röczei Géza m. kirerdőmérnök felolvasása következett. Magvas dolgozatában a szabolcsi homokon eszközölt erdőtelepítésekkel kapcsolatos megfigyeléseiről és kísérleteiről számol be. Rámutat arra, hogy az alföldi erdőtelepítés egészen specializált Szakembert kiván, s hogy a jelenlegi, lecsökkentett államerdészeti szakszemélyzet ilétszám és kiszállási költség viszonyok mellett alig van remény, hogy a kés* s részben letárgyalt erdősítési terveket valóban a megkívánt erdősítés is kövesse. Tikos Béla m. kir. főerdőmérnök (a Hortobágy talaj és klíma viszonyainak alapos ismerője) a szikről tartott előadást. Előadásából meg tudjuk, hhogy a szik talaj a terniészet szükségszerű képződménye, mely ellen védekezés nincs. A szik talajon csak néhány cserje és dudva képes élni. A szik talajt hiába fásitjuk be. Vannak azonban olyan alacsonyabban fekvő földfelületti részek, ahova a csapadék viz a sziktalajok sóját összehordja; ezek a nem fenékig szikes talajok azonban már alkalmasak erdőtelepítésre. Dr. gr. Forgách Balázs á mezőgazdasági köztes használattal űzött akácerdő gazdálkodás, különösen a NE KÍSÉRLETEZZEK! A jó varrógép gyártása preciziósmunka! Ezért nem tud minden gyár varrógépet előállítani! Singer varrógépek azonban évtizedes tapasztolatok alapján, kizárólagosan varrógépeket gyártó üzemben készülnek! EZERT ISMETELJÜK: NE KÍSÉRLETEZZEK! SINGER VARRÓGÉPEK vilqghirüeM .Singer varrógép részvénytársaság Nyíregyháza, Vay Ádám utca 2. kedssel lett ő a Sárospataki Református Kollégium megalapítója, s életében áldozatos le'lkü hatalmas támogatója. Sőt mint az akkori "közszellemre és a kegyúri jogokkal járó kötelezettségekre nagyon is jellemző esetet, azt is megemlítem', hogy fiának, Perényi Gábornak végrendeletileg meghagyj ta, hogy az egyházak lelkészeit és iskolák tanítóit, »Doctores schole« az ő példája szerint pártfogolja' Ezt Perényi "Gábor a legteljesebb mértékben teljesítette is, mert 1567, évben történt haláláig, a Sárospataki Főiskola anyagiakban és szellemiekben erős, magasabbrangu iskolává fejlődött. És ez az akkori nagy uraink lelkületében megnyilvánuló csodálatos alkotó erő a Pataki 'Főiskolának nemcsak megteremtője, hanem fenntartója is volt 400 éven át. Ennek ható, ereje nyilvánult meg; a Rákóczyak, L01 ár tffy Zsuzsanna és Apaffy fejedelem gondoskodó szeretetében. Ez a szei lem, a fejedelmi pártfogók után főúri pártfogókban folytatódott a báró Vay család kiváló tagjaiban, majd kiterjedt a magyar birtokos nemesség tagjaira.- Pálóczy Horváth Máriára, Mudrány Andrásra és sok más nemeslelkü alapítványtevőre, akik mindannyian hatalmas támaszai voltak a keleti kultura< büszke és törhetetlen védőbástyájának, a Sárospataki Főiskolának'Ez a magyar nemzeti öntudatból szárnyaló, fenntartó c£erő (adta meg a sárospataki főiskolának a nemzeti függetlenségre való törekvésben és ránevelésben kijegecesedő igaz magyar szellemét. Itt Volt a múltban legerősebben összeforrva a nemzeti és valláserkölcsi érzület, amelyből olyan s

0ha elnem homályosodó dicsőséggel sugárzott ki nemzeti és vallásszabadsági küzdelmeink legszebb jelszava; »Istenéit, Hazáért és Szabadságért.® Mert Sárospatakon a magyar nemzet hőseit ugy tekintettek, mint Isten ügyének hőseit' ja haza és a nemzet boldogabb jövendőjének testvéri SzéVetetben egy beforrott heroikus küzdő bajnokait. És Sárospatak, ahová Szabolcsból is nagyon sok lelket az ifjúkori kedves emlékek ezer szála füz, lelkületében és szellemiben ma sem változott. A;z a szellem, amely szülte és nevelte a Bessenyeiekjet, a tiszaparti'álmodó fiukat és a haladó Kazinczyakat, ma is eleven Színekben őrzi és oltja az ifjúság szivébelelkébe nemzeti életünk és. töiténelmünk romolhatatlan lelki kincseit. A nemzet nagy vezéreinek emlékét, Js a nagyok mellett a névtelen hősök Sorába tartozó kuruc diákok és vörös sapkások legendás dolgait és valami elienállhatat'an, az anyai Szeretethez hasonlítható erőveffejleszti ki az ifjúság lelkében az »A1raa Mater« ma is a legerőteljesebb diáktestvén érzületet. Tüzes hazafiság, felvilágosodott vállásosság, testi égészség és megelégedettség a nevelési'irány elve ma is, a »szegények iskolájának® és én meggyőződéssel va'Uom, hogy magyar megújhodás, magyar feltámadás, csak abban, a Szellemben válhat valóra, amely szellem a Sárospataki Főiskolát 400 éven át fenntartotta és irányította!! Még csak egyet kívánok megemlíteni- A Sárospataki Főiskola ez évben fogja ünnepelni fennállásának 400 éves évfordulóját. Minden szabolcsmegyei pataki diáktestvéremet szeretettel hívok már most arra a nagy találkozóra. Gyűljünk össze e nagy alkalomból, a Rákóczi-vár bástyái alá>< hajoljunk meg alázatos lélekkel az ősi kollégium boltivei alatt a szellemóriások emléke előtt és vigyük el oda hálánk áldozatát. Ragadjuk meg az alkalmat, hogy a Főiskola ősi Szelleme had érintsen, had nemesítsen és erősítsen bennünket és had lelkesítsen az ősök példája által, önzetlen munkálására hazánk és nemz.etünk jövő boldogságának és a Mindenható Isten dicsőségének. mai gazdasági hhelyzetben rentábilisán űzhető módjárói meggyőző erejű felolvasással lepte meg a közgyűlést és nagy tetszést aratott. (Az erdőgazdasági téma terén a szakember műveltségével mozgó gróf felolvasását legközelebb egész terjedelemben közöljük.) Bíró Zoltán, az Országos Erdészeti Egyesület ügyvezetője, azt kérdi, micsoda gazdasági kormányzat és gazdasági politika az, mely alatt a csónkaország fürész ipara, (mert ez is az erdősítési ügy folyománya), 1920-i állományának alig 100/0-ára zsugorodott össze: és mely alatt, ha ma netán háború következtében határainkat megszállnák, tüzelő és más egyéb fa nélkül maradunk. Óriási veszélyt lát az erdő: a fa kérdésének a kormányzat részéről való elhanyagolásában, annak dacára, hogy néhány kevésnek (a kartel) kivételével az egész ország (országgyűlés) kéri és várja az alföldi erdőtelepítést. Végül Papp Béla, a Földmüvelésügyi Minisztérium Erdészeti Főosztályának főnöke arról biztosit, hogy mint az Alföld szülöttének az alföldi probléma ügye szivéhez van nőve, tehát mindent eí fog követni, hogy a közgyűlésen mégnyilatkozott szellem testet is öltsön. Kéri hogy az Alföld sorsával szemben megnyilvánuló érdeklődés és aggodalom továbbra is meglegyen. Ha szakemberek és gazdák mögötte fognak állani, ugy bizonyos a siker felől, melyet a közgyűlés annyira óhhajt. A' közgyűlést a sóstógyógyfürdői vendéglőben bankét követte. A banketten br. Waldbott Kelemen, az Egyesület elnöke, az a^bbi felszöntőt mondta : — Mindannyian, de különösen mi a Felvidékről, az akáccal borított Nyírvidékre levándorolt zöldkabátosok, azok alatt a kellemes benyomások hatása alatt állifnk, amelyeket ez a szép, bájos vidék és az itt tapasztalt és bennünket meglepő erdőgazdasági művelés kiváltott. Az ép most lezárt vita-előadás alkalmat nyújtott arra, hogy a "Magyar Alföld fásításának nagyjelentőségű problémájáról, itt alapos eszmecserét folytathahttunk, és mondhhatjuk, hogy sók érdekes és értékes gondolat merült fel, amely nekünk helyes útmutatóként szolgálhat ennek a problémának a megoldásánál. Nagy örömmél állapíthatom meg ez alkalommal, hogy ugy a szabolcsi birtokosok, mint a kisgazdák nagy megértéssel és szeretettel vi-